Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-14 / 165. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. július 14., kedd Sikeres az idegenforgalom A német szó a leggyakoribb A statisztikai adatok szerint 1992 első öt hónapjában az idegenforgalom megismételte tavalyi sikereit. Májusig csaknem tízmillióan látogattak Magyarországra, és ebből majd hatmillióan egy napnál többet töltöttek az országban — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Legtöbben, 2,35 millióan Jugoszláviából jöttek, 2,1 millió volt a Romániából, 1,7 millió az Ausztriából és 1,1 millió a Csehszlovákiából érkezők száma. Jelentős, csaknem 50 százalékos forgalomcsökkenést regisztráltak Lengyelországból és a szovjet utódállamokból, viszont másfélszer annyian érkeztek hozzánk Kanadából és Hollandiából. Össszességében megállapítható, hogy a tavalyinál sokkal többen látogattak országunkba hosszabb időre, és nagymértékben nőtt a nyugat-európai — különösen a francia, olasz és angol — látogatók száma. Az ismert okok miatt a jugoszláv utódállamokból is jóval nagyobb az idei forgalom. A vendégek túlnyomó része — 1,9 millió — szállodában szállt meg, s 256 ezren vették igénybe a fizetővendéglátó helyeket. A turista- szállásokon a tavalyinál kétszer több éjszakát töltöttek el a külföldi vendégek, a kempingek forgalma viszont a felére esett vissza. Bár a német látogatók száma viszonylag kevésbé emelkedett, a magyar szállodákban mégis a leggyakrabban hallható szó a német volt az év első öt hónapjában. Ugyanebben az időszakban hat százalékkal több magyar állampolgár utazott külföldre, mint tavaly. Elnökválasztás előtt az SZDSZ Aktuális a válságkezelő program Dr. Pető Iván: Csak azt a szerepet vállalom, amellyel azonosulni tudok (Folytatás az 1. oldalról) — Gyakorló politikusként hogyan éli meg az elmúlt hónapok történéseit? — Külön kell választani azt, amiről a kormányzó pártok és a kormány tehet és azt, ami a helyzetből adódik. A SZDSZ-nek is e két dolog különválasztásához kell igazítania a feladatait. Ma sok a nehezen kezelhető gond. De ez nem menti föl a kormányt a felelősség alól: sok időt pazarolt fölösleges döntések előkészítésére. A fölösleges döntések pótcselekvések, hiszen valami ■helyett csinálták, vagy egyszerűen csak a saját hatalmuk megerősítése érdekében. A kormány kétéves tevékenységében az egész magyar demokráciát rossz irányba tolja. Ez veszélyes, mert a demokráciának torzult változata valósul meg. Másik alapvető baj, hogy a koalíciónak nincs a gazdasági gondok megoldásához koncepciója. A legfontosabb feladatok — Ebből olvassa ki az SZDSZ feladatait... — Azt gondoljuk, hogy a háztartások stabilizálása a legfontosabb. Fontos az infláció elleni küzdelem és az olyan szociális biztonsági rendszer kialakítása, amely fölfogja az elkerülhetetlen gazdasági csapásokat. Olyan munkajogi és érdekképviseleti rendszerre van szükség, amely nem teszi kiszolgáltatottá az embereket a piacgazdaság viszonyai között sem. Föl kell készülni arra, is, hogy rengeteg gond marad, aminek a megoldásához az elkövetkező két év kevés. Az SZDSZ-nek van válságkezelő programja. A koalíció rosszul áll a közvélemény előtt. Ha alapvetően nem változtat magatartásán, nincs esélye a következő választásokon. A parlamenti ellenzéknek arra kell készülni, hogy jelentős szerepet tölt majd be a kormányzásban. — Az ön pártja alkalmas a kormányzásra? Két év elég arra, hogy rendezze sorait, le- küzdje belső válságát? — Azt hiszem, hogy az SZDSZ túl van a belső válságán, a legsúlyosabb belső problémáin. Más pártok még előtte állnak az ilyen gondoknak. Szerintem az SZDSZ sikeresen szerepel majd a választásokon. Ki lehet az elnök? — Ősszel elnököt választanak... — Abban is egyetértünk, hogy az elnökválasztásnak nem kell nyílt politikai csatározásba torkolni, mint tavaly. Lehetőleg olyan elnököt kell választani, akinek a jelölésével a tagság már a küldöttgyűlés előtt többé-kevésbé egyetért. Ehhez képest másodlagos, hogy személy szerint ki lesz az elnök. Nyilván, csak azt lehet megfogalmazni, hogy milyen típusú elnökre van szükség. Rugalmas ember kell — És milyen típusú elnök kell? — Aki a választásokon sikeresen tudja vezetni az SZDSZ-t, aki nemcsak a párt tagjai, hanem a párt választói számára is elfogadható. Sőt, esetleg más pártok számára is, hiszen a magyar választási rendszer olyan, amelyben az első fordulóban az egymással rivalizáló pártok a második fordulóban szövetséget köthetnek. Ezért csak olyan ember lehet jó vezetője egy pártnak, aki szövetség kötésére is alkalmas. — És van ilyen eijiber az SZDSZ-ben? — Szerintem van. — Az ősszel a küldöttgyűlésnek mindenképpen választania keli, s már az fdén olyan vezetést kell választani, amely két év múlva sikerre vezeti az SZDSZ-t. — Ön is szerepel a listán. — Nem feltétel nélkül. Csak azt a szerepet vállalom, amellyel azonosulni tudok. — Teljesíthetők a feltételei? — Ha teljesíthetetlen feltételeim lennének, akkor abbahagynám az egészet! Lengyel János Gyártókat keres a Macy’ s Megnyitotta budapesti képviseletét az Egyesült Államok egyik legnagyobb áruházlánca, a Macy’ s. Magyarországi jelenlétük lényege is az itteni gyártók felkutatása, s a versenyképes cikkek megvétele, illetve ezek termelésére való ösztönzés, megrendelés. Egri borban utaznak az amerikaiak Amennyiben a Reorg Rt az amerikai Oxford Trading Ltd közötti tárgyalások eredményre vezetnek és az atlantai székhelyű cég bemutatja a szükséges pénzügyi bizonylatokat, 30 nap múlva amerikai befektetők kezébe kerül az Eger-Mátavidéki Borgazdasági Kombinát. Az Egervin értékesítésére kiírt pályázatra 75 ajánlat érkezett, ebből három a teljes vagyonra vonatkozott, s ebből kettő tartalmazott konkrét árajánlatot, amelyből az amerikai cég egymilliárd 654 millió forintos ajánlatát ítélte legelőnyösebbnek a borkombinát felszámolását intéző Reorg Rt. Szegedi vásársiker Mintegy 150 ezer látogatója volt a vasárnap zárult Szegedi Nemzetközi Vásárnak. Ezen Európa szinte minden országából együttesen csaknem 350 cég mutatta be termékeit. A vásáron megfordulók — vendégek, kiállítók — száma összesen 200 ezer volt. A gyorsmérleg szerint jó üzlet ma Magyarországon vásárt szervezni, hiszen a bevétel duplája a korábbi szegedi vásárokénak, a kiadás viszont jóval kevesebb volt. KÁVÉHÁZI MOTÍVUMOK (2.) Sok a nosztalgia Kapos(Korona)kávéház Eltűnt a hajdani Kapós presszó homlokáról a KÁVÉHÁZ feliratú tábla. Ez az első, ami szembeötlik. A régies hangulatú, szabálytalan vonásokkal átszeg- delt Kossuth téren a szokásos délelőtti nyüzsgés. Benn a presszóban csönd és nyugalom. A sarokban 3-4 öregúr beszélget, egyébként kong az ürességtől a helyiség. Leülök, nézelődöm. A fehér ülőgarnitúra, ahogyan az egész berendezés, nem régi, ám a székek hátáról pattogzik le a festék... A falakon körben kinagyított fényképek a századfordulós Kaposvárról. Mindenhol finom erezetű fehér márványasztalok, tükrök, bokszok, de fehér a kazettás mennyezet is fölöttem, ami hát a stilizált régies „kávéházi” motívumokhoz valahogy nem illeszkedik. Nem sok forrásanyagot nézhetett át a tervezője... S ez már korábban is feltűnt. Egyszer, nem túl régen, de még a kezdet kezdetén itt finom kávét kaptam, ezért tértem vissza, valamikor még a tavasszal. Akkor is leültem kávézni, de csalódtam. A kávét hosszan gőzölte a presz- szóskislány, s még így is langy-meleg, íze-zamata vesztett lötty került elém... A hűtővitrinben pedig méregdrága sütik, a polcokon még drágább italok időztek. Ide se jövök többet, fogadkoztam magamban — s lám, most méjgis itt ülök. Nem véletlenül. Úgy hírlett, június elejétől — a szálloda régi elnevezése után — KORONA néven ezt a presszó jellegű „kávéházat” átvette a Multiker Kft, amely ugyanitt pizzériát és biliárdszalont működtetett eddig is. A továbbiakról két ügyvezetőjüktől, Agócs Attilától és Kiss Gyulától, tájékozódom. Megtudom: a presszó-cukrászda itt valóban nem ment igazán. Az rt, amely az egész épület tulajdonosa, mindent elkövet, hogy a hajdani Korona mai nevén is jól beleilleszkedjék a Kossuth téri miliőbe. Tervezik, hogy az épületet külsőleg is ■felújítják. Az új működtető kft szeretné megtartani a kávéház jelleget vagy motívumot is; déltájt olykor 15-20 törzsvendég is összegyűlik itt. Megtartanák a kávéházat, de nem ebben a formában. A helyiség arányait az ételforgalomtól függően alakítanák ki, valószínűleg térelválasztóval.. A nagyobb forgalmat kétségtelenül a pizzatéria alapterületének növelése és a dú- sabb vendégkör hozhatja. Ezt a részt később olasz étteremmé fejlesztenék, ahol napközben bármikor kaphatóak hideg saláták, spagetti meg friss olasz süteményfélék. A terem végében pedig megmaradhatna a kávéház — igények szerinti nagyságban. Hangulatos berendezéssel, nosztalgiából (is)... Túl sokat nem várnak tőle, hiszen alig 200 méterre innen működik egy évek óta jól bejáratott hely, a Vaszary, amely sokkal „kávéházabb" — hallom búcsúzóul. Lehetséges, gondolom. Ámbár abban is van valami, hogy szeretnének megtartani, ha csak néhány asztallal, miegyébbel, valamint abból a kávéházi „profilból”, amit elődeik — kissé illuzórikusán, valóban pár száz lépésnyire egy hasonló, már jól működő helytől — szerettek volna. Hiszen ez a vendégkör nem az a vendégkör... A törzsasztaloknál nyugdíjas öregurak gyűlnek össze délelőttönként találkozni, beszélgetni, egyáltalán — látni egymást egy kávé, pohár szóda mellett. Valaha ugyanis, a század- forduló tájékán, amikor Budapesten szinte minden sarkon működött egy-egy kávéház, a kispénzű vendég is könnyen elverhette az éhét valamilyen egyszerűbb étellel, a kocsonyák, sajtok, vajas sütemények, a különböző pirítósok és még ki tudja hányféle ínyencség birodalmában. Ahol ez idő tájt például egy „hatos”-ba (a monarchiabeli korona 10 filléresébe) került egy jó adag tö- rökös kávé némi tejjel és egy vajas zsemlével. A mai nyugdíjasnak jó esetben egy presszókávéra telik szűkös jövedelméből, ha egyáltalán... Ma egy pizza vagy akár csak egy hamburger, vagy virsli mustárral sem számít olcsó ételnek. A nyugdíjasnak akár két ebédje is kitelik az árából — otthon. Viszont rohanó életünkben nekik is jólesik arcokat látni maguk körül, találkozni egymással. Talán ez a természetes igény is fenntartója a kávéházi nosztalgiáknak. Már ahol megfontoltan és hozzáértéssel igazgatják az üzletmenetet. A kávéházak — nagyjából a kiegyezéstől az első világháborúig tekinthető — virágkorában még minden társadalmi rétegnek (olykor polgári szakmáknak, mint például a kereskedőknek vagy a szabóknak) is megvoltak a maguk kávéházai. Ahogyan az arisztokráciának és a nagypolgárságnak is. A nagyobb rész, a fővárosban több száz kávéház, azonban mégis a kis- és középpolgárságé. Olyanoké, akinek sötét és kényelmetlen otthonukat pótolta a kávéházak ragyogó pompája. Ám az irodalmi vagy művészkávéhá- zak vendégeit is ösztönözte — részben — hasonló impulzív erő, bár eme helyeken elsősorban irodalmi művek, irányzatok születtek, viták izzottak. Egyszer Füst Milán megkérdezte Szini Gyulától, a Nyugat köréhez tartozó neves író-kritikustól: miért jár ő is kávéházba, amikor egész rendes lakása van? A választ érdemes szó szerint idézni: „Mi van odahaza? Gondok és gondok, számlák, gyereksírás... És, ha belépek a kávéházba, a fénybe, a zsongásba, minden eloszlik. Itt egy kis nyugalom van legalább. Iszom a feketémet, rágyújtok egy szivarra és tűnődöm...” Á gondolat megállít egy lé- legzetnyire. Kesernyés, szív- fájdító érzésem van... Nemcsak hiányérzet ez az évek óta bezárt pécsi Nádor, az évek óta bezárt nagyablakos kávéházi miliő iránt, amiből az utcáról csupán az elfoszlott függönyöket látom a nagyablakok mögött. De egyáltalán. Sóvárgó vágyakozás ez bizony az „egy kis nyugalom”, a szivarfelhőben tűnődés, a ténybeli zsongás nyugalma; a feszes életritmus oázis-nyugalma; a fénybeli zsongás Szini Gyulák, Molnár Feren- cek, Szép Ernők; Karinthyék, Krudiék nyugalma iránt, amely, úgy tetszik — örökre elveszett már... (Folytatjuk) Wallinger Endre Kárpótlási tudnivalók A kárpótlási jegy termőföld megszerzésére történő fel- használásáról szóló törvény alapján augusztus 15-ig ügyük soron kívüli elbírálását kérhetik azok, akik az első kárpótlási törvény hatálya alá tartoznak, és/vagy az őket megillető összes kárpótlási jegyért, de legalább százezer forint értékű jegyért termőföldet kívánnak vásárolni. A második kárpótlási törvény hatálya alá tartozók október 5-ig, a harmadik kárpótlási törvény hatálya alá tartozók pedig október 30-ig nyújthatják be kérelmüket. A májusi átlagkeresetek A KSH szerint a májusi bruttó átlagkereset — az 50-nél nagyobb létszámú vállalatok adatai alapján, a költségvetési gazdálkodók, s a mezőgazdasági ágazatok nélkül — átlagosan 21 ezer 639 forint volt. Ebből 17 ezer 030 forint a fizikai és 32 ezer 501 forint a szellemi területen dolgozók átlaga. Japánban tesztelik a dunaújvárosi lemezt Karosszérialemezek szállításával akar bekapcsolódni a magyarországi Suzuki programba a Dunaferr Dunai Vasmű. Egy próbaszáilítmá- nyát már Japánba tesztelik, ott azt vizsgálják meg, hogy a Dunaújvárosban gyártott lemezek műszaki paraméterei és alakíthatósági mutatói megfelelnek-e a szigorú japán előírásoknak.
