Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-13 / 164. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZBIZTONSÁG, BŰNÜLDÖZÉS 1992. július 13., hétfő A testvérvárosok fiataljainak is Bemutatkozott Barcson a rendőrség Kaposvár után Barcson is bemutatkozott a megye rendőrségének néhány csoportja. A helyszín a középrigóci ifjúsági (tűzoltó) tábor volt, ahol a magyar diákokon mellett Barcs két testvérvárosának: Székelyudvarhelynek és a német Sinsheimnek a fiataljai élvezik a nyarat. — Az a cél, hogy mind jobban megismertes­sük a rendőrség tevékenységét a lakossággal, és előmozdítsuk a bűnmegelőzést. Ezért vál­lalkozott az országos- és a megyei tűzoltópa­rancsnokság, a helyi polgármesteri hivatal, va­lamint a megyei rendőr-főkapitányság arra, hogy a fiatalok körében megrendezze ezt a bemutatót — mondta Kovács Géza a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztá­lyának képviselője. Hogy miért éppen Barcson került erre sor, azt Horváth Jenő főhadnagy, a megyei tűzoltó­parancsnokság tisztje világította meg: — A barcsi és a sinsheimi tűzoltók között jó kapcsolat alakult ki. Két évvel ezelőtt a testvér- város tűzoltó-táborában vendégül látták a bar­csi szakmabelieket. Akkor határozták el, hogy Barcson is létesítenek hasonlót. A táborba meghívtuk a székelyudvarhelyi fiatalokat is. A bemutató öt állomásán a gyerekek a pol­gári védelem és a közlekedés ellenőrzés esz­közeivel, a fegyverekkel, a kutyás szolgálattal és zsaru-filmekkel ismerkedhetnek meg. A tábor lőterén lövészversenyt is rendeztek, ahol a diákok az üres fegyverek forgatása után •működtethették is a kispuskákat. (Szegedi) Szolgalat az „alvó külvárosban” Mérői rendőrök Kaposvári rendőrök mond­ták: Kaposmérő kicsit a me­gyeszékhely „alvó külvárosa”. Rohamléptekben fejlődik a község, sokan települtek ide Kaposvárról is. — Velük van a legkevesebb baj — mondja Landek József csoportvezető törzszászlós, aki Papp József zászlóssal és Feith Ernő főtörzsőrmesterrel látja el az igen nagy területre kiterjedő körzet rendőri teen­dőit. Ebből pedig annyi van, hogy éjjel nappal ad elfoglalt­ságot nekik. Azóta, hogy a 7-es útról erre terelték a ka­mion forgalmat, szinte szaka­datlanul dübörögnek át a falun a hatalmas járművek, fittyet hányva a sebességkorláto­zásra, a reflektorok használa­tával kapcsolatos előírásokra. De — mint a törzszászlós mondja — náluk is veszélye­sebbek az autósok, akik közül sokan már semmibe se veszik a rendőr „állj” jelzését. — Ugrálunk előlük, hogy életben maradjunk. Papp Jó­zsef hozzáfűzi még: szomorú, hogy egyesek azért képesek elütni a rendőrt, hogy elkerüljenek egy szabálysér­tés miatt járó kisebb büntetést. Eldurvultak az emberek. Ezt lépten- nyomon lehet tapasz­talam. Landek József: — Sikerült a lakossággal gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani. A jó szó, az időben történt figyel­meztetés sokat segít a meg­előzésében. Ez nem jelent engedékenységet: ha a szép szó nem használ, következik a büntetés. És bár konfliktuske­zelő képességünk a szolgálat hosszú évei alatt eléggé kifej­lődött, előfordul keményebb vita és beavatkozás is. Nálunk is nőtt a bűnözés: tavaly 160 bűncselekmény volt, az idén már 86 ügyben kellett intéz­kednünk. Csak nosztalgiával gondolhatunk arra, hogy 1976-ban egy év alatt mind­össze 16 bűncselekmény for­dult elő. — A helyzet rosszabbodá­sában része van a város kö­zelségének? — A városi vagányok ellá­togatnak a mérői szórakozó­helyekre is, de hamar el is mennek: a helyiek kerülik a vendéglátókat, ha idegenek tanyáznak bennük. Nem lehet tehát igennel, vagy nemmel válaszolni. Nem tudni például, hogy a sok pincefeltörésben (van vagy ötszáz a körzetünk­ben) mekkora része van a vá­rosiaknak és mekkora vidéki­eknek. A sok munkát adó di- ófa-iopásokban például meg­lehetősen vegyes társaság érintett. Szerencsére a di­ófa-lopás hetven százalékát felderítettük. Elmondták: rengeteg az adminisztárció a bűncselek­ményekkel kapcsolatban. A változást a rendőri törvénytől remélik. Talán akkor több idő jut majd a közbiztonságra, a közterületi jelenlétre, a lakos­sággal való még szorosabb kapcsolat kiépítésére. (Szegedi) Kaposvár kirívó karamboljai Nem unatkoztak az idei év első hat hónapjában a kapos­vári rendőrkapitányság közle­kedési osztályán. A helyszíne­lőket átlagosan napi három balesethez riasztották, s ebből egy mindig személyi sérülés­sel járt. Ötszázhuszonkét baleset történt az első félévben a ka­posvári kapitányság körzeté­ben, amiből 142 járt személyi sérüléssel. Ez 43 százalékkal több, mint az elmúlt, év ha­sonló időszakában. Az adato­kat Ősz István százados, a közlekedési osztály vezetője közölte, de az okait igazán ő sem tudta megmondani. — Az okok hasonlóak mint az előző években. Az ittasság és a gyorshajtás az, ami az elsők közt szerepel mint a balesetet kiváltó tényező. A személyi sérüléssel járó bal­esetek közül 92 esetben — ez közel 65 százalék! — az alko­hol játszotta a főszerepet. Az adatokból kiderült, a 142-ből 13 végződött tragiku­san, 57 súlyos sérüléssel, 72 pedig könnyebb, 8 napon be­lül gyógyuló sérüléssel járt. Mindegyik szám, kivétel nélkül magasabb, mint a tavalyi. A balesetek számának növeke­dése különösen májusban volt kiugró, több mint kétszer annyi volt, mint 1991 májusában. Jellemző adat az is, hogy az időjárásváltozás mennyire be­folyásolja a közlekedést. Nemrég, amikor a hosszú szá­raz és napos időszak után először esett az eső, egyetlen délelőtt folyamán 12 esetben vonultak ki a helyszínelők, s ezek közül hat baleset súlyos sérüléssel végződött. S hogy mit lehet tenni? Nem sokat. Negyedik hete múlt vasárnap, hogy hétvégi közlekedésren­dészeti akciót tartottak a kapi­tányság rendőrei. Ellen- nőrzés, szondázás, traffipax, hiába. Baleset mindegyik hét­végén történt. V. O. Ittas volt a gázoló külföldi 150 ezer forint a biztosíték Hírül adtuk, hogy június 23-án hajnalban súlyos, élet- veszélyes sérüléssel járó köz­lekedési baleset történt Sió­fokon a Csárdás étterem előtt: Gabrille Specht, német állampolgár felhajtott a jár­dára és elgázolta Jankó Sán­dor Ferencnét. Az asszony napokig feküdt kómában, majd június 28-án este meg­halt. A balesetet okozó sze­mélytől levett vért a bűnügyi technikai intézetben még jú­nius 23-án megvizsgálták, a szakértői vélemény szerint a gépkocsi vezetője 1,10 ezre­lékes alkoholos befolyásolt­ság alatt lehetett a gázolás­kor. A tragikus eset kapcsán kérdeztük Szőke István rendőr őrnagyot, a Siófoki Rendőrkapitányság igazság- rendészeti osztályvezetőjét és Kardos István rendőr szá­zadost, a kapitányság közle­kedési osztályának vezetőjét, hogy milyen elbírálás alá es­nek azok a külföldiek, akik közlekedési baleseteket kö­vetnek el országunkban? — A külföldiek jogsértéseit szabálysértésként vagy bűn- cselekményként bíráljuk el* Leggyakoribbak a közleke­dési szabálysértések. Ha megállapítjuk felelősségüket, akkor soron kívüli eljárással pénzbírságot kapnak. Ha Javítják a német gépkocsi által leszakított falrészt a Csárdás étteremnél. Még ma is gyakran megállnak itt az emberek — és azt muto­gatják egymásnak, hogy mi­lyen irányból érkezett az autó­szándékos a szabálysértés — például az ittas vezetés vagy garázdaság —, akkor megvonjuk a tartózkodási engedélyt is. Ezek idegen- rendészeti intézkedések s a következményük: legalább egy évig- nem léphetik át országunk határait. — Hol a határvonal a sza­bálysértések és a bűncse­lekmények között? — A bűncselekmény, ha közlekedési baleseteknél az okozó személyen kívül lega­lább egy személy nyolc na­pon túl gyógyuló sérülést szenved, vagy az ittasság foka 0,8 ezrelék feletti, illetve a szakértő alkoholos befolyá­soltságot jelez. Van, aki ke­vésbé bírja az italt és már 0,8 ezrelék alatti értékben is al­koholosán befolyásolt. Már ekkor is vétségi eljárást kell vele szemben lefolytatnunk. Külföldiek esetében — a bűncselekmény elkövetőivel szemben is soron kívüli az el­járás. Ha az elkövető hazájá­val jogsegélyegyezményünk van, akkor általában felajánl­juk, hogy az adott ország sa­ját jogkörében vonja felelős­ségre polgárát. Ennek hiá­nyában előfordulhat a viszo­nosság; tehát az esetleges külföldön tartózkodó magyar állampolgár elkövetőt kicse­réljük a nálunk tartózkodó el­követővel! Ha a külföldi — ügyvédje útján — kéri, lehe­tőség van biztosíték, illetve kaució letételére is. Ennek összege a cselekmény súlyá­tól és a személy anyagi hely­zetétől függ. Kiszabása ese­tén az elkövető a szokásos rendőri eljárás után elhagy­hatja az országot, távollété­ben folytatódik a büntető eljá­rás. (Az említett balesetnél Gabrille Specht esetében a letétbe helyezett biztosíték 150 ezer forint volt.) Helényi Béla Hiába építették be... Megtalálták az ellopott temető- kerítést Alig egy hete írtunk ar­ról, hogy Istvándiban az egyik nap hűlt helyét talál­ták a temetőt övező, fából készült kerítésnek. Akkor azt is megemlítettük: a rendőrség nem sok jóval tudta bíztatni azokat a helybeli embereket, akik nap mint nap együtt, tár­sadalmi munkában készí­tették el. Mint a barcsi rendőrka­pitányság vezetőjétől tele­fonon megtudtuk, szeren­csés fordu látott vett az ügy. A cikk megjelenését követően — részben an­nak köszönhetően is — két napon belül megtalál­ták az ellopott faeleme­ket, méghozzá Istvánditól jó 40 kilométerre Csur­gón, ahol már be is építet­ték. A magunk-részéről még csak annyit: gratulálunk a rendőrség gyors és eredményes munkájához! (Fenyő)

Next

/
Thumbnails
Contents