Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-16 / 167. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. július 16., csütörtök Gazdasági „időjárásjelentés”: A felszámolási hullám ősszel tetőzik A jogszabály is ludas a dagályban A gazdasági szakemberek előrejelzése szerint a felszámolási hullám a nyár végén, ősz elején éri el tetőpontját. Az év első felében csaknem 400 gazdálkodó szervezet ellen adtak ki csődeljárási végzést a bíróságok, s kétszer ennyi vállalat ellen van folyamatbana a felszámolási eljárás. A csődöt jelentett vállalkozások egyötöde exportra termel, s ha az eljárások mindegyikének végére felszámolás tesz pontot, akkor mintegy 93 000-en kerülnek utcára. — E veszélyes helyzet kialakulásában a jogszabály is ludas — állítja dr. Piskolti Sándor, a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumának vezetője. — A törvény ugyanis nem teszi lehetővé az egyes gazdálkodó szervezetek közötti differenciálást. Amelyik vállalat nem tud fizetni, azt először csőd, majd felszámolás fenyegeti, függetlenül attól, hogy kinnlévőségei és tartozásai milyen arányban állnak egymással. így gyakran azok a vállalatok is eltűnnek a süllyesztőben, amelyek — megfelelő segítséggel — megmenthetők lennének. A kormányzatnak a legnagyobb hitelezőkkel, így az Apeh-hel, a társadalombiztosítással, a Vám- és Pénzügyőrséggel el kellene fogadtatnia: közös érdek, hogy rugalmasan járjanak el adósaikkal szemben. A felszámolási hullám ugyanis azzal fenyeget, hogy a nagy túlkínálat és a csökkenő kereslet nyomán jelentős vagyon megy veszendőbe. Célszerű volna tehát a fel- számolási folyamatokat időben széthúzni — megadva az érintett szervezeteknek a fokozatos kilábalás lehetőségét. Természetesen a kialakult csődhelyzetek évekig nem tarthatók fenn, hiszen az a gazdaság teljes leépüléséhez vezetne. A gyakorlati tapasztalatok szerint egyébként a bíróságok a vonatkozó jogszabályokat eltérően értelmezik; s volt rá példa, hogy két — egymáshoz „megszólalásig hasonló” — ügyben két bíróság egymásnak homlokegyenest ellentmondó döntést hozott. Ezért dr. Piskolti összegyűjtötte a leggyakoribb kérdéseket, s 19 megyeikollégium-vezető kollégájával egyeztetve a Csődjogi praktikum című kiadványban közzétette az egységes értelmezésű válaszokat. A könyv ugyan nem hivatalos jogértelmezés, de haszonnal forgathatják bírák és gazdasági vezetők egyaránt.- Domi A „bázis” eszi a pénzt „Nagy falat” a nagybajomi fürdő — Ez a falu sokáig elszigetelten élt — mondta Ács Attila, Nagybajom polgármestere. — Infrastruktúránk elmaradt, s még most sincs crossbar-telefonunk. Az önkormányzat első teendője volt, hogy javítsa némiképp a közlekedést. Csaknem három kilométernyi utat építettünk, ami több mint hétmillió forintba került. 1932-ben 5300-an éltek itt. A lélekszám mára 3800-ra csökkent. Sokan elköltöztek, és egyre gyakrabban temetnek... A településen januárban 155, jelenleg 179 az állástalan. Közhasznú munkára 30 személyt „fogtak be”, ám a munkamoráljukkal nem elégedett a polgármester. Fejleszteni a belső részeket próbálják. A főútvonal melletti utcában mutatós, a faluképbe illő pavilonsort terveztetett az önkormányzat, bíznak a falusi turizmus fellendítésében. Huszonnégy család fogad(na) jelenleg vendégeket. Azt mondják: jóval olcsóbbak Balaton-parti társaiknál. A termálfürdő is kecsegtető. Aranyostervek — A fürdő „nagy falat”, fejleszteni kellene — jegyzi meg a polgármester. — Egy bajor üzletember vizsgáltatja a vizet, s ha „ráharapnak”, patinás gyógyüdülőhely lehet Nagybajom. A néhai munkásőrbázisra rátette kezét a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet. Irreális elképzeléseik vannak a bérleti díjat illetően. Kihasználatlanul áll; az éves őrzés és az állag- megóvás tetemes: hatmillió forint. Diáküdültetési centrum lehetne. 150-200 tanulót tudnának elszállásolni, és sátor'- táborozásra is alkalmas a terület. A polgármester nem tudja, mikor lesz gyerekekzsivajtól hangos a „bázis”. A Boronka melléki tájvédelmi körzet szintén vendégcsalogató. 1028 hektár van a falu közigazgatási határában. A terv: egy tizenkilenc hektáros halastó kialakítása, természetes átfolyással az Aranyos-pataknál. Az önkormányzat népszerű kezdeményezése, hogy valamennyi diákot — óvodástól az egyetemistáig — támogat. A következő tanévre csaknem egymillió forintot fizetnek ki könyvsegélyre, járulnak hozzá a menzai díjhoz. Azoknak a falubelieknek, akiknek 6500 forint alatti a nyugdíjuk, 2, 3, 4 ezer forint segélyt utaltak ki. — A nagybajomi „szenátorok” szeme mindig felcsillan, ha segíthetnek — véli dr. Ulrich Károly körjegyző. — Szociális, nevelési segélyre, ápolási díjakra, szociális étkeztetésre költségvetésünk majd 10 százalékát — mintegy 10-11 millió forintot — fordítjuk. A fiatal házasokon is segítünk. 40- 50 ezer forintos kamatmentes kölcsönt kaptak, ennek törlesztését csak két év múlva kell elkezdeniük. Gondoskodó „szenátorok” Nem rejtjük véka alá, hogy hozzányúltunk a helyi adókhoz. Ez 5,5-6 millió forint nélkül egyetlen méter út nem épült volna, és a világháborús emlékmű sem állna... A nagybajomi iskolába csaknem 600 gyerek jár. 34 százalékuk cigány. A távlati tervek egyike egy tornacsarnok, ugyanis a jelenlegit már kinőtték. A katolikus egyházzal egyezkedve akarják a hajdani iskolaépületben meghonosítani a zeneoktatást. A kaposvári és marcali zeneiskola tanárai tanítanák muzsikálni a nagybajomi lurkókat. Lehet, hogy az álom az 1993/94-as tanévre valóra válik. Az ön- kormányzat ugyanis olyan élményekkel szeretné gazdagítani a nagybajomi fiatalokat, hogy azok soha ne szakadjanak el a bölcsőringató szülőföldtől. Lőrincz Sándor Kódexpress FÖLDRENDEZŐ BIZOTTSÁGOK ALAKULNAK Megjelent a Kódexpress 10. száma. A kiadvány tartalmazza a társadalombiztosításról, az Állami Számvevő- székről, a társasági adóról, a megánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvényeket. Közli a július 1-jén hatályba lépett Munka Törvénykönyvét, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt. A termőföld vásárlására felhasználható kárpótlási jegyről szóló törvény július 18-án lép életbe. A jogszabály a már meglévő három kárpótlási törvénnyel együtt érvényes. Ezek szerint, a kárpótlásra jogosultak az igényüket, a rá vonatkozó kárpótlási törvényben meghatározott határidőig, ahhoz az önkormányzathoz kell benyújtaniuk, ahol a megszerezni kívánt földterület elhelyezkedik. Az illetékes hivatal az igényeket soron kívül, de legalább 60 napon belül elbírálja, abban az esetben, ha a jogosult az őt megillető összes, vagy legalább 100 ezer forint értékű kárpótlási jegyéért, termőföldet kíván vásárolni. Elbírálás után a jegy banki letétben marad és a jogosult az árverésen letéti igazolásával vesz részt, amit csak termőföld vásárlására fordíthat. Ha ezt felhasználta, az őt megillető fennmaradó ösz- szegért kárpótlási jegyet kaphat. Ha a jogosult meggondolja magát és mégsem kíván földet vásárolni, a letéti igazolás ellenében, 1993. augusztus 15. után, felveheti kárpótlási jegyét. Az önkormányzatoknak ez év augusztus 31-ig földrendező bizottságokat keil létrehoznia. A bizottság felméri, egyezteti és összesíti az igényeket. A bizottságnak kell jelenteni azt is, ha a gazdálkodó szervezet nem kívánja megművelni a kárpótlásra kijelölt földalapot, október 31-ig. Az árverés vezetőjének kötelessége, hogy megpróbáljon egyezséget kialakítani az igénylők között. Horgásztó a Deseda mellett Jólétben úszkáló pontyok Ha valaki mondjuk a Balaton Füszért Glória raktáráruháza mellett nyitna egy kis csemegekereskedést, bizony furcsán néznének rá az emberek. Nekem ugyanilyen furcsa, hogy a Desedától alig néhány méterre két magánhorgásztó nyílik a napokban. Igaz, ezek a kis tavak már a füredi szőlőhegy lábánál voltak, amikor a Desedát kialakították... Ráadásul a két kis tó üzemeltetőjének ez vállalkozás, vagyis nyereséget akar produkálni. Nem lesz könnyű. — Gondolja? — kérdez vissza Séta István, a Ferrok- róm kft ügyvezetője, a horgásztó — vagy ahogy ő nevezi: jóléti tó — tulajdonosa. ^ — Próbált mostanában halat fogni a Desedában? A horgásztó ötlete akkor jött, amikor sokadszor hiába ücsörögtem a partján, de nem fogtam semmit. Ákkor elhatároztam, lesz egy saját tavam. Nem sokkal ezután olvastam a hirdetést, hogy pályázni lehet a füredi halastó bérleti jogára. Megpályáztam, a versenytárgyalást megnyertem. Először bérleti szerződést kötöttünk, majd amikor a jogszabályok ezt lehetővé tették, megvettem a területtel együtt. Amennyiben a Deseda menti kirándulásokra vissza- emlékszem, ez egy apró kis pocsolya volt, dzsungelszerű, mocsaras parttal. Ezzel szemben most ott a két gyönyörű víztükör, kész a gát, egyenletes a parti sáv. — Rengeteg munkába került, mire végre ilyen lett. Munkatársaimmal éjt nappallá teve dolgoztunk, hiszen amikor'ne- kikezdtünk, nem sokat értettünk az efféle munkához. A kotrás, a gátépítés, a terület- rendezés egy évig tartott, de az igazság az, hogy ez minimum kétéves munka normál esetben. A legnehezebb és legdrágább azonban az egy kilométeres bekötőút megépítése volt. Az pedig tovább nehezítette a dolgunkat, hogy vigyáztunk: a természeti értékek megmaradjanak. Csak azokat a fákat vágtuk ki, amelyek nagyon útban .voltak, de minden kivágott fa helyet kettőt ültetünk. Az erőfeszítések eredménye a majd öt hektárnyi vízfelület. A kisebbik tó 1,8, a nagyobbik 1,7 méter átlagmélységű, s ezekben nyüzsög a hal. Etetéskor szinte forr a víz, napsütötte délelőttökön pedig a part mellett szinte kézzel meg lehetne fogni a félméteres amurokat és pontyokat. Mennyi halat telepítettek a két tóba? — Ez titok — mosolyog Séta István. — Sokat. Egy szakértő szerint többet, mint amennyit a tavak elbírnak, ezért minél előbb meg kell kezdeni a horgászatot. A horgászok egyébként ponty, amur, keszeg, kárász és compó kapására számíthatnak, ezekből van a legtöbb a tavakban. Méretük igen különböző, a kétnyaras kispontytól egészen a tízkilós példányokig. A legnagyobb betelepített hal 12,6 kilós volt, és ez azóta még nőtt. Horgászni egyébként a jövő héttől lehet napijegy ellenében. A két tó és környéke azonbah nemcsak a horgászoké lesz. Remek kiránduló- hely, a kerítés nem gátol meg senkit abban, hogy a Deseda környékét is felfedezze innen kiindulva. A vállalkozók gondoltak azokra is, akik messziről jönnek. Mivel a vizesblokktól az áramig minden ott van a területen, akár sátrat verni is lehet, kialakítottak néhány sátor- és lakókocsihelyet. Ezt csekély díjért lehet igénybe venni. A vállalkozás lényege ugyanis a horgászat és a jólét — legalábbis a két tó körül. V. O. Tovább nő az államadósság Tovább nő a belföldi állam- adósság annak hatására, hogy a költségvetésben a vártnál jóval nagyobb hiány alakult ki, és az év eddigi szakaszában a forintot a konvertibilis valutákhoz képest két lépésben összesen mintegy 3 százalékkal leértékelték. A költségvetés hiánya június végén meghaladta a 100 milliárd forintot. Hogy pontosan mekkora jelenleg — a decemberben 1835 milliárdot kitevő — államadósság, arról a PM-ban nem közöltek adatokat. Eredményes csőd- egyezség Csaknem egy héttel a csődeljárás megkezdését követő 90 napos moratórium lejárta előtt a Magyar Gördülőcsapágy Művek (MGM) vezetői megegyeztek a hitelezőkkel, s így minden esély megvan arra, hogy talpon marad Debrecen legnagyobb ipari üzeme. Az április 23-a óta tartó csődeljárás során csaknem nyolcszáz hitelezővel - bankokkal és költségvetési szervekkel - kellett megegyezniük. A csaknem három hónapig tartó előkészítő munka után a hitelezők gyakorlatilag elfogadták az MGM- nek a 2,5 milliárd forintos tartozás törlesztésére tett ajánlatát. Külföldiek házasságkötése Magyarországon Ezentúl csak valóban indokolt esetben ad felmentést az igazságügy-miniszter az alól a törvényi kötelezettség alól, miszerint a Magyarországon házasodni kívánó nem magyar állampolgárnak hazájából kell tanúsítványt hoznia, hogy saját állama törvényei, illetve személyes joga alapján házasságkötésének akadálya nincs. Az utóbbi években a kivétel szinte főszabállyá vált, gyakorlatilag csaknem mindenki — évente 3-4000 személy — megkapta a felmentést. Zalai expotervek Idegenforgalommal, faiparral, vállalkozásokkal és a tudományos, kulturális tevékenységgel foglalkozó szekciókat alakított a Zala Megyei Expo Koordinációs Tanács, amely a megye világkiállításba való bekapcsolódásának előkészítésére jött létre április végén. A szakemberek a Balaton s a termálvizek - Hévíz, Zalakaros - kínálta újabb idegenforgalmi lehetőségek föltárásával, az erdő- és vadgazdálkodás bemutatásának megszervezésével készülnek az expóra. Zöld út a Körös-Maros Nemzeti Parknak A Körös-völgye táji értékeinek megőrzése és gazdasági fejlesztése címmel tanácskozást tartottak Szarvason, Keresztes K. Sándor környezet- védelmi és területfejlesztési miniszter részvételével. Bejelentették, hogy igen előrehaladtak az önálló Körös-Maros Nemzeti Park kialakításának előkészítő munkálatai. Ezt a tárca is támogatja, s most már „csak” a gazdasági feltételek előteremtésétől függ, hogy a tervek mikor válhatnak valóra.
