Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-22 / 172. szám

1992. július 22., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 7 Új elnöki?), új edző(k), új játékosok Sokan mentek, még többen jöttek A hét elején találkoztak új­ból egymással a Kaposvári Somogy SC bajnok és Magyar Kupa-győztes férfi röplabda­csapatának játékosai. Azt enyhe túlzás lenne állítani, hogy ki lehetett volna rakni az öltöző ajtajára a „telt ház” fel­iratú táblát, merthogy mind­össze csak hat játékos jelent meg az első gyakorláson. A nyáron alapos jövés-me­nés volt az együttesnél, mondhatni a fél csapat kicse­rélődött. A tavalyi bajnok játé­koskeretéből hárman is hiá­nyoznak: Czotter Csaba ab­bahagyta a játékot, és Zalae­gerszegen mint magánvállal­kozó dolgozik, Radó Gyula családi okok miatt visszaköl­tözött Zalaegerszegre, a ro­mán Nicolae Bums pedig a hí­rek szerint Izraelben játszik tovább. Akik tehát maradtak a régiek közül: Kántor Sándor, Pásztor Attila, Mészáros Pé­ter, Stefik Csaba és Vörös Ká­roly. Továbbra is a Somogy SC-t erősíti a litván Luksys Ri­cardas, aki útlevélproblémák miatt nem tudta átlépni a ha­tárt. Mindenesetre ezen a hé­ten várják Kaposvárra. Az „újoncok” Az új fiúk közül — merthogy van több is — a bajnoki és ku­paezüstérmes Szegedi Papí­ron SC (volt) játékosa, Rácz László már Kaposváron edz. A 24 éves sportoló Szegeden főként elsőütőt játszott. Az Új­pesti TE sokszoros válogatott játékosa, Karmos Zoltán (24 éves, ütőjátékos) a hét köze­pén csatlakozik új társaihoz. S bár Bums elment, mégis min­den jel arra vall, hogy nem marad román „idegenlégiós” nélkül a kaposvári együttes. A 22 éves, 193 cm magas, Ro­mániában az egyik legjobb já­tékosnak tartott Bucurestanu George Nagybányáról érkezik; őt is a héten várják. Csapatá­éi Az egyik új szerzemény: Rácz László Szegedről érkezett (Fotó: Kovács Tibor) val — ahol első­sorban a center­poszton vették fi­gyelembe — a ro­mán Szuper Ligá­ban a harmadik he­lyen végzett. Rajta kívül egy másik já­tékos is érkezik még Romániából. Hogy az ő sorsa hogyan alakul a továbbiakban, az attól függ, hogy mit mutat a próbajáték során. További játéko­sok leigazolásáról is szó van még. A keretet 12 főre szeretnék „felduz­zasztani”, s az ifjú­sági csapatból két fiatalt felvisznek a nagyokhoz. Ugyancsak új, de nem ismeretlen az edző személye. A kispadon Lasz- czik Ivánt az együt­tes tavalyi csapat- kapitánya, Deme­ter György váltja fel. (Laszczik Iván ezután sem lesz hűtlen csapatához, hiszen az elnökség tagjaként továbbra is segít majd.) A másodedző neve sem teljesen ismeretlen a somogyi röplabdabarátok előtt; Demeter munkáját a csapat egykori játékosa, Ká­roly Róbert segíti. A vezető­ségben is történt változás: a klubelnök Tárnái Zoltán le­mondott, utódja egyelőre még nincs. A program Kialakult a bajnoki rajtig a Somogy SC végleges „menet­rendje”. Ezen a héten naponta egy ráhangoló edzés, vala­mint felmérések szerepelnek a játékosok programjában. A jövő héttől kezdve aztán már — napi két alkalommal — tel­jes intenzitással készülnek a csapat tagjai. Szeptember 11 -e és 13-a között Kaposvá­ron rendeznek nemzetközi tornát. Egy héttel később Ro­mániába, Nagybányára utazik a gárda, majd szeptember 25-én, 26-án és 27-én egy bé­csi meghívásnak tesz eleget. Október 3-án vagy 4-én meg­kezdi szereplését — elsőként a BEK-ben — a Somogy SC: ellenfele a albán Tirana lesz. A visszavágót egy héttel ké­sőbb rendezik meg. Közben október 9-én a Szuper Ligá­ban is bemutatkoznak Kánto­rék: az első két meccsüket Kaposváron játsszák. Először az osztrák Donaukraft Wien lesz a Kaposvári Somogy SC ellenfele, majd 18-án követke­zik a szlovák SKP Bratislava csapata. Nehéz lesz... A bajnokságot és Magyar Kupa-győzelmet szerzett So­mogy SC-től természetesen most is sokat várnak. A szur­kolók a tavalyi sikerek megis­métlésében reménykednek. Egyet azonban nem szabad elfelejteni: a riválisok is na­gyon megerősödtek, elég, ha csak azt említjük, hogy egye­sült a többszörös bajnok Tungsram SC és a szintén sokszoros bajnokcsapat Új­pesti TE. Arról nem is szólva, hogy a csapat megfiatalodott: mivel a rutinos, idősebb játé­kosok „kiszálltak”, há­rom-négy évvel kevesebb lett (lesz) a csapat átlagéletkora. Az egyesület vezetése éppen ezért nem is egy bizonyos he­lyet jelölt meg célként, hanem • azt fogalmazták meg, hogy a gárda jövőre is biztosítsa he­lyét a nemzetközi kupaporon­don. A leendő BEK-beli ellen­félről szólva: Demeter György edző természetesen továbbju­tást vár csapatától, de óriási hiba lenne az albánokat lebe­csülni. Három évvel ezelőtt — szintén a BEK-sorozatban — a Tirana ugyanis az akkori magyar bajnokot, a Csepel SC-t búcsúztatta el a további küzdelmektől meglehetősen sima mérkőzéseken... A jelenlegi helyzet szerint — legalábbis egyelőre — se el­nök, se pénz. Igaz, ígéret az van, abból viszont nem lehet megélni... Tőkeerős szponzo­rok kerestetnek, olyanok, akik hajlandók lennének felkarolni a bajnokságot és Magyar Ku­pát nyert csapatot. Ettől füg­getlenül a Somogy SC to­vábbra is leginkább a város támogatására, segítségére számít. Fenyő Gábor Olimpiai különtudósítónk jelenti Zenekar fogadta a magyarokat (Folytatás az 1. oldalról) Két kameracsapat indult gépkocsival Budapestről, nem minden kaland nélkül. E sorok írójának a Hungária Porsché­től kölcsönkapott vadonatúj Volkswagen Passat gépkocsi­val sikerült Győr reggeli csúcs- forgalmában karamboloznia, így a.több mint kétezer kilomé­teres út a Hungária Biztosító­nál folytatódott, majd egy nyu­gatnémet-magyar Audi-szer- viz bravúros munkával déli egy órára rendbe hozta a ko­csit. így a harmadik nap reggel sikerült megérkezni a fellobo­gózott Barcelonába. Valamennyi főútvonalon kü­lönböző színű olimpiai zászlók díszítik a kandelábereket. A főbb olimpiai színhelyek min­denütt kitáblázva. Az újságí­rók egy hatalmas vásárcsar­nokban intézték el az akkredi­tálásukat. Ez mintegy két óra várakozás után sikerült ne­künk is. A repülőgéppel érke­zők egy külön olimpiai repülő­tér részére kerülnek, itt zene­kar fogadta a magyarokat pél­dául, s az akreditáció tíz perc alatt lezajlott. így most mind­nyájunk nyakába egy nagy tábla került színes fényképpel, a vonalkódrendszerrel, és mindenki kapott egy vala­mennyi tömegközlekedési eszközre jogosító ingyen bér­letet. Annak a szövegébe is benne van, hogy „Üdvözli az olimpiai család”. A család itt szó szerint ér­tendő, hiszen sok tízezer ön­kéntes fiatal valja magát e csa­lád tagjának és önkéntes tár­sadalmi munkával segíti a nagyszabású rendezvény le­bonyolítását. Ezeknek egy szép egyenruhát adott a leg­nagyobb spanyol áruházlánc, az El Corte Ingléz-és például a magyarok szálláshelyén a szállodában ül egész nap há­rom angolul jól beszélő fiatal. Minden segítséget a csomag- cipeléstől, az intézkedésekig jószívűen, jókedvűen megad­nak. Ugyancsak megérkezett a magyar újságírók legfőbb segítője, két helyi sofőr, aki szintén egyetemista, kitűnően beszél angolul és franciául. Az ő helyi ismeretükre még na­gyon nagy szükség lesz. A forgalom egyébként is ret­tenetes méretű, de a mérnöki asztalon tervezett városban, ahol minden út párhuzamos, végülis simán lebonyolódik. Magyar szemmel csak a nagyszámú motorkerékpár tetszik elviselhetetlennek. Tegnap este a spanyol falu­ban, amely egy „skanzen” az olimpiai létesítmények tő- szomszédságában, amolyan nyitópartin találkozott az új­ságírók nemzetközi serege. Ez volt tehát az első nap. Hol­nap délután érkezik a magyar sportküldöttséget szállító re­pülőgép. Öttusázóink Fran­ciaországban, egy közeli vá­rosban készülnek. Egyik for­gatócsoportunk holnap hozzá­juk is ellátogat. Edelényi Gábor Elhalasztották a döntést Szenzációs távolugró eredmény Az olimpia előtti utolsó fel­készülési atlétikai versenyek egyikét tartották az olaszor­szági Sestrierében. A férfi tá­volugrás világbajnokának, vi­lágcsúcstartója az amerikai Mike Powell ötödik kísérletére saját rekordjánál négy centi­méterrel többet ugrott. A szenzációs, 8,99 méteres ug­rás szépséghibája, hogy mindezt Powell a megenge­dett szélerősség kétszeresé­vel, 4,4 m/mp-es hátszél se­gítségével érte el. A színes­bőrű atléta minden idők leg­jobbját ugorva egyetlen cm-rel maradt el a 9 méteres álomha­tártól. „Hová lett a sok virág?” Szobám sarkában zene szól. Marlene Diet- rich énekli világhírű dalát: „Hová lett a sok vi­rág, jaj mi lett belőlük...?” S nekem eszembe jut: hová lettek a kis nyárfák, amelyeket elültet­tek Csokonyavisontán? És hova lettek azok, akik elültették a nyárfákat? Ha Csokonyavisontára visz az utam és meg­látom azt a pályát, ahol őseink rúgták a rongy­labdát, mindig az 1960-as nagycsapat jut eszembe. A gárda néhány tagja már eltávozott az élők sorából. Ők is ragyogó sportemberek voltak. Az 1960-as években Csokonyavisontán volt egy remek labdarúgócsapat. Ez ma csak nosz­talgia. A somogyi sport csodálatos és felejthe­tetlen időszaka volt ez. Mit jelentett a csapat a falunak? Mindent! A mérkőzéseken a falu ap- raja-nagyja kint volt, sőt idegenbe is elkísérték a kedvenceket. A sport mindenese Szöllös Gyula bácsi volt: nagy ambícióval, teli energiá­val. Saját gyerekeként kezelte a gárda minden tagját. Ha ma ezek a deresedő hajú, kissé po­cakos emberek összetalálkoznak, az üdvözlés után a következőt mondják egymásnak: „Em­lékszel azokra a szép időkre?” Vége Marlene Dietrich dalának: „Hová lett a sok virág...” Gamos Adrienn Az ENSZ Biztonsági Taná­csának szankcióbizottsága hétfői, zártajtós ülésén újabb 24 órával elhalasztotta a dön­tést a jugoszláv sportolók olimpiai részvételével kapcso­latban. Diplomáciai források szerint a testület hajlik arra az osztrák javaslatra, mely szerint az egyéni versenyzőket engedjék rajthoz állni Barcelonában, míg Kis-Jugoszláviát zárják ki valamennyi csapatversenyből. A hétfői szankcióbizottsági ülésen egyébként a politiku­sok bosszúsan reagáltak Juan Antonio Samaranch levelére. A NOB elnöke e testületnek küldött válaszában inkább el­lenvéleményeket hangozta­tott, minthogy érdemi javasla­tokat tegyen. „Különbözőképpen látjuk a dolgokat. A NOB gyakorlata szerint a nemzeti sajátossá­gok mellőzése, az olimpiai zászló és himnusz használata tökéletes megkülönböztetést ad azoknak, akik nem képvi­selhetnek egyetlen országot sem. Ezért érdemes megis­mételnem, hogy egy csapat­nak is lehet egyéni arculata, azaz nem feltétlenül kell or­szágot képviselnie” — írja le­velében Juan Antonio Sama­ranch. „Porfelhőlovagok’’ a Balaton partján Sándor István a DFC kispadján? Stadionkrossz először Magyarországon! Hiteles diósgyőri labdarúgó­forrásból származó értesülés szerint a Tornyi Barnabás tá­vozását követően elárvult kis- padra a Nyíregyházáról „szá­műzött” Sándor Istvánt szer­ződtetik. A feltételes mód in­dokolt, ugyanis a DFC háza tá­ján hírzárlat van érvényben. Klicsu András, a DIMAG Rt vezérigazgatója vállalta a szponzor szerepét, s ígéretet tett arra, hogy biztosítja a mű­ködéshez szükséges feltéte­leket. A vezérigazgató ma a DFC elnökeként informálja majd a legújabb fejlemények­ről az újságírókat. Utoljára 13 évvel ezelőtt, 1979-ben rendeztek a Balatonnál motokrossz- versenyt. A balatonszárszói Almahe­gyen lebonyolított viadal óriási sikert aratott; több tízezer néző zarándokolt el a Balatonhoz, hogy tapsolhasson az akkori nagy sztároknak. Tizenhárom évnyi szünet után most vasárnap ismét motokrosszverseny- nek lesz a színhelye a Balaton, de ez­úttal nem Szárszón, hanem Szeme­sen. Ami viszont mind a kettőnél azo­nos: akkoriban is — igaz, akkor még mint versenyző —, és most is— ezút­tal mint a verseny főrendezője — ugyanaz a megszállott krosszrajongó lesz az egyik főszereplő. Németh Kor­nélról, a kaposváriak egykori sokszo­ros verhetetlen bajnokáról, jelenleg a komlói motokrosszozók és a magyar válogatott edzőjéről van szó. Most először rendeznek stadion- krosszt hazánkban; a rendezők ezért is bíznak a nagy sikerben, no meg a Balaton vonzásában. A stadionkrossz lényege, hogy minden a néző szeme előtt történik, kis helyen kialakított pá­lyán, és rendkívül látványos. A 900- 1000 méter hosszú, nem túl nagy szintkülönbségű szemesi versenypá­lyát — amely a Bagó-kemping szom­szédságában található — kétheti ke­mény, megfeszített munkával építették meg egy olyan helyre, amely hajdanán illegális szemétlerakóhely volt. A Németh Kornél név még ma is márka: ezt bizonyítja, hogy a verseny­zők sorban egymás után mondtak igent hívó szavára. A magyar élver­senyzők közül — hogy csak néhány nevet ragadjunk ki a sok közül — itt lesz a balatonszemesi pályaavatón Balogi Zoltán, Kamrás Károly, Lechky Zsolt, Soóky Zsolt, és a két Solymosi testvér, Attila és Gábor. Egymás után érkeznek külföldről is a nevezések — a szemesi viadal ugyanis egyben nemzetközi zónaverseny is lesz —, így aztán igencsak nehéz dolguk lesz leg- jobbjainknak, hiszen várhatóan cseh, jugoszláv, osztrák, német, holland és dán krosszozókkal kell majd felven­niük a harcot. A versenyt két géposztályban (125 és 250 ccm) bonyolítják le. Egy-egy selejtezőfutamban — amelynek ideje 10 perc plusz két kör — 10-en rajtol­nak el, s mindig a legjobb négy jut to­vább egészen odáig, míg kialakul vé­gül a 12 tagú finálé mezőnye. A döntők ideje 15 perc plusz két kör. A verseny igazi látványosságának ígérkezik, hogy legvégül együtt állnak rajthoz az úgynevezett szuperfutamban a két géposztály legjobbjai azért, hogy eldől­jön, ki is valójában a legjobb Balaton- szemesen. A selejtezőfutamok vasárnap 10 órakor kezdődnek, a döntőket pedig várhatóan 14 óra felé rendezik meg. — Fenyő —

Next

/
Thumbnails
Contents