Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-16 / 167. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — KÁRPÓTLÁS 1992. július 16., csütörtök EGYSZERŰSÍTETTÉK AZ ELJÁRÁST Azé legyen a föld, aki megműveli Sepsey Tamás államtitkár a kárpótlási törvény végrehajtásáról A nemzeti gondozási díjról szóló jogszabály elfogadásával lezárul a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos jogalkotói munka. Az ezekkel összefüggő kérdésekről beszélgetünk dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkárral, az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal elnökével. — Államtitkár úr, június 7-ével lépett hatályba a második vagyoni kárpótlási törvény, amely az 1939 és 1949 közötti sérelmeket orvosolja. Melyek a legfontosabb tudnivalók ezzel kapcsolatban? — Ez a törvény érinti többek között a Magyarországról áttelepített németséget, a li. világháború előtt jogfosztott, szabadságában korlátozott zsidóságot, a nagybirtokosokat, nagytőkéseket, akiknek jó része az akkori hazai viszonyok miatt külföldre emigrált és a középbirtokosokat. Az igénybejelentésekre négy hónap áll rendelkezésre. Ez a határidő természetesen nem azt jelenti, hogy ez alatt az idő alatt kell benyújtani az összes bizonyítékot, csupán forma- nyomtatványon jelezni kell a volt tulajdonos kárpótlási igényét, hogy azt regisztrálják. A bizonyítékok beszerzése elhúzódó folyamat: lesznek olyanok, akiknek már megvan, mások a rendelkezésre álló 120 nap alatt szerzik be; és olyanok is, akiknek nem sikerül, illetve elhúzódik az okmányok beszerzése. Külföldinek az igényt a Fővárosi Kárpótlási Hivatalhoz kell benyújtani. Összevont igények Lényeges eleme a második törvénynek, hogy kibővíti az első vagyoni kárpótlási törvény mellékletében szereplő kárpótolandók körét. így azok is kárpótlásban részesülnek, akiket a most felvett államosítási jogszabályok következtében 1939 és 1989 között ért jogsérelem. — Bizonyára lesznek számosán, akiket 1949 előtt és után is ért tulajdoni sérelem. Az ő esetükben mi az eljárás? — Az ilyen esetekben össze kell vonni az igényeket és az együttes kárérték alapján kell megállapítani a kárpótlás mértékét. A jogalkalmazás szempontjából ez az 50 esztendő egységes időszaknak számít. — Az első törvény végrehajtása során minden helyrajzi szám esetében külön lapot kellett leadnia a kérelmezőnek. Volt, aki 200-at is. Folytatódik ez a gyakorlat? — Az 1949 előtti földterületek zöme nagy- és középbirtok volt. Elképzelhetetlen, hogy valaki több ezer lapot állítson ki, ezért egyszerűsítettük az igénybejelentést. Most csak egy lapot kell kiállítania a volt tulajdonosnak, s annak a mellékletében kell felsorolnia a helyrajzi számokat, -értéket. — Hány alkalommal és milyen nagyságú földalap kijelölésére lehet számítani? — Két alkalommal kerül sor földalap kijelölésére. Az elsőnek egy részét már kijelölték a szövetkezetek és az állami gazdaságok. Az értesítés 48 millió aranykorona-értékre szól. Nehéz ma még megmondani, hogy ez mekkora terület. Van, ahol hat, s van, ahol húsz aranykorona-értékű föld jelent egy holdat. A második földalapot állami tulajdonú földből az állam jelöli ki, elsősorban azokban a községekben, városokban és városok környékén, ahol kevés a termőföld. Ennek 1993 február 28-áig be kell fejeződnie, ugyanis addigra körvonalazódik, hogy melyek azok a területek az országban, ahol kevés a termőföld, ugyanakkor nagy igény mutatkozik iránta. Árverési szabályok Mivel elég nagy az időkülönbség a két kárpótlási törvény elfogadása között, biztosítani kell a termőföldhöz jutás esélyegyenlőségét mind az első, mind a második törvény jogosultjai részére. így most csak az első földalapra lehet árverést kiírni, a pótlólagosan kijelölt állami földalapra nem. — Előfordulhat, hogy augusztusban, az első árverésen elkelnek a jó minőségű földek. És akik lemaradnak... ? — Ez garantáltan kizárt! Az első árverésen a kijelölt földalap 30 százalékát — az elbírált kérelmek 30 százalékához igazítva — bocsátják árverésre, a 70 százaléka megmarad azok számára, akik később kapják kézhez kárpótlási jegyüket. A második árverést akkor lehet kiírni, amikor a kérelmek 70 százalékában benne van az első árverésen szereplő terület mennyisége is. így tehát még mindig fennmarad a kérelmek 30 százaléka, illetve a kijelölt földterület 30 százaléka. Az utolsó árverés várható időpontja 1993 vége, 1994 eleje. Az állami tartalék-földalap mindkét törvény jogosultjai számára hozzáférhető. Az állami földalapot akkor lehet árverésre bocsátani, ha a második törvény alapján benyújtott termőföld iránti kérelmeknek legalább a felét elbírálták. Ennek várható időpontja 1993 januárja, februárja. — Egyesek szerint zsákbamacska a földárverés, mert nem tudják az emberek, hogy mire licitálnak, és csak később derül ki, milyen minőségű föld került a vásárló tulajdonába. — Valóban akadnak, akik szándékosan próbálnak nyugtalanságot kelteni az emberekben. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy konkrétan kijelölt, helyrajzi számmal megjelölt földterületre, illetve annak aranykorona-értékére lehet majd licitálni, attól függően, hogy kinek mekkora értékű kárpótlási utalványa van. Mindenki előre tudhatja, milyen földet vásárol. Tulajdonszerzés A licit 3000 forintról — ennyi egy aranykorona értéke — indul. Ha senki nem ad többet érte, 100 forintjával csökken az alsó határig, 500 forintig. Az eddigi próbaárverések azt mutatják: az ár lefelé megy. Korántsem olyan együgyűek a földdel együtt élő dolgozók, mint ahogy egyesek láttatni szeretnék: pontosan tudják, mi mennyit ér, tisztában vannak azzal, hogy kárpótlási jegyeikkel mit tudnak vásárolni. — Melyek az elsőként kijelölt földalap árverésén való részvétel feltételei? — A volt tulajdonos jogosult részt venni az ő tulajdonát használó gazdálkodó szervezet, szövetkezet, állami gazdaság árverésén. A törvény lehetővé teszi a tulajdonszerzést a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok alkalmazottai részére is. Ez esetben a kárpótlásra jogosultak akkor vehetnek részt az árverésen, ha szövetkezeti tagsági viszonyuk 1991. január 1-jén fennállt, illetve fennáll az árverés napján. A harmadik lehetőség a lakhely szerinti illetékesség. Mindazok részt vehetnek az árverésen, akik állandó lakosai annak a községnek, ahová a szövetkezet termőföldje tartozik. Tehát nem követelmény, hogy a volt tulajdonos tagja legyen annak a szövetkezetnek, amely a földjét használja. E három lehetőség közül ha valaki egynek megfelel, már részt vehet az árverésen. A második földalap árverésén már nincsenek megkötések. A kárpótlásra jogosultak részt vehetnek az ország bármely részén tartandó liciten. ' — Melyek a kizáró okok? — Csak a saját jogon, volt tulajdonosként szerzett kárpótlási jeggyel lehet részt venni termőföld-árverésen. Átruházott, vásárolt jeggyel nem. Ez a korlátozás védelmet nyújt a volt tulajdonosoknak a felvásárlókkal szemben és kizárja annak a lehetőségét, hogy olcsón megvásárolt kárpótlási utalvánnyal valaki felverhesse az árakat a liciten. Ezért az árverés megkezdésekor mindenkinek igazolnia kell jogosultságát, be kell mutatnia a határozatot és ellenőrizzük a sorozatszámot és jelet tartalmazó listát is. Fele- dékenységre — hogy otthon hagyta és majd utólag bemutatja — nem lehet hivatkozni. Az árverés egyszeri és megismételhetetlen jogi aktus. — A törvény lehetővé teszi a kárpótlási jegyek értékpapírpiacon való jegyzését. Manapság jóval áron alul cserélnek gazdát ezek a papírok. Haszonlesők — A kárpótlási jegyek tőzsdére, vitelének feltétele, hogy az Állami Vagyonügynökség minimálisan három hónapra előre prognosztizálja: mit tud adni a jegyekért. Pillanatnyilag az ÁVÜ erre nem képes. Nincs megnyugtató adat arra vonatkozóan, hogy a kárpótlási jegyek milyen áron kelnek el a tőzsdén kívül, arra viszont van, hogy mennyiért akarnak vásárolni. Nyilvánvaló, hogy sokan extraprofitra törekszenek, ki akarják használni a kárpótlásra jogosultak bizonyos rétegének rossz anyagi helyzetét, azoknak a gondját, akik mindenáron készpénzhez akarnak jutni. Talán az sem eléggé közismert, hogy az állam névértéken fogadja el a jegyeket a privatizáció során. — Köszönjük a beszélgetést. Újvári Gizella KIK A JOGOSULTAK? IGENYBEJELENTES A nemzeti gondozási díj A parlament a közelmúltban iktatta törvénybe a nemzeti gondozási díjról szóló rendelkezéseket, amelyek részletesen meghatározzák, hogy kik, hogyan részesülhetnek ebben az ellátásban. Összeállításunk a rövidesen hatályba lépő jogszabály főbb előírásairól ad áttekintést. A jogosultak körébe tartoznak: — azok a Magyarországon élő személyek, akik 1944. március 19. és 1989. október 23. között a magyar vagy idegen állam hatósága, vagy hatósági személye által, illetve más személy politikai indíttatású önkénye következtében; — akik 1944-45-ben a nemzeti ellenállási mozgalomban . kifejtett tevékenységük miatt; — akik az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeivel összefüggésben Magyarországon élve — de nem feltétlenül Magyarországon — sérelmet szenvedtek és emiatt munkaképességüknek legalább 67 százalékát elvesztették. Alanyi jogon jogosultak azok is, akik az „életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról” szóló törvény értelmében kárpótlásra jogosultak és a törvényben felsorolt sérelmek következtében rokkantak meg. Szociális indokok alapján is megállapítható nemzeti gondozási díj annak, akinél a jogosultság egyéb feltételei adottak, de a munkaképesség-csökkenés mértéke nem éri el a 67 százalékot, viszont legalább 50 százalékos. Az ellátás összege 67 százalékos rokkantság esetén havi 5000, 50 százalékos rokkantság esetén pedig 2500 forint. A hozzátartozók jogosultságáról a törvény kimondja: Havi 2500 forint gondozási díjra jogosult azok özvegye, árvaellátásra jogosult vérszerinti és örökbefogadott gyermeke, valamint vérszerinti és örökbefogadó szülője, akik — 1944. március 19-e 1989. október 23-a között a magyar vagy idegen állam hatósága által vagy politikai önkény következtében; — 1944-45-ben a nemzeti ellenállási mozgalomban kifejtett tevékenységük miatt; — az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeivel összeefüggésben; — a II. világháború alatt faji, vallási és politikai okokból külföldre való deportálás során vagy a szovjet szervek által kényszermunkára hurcolás; — a szovjet bíróság, illetve más szovjet hatóság politikai indítékú ítélete, intézkedése alapján végrehajtott szabadságvesztés során, illetve halálbüntetés kiszabása miatt életüket vesztették. Ezen a címen azonban csak a Magyarországon lévő hozzátartozót illeti meg az ellátás. Az új jogszabály úgy intézkedik, hogy a nemzeti gondozási díj iránti kérelmeket — a bizonyítékokkal együtt — a Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal erre a célra rendszeresített formanyomtatványán kell benyújtani a jogosult állandó lakhelye szerint illetékes megyei, fővárosi kárrendezési hivatalhoz. A kérelmeket az Országos Kárrendezési és -Kárpótlási Hivatal bírálja el, határozata ellen azonban jogorvoslatért a bírósághoz lehet fordulni. Az igény bejelentésére a törvény — a hatályba lépést követően — 90 napos határidőt jelöl meg. Ennek betartása esetén, ha a kérelmet az illetékesek pozitívan bírálják el, az érintett személy a törvény kihirdetését követő hónap első napjától jogosult az ellátásra. Akik a megjelölt határidő után jelentkeznek igényükkel, a bejelentést követő hónap első napjától jogosultak a nemzeti gondozási díjra. Az eljárás ügyintézési határideje egyébként 3 hónap. A jogszabály egyértelműen leszögezi, hogy a gondozási díj adómentes, az azzal kapcsolatos okiratok kiállítása, a közigazgatási és a bírósági eljárások pedig illetékmentesek. A félreértések és fölösleges utánjárások elkerülése érdekében fontos tudni, hogy a törvény ebben az ellátásban nem részesíti azokat á hozzátartozókat, akik a harmadik — az életüktől és szabadságuktól politikai okokból megfosz- tottakra vonatkozó — kártpót- lási törvény alapján jogosultak kárpótlásra. Kizárja a jogosultak köréből az olyan személyeket — elhunytak esetében a hozzátartozókat —, akik felelősek a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában elismert alapjogok megsértéséért. Kivétel ez alól, ha bizonyítható, hogy az illető később e jogok érvényesítéséért harcolt, s ezért ellene büntetőeljárás indult — aminek következtében súlyos hátrányt szenvedett, életét vesztette vagy hosszú időre bebörtönözték. Nem jogosultak az ellátásra a volt államvédelmi szervezet hivatásos állományú tagjai, a volt karhatalmisták és mindazok, akikat az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétel miatt kitüntettek, illetve a leverésben önként részt vettek. Nem kaphatnak nemzeti gondozási díjat azok, akik.— a hadigondozásról szóló jogszabály alapján — már részesülnek rendszeres kiegészítő hadigondozotti ellátásban, mert egy sérelem alapján kétféle ellátás nem adható. Nem jogosultak azok sem,, akik a felsorolt sérelem miatt az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról szóló törvény alapján a nemzeti gondozási díjat felváltó, azzal azonos összegű pótlékban részesülnek. (ú. g.)
