Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-01 / 154. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. július 1., szerda LENGYELTÓTI SÚLYOS TERHE Végtisztességgondok Papszt Lajos: Olyan mértékben terhelik a szociális segélyeket, hogy az már elviselhetetlen — Dr. Pongor Tamás: Két lehetőség a megoldásra Meghalt egy siófoki lakos Lengyeltótiban a marcali kórház belgyógyászatának kihelyezett úgynevezett krónikus osztályán. A végtisztesség neki is megjár akkor is, ha senkije sincs. Egy 1986-ban kiadott miniszteri rendelet ilyen esetben a tanácsokat, — s mostan ön- kormányzatokat — kötelezi, hogy közköltségen temettes- sék el. A rendelet ma egyre több gondot okoz. Lengyeltótiban Papszt Lajos polgármester elmondta: náluk nem egészen hat hónap alatt 40 százalékkal nőtt az elhalálozás: a marcali kórház kihelyezett osztályán az első félévben százhuszonegyen hunytak el. Egy részüket Lengyeltótiban kellett eltemetni. Egy temetés a legszerényebb körülmények között is 15-20 ezer forintba kerül. Ezek a kiadások olyan mértékben terhelik a szociális segélykeretet, hogy az már elviselhetetlen. A friss város polgármestere keményen fogalmaz: egy ma már nem helytálló rendelet alapján nem kívánják felborítani a város költségvetését még akkor sem, ha megbüntetik. Azt tartja: minden település temettesse el halottait — a polgárai után kapott fejkvóta alapén — bárhol is fejeződött be életük. Lengyeltótiban alighanem az elhunyt siófoki polgár esete volt az utolsó csepp. Dr. Pongor Tamás, a siófoki jegyző így vélekedik: — Jogi szempontból az ügy teljesen tiszta, hiszen a rendeletet nem változtatták meg, s azt mi senki kedvéért nem szeghetjük meg. Ahhoz is joga van a kórházaknak, hogy bizonyos számú beteget beutaljanak az elfekvő osztályokra, hiszen ezért létesültek. Siófok számára 10 ágy áll rendelkezésre. Megértem azonban a lengyeltóti polgármestert. A megoldásra két lehetőséget látok. Az egyik: a megyei közgyűlés dönt arról, hogy a hozzátartozó nélküli halottak eltemetéséről az állandó vagy ideiglenes lakhelyük gondoskodik. A másik: minden ön- kormányzat eltemetteti a területén elhunyt embereket, majd — mindenkire érvényes megállapodás alapján — a lakhely szerinti önkormányzattól megkapja a végtisztességre fordított pénzt. Ha a megyei közgyűlésben a megoldást célzó ilyen vagy hasonló kezdeményezés útjára indul, mi támogatjuk. A halottakat azonban addig is temetni kell, amíg a bürokrácia megoldódik.- (Szegedi) Öt ven év Csurgón Egy évvel ezelőtt gyülekezete meghitt közösségében emlékeztek meg pappá szentelésének 50. évfordulójáról. Vasárnap híveinek odaadó ragaszkodása „kényszerítette” ki a nyilvános ünneplést, megköszönve az egyévi gyékényesi segédlelkészi tevékenységet követő 50 éves csurgói szolgálatot. Dr. Harmati Béla, a déli evangélikus egyház- kerület püspöke a 36. zsoltár részletét választotta igéül Szekeres Elemér szolgálatának méltatására. Az elmúlt ötven év a magyar történelemben a sorsfordító változások sorát hozta, de Szekeres Elemér példamutató hűséqqel szolgált. A gyülekezet nevében Ureczky Attiláné mondott köszönetét, hangsúlyozva, hogy mindannyian sokat kaptak a hitből, az önzetlen szolgálatból. Smidéliusz Zoltán surdi lelkész, Somogy-Zala megye esperese méltatása után a korábbi esperes, Dubovai Géza a nehéz évekre emlékezett: — Kaposváron is „vártuk” a csákányos embereket, akik azt mondták, nagyszerű mozi lesz a templomból. Tudom, hogy Szekeres Elemérnek is meg kellett vívnia a maga harcát. Kérlek, még egy kis ideig ne menekülj el innen, mert nagyon szeretnek. Radványi Antal csurgói katolikus esperes, akinek tavaly volt az aranymiséje, a „szelíd lelkű és alázatos szívű” lelkipásztort köszöntötte, és azt kívánta, maradjon még a hívei között. Dr. Soós Gyula alpolgármester a csurgói önkormányzat jókívánságait tolmácsolta, a porrogszentkirályiak és a somogyszobiak képviselője is köszöntötte az ünnepeltet. Szekeres Elemér járása ma is fiatalos, memóriája csodálatos. Kevesen tudják, hogy megírta a gyülekezet történetét. Csurgón kívül Porrogszentkirály, Porrog, Porrogszentpál, Csurgónagymarton, Somogyszob és Nagyatád evangélikusainak lelki gondozását is ellátja. Formailag már nyugdíjas, de szabad-e az embernek feladni a szolgálatot addig, amíg az ellátásához van ereje. Horváth József / Éjszakai locsi-pocsi a fürdőben A csokonyavisontai termálfürdő a múlt nyár óta érzi már a délszláv vendégek hiányát. Visszavetette a forgalmat az elkerülhetetlen belépődíj emelés is. Ám mégsem panaszkodnak, hiszen ha nem is a várakozásnak megfelelően alakult a vendégjárás, azért mintegy 20 százalékkal ma- gyobb a forgalom, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Ebben talán része van a hétvégi éjszakai fürdőzéseknek is. Akit ilyenkor nem érdekel a csillagos ég, az locsi-pocsi közben videofilmeket nézhet a medence közelében elhelyezett készüléken. Persze megeshet, hogy a bevételek így sem teszik lehetővé a téli nyitvatartási. A hideg hónapokban ugyanis jóval nagyobb a kiadás mint a bevétel. A télen is csak a nyugdíjasok kedvéért nem zártak be. Ez a „jótékonyság” megközelítően egymillió forintjába került a tulajdonosnak, az önkormányzatnak. Az állami támogatás elmaradásával a DRV „leadta” a termálfürdőt. Fejlesztésre egyenlőre egy fillér sem jut. Azért, hogy megpróbáljanak változtatni ezen a helyzeten megalakították a Termál Kft-t. Kisebb összegekkel „beszálltak” a fürdő dolgozói is. Katz Zoltán, a kft ügyvezetője elmondta: a változástól azt remélik, hogy sikerül megfelelő tőkével rendelkező külföldi partnert találni. Ebben az esetben hozzákezdenének a fürdő bővítéséhez. Mindenekelőtt gyermekmedencét, a kempingben pedig vizesblokkot létesítenének. Később egy gyógyszálló építésére is sor kerülhetne. No persze a fürdőben (főleg este) szükség lenne még csendre, hogy az ide pihenni járók ne kényszerüljenek idő előtti távozásra. Ez a kérés elsősorban a fiataloknak és a kemping közelében lévő szórakozóhely üzemeltetőjének szól. Ha a diszkó- zene hangerejét csökkentenék, jobb lenne az aludni vágyók közérzete. Elsősorban a fiatalok tehetnének arról is, hogy eldobált (törött) sörösüvegek és emberi piszok ne éktelenítsék a fürdő környékét. Maga és környezete ellen tesz, aki ezt nem látja be. A változtatáshoz még csak pénz sem kell. (Szegedi) Kft lett a csokonyavisontai termál most kezdődik a zsúfolt házzal kecsegtető szezon. Az utcára került emberek kíváncsian várják: három (!) munkanap alatt a jelentkezők (?) közül kit ítélnek majd megfelelőnek a vezetők? — Hogy a helyzet botrányossá vált, azért a cég vezetői a felelősek — mondta Honvári Tiborné. — Nem a háromgyerekes családanyának kellene kezébe adni a munkakönyvét — ráadásul ez a helyzet már márciusban is adott volt; akkor még mindenki találhatott volna magának munkahelyet. De most? A tisztogatást ott fönn, a Siótour központjában, a vezetők között kellene kezdeni! — A KMR Holding azt követelte tőlem tulajdonosi jogaira való hivatkozással, hogy az általa megjelölt embereket vegyem föl a fontosabb munka- területekre, a jelenlegi vezetőknek pedig mondjak föl — tájékoztatott a (volt) ügyvezető igazgató, akinek a hat hónap alatt sem írtak munka- szerződést. — Nem tettem ezt. Az az érzésem, emiatt kezdődtek a zaklatások; több hétvégén a gazdasági rendőrség és a helyi rendőrök segítségét kellett kérnünk, hogy zavarmentesen üzemelni tudjunk. — Én személyi védelmet kaptam — tette hozzá Tausin Károly —, miután eltörték a személyautóm jobb első kerekének gömbcsuklóját és elfűrészelték a fékrendszert ismeretlen tettesek. — Nem kell ahhoz közgazdásznak lenni, hogy megértse akárki: 500 ezer forintból nem lehet egy ekkora intézményt fél évig működtetni — mondta Honvári Tiborné. — Volt ugyan rendezvény, melyre mindössze egyetlen vendég váltott jegyet, de ahhoz mi csak a termet biztosítottuk — a rendező a Videoart volt. Egyetlen saját, veszteséges rendezvényt szerveztünk mindössze a számos sikeres mellett; amikor a hivatal a klubban tartotta részvénytársasággá alakuló közgyűlését. Terembért nem fizettek, mint ahogy rezsit sem, s a vendéglátóegységek árait is lefaragták. A Siótour korábban a megyei önkormányzat tulajdonában működött, a milliárdos érték 51 százalékát birtokolja a megye. A part menti településeké 18 százalék, ugyanenynyiből alapítványt hoztak létre, a „maradék” a dolgozóké, illetve parányi részt fenntartottak esetleges befektetések számára. A szabadidőklub tulajdoni lapján is a megyei önkormányzatvan megjelölve! Versenytárgyalás nem lesz, „nyerőként” pedig valószínűleg a régi társaság szerepel majd új néven — mondták a dolgozók, akik nem értik: a tisztességes elszámolásokkal nyereségesen működtethető klubot a Siótour a nyári szezon elején miért kívánja bérbe adni, ahelyett, hogy maga keresne rajta hasznot tulajdonosai számára? Czene Attila Kommandósok a klub előtt A dolgozók elmondták, hogy egy teljesen kiürített és rosszul karbantartott házat örököltek, s azonnali adósságállományt, mert az induláshoz szükséges pénzösszeget elő kellett teremteni. Februárban „békebeli” árakkal nyitottak. A kis árrés azonban szinte csak azt tette lehetővé, hogy megvegyék a krumplit másnapra. A kft taggyűléseinek állandóan jelezték a nehézségeket, de az öt ülés egyikén sem született határozat, mint ahogy aláíratla- nok maradtak a papírok is. Az árbevételekből mégis sikerült működőképessé tenni az üzletet. Fejlesztésre azonban nem jutott; ezért az 5. hónapban nem tudták teljesíteni tervüket. — Június 23-án délelőtt 10 órakor közölték velem, hogy igazgatótanácsi határozat értelmében a klubot bezárják, és 13 órakor leltározási bizottság száll ki — mondta Tausin Károly. — A házat gumibotos, pisztolyt jól láthatóan viselő, kutyás, kommandóruhás őrök vették körül — százával mentek el a megrökönyödött vendégek. — Tiltakoztam az eljárás ellen — folytatta a (volt) ügyvezető igazgató. — Mint bejegyzett belkereskedelmi és vendéglátóipari szakértő kifejtettem, hogy megfeledkeztek a vendégek érdekeiről. Sokan —- eddig — visszajártak hozzánk, és számos rendezvényt már előre megrendeltünk. Másrészt kértem: még legalább egy hétvégét had dolgozzunk végig, hogy előteremtsük legalább a 28 ember bérét. Nem engedték ezt, bár nem tudtak elfogadható magyarázóid: Gyertyás László) zatot adni. A szombati Somogyi Hírlapban a klubot meghirdette a Siótour szerdai (!) határidővel. Készbe ül majd az új bérlő; feltöltöttek a raktárak, s Szabályos balhorog a Siótournak
