Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-31 / 180. szám

1992. július 31., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Marcali üzletek Az idén eddig 12 új üzletet nyitottak Marcaliban. Ezek között van elektronika, papír, könyv, vas-műszaki, kony­hafelszerelési és bébiárú bolt is. Rövidesen egy Adi­das üzlet is megnyílik. Barcs segítene A barcsi vállalatok készek a horvát háborús károk hely­reállításának segítésére, azonban a város polgármes­terének Viroviticai látogatá­sai sem hoztak eredményt, mert a fizetési feltételekben nem sikerült megegyezni. Balatoni kontrasztok A szakemberek vélemé­nye szerint enyhén szólva el­lentmondásos az idei bala­toni szezon. Míg a szállodák és a volt szakszervezeti üdü­lőkből átalakított vendéglá­tóegységek megteltek kül­földi turistákkal, az éttermek és fizetővendéglátó szobák tulajdonosai még jóval több vendéget is ki tudnának szolgálni. A parton legrit­kábban magyar szót hallani. Templom épül A barcsi református gyü­lekezet már régóta elsődle­ges céljának tekinti, hogy a városban egy református templom épülhessen. A terv tavaly lépett a megvalósulás útjára, az adományokból be­folyt több mint egymillió fo­rintból ugyanis még tavaly elkezdték az alapok elkészí­tését. Idén szeretnék az épületet tető alá hozni, ám ehhez az önkormányzat támogatását sem nélkülöz­hetik. Saját erőből magánlakás Nem érte el a kétezret az elmúlt öt évben Somogybán a magánforrásból épült la­kások száma. Az azt meg­előző öt évben a magánerő­ből kivitelezett lakások száma megközelítette a tí­zezret. A csökkenés évről évre tapasztalható. Háromszoros élettartamú kémények Új termék gyártását kezdte meg a kaposvári Fi­nommechanika Kft. Olyan kéménybélés csöveket ké­szítenek, amelyek a hama­rosan életbe lépő európai szabványnak is megfelel­nek. Jellemzője a termék­nek, hogy az eddig használ-, taknál háromszor hosszabb az élettartama. A hullámok hátán vont mérleget a balatoni kamara VÉDJEGY A MINŐSÉGÉRT - KÖZÖS AJÁNLAT AZ EXPÓRA (Folytatás az 1. oldalról) Szász Sándor elnök arról is tájékoztatott, hogy nem tudtak kellő aktivitással és eredményességgel részt venni a balatoni ellenpropa- ganda elhárításában. Át kell formálni és hatékonyabbá kell tenni a belső informá­ciós rendszert. Nem sikerült véglegesíteni az etikai kóde­xet sem. Minden írásos és szóbeli megkeresés ellenére nem tudtak együttműködést kialakítani a Balatoni Szö­vetséggel, s bár a kamarát mind többen elismerik, a közigazgatási elismertetés egyre késik. Ennek jele, hogy nem számoltak jelenlé­tükkel az alakuló Balatoni Regionális Tanácsban. Ez­zel kapcsolatban kért szót dr. Botka Pál, a BSZ főtit­kára, és elmondta: nyitott kapukat döngetnek, mert nem felejtették ki a kamarát, de azt még egyeztetni kell, hogy milyen szinten vegyék ki részüket a közös munká­ból. Csabai Tamás, a kamara titkára néhány gondolattal ismertette dr. Kovács Mik­lósnak, a Siótour elnök-ve­zérigazgatójának előterjesz­tését: az őszi BNV-vel kez­dődően a szervezet hét ren­dezvényen 700 négyzetmé­ter kiállítási területet biztosít tagjainak, hogy megméret­tessenek, mint vállalkozók. Dr. Botka Pál elmondta, hogy a Balatoni Szövetség már felvette a kapcsolatot a siófoki és keszthelyi vállal­kozókkal, hogy a 96-os Ex­póra közös ajánlatot készít­senek. „Ne sok dudás le­gyen egy csárdában” — je­gyezte meg. Értetlenségé­nek adott hangot Kertész Rezső, a Kiskereskedők Or­szágos Szövetségének So­mogy megyei titkára. Siófo­kon a Kisosznak 500 tagja van, de a BSZ elképzelései­ről ők eddig mit sem tudtak. Szóval ugyancsak szüksé­ges a hatékonyabb össze­hangolás. Kertész Rezső azt mondta: Alapító tagjai va­gyunk a kamarának, de nem kaptuk meg azt a lehetősé­get, hogy beleszólhassunk az érdemi munkába. A résztvevők elfogadták a beszámolót és az idei tervet, és áldásukat adták a költ­ségvetésre is, amely 1992-ben 3 millió 175 ezer forint tagdíjjal számol. Végül Rácz Ferenc, a véd­jegybizottság elnöke bemu­tatta az emblémát, amelyet csak a kamara tagjai hasz­nálhatnak. Ez jól jelzi majd azokat az egységeket, ame­lyek kiválasztódnak színvo­nalukkal a térség kínálatá­ból. A Somogy megyei tagok, köztük a Siótour, az Ibusz a Mahart már tegnap meg­kapta a napon átrepülő si­rályt. Czene Attila NEVES KÜLFÖLDI CÉGEKET MEGELŐZVE Sörgyárat vettek a dolgozók (Folytatás az 1. oldalról) A gyár 1070 állandó dolgozója közül 419 sa­ját egzisztenciáját koc­káztatva hiteleket vett fel, s végül a mi elkép­zeléseinket találták a legjobbnak. Nem politikai kérdés­ként kezelték az ügyet — hangsúlyozta a ve­zérigazgató. — A meg­lévő terhek átvállalásá­ban, a vételárban és a tőkebevonásban mi tet­tük a legjobb ajánlatot. A tulajdon 80 százalé­kát kaptuk meg, 20 százalékát az ÁVÜ fenntartotta a kárpótlási jegyek megváltására. Dolgozóink azonban ebben is elsőbbséget élveznek. — Nem romlik-e meg a kapcsolat a német Holsten céggel, amely alulmaradt a versenyben, de övék a gyár legfontosabb licence? — 1997-ben jár le a licenc. Holsten sörből addig is évi 450 ezer hektolitert gyártunk. A kapcsolatot tovább szeret­nénk mélyíteni és én biztos vagyok abban, hogy a privati­záció nem befolyásolja rossz irányba viszonyunkét. — Mely vidéken élnek a ka­Furák Zoltán vezérigazgató nizsai sört szerető emberek? — Legfontosabb piacunk a Balaton-part. Rengeteg ember fordul meg az egyre szűkülő nyárban is, másrészt közel esik üzemeinkhez. Ezen kívül Budapesten isszák a legtöbb termékünket. — Százéves az idén a gyár. Milyen hagyományokat őriz­nek önök, az örökösök? — 1892-ben alapítot­ták a gyárat Kanizsa környékén élő pénz­mágnások. Ma is azok­ból a forrásvizekből me­rítjük az alapanyagot, amelyekből elődeink. Ezen a vidéken jól te­rem a kétsoros tavaszi árpa, a maláta alap­anyaga. Az induláskor a cég sörét több vendég­váró helyen csapolták Rijekában, mint Kani­zsán. Most szeretnénk külföldre terjeszkedni. Fontosnak tartom: akárcsak régen, ma is a gyárban nevelődnek ki a vezetők, s családok, generációk kötődnek a szakmához. Ez kedve­zően hat a teljesít­ményre. — Jól megy az üzlet? — Tavaly Magyarországon érezhetően visszaesett a sör- fogyasztás, mégis több mint 160 millió forintos nyereséggel sikerült zárni a mérleget. Nem panaszkodhatok. — Hogyan ünnepük a jubi­leumot? — Munkával. Kikísérletez­tünk egy sörfajtát. Ehhez nem használunk adalékanyagot, csak tiszta és nagyon drága malátát. Czene Attila „Medúzátlanítják” Igáit Tettlegességig fajult a parkolóvita Két éve kötött megállapodást a Medúza Kft és az igali ön- kormányzat. A szerződések lényege, hogy néhány fürdő körüli területet a Kft 15 évre bérbe vesz, cserében ott gyógyszállót, motelsort és ki tudja még mit épít. A bevéte­lek 20- 30 százalékát pedig befizeti az önkormányzat kasz- szájába. Az önkormányzati üléseken visszatérő keményhangú viták témája volt a szerződéssoro­zat. A polgármesterasszony ellenzéke kezdetektől szerette volna érvényteleníteni a meg­állapodásokat, ám azok a pol­gári jog szerint megvétózha- tatlannak bizonyultak. A területek mind a mai na­pig üresen „árválkodnak” és mivel nincs épület, nincs bevé­tel sem. Sem az önkormány­zatnak, sem a Medúzának. Az önkormányzat most egysége­sen a bírósághoz fordul, hogy az érvénytelenítse a szerző­déseket. A vita közben a már működő parkolók és a fürdő területén lévő kávéház körül tovább folyik. A parkolóban a Medúzának csak parkolódíjat szedni van joga, ám mozgóárusoknak is helyet adtak. A szerződés ér­telmében bérleti díjat nem — csak parkolópénzt — kértek az árusoktól, az önkormány­zat mégis jogtalannak vélte a dolgot és válaszként a bérbe­adott területen maguk kezdtek el helypénzt szedni. Aztán, hogy szó ne érje a ház elejét, áttelepítették az árusokat a saját területükre, ahol azonban nincs igazi for­galom, és még a 300 forintos napi bérleti díjat is beszedik. A vita odáig fajult, hogy Otto Ko­vács, a Kft ügyvezetője felje­lentést tett a rendőrségen. Val­lomása szerint az alpolgár­mester egy diktafonnal mellbe vágta. Tegnap ismét furcsa do­logra figyelhettek föl az Igalba látogatók. Mindkét fél vitatko­zik azon: melyik terület az övé, eközben egy parkolóba mind­ketten küldtek parkolódíjbe­szedőt. Kevés az esély arra, hogy az önkormányzat és a Me­dúza megyezik, de reméljük parkolópénzt már nem sokáig kell duplán fizetniük a fürdőlá­togatóknak. Barna Zsolt Johanniták a menekülttáborban A Johannita lovagrend képvi­selői látogatták meg a nagyatádi menekülttábort. A küldöttséget elkísérte Major István, a Magyar Vöröskereszt menekültszolgála­tának képviselője is. A vendé­geket elsősorban az alapvető egészségügyi ellátás érdekelte. A tábor vezetői gondjaikról is tá­jékoztatták az érdeklődőket. Beszámoltak a tábor lakóinak el­látásáról: miképpen gondos­kodnak a betegekről és a min­dennapi ellátásra szorulókról. A Kiskegyed Szerkesztősége LEGÉNYÁRVERÉST rendez Vállalkozó kedvű, független férfiak rövid bemutatkozó leveleit várják augusztus 15-ig a szerkesztőség címén (1538 Budapest, Pf. 591.) A borítékra írják rá: LEGÉNYÁRVERÉS (219969) Már kapható című női magazin 2. száma! Nők vallanak önmagukról ...... I gaz történetek: — szerelemről, — bánatról, — boldogságról, valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című megjelent új női lapban Ne feledje!!! Csók és Könny!!! ASM (219968)

Next

/
Thumbnails
Contents