Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-20 / 170. szám

1992. július 20., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 TOP 200 A Figyelő Kiadói Részvény- társaság különkiadványt jelen­tetett meg TOP 200 címmel, amely lap a magyar gazda­ságról ad pillanatképet. Bemu­tatja a magyar vállalatok és bankok 1991-es gazdálkodá­sára jellemző fontos teljesít­ménymutatóit. Az előző évek­hez hasonlóan a TOP 200 kül­földön is megjelenik. Somogyi rangsor Az ötven legnagyobb kül­földi tőkéjű gazdálkodó szer­vezet sorában 1991-ben a Kaposcukor Rt a rangsorban 43. helyen állt. A 200 legna­gyobb nettó árbevételű vállal­kozás között tavaly 59. volt a Balaton Füszért, a Kaposvári Fiúskombinát pedig a 181. Biztosítási kudarc A sok helyütt virágzó bizto­sítási szakma tavaly egészé­ben kudarcot szenvedett Ma­gyarországon. A nyolc jelen­tősebb biztosító közül csak három volt nyereséges, s a gépjármű-biztosítás „gondja” továbbra is az Állami és a Hungária Biztosítóé maradt. Csőd-csökkenés Csökkent a csődöt jelentő cégek száma, de nemrég újabb ismert vállalatok kerül­tek fel a listára, így többek kö­zött a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat, a BRG Híradástechnikai Rt, a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár. Magyar menedzserképző Az Irish Management Insti­tute és az Európai Közösség támogatásával ötven hazai vállalat megalakította a Ma­gyar Menedzsment Intézetet. Ez a — nem profitorientált — szervezet a hazai vezetőkép­zést kívánja szolgálni. Nem kell futni a pénzünk után... A Magyar Nemzeti Bank le­hetővé teszi, hogy az általá­nos Vállalkozási Banknál és az Ybl Banknál vezetett folyó­számlákat egymillió forint ere­jéig kiegyenlítsék. Arra számí­tanak, hogy mintegy 1 milliárd forint kerül kifizetésre. Nem kell tehát aggódniuk azoknak, akiknek valamilyen formában lakossági megtakarításuk van a Vállalkozási Banknál. Fotex-részvények Amerikába Megkezdődik a Fotex-rész­vények árusítása az amerikai piacon. Szerdától a Morgan Guaranty Trust Company szponzorálásával az Egyesült Államokban az úgynevezett tőzsdén kívüli kereskedelem­ben, az OTC piacon megkez­dődhet a Fotex-részvények kereskedelme. A részvények nem kerülnek ki Amerikába, hanem az ezeket helyettesítő úgynevezett ADR papírokkal indul meg az adásvétel. Min­den ADR papír öt darab, névre szóló részvényt képvisel. A Fotex-részvényeket Magyar- országon a Külkereskedelmi Banknál lehet elhelyezni. Ausztrál lehetőség A magyar cégek akár áttö­rést is elérhetnek az ausztrál és új-zélandi piacon. A Maga­zin Business iroda szervezé­sében októberben rendezik meg a távoli földrészen a Kon­takt-napokat, s a lehetőség nagy. Ez a sidneyi kereske­delmi titkár szerint sok kiakná­zatlan lehetőséget kínál. Két tüzépes összefogott... Szállodából üzlet ház — Átadás előtt a Szarvas Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Szélesedő A megszépült Szarvas a Petőfi téren (Fotó: Király J. Béla) Még néhány nap, és elkészül annak az épületnek a felújí­tása, amelyet sokáig mint Kaposvár legszebb épületét em­legettek, ám az utóbbi esztendőkben csak mint a „város szégyene” került szóba: a Szarvas szálló. A Petőfi téri ház valóban nagyon sokáig roskadozott, miközben még működött bent néhány üzlet. Amikor ezek végleg kiköltöztek.úgy látszott, a nagy időket megélt ház vég­leg összedől. Szerencsére nem így lett, hiszen frekventált helye ideá­lissá teszi egy vállalkozói köz­pont kialakítására. A tervet megpályáztatták, és végre el­indulhatott a felújítás. Lassan befejeződnek a munkálatok, kívülről már csak a homlokzat felújítása, belül pedig a tapétázás és az utolsó simítások vannak hátra. Mu­rányi Ferenccel, a ház egyik tulajdonosával beszélgettünk a vállalkozásról. — Fteitter Lajos barátommal együtt pályáztuk meg az ön- kormányzatnál az épület felújí­tását tavaly májusban, s júli­usban már meg is kezdődött az építkezés. Bár hasonló vál­lalkozásban eddig még egyi­künk sem vett részt, bíztunk abban, hogy az épület helye és értéke pótolja a kezdeti ne­hézségeket. Valamint az OKHB, amelynek 16 millió fo­rintos, kedvező feltételű hitele nélkül neki sem állhattunk volna. Először szerettük volna az épületben, — úgy, mint rég — szállodát üzemeltetni. Be kellett azonban látnunk, hogy bár frekventált helyen van, ez amennyire előny, annyira hát­rány is. A nagy átmenő forga­lom, a zaj nem teszi lehetővé, hogy egy színvonalas szál­loda legyen itt. A nagy, átmenőforgalom azonban egy üzletközpont számára kifejezetten előnyös, így a következő variáció sze­rint már üzletközpont és iro­daház szerepelt a tervben, amely mára már valóság. A földszinten hat üzlet kapott he­lyet, a divatárutól az éttermen át a fagylaltozóig. Az emele­ten és a tetőtérben pedig ex­kluzív kivitelű irodákat alakí­tottak ki, s ezek szinte mind gazdára is találtak. Visszaem­lékezve a kiindulási állapotra nem lehetett könnyű mindezt ilyen rövid idő alatt és ilyen minőségben véghez vinni. — Egy teljesen lepusztult épületet vettünk, beomlott pincével, magas talajvízzel. Több építőcég nem is merte vállalni a munkát. Szeren­csére régi üzletfelünk, Csiszár Ferenc kőművesmester kihú­zott bennünket a bajból, s el­végezte a munka nagy részét, mégpedig tökéletesen. Meg­kockáztatom: ha akkor nem adja el az épületet az önkor­mányzat, soha többet nem kaphattak volna érte nemhogy tízmillió forintot, de lehet, hogy egy fillért sem. Es nem kezdődhetett volna el a város szégyenének tartott Petőfi tér teljes átépítése. Mert még korántsem fejeződött be a munka. Ha az egész üres te­rület beépíthetővé válik, akkor egy átriumos, átjárható, közé­pen parkolóval ellátott üzlet- központ készülhet el. Ebből a Szarvas építői szeretnék ki­venni a részüket. — Egy ugyanilyen épületet szeretnénk megépíteni e mellé még; ahol lehetne egy hatalmas szupermarket, iro­dák, üzletek. De ez még csak terv, egyelőre a Szarvast kell teljesen befejezni. V. O. kapcsolatok Üzleti vásár Szlovéniában Szlovén termék — szlovén minőség címmel szeptember 8- 11-ig rendezik meg a máso­dik szakmai, üzleti vásárt Kranjban, a gorenjei régió székhelyén, a vásárközpont­ban. A kiállított termékek külön­böző területeket ölelnek fel: fémipar, elektronika, kémia, fa-, és élelmiszeripar, kisipar, szolgáltatási tevékenységek, gyógyüdülés, turizmus. A kül­földi üzletemberek a vásáron nem fizetnek belépődíjat. A részvétel módjáról az esetle­ges szálláslehetőségekről a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara részletes tájékoz­tatást ad. USA konferenciák Az Egyesült Államokban, Los Angelesben és Houston­ban a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma közreműködésével befektetési konferenciákat rendeznek. Los Angelesben október 6- 7-én, Houstonban október 8­9- én lesz a konferencia. Mind­két rendezvény célja, hogy felkeltse az amerikai üzletem­berek érdeklődését a magyar- országi befektetési lehetősé­gek iránt, lehetőséget teremt­sen a magyar vállalatoknak a közvetlen üzleti kapcsolatok felvételére. Az előzetes felmé­rés szerint Los Angelesben a mezőgazdaság, az élelmiszer- ipar, a gyógyszeripar, az elektronika, a környezetvéde­lem lesz a fő téma, míg Hous­tonban a műanyagfeldolgo­zás, az ipar — különös tekin­tettel a szerszámgyártásra, az egészségügyi berendezések és technológiák. A részvételi lehetőség mindenki számára nyitott, akik az említett téma­körökben kidolgozott, részle­tes beruházási ajánlattal tud­nak jelentkezni. Egyben néhány ajánlatot közlünk lllionis állam kereske­delmi lehetőségeiről: A The Packaging House INC vegyesvállalati kapcsola­tot keres csomagolódo­boz-készítő céggel. Minden­fajta csomagolás tervezésével foglalkoznak. Az A. J. Gerrard and Comp. ügynököt, importőrt, nagyke­reskedőt és vegyesvállalati partnert keres acélszalagos csomagológépeihez, szer­számaihoz, termékeihez és egyéb felszereléseihez. A Fetco-Food Equipment technologies Co. ügynököt, importőrt, nagykereskedőt, vegyesvállalati üzlettársat ke­res kevéfőző berendezéseik, forró- és hidegital-automatáik, ételkiszolgáló felszereléseik terjesztéséhez. Export-import USA importőr-gyártó cég nagy mennyiségben vásá­rolna üvegtartozékokat lám­pákhoz, forgó és sajtolt lám­paalkatrészeket, valamint kész lámpákat és világító be­rendezéseket bronzból, acél­ból, alumíniumból házon belüli és szabadtéri használatra. Angol cég vásárolna min­denfajta textílhulladékot, törlő­rongyot, gyapjúrongyot és egyéb másodosztályú tex­til-nyersanyagot. Osztrák cég otthoni haszná­latra, videóra alapozott érté­kesítési és menedzsment ok­tatási anyagot ajánl magyar nyelven, és vállal magyar nyelvű egyéni konzultációkat. A rendezvényekről, az üzleti ajánlatokról részletes tájékoz­tatást ad a Somogyi Kereske­delmi és Iparkamara Kapos­vár Bajcsy Zsilinszky, u. 1/c. Tel: 82/16-244. PÉNZ-TÁRCA Mát kas ág a kockázati tőkével, hozomány nélkül? Sorozatunk előző részeiben foglalkoztunk a kockázati tőketársaságokkal és a kockázatmérséklő stratégiákkal. Az alapelv, hogy tudniillik nagy kockázatért elvárható az átlag fölötti nagy haszon, igaz. A kockázati tőkés azonban ennek az „egyenlegnek” első tagjáért, a nagy kockázatért nem igazán lelkesedik. Elvárja, hogy az állam — cserébe a gaz­dasági struktúra korszerűsítéséért, a létesítendő új mun­kahelyekért, a majdan fizetendő tetemes adóért — maga is kockázatot vállal az innovációs folyamatokban. A fejlett piacgazdaságú or­szágokban ezért alapítvá­nyok, s megpályázható, visz- sza nem térítendő támogatási konstrukciók segítik a kocká­zati tőke működését. „Emellett jelentős adókedvezményeket is élveznek a műszaki és piac- fejlesztésben nagy kockázatot vállalók!” Tudják ugyanis, hogy e támogatások a rend­szer egészét tekintve biztosan megtérülnek. Hazánkban, sajnos, ez a fel­ismerés még nem érvényesül: a támogatási rendszerek nem épültek ki, s még az adóked­vezmények sem biztosítottak. Bizonyos eredmények persze felmutathatok, csak ezeket a bürokrácia szövevénye jósze­rével éppen azok elől takarja el, akik a létrehozott intézmé­nyek, alapok, konstrukciók po­tenciális ügyfelei. Az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság például milliárdos alappal rendelkezik az életké­pes, piacorientált ötletek, ta­lálmányok — kamatmentes vagy éppen vissza nem térí­tendő — támogatására. S tény, hogy alapítványok — köztük Az Ipar Műszaki Fej­lesztéséért Alapítvány — segí­tik a műszaki fejlesztést a központi akarat meghatározta területeken, sőt kockázati tő­ketársaságok is működnek. Csakhogy mindez nem rend­szerben, nem az egész gaz­daság érdekeihez, igényeihez igazítva működik. A magyar kockázati tőke- társaságokkal kapcsolatban „csak” két dolog kérdőjelez­hető meg: az, hogy kockáza­tiak és az, hogy társaságok. Mert inkább befektetési társa­ságokként, már sikeres vállal­kozásokba állami tőket pum­pálva működnek, mintsem az innovációk, a műszaki fejlesz­tés patrónusaiként. Az alapok, alapítványok forrásaihoz hoz­zájutni nehezebb a hétköznapi halandónak, mint az örök­mozgót feltalálni. A „forrásvi­déket” megközelíteni kapcso­latok vagy kellő szakértelem­mel és kapcsolatokkal rendel­kező szaktanácsadó szerve­zetek közvetítésével lehet. Ez önmagában nem is lenne baj, csakhogy így a támogatásra érdemesek tekintélyes há­nyada kiesik a „pixisből”, el­vész az ötlet- és kezdemé­nyezés-kínálat sokszínűsége, csökken a rendszer működé­sének hatékonysága. Kockázati tőke — s kivált kockázati tőkés — nem terem minden bokorban. A nagy nemzetközi kockázati tőketár­saságok pedig nemigen kí­vánkoznak olyan terepre, ahol az infrastruktúra, a kormány­zati szándékok nem méltá­nyolják a gazdaságot élénkítő, megtermékenyítő tevékeny­ségüket. Pedig a gazdasági élet minden felelős szereplő­jének tudnia kell: ahol a tőzsde gyerekcipőben jár; ahol az átlag fölötti kockázat nem kap — legalább adóked­vezményben kifejezett — el­ismerést; ahol bürokratikus útvesztők nehezítik a távlati célok meghatározását; ahol a támogatásra hivatott állami szervek inkább banki, mint rendeltetésszerű funkciókat látnak el — nos, ott kevés a remény a fejlett országokhoz való felzárkózásra. A tapasz­talatok szerint azokban az or­szágokban, ahol valóban mű­ködnek kockázati tőketársa­ságok, ott az állam szerepe (preferenciákkal, forrásterem­téssel) az induláskor megha­tározó volt. Mára azonban át­adta helyét e társaságokban a magánbefektetőknek, akik azután újabb és újabb társa­ságokat hoztak és hoznak létre. Nyugat-Európában tíz éve még csak 30 kockázati tí­pusú tőketársaság működött — ma már legalább 300! S az e társaságok által kezelt port­folió értéke mintegy 30 milliárd ECU. Nem túlzás: hasonló folya­mat végigvitelének hazánkban is adva van a lehetősége. Csak végre fel kellene húz­nunk a jelképes futócipőt és a világgazdaság élmezőnye után erednünk. Késedelem nélkül, mert félő, hogy eltűn­nek a szemünk elől. Merth László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents