Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-07 / 159. szám
1992. július 7., kedd . SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Somogy népművészete Siófokon (Fotó: Helényi) Érdeke az orvosnak, a páciensnek Annak is ingyenes, aki még nem választott Megkezdődött a betegbiztosítási „kártya-parti” A Dél-balatoni Kulturális Központ emeleti galériája adott otthont a Somogy népművészete című kiállításnak. A zsűri hatvanhárom alkotó kétszázhuszonnégy munkáját tartotta bemutatásra érdemesnek. A tárlat valamennyi darabjáról elmondható a tökéletes anyagismeret a kifinomult technika, a motívumok harmonikus egymásba fonó- dása és művészi lendülete. A kiállítás minden darabja fényes tanúbizonysága annak, hogy az egykori népművészet népi iparművészetünkben él tovább. Ennek a folyamatnak az a lényege, hogy az igazán nagy mesterek művészi rátermettségükkel még az oly gazdag hagyományokat is képesek gazdagítani újabb forma- és díszítőkinccsel. A népi iparművészeti alkotásokból különben gazdag gyűjtemény áll a vásárlók rendelkezésére a kiállítással egy időben megnyílt népművészeti boltban. Ez ugyancsak egész nyáron át várja a népművészet kedvelőit. A Dél-Balatoni Kulturális Központban szeptember 17-ig tekinthető meg a Somogy népművészete című kiállítás. Matyikóné Nagy Éva Beléptünk a második félévbe, ingyen ezentúl csak érvényes betegbizosítási kártya felmutatásával vehetjük igénybe a felnőtt- és_a gyermekorvosi ellátást. Érdemes tehát az állandóan magunknál hordott igazolványok közé betenni a kis kartonlapot, feltéve, ha érvényes. A nyugdíjasok — mint ismeretes — eleve érvényes kártyát kaptak kézhez, az aktív dolgozóknak viszont munkahelyükön, a munkanélküli-segélyen levőknek a munkaügyi központokban, a hajléktalanoknak és a szociálisan rászorultaknak a helyi polgár- mesteri hivatalokban kellett (kell) lepecsételtetniük a biztosítási lapocskát. Ugyanezeken a helyeken érvényesítik az érintettekkel egy háztartásban élő eltartottak ingyenes ellátásra jogosító kártyáját is. Fontos tudnivaló, hogy — érvényes kártya birtokában — a nyaralóknak, üdülőknek, azaz az otthonuktól hosz- szabb-rövidebb időt távol töltőknek sem kell fizetniük az orvosi ellátásért és a társadalombiztosítás terhére természetesen kedvezményesen válthatják ki az orvos által felírt gyógyszereket. (Szükség esetén a mentők igénybevételére, sürgősségi baleseti ellátásra továbbra is minden rászoruló ingyen jogosult, akár van, akár nincs biztosítási kártyája.) Sokan úgy tudták, hogy július elsejével lejár a háziorvos választásának határideje. A társadalombiztosítás illetékese ezt cáfolta, mondván, hogy a szabad orvosválasztás nemcsak az orvos személyére, hanem a választás időpontjára is vonatkozik. Kérdéses azonban, hogy akkor is ingyenes-e az ellátás, ha valaki csak később választ háziorvost, de most szorul kezelésre. — Az éllátás ilyen esetekben is ingyenes — válaszolta munkatársunk kérdésére dr. Balogh Sándor, a Népjóléti Minisztérium helyettes főosztályvezetője. A biztosítási kártyát persze oda kell adni az orvosnak, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel az illető egyszeriben háziorvosunk lett; a lapocskát a beteg a szükséges adminisztráció után visz- szakapja, a döntés joga és lehetősége tehát továbbra is kezében van. — Azt azonban talán nem árt megismételni: a mielőbbi választás nemcsak az orvosnak, hanem a páciensnek is érdeke. Kettőjük szorosabb kapcsolata ugyanis azt jelenti, hogy az orvos közvetlenül és teljesebben megismerheti a hozzá forduló egészségi állapotát, s ez eleve jobb föltételeket jelent a gyógyításhoz. (szóma) Spindler Londonban A napokban Londonba utazott a Magyar Színészkamara küldöttsége, köztük Spindler Béla, a kaposvári színház művésze. Többek között a tönkrement állami támogatású színházakat keresik föl, beleértve a Royal Shakespeare Companyt, valamint az angol színészkamara munkáját, a színészek érdekképviseletét tanulmányozzák. Kuroszava 30. filmje Akira Kuroszava nyolcvankét éves, de most sem pihen. A Vihar kapujában, a Derszu Uzala, A hét szamuráj és az Álmok alkotója harmincadik filmjét forgatja. A Madadayo című film olyan tanárról szól, aki minden generációval szót tud érteni. Liv Ullmann rendez Egyre több színész kap kedvet a rendezéshez. Jack Nicholson elkészítette a Kínai negyed folytatását, Clint Eastwood újabban már minden filmjét maga rendezi, az Oscar-díjas Jodie Foster is rendez, s újabban az íróként már hírnevet szerzett Liv Ullmann is kedvet kapott hozzá. Elkészítette a Sofie című filmet, amelynek forgatókönyvét is ő írta. Egerek és emberek John Steinbeck világhírű regényét, az Egerek és embereket ismét megfilmesítették. A legújabb verzióban John Malkovich és Gary Sinise játssza a két főszerepet. Gary Sinise egyébként a film rendezője is. TÁBORNYITÓ HÉTFŐ Drámapedagógiai tábor nyílt Nagyatádon a művelődési házban. A részvevők egyik csoportja a drámapedagógia lehetőségeit tanulmányozza, a másik a drámajátékokkal ismerkedik. Mintegy ötven hazai diák vesz részt a kurzuson, amely július 11-ig tart. Marcaliban grafikusok és festők nyári alkotótábora kezdődött el tegnap. A kéthetes időszakban a négy erdélyi, a két szlovák és két horvát képzőművésszel együtt dolgoznak a helyi Bemáth Kör tagjai. A tábort Péterfi Gizella festőművész vezeti. A résztvevők a második hetet a marcali nagypincében kialakított képzőművészeti műhelyben töltik. Negyvenöt általános iskolás részvételével tegnap olvasótábor nyílt Szőcsényben. A marcali gyerekek mellett tíz erdélyi diák is részt vesz a tíznapos programon, amelyben többek között kirándulás is szerepel Keszthelyre, Szennába és Mesz- tegnyőre. Beszédművelő országos tábor nyílt Bala- tonbogláron a Fiola utcai általános iskolában. Tatai Éva, a Színházművészeti Főiskola tanára tartja a foglalkozásokat. H. B. Orvosképzés Pécsen (3.) A Pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem - Orvosi kar Ha Mátyás korából előretekintünk az időben, az újabb pozsonyi, a Ferenc József alapította egyetem sorsa talán még drámaibb, mint a korábbi kettőé. Az 1910-.es évek elején — 444 évvel a Mátyás alapította egyetem után —, úgy érezte: alkalmas az idő az egyetemalapításra. Az Erzsébet nevét viselő pozsonyi egyetem azonban egyetlen évtizedet sem élhetett! Trianon után csaknem fél évtizedes fővárosi bolyongás után megérkezik Pécsre. A tanári kar, a város vezetősége, a kultuszkormányzat alig egy évtized alatt szinte a semmiből valóságos egyetemi feltételeket varázsol. Harmadik egyetemalapító királyunk — az ugyancsak tizenéves korában (az osztrák császári) trónra került — Ferenc József azon döntésében, hogy 21 milliós hazánk harmadik egyeteme Pozsonyban kerüljön felállításra, a családi hagyomány (11 Habsburgot koronáztak magyar királlyá a pozsonyi Szent Márton Dómban) legalább olyan szerepet játszhatott, mint a magyar múlt tisztelete (a milleniumi ünnepségek során így nyilatkoztot: „Megmutatta a nemzet az egész világ előtt, hogy ezeréves fennállása után büszkén tekinthet vissza nemcsak politikai vívmányaira, hanem szellemi és anyagi fejlődésére is, s hogy ezáltal méltó helyet foglalhat el a kultúrállamok közt”). És az a jóvátétel, hogy a Mária Teréziától 1777-ben kapott kétkarú királyi akadémiát éppen a Bach-korszakban fokozták le jogi szakiskolává (majd csak a kiegyezés után, 1875-ben engedték visszaállítani a száz évvel korábbi kétkarú főiskolát). Deák Ferenc halála után harc indult a főiskola egyetemmé fejlesztése érdekében és annak Deák Ferencről való elnevezéséért. Ezt a küzdelmet csak évtizedek múlva koronázta siker: 1912. július 7-én hagyta jóvá a király a Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem felállítását. Az oktatás 1914 őszén indult a jogi és bölcsészeti karral. Az orvosi kar beindításához épületeket 'kellett átalakítani és emelni. Ennek ellenére Ferenc József 1914. január 1-jén kinevezett három orvosprofesszort: Velits Dezsőt, Herzog Ferencet és Bakay Lajost. Újabb professzorokat nevezett ki IV. Károly király 1918. április 3-án Pékár Mihály, Fenyvessy Béla, Reuter Camillo, Heim Pál, Éntz Béla, Veress Ferenc, Mansfeld Géza és ifj. Imre József személyében. A dékán Pékár Mihály lett. Az orvosképzés az 1918/19-es tanévvel indult III., IV. és V. éven több mint 600 hallgatóval (vagyis másfél évszázaddal az első igazi orvosi kar, a „szomszédos” nagy- szombati egyetemen 1770-ben alapított orvosi kar indulását követően). Alig indult meg az oktatás, kitört az őszirózsás forradalom, majd 1919 január elsején megjelentek a cseh csapatok. A csehek — alig fél évtizedes tevékenység után — felszámolták Pozsonyban az egyetemen a magyar oktatást, s annak ellenére bezárták az egyetemet (letartóztatták, internálták vezetőit), hogy csaknem egymillió magyar került az új államhoz. (Az első orvosi diplomát Pozsonyban _ 1919. február 22-én az Árva vármegyei Szegő Ernő, az utolsót 1919. szeptember 20-án a Sáros megyei Nyemerz Elemér kapta). Itt Pozsonyban összesen 17 orvosi diplomát adtak ki. 1919 őszétől a budapesti „száműzetés” következett. Az intézetek és a klinikák hét helyen voltak a pesti oldalon a Rottenbiller utcától a Gyáli útig. Itt együttműködés jött létre a másik menekült egyetemmel, a kolozsvárival. A hatóságok a Szegedre telepítést akarták, míg a debreceniek (a pozsonyi egyetem orvosi karát) saját városukba akarták vinni. De a Pekár-vezette pozsonyi tanári kar Pécs mellett döntött, s ezt az 1921. június 14-i nemzetgyűlési határozat is megerősítette. Ha nagy nehézségek árán is, de az Erzsébet egyetem munkája — egyelőre Pesten — biztosítva volt. Nehézséget jelentett az orvosi kar „benépesítése”. A tanítás csak az 1920/21-es tanévben indulhatott a karon, akkor, amikor életbe lépett a numerus clausus. Ez azt jelentette, hogy a budapesti orvosi kar 400 elsőéves orvostanhallgató felvételére kért engedélyt, ami akkor annyit jelentett,hogy ez a kar a csonka ország összes elsőéves keresztény hallgatóját befogadja és emiatt a pozsonyi egyetemnek (Budapesten) nem is lesznek hallgatói (a kolozsvári annyiban előnyös helyzetben volt, hogy sok erdélyi hallgató követte). Ezért Pékár azt az ajánlatot tette a budapesti orvoskari dékánnak, hogy az esetben, ha a budapesti egyetem a felsőbb éves keresztény hallgatóinak egy részét átengedi a pozsonyi egyetem orvosi karának, ő készséggel hozzájárul a 400 elsőéves budapesti felvételéhez s ahhoz, hogy a pozsonyi orvosi karnak csak 50 elsőéves hallgatója legyen. A budapesti dékán ezt meg is Ígérte, azonban a felsőbb éves hallgatók közül senki nem akart a Budapesten tartózkodó pozsonyi orvosi karra átmenni. Minthogy a numerus clausus a szerzett jogokat nem érintette, a pozsonyi kar felvette a budapestiről elutasított ún. szerzett jogos hallgatókat, ami egyértelmű volt azzal, hogy a törvény ama követelményének, hogy csak bizonyos aranyszámnak megfelelő izraelita hallgatót vegyen fel, nem felelt meg. Ezért a kart minden oldalról súlyos szemrehányásokkal illették, az ifjúság a törvény árulójának tekintette és Pekárt egyszer meg is verték (Az 1921/22-es tanévben ennek ellenére az orvosi kar 1204 hallgatójából 763 zsidó volt, ami csaknem 64 százaléknak felel meg a lehetséges 6 százalék helyett.) Itt Budapesten az Erzsébet Tudományegyetem orvosi karán az első diplomát 1921. július 24-én a Bars vármegyei Sztolár Ernő kapta, az utolsót 1923. július 7-én a szolnoki Szepesi Sándor, és kiadtak még 189 orvosi diplomát. Budapesten lett az Erzsébet egyetem professzora — többek közt — Scipiades Elemér, Tóth Zsigmond, Beck Soma, Zechmeister László. Megalakult 1921.december 21-én az Erzsébet Tudományegyetem Baráti Szövetsége, amelynek elnökévé gróf Apponyi Albertet választották. Az 1922/23-as tanév nagy eseménye volta negyedik kar, a Sopronban székelő evangélikus hittudományi kar megnyitása. Miután az egyetem Pécsre telepítésében a legnagyobb gondot az orvosi kar jelentette, Heim Pált választották az 1921/22-es tanév rektorává. Munkájában olyan támogatói voltak, mint gróf Kle- belsberg Kuno kultuszminiszter, gróf Zichy Gyula megyéspüspök és Pécs szabad királyi város vezetősége, élén Nendtvich Andor polgármesterrel, és végül a miniszteri biztosnak kinevezett Pékár Mihály professzor. A Heim-vezette egyetem első tanácsülésének szomorú feladata volt az egyetem nevének megváltoztatása: el kellett hagyni — az utódállamok és az antant követelésére — a „Pozsony” szót, így a Pécsre került intézménynek „Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem” lett a neve. Benke József (Folytatjuk)
