Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-08 / 160. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. július 8., szerda Cseh környezetvédők Szlovákia belügyeibe való beavatkozásként is felfogható cselekedetnek minősíti a pozsonyi Koridor tegnapi számának írása azt a levelet, amelyet a prágai Zöldek Körének három tagja intézett Varga György prágai magyar nagykövethez. A három cseh környezetvédő levele a bősi erőmű kérdésében kialakított magyar álláspontot helyesnek tartja, s a Zöldek Körének' rokonszenvéről és támogatásáról biztosítja a magyar felet. A Koridor teljes terjedelmében közli a levelet, amelyhez a lap cikkírója írt kommentárt. A Koridor arra is emlékezteti a levél aláíróit, hogy magatartásuk nagymértékben rontja a szlovák-cseh kapcsolatokat, s ennek „nagyon negatív következményei lehetnek.” Olimpia— * gazdasági siker" Az idei olimpiai játékok rendezési jogától föllelkesült Katalónia ékes példát adott a gazdasági siker elérhetőségére. A spanyolországi terület emellett országának gazdasági motorjává is vált. A gazdasági növekedés üteme túlszárnyalja az összeurópait. Riói tapasztalatok Formailag eredményes volt a riói környezeti világkonferencia. Határozatokat hozott, ajánlásokat fogadott el 176 ország képviselőinek egyetértésével. A tudomá= rivos kutatás, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés összehangolása érdekében Szükség lenne is merni © folyamatban !své- magyarországi kutatásokat — állapította meg Láng István, az MTA főtitkára. Havel a jelölt Jan Strasky, a csehszlovák szövetségi kormány feje a Polgári Demokrata Párt politikusaként egyre nyíltabban hangoztatja a kettéválás szükségességét. Szerinte „legkésőbb ősszel” megválasztják Csehország államfőjét. A párt egyetlen jelöltje erre a még nem létező tisztségre Václáv Havel. Légistop Ulánbátorban A héten szünetel a belső légiforgalom Mongóliában, mivel az országnak elfogyott a járatokra jutó kerozinkészlete. A járatok elsősorban a külföldieket érintik, akiknek a megváltott jegyeit visszatérítik. Gyémánttőzsde Tel Avivban Szabadkereskedelmi övezetté vált a hónap elejétől a világ legnagyobb gyémánttőzsdéje, a tel avivi Rámát Gan. Az intézkedéstől a külföldi gyémántkereskedők érdeklődésének növekedését várják. A tőzsde részvevőinek ezentúl nem kell adót fizetniük, és jövedelmüket mennyiségi korlátozás nél- -kül, bármilyen valutában ha- zavihetik. Hívják össze a Jugoszlávia-konferenciát (Folytatás az 1. oldalról) A Jugoszlávia-konferencia, az azzal kapcsolatban folyó konzultációk megnyithatják az utat egy szélesebb alapokon szervezendő nemzetközi tanácskozás előtt, ahol egyéb megoldatlan kérdések kerülhetnek szóba, köztük a kisebbségi kérdések is. Az állásfoglalás szerint bár mindegyik fél hozzájárult a dolgok jelenlegi állásához, benne az etnikumok elűzéséhez, a fő felelősség a szerb vezetést és jugoszláv hadsereget terheli. A müncheni dokumentum Szerbia mellett Horvátországot is felszólítja Bosznia-Hercegovina területi épségének tiszteletben tartására, s mindazoknak az erőknek a visszavonására, amelyek nem állnak a szarajevói kormány fennhatósága alatt; további lehetőség ezeknek az egységeknek a szélnek eresztése és lefegyverzése nemzetközi felügyelet mellett. Kész a lista, de egyelőre titkos Állami „mentőöv” a vállalatoknak (Folytatás az 1. oldalról) Ezt a kockázatok egy részének átvállalásával, a privatizálás előtti reorganizációval, új munkahelyek teremtésével, a válságjelenségek aktív kezelésével kell megvalósítani. Lehetővé kell tenni, hogy a vállalatokat jelentősen terhelő tartozások csökkenjenek, esetleg azokat elengedjék. Az ipari tárca első lépésként kijelölte azokat a vállalatokat és társaságokat, amelyek alapjuttatások, állami kölcsönök, hosszú lejáratú hitelek miatt kerültek nehéz helyzetbe. A vállalatokról az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egyelőre nem ad bővebb információt. Bagó Eszter, a tárca iparfejlesztési főosztályvezető-helyettese elmondta: tizenkét vállalatról van szó, ám ezek nevét egyelőre azért nem hozzák nyilvánosságra, mert az súlyosan érintené e cégek üzleti érdekeit. Mindenesetre e vállalatok iparpolitikai szempontból jelentősek, jövőjük van, önhibájukon kívül kerültek e körbe, ezért célszerű tartozásállományukat kormányzati beavatkozással rendezni. További érdeklődésre még annyit közölt a főosztályvezető-helyettes, hogy a listát akkor hozzák nyilvánosságra, ha a tárca koncepcióját megvitatta az Érdekegyeztető Tanács, amely e héten tárgyalja a témát és megszületett az ezzel kapcsolatos kormányhatározat is. A szaktárca véleménye szerint a meg nem nevezett tizenkét cégen kívül további vállalatok is segítségre szorulnak, ezek sorsa azonban már most valamilyen módon rendezés alatt áll. Ilyen például a Dimag Rt, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Csepel Autógyár, a Papíripari Vállalat, a Hungalu Rt. Emellett több olyan kisebb árbevételű ipari gazdálkodó szervezetet is megkülönböztetett figyelmet érdemel, amelyek a régió foglalkoztatáspolitikai szempontjából, illetőleg nemzetbiztonsági érdekből fontosak, Kérdőjelek Biztatás „békeidőre”? A hely szelleme nem volt túlságosan biztató: a magyar és a román külügyminisztériumi államtitkár Aradon, Ceausescu egykori vendégházában tanácskozott. Szerencsére ezúttal nem kísértettek a régi szellemek s nem vagyunk annyira elkényeztetve kétoldalú kapcsolatainkat illetően, hogy ne örülnénk a legkisebb előrevivő lépéseknek is. A megbeszélésre a mindkét országot érintő rendkívüli események adtak közvetlen indokot. A Biztonsági Tanács 757. számú hározata, vagyis a Kis-Jugoszlávia elleni szankciók megvalósítása mindkét országnak nehézségeket okoz, Bukarest például 300 millió dollárra becsüli közvetlen veszteségét. Több mint logikus tehát arról beszélni, miként lehetne ezt együttes fellépéssel mérsékelni. A válsággal függ össze új határátkelők kijelölésének szükségessége is, hiszen a korábbi útvonalak módosulásával, a „török invázió” mindkét országot érinti. Ugyanakkor változatlan cél a két ország alapszerződésének aláírása de ehhez még nem elegendőek az első lépések, általános légkörjavulást kellene elérni. így befejezni a vitát a kolozsvári konzulátus, a magyar egyetem és a líceumok újbóli megnyitásáról. Ezért a mostani aradi találkozó szerény, de kézzelfogható eredményei hallatán is, jogos a nem ünneprontó kérdés: mi történik, ha nincs „rendkívüli helyzet”, amely szinte odakény- szerít a tárgyalóasztalhoz? Csodareceptek a politikában sincsenek, de érdemes felfigyelni Domokos Gézának, az RMDSz elnökének éppen most elhangzott nyilatkozatára, amely párhuzamos monológok helyett az odafigyelés, valamint a megértés készségét és igényét sürgeti. Remélhetjük-e, hogy rövidesen nem lesz már válsághelyzet déli (s Románia délnyugati) határaihoz közel, a további előrelépésekhez pedig elég lesz az a „rendkívüli körülmény", hogy szomszédok vagyunk s közös boldogulásra kell törekednünk? Réti Ervin ENSZ-erők a repülőtéren Az ENSZ Boszniába vezényelt rendfenntartó alakulatának tagjai felhúzzák a világszervezet lobogóját június 29-én Szarajevóban, miután a szerb csapatok elvonultak a nemzetközi repülőtérről. Müncheni csúcsegyveleg A First Ladyk operába járnak A bajor üzletemberek siránkoznak, mert nem a vevők, hanem a Nagyok özönlötték el Münchent. A hoteltulajdonosok viszont boldogok. Gazdag vendégkörük van. Münchenben 8600 rendőr van szolgálatban, ők a bajor királyok hajdani székvárosát valóságos erőddé változtatták. Az egyik híres sugárúton, a Maximilianstrassen, a buzgó biztonságiak még a virágtartó ládákat is eltüntették, nehogy terroristák bújhassanak el mögéjük. Hogyan töltik a First Ladyk a „szent három napot”? Operába járnak, ahol például Bizet Carmenját nézik meg. Helikopteren kirándulnak a csodálatos neuschwansteini kastélyhoz. Népviselet-divatot bemutató programon vesznek részt. S von Weizsäcker német államfő is meghívta őket. Nem könnyű eloszlatni a félelmet A kormány elítéli az antiszemitizmust (Folytatás az 1. oldalról) Juhász Judit kormányszóvivő ezenkívül emlékeztetett a Zsidó Világkongresszus londoni kutató intézetének a napokban közzétett jelentésére, amely leszögezi, hogy a magyar kormány hivatalos nyilatkozataiban rendre elítéli az antiszemitizmust. És a jövőben is ezt fogja tenni. Számunkra azért is fontosak e vélemények, mert ezek a szervezetek a zsidó közösségek helyzetét a demokrácia megszilárdulásával szoros összefüggésben vizsgálják. A szlovákok új ellenségképe Magyarország — írja egész oldalas keddi riportjában a bécsi Kurier, s e véleményéhez csatlakozik a Der Standard komáromi riportja is. A helyszínen járt osztrák újságírók tapasztalataikat összegezve azon a véleményen vannak, hogy Csehszlovákia kettéválása, a független Szlovákia az ott élő 6-700 ezer magyar számára sötét jövőt ígér. A Der Standard Komárom magyar polgármesterének bátor harcáról ír, amelyet már a szobájára kitett kétnyelvű névtábla is jelez. A polgármester „behívója” az ügyészségre — azt követően, hogy a Sunday Telegraphnak nyilatkozva a Erről szólt a közelmúltban Serge Cwajgenbaum, az Európai Zsidó Kongresszus főtitkára is, a párizsi magyar nagykövetségen. Mintegy a demokrácia lakmuszpapírjának tekintik, hogyan bánnak egy országban a zsidósággal és a nemzetiségekkel, s Cwajgenbaum úr szerint a megfelelő bánásmód hiányában egyetlen kelet-közép-eu- rópai állam sem remélheti, hogy integrálódhat a demokratikus jogállamok közösségébe. Magyarországnak pedig az ő megítélésük szerint is magyarok autonómiájáért indítandó harcot helyezett kilátásba— önmagában is jelzi, hogy a helyzet komoly. Idézi a polgármester szavait arról, hogy a lakosság nem szeretne Magyarországhoz csatlakozni, de azt viszont nagyon szeretné, ha a kettéosztott város magyarországi felébe minden hercehurca nélkül átjárhatna. Pásztor István polgármester szavai szerint a területi autonómia sem lehet cél, hiszen ebből földrajzi okokból kire- kesztenék a közép-szlovákiai magyarokat. Nem akarnak mást, mint igazi kulturális autonómiát, amely magában foglalja az iskolarendszert is — idézi az osztrák lap a komáromi vezetőt. minden esélye megvan a mielőbbi integrálódásra. Az Európai Zsidó Kongresszus főtitkára utalt arra: a magyar politikai közéletnek feltétlenül figyelembe kell vennie, hogy a holocaust traumája óhatatlanul beépült a túlélők génjeibe, s ezért a zsidóság egy része fenyegetettnek érzi magát, valahányszor „törpe kisebbségről”, „nemzetidegen elemekről” — hall, még ha tudja is, hogy Magyarországon hivatalosan elítélik az antiszemitizmust — mondotta Juhász Judit. Kevesebb hitelt kémek , (Folytatás az 1. oldalról) Áprilishoz viszonyítva több mint 1 milliárd forinttal bővült az állomány, ám márciust is figyelembe véve alig tapasztalható növekedés, ugyanis akkor a devizabetétek összege 137,6 milliárd forintot értek el. A pénzintézeti értékpapír-állomány 197,9 milliárd forintra növekedett. E téren tapasztalható a megtakarítások legstabilabb bővülése. A készpénzállomány csökkent áprilishoz viszonyítva, ebből májusban 208,2 milliárd forintot tartalékolt a lakosság. A lakossági hitelállomány hónapok óta csökken, májusban már csak 179,1 milliárd forint volt. Ennek eredményeként a nettó megtakarítások 704,9 milliárd forintra emelkedtek a májusi 695,4 milliárd forintról. Kurier- és Standard-cikk A szlovákok ellenségképe Magyarország
