Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-03 / 156. szám

1992. július 3., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Jó volt a start, sikeres az átképzés Orosztanárok iskolapadja (Folytatás az 1. oldalról) — Gondjainkat tetézte, hogy megjelent az orosztaná­rokat fenyegető munkanélkü­liség — mondta Jakodáné Jendrek Zsuzsanna, a megyei pedagógiai intézet munka­társa. — Ezért országos kam­pány kezdődött az átképzé­sükre, amelynek szervező és koordinációs munkáit a SOPI vállalta föl. — Ki finanszírozta? — A tanfolyamok és az úti­költség 65 százalékát, az át­képzés idejére eső teljes munkabért az Állami Bér és Munkaügyi Hivatal, majd a Munkaügyi Minisztérium biz­tosította, a fennmaradó részt az iskolák vagy az önkor­mányzatok vállalták. Később azonban gondjaink voltak, mert a Munkaügyi Miniszté­rium — előzetes bejelentés nélkül — átadta a finanszíro­zás feladatát a megyei mun­kaügyi központnak, amelynek segítő szándékán múlott, hogy tanfolyamainkat zökke­nőmentesen folytathattuk. .— Hányán vettek részt a tanfolyamokon? — 1990-től, az első kurzu­soktól folyamatosan csaknem száz tanár tanulta a német és az angol nyelvet. Háromne­gyed részük azóta már sikeres nyelvvizsgát tett. Az elmúlt ta­névben is indítottunk három, összesen negyven tagú cso­portot, átképzésük december 31-én fejeződik be. — És akinek nem sikerült? — Természetesen újra pró­bálkozniuk kell, hiszen az ér­vényben levő jogszabályok szerint nyelvvizsga nélkül nem taníthatnak. — Milyen tapasztalatokkal tért haza a konferenciáról? — Jóleső érzéssel: ugyanis Somogy az átképzést tekintve igen előkelő helyen áll az or­szágban. Idén a tanfolyamok finanszírozását átyétte a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium, így lehetőségünk van a folyamatban levő kurzu­sok befejezésére, s szeptem­bertől újabbak indítására. — Kik jelentkezhetnek a tanfolyamokra? — Csak orosz szakos taná­rok, illetve olyan tanítók, akik orosz speciális kollégiumot végeztek. Egyébként még kor­látozott számban van hely... (Tamási) A Bernáth-stúdió Barcson A barcsi Dráva múzeum földszinti csarnokában dr. Pogány Gábor művészettörténész nyitotta meg a több marcali kép­zőművészt tömörítő alkotóegyesület tagjainak munkáit bemu­tató kiállítást. A kisszámú közönség előtt röviden értékelve a csoport munkáját, kiemelte: „... a csoport azért is életképes, mert van egy állandón nyitott utánpótlás, frissítésre...” A VASZARY-HÁZ KAPUJA Újabb látványos szakaszához érkezett a kaposvári Vaszary-ház műemléki helyreállítása. A Zárda utcai épület díszes fakapuját helyezték el a homlokzati falnál. A következőkben a kaposvári festő szülőháza helyén emelt épület külső tatarozását végzik el. I Önköltségen vagy segéllyel Drágák a szakszervezeti üdülök Az építők szeretnek nyaralni — Tengelicre 42 ezerért — Római parti álmok (Folytatás az 1. oldalról) A somogyi kereskedők kü­lönben is hegyvidéki levegőre vágynak inkább — tudtuk meg Kolarits Józsefné irodavezető­től. Sopron, Hajdúszoboszló, Hévíz, Zalakaros a sláger. Legalább negyven százalék­kal megemelkedett a beutalók ára, sok család elállt korábbi szándékától: nem mindenki képes egy kétágyas szobáért 14 ezer forintot plusz az üdü­lőhelyi díjat leszurkolni két hétre. A közalkalmazottaknak kétezer fizető tagja van, az üdülési főigazgatóság készle­téből válogathat, de a szak- szervezet saját üdülői is fo­gadják a vendégeket. Balaton- lellén, Fonyód-Bélatelepen, Gyulán, a mátraaljai Szoros­patakon van mód nyaralásra. — Egyik drágább, mint a másik — jegyezte meg Gyöngy Márta megyei titkár. Tengelicen — önköltséges áron — potom 42 ezer forintért nyaralhat egy hétig egy há­romgyermekes család. Fo­nyód-Bélatelepen egy sze­mélynek csak a szállása kerül naponta 950 forintba. Lellén 700, Szorospatakon 870 forin­tért teljes ellátást kapnak a pi­henni vágyók. A nyáron több mint félszáz igényt elégítettek ki. Akiknek gondot okoz a nagy összeg, annak segít a szakszervezet. Segélyre 32 ezer forintja van egy eszten­dőben. Lőrincz Sándor _________KÖNYVESPOLC_____________________________________________ D okumentumok Rákosiról, „az elhízott Napóleonról” Pünkösti Árpád új kötete — a Magyarország felfedezése sorozatban az idei könyvhét egyik slágere volt — a szerző saját bevallása szerint törté­nelmi szociográfia 1945 utáni életünk egyik meghatározó egyéniségéről. Akit milliók bálványoztak „?” és milliók gyűlöltek. Akinek élete és sorsa — valamennyien tudjuk — ifjúkorától haláláig össze­fonódott a kommunizmussal, mégpedig annak legszélsősé­gesebb irányzatával. (Vajon létezhet-e kommunizmus, vagy bármilyen izmus szélső­ségek nélkül?) Aki élete vége felé sem tudott átlépni önma­gán. 1962-ben is azt mondta az őt Szovjetunióban meglá­togató Aczél Györgynek és Nógrádi Sándornak, hogy Magyarországon az 1940-es évek végén „szociáldemok­rata reneszánsz” ment végbe, és ez tette szükségessé az MKP „kíméletlen” vonalát. (Egyik kedvenc, gyakra emle­getett szólása volt: „Hadd érezzék, a szentségit, hogy proletárdiktatúra van!) Igen. Ebből az „érzésből” kijutott az előző generációknak bőven... Aczél György. Milyen kár, hogy kulturális életünk volt fő „korifeusa” már csak a túlvilá­gon nyilatkozhat. Pedig lett volna mit elmondania bőven koráról és kortársairól. Na­gyon jól ismerte Rákosi Má­tyást is. Talán ezért nyilatko­zott így Pünkösti Árpádnak a kézirat elolvasása után: „Sok­kal nagyobb szigorral, kérem, és sokkal több megértéssel...” Szigor és megértés. Pünkösti Árpád egyik legrokonszenve-. sebb írói tulajdonsága, hogy eleve nem közelít előítéletek­kel „hőséhez.” Az olvasó ele­inte habozhat, hogy vajon meglehet-e így közelíteni ezt a kort és ezt a személyiséget a maga (maguk) sokrétű ellent­mondásosságában? Az elol­vasás után érezzük: csak így lehetett. A szerző hihetetlen szívóssággal „rágta” át magát a kor minden fontos (elér­hető!) dokumentumán. Szem­tanúk, kortársak, harcostársak tucatjait faggatta, hogy a kép minél kerekebb, minél árnyal­tabb legyen. Munkája nem száraz adatgyűjtemény, ha­nem nagyon is élő, lélegző tör­ténelem. Hatalmas anyag- mennyiségét — bízunk benne, hogy jön a folytatás is! — vé­gig biztos kézzel irányítja és rendszerezi. Szellemes szar­kazmusát mesterien érvénye­síti. Egy olyan út követése ez, amelynek végén „Rákosi már a hatalomnak olyan fokára ju­tott, hogy erőt vett rajta a ma­gánemberi és politikai para­noia.” A felvett, joviális gumiá­larc alatt megbúvó kegyetlen­séget talán legfrappánsabban Boldizsár Iván jellemezte: „Nem tudom, hogy csinálta, de arcvonásai derűsek maradtak, csak szeme sötétedett el, mintha belülről sorra eloltották volna a fényeket”. Könyve első részében Pün­kösti elsősorban azt vizsgálja, hogy miért épp Rákosi lett a vezér, Mert ez az „elhízott Na­póleon”, „Sztálin miniatűr kia­dása” tudatosan — és öntuda­tosan — kezdettől fogva erre törekedett. A század elején még őt formálták az évek, a negyvenes éveknek már ő a formakészítője... Ahogy a ha­talom csúcsához közeledett, úgy vált egyre magányo­sabbá, eltökéltebbé, rideggé. Nem voltak barátai. Csak har­costársai és ellenfelei... Le­gyünk valamennyien tanúi Pünkösti rövidségében is vítri- olos megfogalmazásának: „Küldetéses ember volt. Egy dimenziós. Egy ügyű.” „A Rákosikor kulcsszavai közül a „reakció” pattintja föl a legtöbb zárat. Nemcsak írja, vallja is ezt Pünkösti Árpád. Reakció belföldön, reakció külföldön. És a párt, a mun­kásosztály vasökle lecsap... Mennyi hangzatos jelszó min­denütt. Az irónia mellett sem feledkezik meg Pünkösti arról, hogy az MKP kezdetben mi­lyen eredményesen aknázta ki — legyünk egy kicsit mi is hangzatosak — egy megti­port, de felélénkülő nép élni akarását... Aztán, ahogy tud­juk a történelemből, az első választások nem a tervezettek szerint sikerültek... Igen, meg- gint a reakció. És jött — mert jöhetett! — a keményebb vo­nal. A „szalámi-taktika”. Az el­lenség fölszeletelése... Nincs szükség arra, hogy egy rövid recenzióban erről itt többet beszéljünk. Beszél er­ről a könyv. Panorámaként széles tablóban. Fókuszában pedig ott áll egy kis ember „nagy kombinátorként”, aki tömpe újjaival az egész mec­hanizmust mozgatja... Amiről még pár szót szólni szeretnénk, az Rákosi magánélete. Volt-e? Volt. De természetesen ez is a Pártnak alárendelve. Pünkösti Árpád külön fejezetet szentel a csa­ládi körnek. Meglepő, hogy házassága a jakut Fenya Fjo- dorovnával a férj gyakori távol­léte ellenére — vagy talán ép­pen ezért? — mintaszerű volt. („Fenyát nem Rákosi külseje vonzotta, hanem a nagyság... A magyar pártfőtitkár Oljok- minszkből nézve maga volt a Rockefeller.”) Sok mindent lehetne még idézni ebből az áradó gazda- gőságú könyvből. „Csemege" Rákosi Mátyás lélektani sze­mélyiségelemzése. A tesztet Illyés Gyuláné 1947-ben ké­szítette. Az elemzést csak' négy évtized(!) múlva ismer­hettük meg. Hogy milyen volt ez a személyiség, azt csele­kedeteiből tudjuk... De hogy miért lett ilyen, arról árulkod­janak a jellemzés következő sorai: „Türelmetlen és kímélet­len ember... Nem tudja elvi­selni a kételkedést... Környe­zetében saját negatívumait látja viszont, nem tud bízni senkiben... Hízelgéssel be­csapható, önmagára vonat­kozó pozitív információkra só- várgó ember...” Rákosi Mátyás épp száz éve született. Volt idő, amikor a Rákóczi-szabadságharc he­lyett Rákosi szabadságharca volt történelmi érettségi tétel. Bízzunk benne, hogy ebben az esetben a történelem nem ismétli meg önmagát.:. Dr. Sipos Csaba Németországi turné Sinsheimbe kapott meghí­vást a barcsi Riverside Band. A zenei együttes csütörtökön utazott el a németországi test­vérvárosba, ahol három alka­lommal adnak koncertet. Valahol Oroszországban Dr. Winter Antal szolnoki földrajz szakos tanár kurió­zumnak számító értékes ha­gyatékát, a volt hadifogoly első világháborús feljegyzé­seit jelentette meg Valahol Oroszországban címmel a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem. A kötet ké­pet ad a szibériai barakkokban élt hadifoglyok életéről, szen­vedéseiről, küzdelmeiről. A ki­adványban számos illusztrá­ció is megjelent. Társadalom­tudományi kutatások Országos kiemelésű társa­dalomtudományi kutatások indítását rendelte el a kor­mány. Célja, hogy a kormány­zati munkát segítsék elő a ku­tatók. A felhívás dokumentá­ciója az akadémiai kutatóhe­lyeken, a számon tartott okta­tási intézményekben, a köz- gyűjteményekben és az MTA titkársága társadalomtudomá­nyi főosztályán szerezhető be. Borszékiek Fonyódon 1990 óta tartja a kapcsolatot a fonyódi Mátyás Király Gim­názium a borszéki diákokkal. Negyven hargitai diák érkezett a Balaton-parti városba, ahol a gimnázium tanárai anya­nyelvűnkről, történelmünkről tartanak előadást a vendé­geknek, akik a környék neve­zetességeivel is megismer­kednek. Szeptemberben uta­zik az első fonyódi diákcsoport Borszékre. Pro Architektúra A pécsi korsós ókeresztény sírkamra helyreállításáért és bemutatásának építészeti kia­lakításáért Bachmann Zoltán, a szintén pécsi Fema autós bevásárlóközpont tervezésé­ért Kistelegdi István vette át az építészet világnapja alkalmá­ból a Pro Architektúra díjat. Nemzetiségi olvasótábor Német nemzetiségi olvasó­tábor nyílt a Tolna megyei Váralján. A megye két nyel­ven tanító általános iskoláiból száz gyerek vesz részt a tábor munkájában. Szekszárd né­met testvérvárosából, Bietieg- heim Bissingenből is érkezett egy diákcsoport a táborba. Együd­alapítvány- A jeles népzeneku­tató-népművelő, Együd Árpád hagyatékának feldolgozását tervezi a Somogy Megyei Mú­zeumok Igazgatóságának két munkatársa, Molnár Éva gyűj­teménykezelő és Szapu Mag­dolna néprajzkutató. A feldol­gozáshoz szükséges anyagi javak előteremtése céljából alapítványt kívánnak létre­hozni, amelyet minden, az ügy iránt elkötelezett ember támo­gathat.

Next

/
Thumbnails
Contents