Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-15 / 166. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1992. július 15., szerda Új minimálbér a vegyiparban A vegyiparban a vállalati átlagbérek 18 százalékkal növekednek éves szinten, a minimálbér havi összege pedig 8500 forint lesz — erről állapodtak meg a 29 legnagyobb magyar vegyipari vállalat munkaadóinak és munkavállalóinak képviselői. Németeké a Debreceni Dohánygyár Százszázalékos tőkerészesedéssel a német Re- emtsma cég vásárolta meg a Debreceni Dohánygyár Kft-t, de egyidejűleg a részvények 15 százalékát felajánlotta megvételre a dolgozóknak. A német nagyvállalat képviselője elmondta: a megállapodást némileg hátráltatta a Symphonia cigaretta gyártásával kapcsolatos jogi helyzetének tisztázatlansága. Tárgyalásokkal azonban elérték, hogy a jövőben e márkajog kizárólag a debreceni gyárat illeti. Házi Jogtanácsadó A Házi Jogtanácsadó most megjelent júliusi száma az 1-jén hatályba lépett új Munka Törvénykönyve szabályait ismerteti. Bemutatja az új törvény fontosabb jellemzőit, a munkaügyi kapcsolatok, a munkaviszony és az ezzel összefüggő jogviták főbb kérdéseit, valamint a hatályba lépést segítő fontosabb átmeneti szabályokat. Minden érdeklődőnek segítséget nyújt a jogszabályi változások megismeréséhez, valamint az új törvény megfelelő alkalmazásához. A kiadványban található még a második kárpótlási törvénynyel, a családban történő örökléssel, valamint a lakáscélú támogatással kapcsolatos tudnivalók magyarázata. Sárgabarackszezon Szezonzárás és szezony- nyitás zajlik e napokban az ország egyik legrégibb élelmiszerüzemében, a Kecskeméti Konzervgyárban. Lefutóban a meggy, amelyből kétezer tonna feletti mennyiséget dolgoztak fel, s megkezdődött a sárgabarack idény. Jó a termés így nincs akadálya a tervezett 400- 600 tonna átvételének és feldolgozásának. A felvásárlás eddigi tapasztalatai szerint a minőség a szokottnál jobb. Privatizáció a BÁV-nál Szakosított pénzintézeti munkát is végez a jövőben a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt, az egykori Bizományi Áruház Vállalat. Legalábbis ez szerepel majd abban a stratégiai tervben, amelyet a cég megbízására a Coopsystem Szervezési- Vezetési Tanácsadó Kft dolgoz ki a BÁV további működéséről. A program szerint a bizományi a zálogtevékenység mellett foglalkozik majd közraktárjegy kibocsátásával, leszámítolással, ingatlan jelzáloggal, bróker tevé- -kenységgel, áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések vásárlásával és eladásával. Szaktanácsadás jogi következményekkel Segítség új módon Még egyszer a húskombinátról... A garancia mindannyiunk pénze A közelmúltban a Phare-program keretében a Pannon Agrártudományi Egyetem keszthelyi Georgikon karán befejeződött a szaktanácsadói tanfolyam. A mintegy négyszáznyolcvan órás intenzív képzésen Dél-Dunántúlról huszonhármán vettek részt, Somogyból öten kaptak hivatalos okiratot a szakmai tanfolyam sikeres elvégzéséről. Egyikük dr. Jasinka János, a megyei földművelésügyi hivatal szak- tanácsadója. Hosszú mérlegelés után a kormány gazdasági kabinetje meghozta a döntést a Kaposvári Húskombinátról. Amikor közismertté vált, hogy a gazdák ezrei nem jutnak a jogos pénzükhöz a leadott állatokért, több csatornán indult el a megoldás keresése. Az természetesen mindenki számára egyértelmű volt, hogy a gazdákat jogtalan hátrány érte. Az okok keresésénél azonban már megoszlottak a vélemények. Többnyire a kormányt okolták, lévén a húskombinát állami tulajdon. Hiszen évtizedeken keresztül megszokta a közvélemény az állam szerepét. Az állam működtette a teljes gazdaságot, vállalatok összességét és mint bebizonyosodott, többnyire rosszul. Hogy rosszul működtette, eredményezte az ország gazdasági tönkretételét. A húskombinát esete is bizonyíték: az egyetlen járható út, ha a húskombinát is átalakul és mint privát tulajdon foglalja el a helyét a kialakuló piacgazdaság rendszerében. Ez, és csak ez lehet a garancia arra, hogy ne forduljon elő hasonló eset újra. Magántulajdonú piacgazdaságban egyetlen állatfelvásárló cég sem engedheti meg magának, hogy ne fizesse ki üzletfeleit. És úgyszintén a magántulajdonra alapuló piacgazdaságban egyetlen állattulajdonos sem adja át állatait ellenérték nélkül felvásárló cégnek. Természetesen a fent leírtak nem mondanak ellent annak, hogy az igazság megköveteli a személyes felelősségre vonást. Ez azonban már a bíróság feldata. Tudomásul kell vennünk azt is, hogy az az állam által vállalt 900 milliós garancia a költségvetés egyéb területeiről vonódik el. Olyan területekről, melyek szintén valamennyiünket érintenek, érdekeltek vagyunk benne. Es még valami: ez a költségvetési pénz mindannyiunké. Nem véletlen, hogy oly sok fejtörést okozott a kormányzatnak a kérdés megoldása. Hiszen a költségvetési pénzekkel való sáfárkodás nagy felelősséggel jár minden kormány számára most és a jövőben is. A döntés hosszú mérlegelés után megszületett, a károsultak bizonyára nagy megelégedésére és a társadalom remélhetőleg megértéssel fogadja. Dr. Gaál Antal országgyűlési képviselő — Egy teljesen új, nyugati típusú szaktanácsadói rendszer kialakítását szolgálja a Phare ezzel a kezdeményezéssel. Ismeretes, hogy az európai közösség Phare-prog- ramjának alapvető célja az átmenet támogatása a privatizáció megvalósításához, a kis- és középvállalkozások indításához, működtetéséhez. A tanfolyamon való részvételt pályázat útján lehetett elnyerni. — Napi tíz-tizenkét órás képzés volt. Milyen alapvető céllal? — Azért, hogy a részvevők ismerjék meg a mezőgazda- sági szaktanácsadás nemzetközileg elfogadott elméletét, gyakorlatát, az általánosságban alkalmazott módszereket. Képesek legyenek vélemény- alkotásra, tudjanak segíteni a döntéshozatalban, és nem utolsósorban ismerjék meg a most kialakuló, új típusú szakA vám megfizetése vagy biztosítása előtt vámáru nem adható ki hazánkban a jövőben. A vámeljárás szabályozásának rendjéről azért kellett új, közös PM — NGKM rendeletet alkotni, mivel az elmaradt tanácsadói hálózat tervét. A hazai előadókon kívül igen értékes ismereteket kaptunk nyugat-európai előadóktól, Ausztriában helyszíni tapasztalatokat is szerezhettünk. Egyértelművé vált például, hogy Nyugat-Európában általában az ötven hektár alatti mezőgazdasági vállalkozások veszteségesek, hozzávetőlegesen az ötven-száz hektár közötti területen gazdálkodók sikeresek. — A szaktanácsadás eddig is ismert volt hazánkban. Mennyiben hoz újat ez a tanfolyam? p — Akik korábban foglalkoztak szaktanácsadással nyilván folytatják ezután is. A szaktanácsadásnak eddig nem volt jogi következménye. A jogi konzekvencia az új gyakorlatnak igen lényeges vonása. Az is, hogy a szaktanácsadók nemcsak a szorosan értelmezett szakmai kérdévámbefizetései is hozzájárultak ahhoz, hogy az állami költségvetésben már az első félévben több mint 100 milliárd forintos hiány alakult ki. Az együttes miniszteri rendelet a szigorú szabályozás sekben adnak tanácsot a gazdáknak, igen lényeges feladatuk, hogy a mai átmeneti helyzetben döntéshozásukban segítsék őket. Vagyis adjanak számukra alternatív javaslatot: mire számíthatnak, ha ezt teszik, mire, ha mást. A tanfolyamon felkészítettek bennünket a számítógépes elemzésekre, kapcsolattartásra is. A gazdálkodó számítógépén is kérhet segítséget a szaktanácsadótól persze, ez a jövő, nem lehet túl messze! — Szeretnék gazdálkodni, vállalkozni, de sok tekintetben bizonytalan vagyok. Mi a teendőm? — Ausztriában a kamara feladata, nálunk a földművelésügyi hivatalok dolga, hogy ily módon szolgálják párt- és szektorsemlegesen a mező- gazdasági termelést. A „mit, mennyit, és hogyan termeljek” — kérdésére a szaktanácsadónak válaszolni kell. Ehhez megfelelő információk állnak rendelkezésre. Ez a szaktanácsadói hálózat kiépül az egész országban, így egy egységes szellemű rendszerben, remélhetően érdemben tudjuk segíteni a vállalkozókat, a gazdálkodókat. Vörös Márta alól alól csak az igazoltan életmentő eszközöknél, gyógyszereknél tesz kivételt, illetve akkor, ha a vámfizetésre kötelezett gazdálkodó szervezet halasztott vámfizetésre jogosult. A vámeljárás új szabályozása KÁVÉHÁZI MOTÍVUMOK (3.) Irodalmi emlékek A Vaszary-kávéház A kaposváriak jól ismerik a volt Április 4. (ma Zárda) utca és Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán a szép, virágos teraszával is hívogató Vaszary-kávéhá- zat. A névadó — Vaszary János, a modern magyar festészet egyik legnagyobb hatású mesterei a modern irányzatok egyik hazai meghonosítója —, akinek szülőháza átellenben látható, 1867-ben, a kávéházak föllendülése időszakában született. Végigélte a virágkort, s még tanúja lehetett 1937-től a lassú agónia utolsó fázisainak. Jobb, alkalmasabb nevet nem is választhattak volna a kaposvári hagyományőrzés jegyében. „A” Vaszary az egyetlen vendéglátóhely a három közül, amelyik a profil, a cégtábla tudatos vállalása mellett, fennálása 5. évében is sikeresnek látszik. Egyetlen emlékkép él bennem róla. Valamikor jártam itt tavaly; jó érzésekkel távoztam, és mindig készültem, hogy visszatérek. Szép fényes ősz eleji nap volt. A kávé friss, jó zamatú, a délelőtti csönd pedig felüdítő volt. Kevés vendég ült még az asztaloknál, akkortájt szállingóztak. Jólesett egy kicsit leülni s körülnézni a kellemes összhatású helyiségben, ahová beáradt a napfény. Megpihent a sárgaréz lábakon nyugvó márvány asztallapokon s az L-alakú pulton, ahol a halk zsongásban csak a presszógép szisszent fel időnként. A csillárok formája, a barna falborítás, a nagy, utcára néző ablakok, a hangulatlámpák fénye vagy a bordóba hajló színhatások itt szecesz- sziós motívumokat őriznek. Azaz pontosabban nem őrzik, inkább — amúgy nosztalgiá- san — fölvillantanak valamit a hajdani kávéházak stílusjegyeiből. Maga a helyiség is L-alakú. Tágasnak éppen nem, kínálata szerint meg inkább cukrászdának, mint presszónak mondható. Egyszerű és ízléses. Ülök a kis márványasztalnál. A kávé most is finom, friss és forró. Várok valakit, akivel az üzletvezető távollétében is szót válthatok. Szemben velem, a bejárat melletti fogason újságok, nádkeretbe fűzve — lám, ez is kávéházi motívum: egyedül a kávéházak tartottak újságokat, folyóiratokat. S milyen becsben álltak ezek az olvasnivalók! Heltai Jenő írja egyhelyütt: „A kávéház jobb modorra, udvariasságra, illedelmességre kényszerítette vendégeit... Nevelte, csiszolta őket. Újságokat adott a kezükbe, művelte, oktatta, felvilágosította őket”. A „Vaszary" túlsó sarkában 3-4 öregúr beszélget körülülve egy bokszféle rész kerek asztalát. Az Országgyűlés előző napi programjáról, vitáiról szövik a szót. Olykor vitatkoznak valamin, ilyenkor, ha nem is látom, érezni: indulatok feszülnek a textusok mögött. Mégis, mindez csöndesen, halkan, kulturáltan folyik, hogy ne zavarjanak másokat. Kicsit irigylem őket... Időközben megjön, akit várok. Filigrán, karcsú ifjú hölgy, fehér köpenyben. Mint megtudom, mestersége cukrász, jelenleg is a szakmájában dolgozik, de most van néhány perce. • Érdeklődésemre elmeséli, hogy az üzletet novemberben vették át. Nem volt kialakult profilja. A főnök a megismert igények szerint sok mindenben próbái újítani. A meleg- szendvics- és a salátafélék nem mentek, nem erőltetik. Helyettük inkább ismert és újabb cukrászati készítményeket, fagylaltkelyhet, krémeket kínálnak. Vendégkörük megoszlik. Nyáron sok a külföldi, ők is nagyon kedvelik a teraszt. Főleg a déliek. Sokan átutazóban is megállnak itt, s van például egy holland család, ők évek óta visszatérő vendégek nyaranta. De az alkalmi vendégek is szívesen vissza-visszajönnek. Rendszeresen járatnak 4-5 napilapot, sokan ezért is nagyon szeretik a Vaszary kávéházat. Mintegy 120-150 között mozog a törzsvendégek száma. Azokat az öregurakat a sarokban különösképp nagyon megbecsülik, hiszen ők adják meg a „Vaszarynak” az igazi kávéházi jellegét így délelőttönként... A klasszikus kávéházak, ugye, már a múltéi, ma a profitérdekeltség határozza meg az ő munkájukat is — érvel beszélgetőtársam. Vagyis az, hogy mit? óhajt a vendég. Volt, hogy az öregurak elbúcsúztattak egy-egy törzslátogatót... Ilyenkor koccintanak az emlékére. Persze vannak vidám s egészen szép napok is. Például, ha valakit valamilyen nagy öröm ér, vagy valamilyen nagy sikert ér el. Egyik törzsvendégük, amikor Kos- suth-díjas lett, jó hat évtizedes költői életműve elismeréseként, barátai — szintén törzsvendégek — a „Vaszaryban” köszöntötték. Mások — ügyvédek, jogászok, közgazdászok — itt ülnek le egy nyugodt sarokban klienseikkel, ügyfeleikkel tárgyalni. Azután bizonyos időszakokban — főleg nyári estéken — kétszer annyi hely is kevés lenne... — mondta kedvesen mosolyogva a fehér-köpenyes ifjú hölgy, mialatt azon tűnődtem, hogyan is szorult ennyi megszállott szakmaszeretet és ennyi szakmatörténeti tudás, bölcsesség. Valamikor, a „klasszikus” kávéházak idején a felszolgáló, a főpincér, a „séf” ilyesfajta törődése éltette az üzletmenetet. A téma „pápája”, Gundel Imre írja egyhelyütt a Központi (Centrál) kávéházról, ahol naponta számos író és képzőművész, köztük e sarki teraszos hely névadója is előfordult, hogy itt Szabó Dezső révén Ernő főpincér alakja is bekerült az irodalomba. A klasszikus kávéház — mint a cukrászkisasszonytól hallottam — valóban a múlté. S nem is a Rákosi-rezsim, nem az ötvenes évek a ludas benne elsősorban. Hanem egy gép: az olasz eredetű presszógép, amely már a harmincas évek végén forradalmat csinált — s csak a legpatinásabb körúti-belvárosi kávéházak tudtak talpon maradni. Emléküket csak az irodalomtörténet s Mándy Iván és néhány kortársa őrzi. Meg a délelőtti nyugdíjas öregurak emlékezete. S talán még valami. A napokban a tiszavasvári Délibáb kávéházból közvetítették a rádió Ki nyer ma?-adását. Minthogy az utóbbi években — kétségtelenül elsősorban divatszóként — sorra-rendre föl-föltűnik, bátor és merész vállalkozások jeleként, egy-egy cukrászda vagy presszó portálján a KÁ- VEHÁZ feliratú tábla. Miként Kaposváron is, Vaszary János szülőházával szemben. Wallinger Endre
