Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-30 / 179. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. július 30., csütörtök Fotex részvények az USA-ban Elke#-’ egy egymilliós részvénypakett a Fotex ADR papírjaiból az amerikai piacon •— mondta Várszegi gábor, a Fotex Rt elnök-vezérigazgatója. Mint ismert, az USA Értékpapír Felügyelete július 7-én hagyta jóvá a cég részvényeinek ADR (American Depositary Receipt) formájú kibocsátását, így a Fotex elsőként jutott ki a magyar cégek közül a tengerentúli értékpapírpiacra. Az ADR a nyugati cégek számára is bevett forma az amerikai piacon való megjelenésre. A forgalmazás megkezdése óta eltelt három hétben tizenkét nagy vásárlás történt. Tanács autóvásárlóknak Az utóbbi időben sűrűn fordul elő, hogy valaki itthon, vagy külföldön olyan általában igen drága használt járművet vásárol, amelyről később kiderült, hogy lopott volt. Ilyenkor pedig egyáltalán nem mindegy, hogy ki volt az eladó — mondta Bócz Endre fővárosi főügyész. Rámutatott: többezer éves római jogi szabály, hogy aki nem tulajdonos, az nem adhat át tulajdont. A magyar jog azonban tartalmaz egy fontos kivételt: aki kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen vásárol valamilyen ingóságot — például autót —, akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos. Ezen az sem változtat, ha később kiderül, hogy az autó lopott volt. Lebukott a játékkaszinó Nem mosolygott rá a szerencse istennője arra a fehérhajóra, amely pedig Kína első úszó játékkaszinója lehetett volna. Lapjelentések szerint a dél-kínai Fusanban a rendőrség razziát tartott egy fehérhajón, amelyen illegális játékkaszinó működött. Az eredmény: 41 letartóztatás és több mint 150 000 jüan (28 000 dollárnak megfelelő összeg) elkobzása. A szerencsejátékosok a hajó egyik raktárában berendezett kaszinóban hívták ki maguk ellen a sorsot, miközben a hajó csendesen úszott a habokon. Szagos kérdés Az utóbbi időben egyre több japán szokott rá arra, hogy munkahelyére utazva nemcsak aktatáskát visz magával. Különösen az elővárosokból Tokióba dolgozni utazók kaptak rá arra, hogy a magukkal vitt otthoni hulladéktól útközben a vasútállomásokon szabadulnak meg. Mivel pedig a kánikulai hőmérséklet és a nem éppen gyakori szemételszállítás a háztartási hulladékból egyre inkább „szagos kérdést” csinál, sokan döntenek az „egyéni elszállítás” mellett — egészen a legelső vasúti szeméttárolóig. Tüzes Kalifornia Kalifornia, amelyet ebben az évben már sújtottak földrengések, zavargások és áradások, most újabb ellenséggel kénytelen szembenézni — a tűzzel. A katasztrófák sújtotta amerikai állam történelmének legsúlyosabb tűzeseteivel néz szembe. Hat év aszály, a lakosság gyors növekedése és a szokatlan időjárás együttesen idézik elő a veszélyes helyzetet. Május közepétől július közepéig 18 620 hektár pusztult el tűzvész következtében. Három helyett két kulcs a fogyasztók pénztárcájához Közgazdász az áfarendszer átalakításáról Székházalapozás Jó ütemben alapozza a Középület-kivitelező és Kereskedelmi Kft a Somogy Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság hatszintes székházát Kaposváron. Az épület alagsorában tárolják majd a fontos iratokat. (Fotó: Király J. Béla) Ki kaphat munkaképtelenségi járadékot? Évenként 3 százalék plusz (Folytatás az 1. oldalról) — A részleteket illetően ma még csak feltételezésekről beszélhetünk, hiszen az új előírások még nem léptek hatályba, pontos meghatározásokkal tehát nem rendelkezünk. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, három áfakulcs, azaz forgalmiadó-mérték van: 0, 15 és 25 százalékos. A 0-kulcsos rendszerbe tartoznak — adómentesek — például az alapvető élelmiszerek, az energia- hordozók vagy az oktatás. A 15 százalékos körbe zömmel a különféle szolgáltatások, így a szállítás, a partnerközvetítés vagy mondjuk a bútorfelújítás sorolható. Végül a legtágabb, a 25 százalékos adókulcsos kör, amelybe beletartozik például a ruhanemű, a cipő éppúgy, mint mondjuk a szaktanácsadás vagy az üzletszerzés. — Mi a tervezett változtatás lényege? — Az, hogy a háromkulcsos rendszer helyébe a kétkulcsos, vagyis a 10, illetve a 20 százalékos kör lép. Azaz a jelenleg 0-kulcsos termékek árára is rárakódik majd egy minimum 10, de esetleg 20 százalékos általános forgalmi adó. íme, egy egyszerű példa. Ha a jelenleg 0-kulcsos, 30 forintos kenyér 1993. január 1 -jétől átkerül a 10 százalékos adókategóriába, 33 forintra emelkedik az ára. Elképzelhető persze — bár nem valószínű —, hogy a kenyérgyárak és forgalmazók saját eredményük rovására, valamivel olcsóbban fogják adni portékájukat. A példánál maradva: ha most 4 forint hasznuk van egy-egy kiló kenyéren, jövőre kevesebbel is megelégszenek s a fogyasztói ár 33 helyett csak 31.50 lesz. — Az új áfarendszer csak fölfelé módosítja az árakat? — Nem, hiszen a most 25 százalék-kulcsos termékek átkerülnek a 20-as kategóriába, következésképp fogyasztói áruknak csökkennie kell. — Ha egyik oldalon árdrágulás, másik oldalon olcsóbbodás lesz, mi az áfarendszer átalakításának indítéka? — Végső soron a mérleg nyelve egyértelműen az áremelkedés felé hajlik majd. A kormányzat minden bizonnyal az árbevétel növelésével igyekszik az 1993-as év költségvetési hiányát csökkenteni; a hiány mértékét jelentősen befolyásolja, hogy mennyi forgalmi adó folyik be az államkasszába. A pénzügyi kormányzat eddigi lépéseinek ismeretében nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy előrevetítsük: a kétkulcsos rendszer az államháztartás helyzetén hivatott javítani. Bizonyos értelemben az apparátus gondjain is enyhít, hiszen a három helyett két adókategóriával könnyebb, egyszerűbb dolgozni, nyilvántartásokat vezetni és ellenőrizni. A másik oldalon viszont jó- néhány negatív következménnyel kell számolni. Elsőként azzal, hogy mivel bizonyos alapvető élelmiszereknél és szolgáltatásoknál árnövekedés lesz, ez főként a jelenleg is nehéz helyzetben levő társadalmi csoportokat, rétegeket sújtja. És itt ne csupán a tejre vagy a kenyérre gondoljunk — a közlekedéstől a mosószerekig és a ruházati cikkekig seregnyi más olyan termék és szolgáltatás van, aminek a kereslete nem rugalmas, amit mindéképpen megvesz a fogyasztó. Ennek nyomán feltételezhetően kiéleződnek a bérharcok, s — logikus következményként — bizonyos mértékig megnő a kiáramló vásárlóerő. Mindez végsősoron az inflációt gerjeszti, az életszínvonalat csökkenti. — A kilátásokat hitelesebben csak az áfarendszer átalakítása részleteinek ismeretében lehet előrejelezni. Nagy kérdés például, hogy milyen lesz a forgalmiadó megoszlása a nemzetgazdaság egyes ágai között. Lehetséges, hogy némely termékkörben a jelenleginél lényegesen jobban járnak egyes széles fogyasztói rétegek. A szabályozások függvényeként azonban bekövetkezhet olyan folyamat is, hogy egyes termékek, szolgáltatások iránt olyan mértékben nő meg a kereslet, amit nem lesz képes követni a piac. Az ilyen és hasonló kérdésekre csak a következő hetek, hónapok adják majd meg a választ. Ferenczy Europress A jogszabály szerint ez a járandóság azt a mezőgazda- sági szövetkezeti tagot illeti meg, aki 1. teljesen munkaképtelen; 2. legalább három éve megszakítás nélkül tagja mezőgazdasági szövetkezetnek; 3. a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugdíja nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét (ami jelenleg 5700, szeptember 1-jétől 6000 forint); 4. rendszeres szociális járadékot nem kap; 5. keresete, jövedelme nem haladja meg a öregségi nyugdíj legkisebb összegét. (A szövetkezettől kapott juttatások és a gyes összege ebből a szempontból nem számít keresetnek, jövedelemnek.) A jogosultsághoz szükséges szövetkezeti tagsági időbe beszámítják azt is, ami alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag a szövetkezetbe való belépését közvetlenül megelőzően megszakítás nélkül tagja volt valamilyen egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetnek: termelői szakcsoportnak, társulásnak, ifjúsági szövetkezetnek. Ebből az időből azokat az éveket veszik figyelembe, amelyekben az illető eleget tett az alapszabályban előírt vagyoni kötelezettségének. A járadék ösz- szege jelenleg havi 5860 (IX. 1-jétől 6160) forint. Ha egy házaspár mindkét tagja jogosult rá, akkor 5379 forintot kaphat az, aki később kérte a járadékot. A különélők mindegyike teljes összegre jogosult, ha 5 éve külön élnek vagy már külön éltek, mikor a szövetkezetbe beléptek. Jogot szerez a járadékra az is, aki legalább 3 évi megszakítatlan mezőgazdasági szövetkezeti tagságát követően az 1992. évi I. törvényen alapuló szövetkezet tagja lesz és tagságának fennállása alatt legkésőbb 1994. XII. 31-ig betölti férfi esetében a 70., nő esetében a 65. életévét vagy teljesen munkaképtelenné válik. Ilyenkor a szövetkezettől kapott juttatásokat a jogosultság megítélésekor nem veszik keresetként számításba. Növelt összegű munkaképtelenségi járadékra az a teljesen munkaképtelen szakszövetkezeti tag jogosult, aki az alapszabály szerinti vagyoni hozzájárulási kötelezettségének eleget tett és a rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel azonos tartamú növelt ösz- szegű járadékra jogosító időt szerzett. A növelt összegű munkaképtelenségi járulék alapösszege 5860 (XI. 1-jétől 6160) forint, de a jogosultság 11. évétől kezdve minden év az alapösszeg 3 százalékával növeli a járandóságot. Szathmári Gábor HÁROM NYALÓKA MINDEN MAGYARNAK Elkészült Schöllerék magyar vaníliája Termel az új gyár — A legnagyobb német ipari beruházás hazánkban Hatvan millió márkát — körülbelül három milliárd forintot — költött a Schöller cég tulajdonos, a Theofil Schöller úr arra, hogy a nevével fémjelzett, kedvelt jégkrémeket Magyarországon gyártassa. Schöllerék csaknem 55 éve dolgoznak a „szakmában”. Családi vállalkozásuk mára tőkeerős élelmiszeripari konszernné nőtte ki magát. A cég csaknem egy évtizede kacsingat a magyar piac felé. 1988-ban megvásárolta a Budatej vállalat tulajdonjogának az ötvenegy százalékát. A Leó jég- krémcsaládot „felújította”, saját termékeit pedig Németországból importálta egészen 1992. július 23-áig, amíg a Budapesttől tizenöt kilométerre lévő Törökbálinton megkezdte a termelést a vállalat — és egyben hazánk — legmodernebb jégkrémgyára. A nürnbergi központú német cégnek Európa öt országában működnek édesipari üzemei. A jégkrémek mellett péksüteményeket és mélyhűtött élelmiszereket is készítenek. Tavaly nyáron a Schöller 97 százalékra növelte tulajdonjogát a Budatejnél. A tervek elkészültek, kezdődhetett az építkezés... Októberben bontották le a törökbálinti tejüzem elöregedett épületeit. A kőművesmunkák fél év alatt készültek el és idén márciusban megkezdődhetett a gépek beszerelése. A csaknem 30 ezer négyzetméter alap- területű gyárban négy üzemrész kapott helyet. A gyártócsarnokba Németországból a skandináv országokból és Amerikából hozták a modern gépsorokat. A mélyhűtő raktárház tizennyolcezer nagyméretű háztartási hűtőszekrény kapacitásával vetekszik: állandó, mínusz 28 fokos hőmérsékleten tartja a jeges finomságokat. Annyi jégkrém fér el benne, hogy minden magyar fogyasztónak három és fél jégkrém-nyalóka jutna belőle. A két irodaépületben az üzletvezetés és a gyártásszervezés kapott helyet. A munka kétműszakos, napi 60 ezer liternyi jégkrémet állítanak elő. Az alapanyagok kilencven százalékát Magyarországról szerzik be. Nem sikerült azonban megfelelő csomagolóanyagot találni és kezdetben a tej minősége is ingadozott. Az üzemben csaknem minden munkafolyamatot számítógép irányít, a robotok pedig fáradhatatlanul öntik formába, fagyasztják és csomagolják az ízletes masszát. Hazánkban legtöbben a vanília, a csoki és a kókusz ízét kedvelik, ezekből az ízekből készül a legtöbb jégkrém. A Schöller Magyarországon nyolc elosztóbázist létesített, közülük az egyik legfontosabb a Balaton-partján, Siófokon található. Kereskedelmi utazók és gasztronómiai szakemberek dolgoznak azon, hogy Schöllerék „magyar vaníliája” még népszerűbb lehessen. B. Zs.
