Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-11 / 163. szám

1992. július 11., szombat SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 7 ELSÜLLYEDT HAJÓ A MÓLÓ VÉGÉN Nemzetközi alkotótábor a balatoni kikötökért A felmerült ötletek egy-egy részletét remekül hasznosíthatják a települések gazdái (Folytatás az 1. oldalról) — Rendkívül ötletesek — így ítélt Molnár Árpád siófoki polgármester, aki „civilben” szintén építész. — De a mi városunk eseté­ben még a probléma megfo­galmazásának szintjén állnak — ebbe a munkacsoportba alig találtak jelentkezőt; a helyi településfejlesztési bizottság is hosszú ideje töri a fejét, mi­képp lehetne a nívós környe­zethez igazítani a ronda épü­leteket. Berkes László, Balatonföld- vár első embere kisebb gon­dokkal küszködik — amúgy is övék a legszebb balatoni ki­kötő. Kopár Istvánnal együtt nézegetik a három variációt; egyikben a strandról vízbe nyúló móló végére elsüllyedt hajót álmodtak a tervezők. — Az ezredforduló utánra lehet belőlük valami, s ha mi azt nem is érjük meg, elmondhat­juk, hogy történelmet csinál­tunk — jegyezte meg az igaz­gató. — A polgármester azon­ban úgy vélekedett, hogy jóval előbb is megvalósíthatók a tervek, ha sikerül tőkét be­vonni. Illés Antal szemesi polgár- mester is elégedetten nyilat­kozott. — Több alkalommal egyeztettük elgondolásainkat a táborlakókkal — mondta —, s az elkészült tervek alkalma­sak a megvalósításra. A települések képviselői a rajzolók mögött homlokránco- lással vagy széles mosollyal jelezték: mi az, ami tetszik igazán. A nemzetközi alkotótábor, mely 5. a sorban, első ízben vert tanyát a Balaton-parton, a Mahart vendégeként. A többé-kevésbé kidolgozott el­képzelések arra tesznek kísér­letet, hogy a települések éle­tébe jobban bekapcsolják a vízparti területet, s így hasz­nosítsák leghatékonyaban, hogy illeszkedjen a természe­tes környezetbe. A tervekből egyébként kiadvány születik — legkésőbb tavaszra. Abban minden jelenlevő egyetértett, hogy a felmerült ötleteket, leg­alább a tervek egy-egy rész­letét, remekül hasznosíthatják majd a települések gazdái. (Czene) Napimádók ideje? Fotó: Kovács Tibor Kevés a pénz — Kérem szépen, ki­várjuk, amíg majd özön­lenek a Vendégek. Úgy, mint a korábbi években. Még nem veszítettük el a türelmünket, hiszen a szezon elején járunk. De ami eddig volt, az kataszt­rófa. Nagyon kevés a lá­togató, s az is alig költ... — panaszolta a balaton- földvári városi strand egyik dolgozója. Ott 50 forintos napije­gyért várják a felnőtteket, a gyerekjegy a felébe ke­rül. Van havi és idénybérlet is, de ezeket még nem kellett kivenni a páncél- szekrényből. Ez egyébként minden balatoni strandra igaz, olyannyira, hogy Siófokon az idei évre nem is adtak ki idénybérletet. Valóban, ki engedhetné meg magának a több ezer forintos kiadást? Idő­járás, „angolnaveszély”, egyéb bizonytalan, de fi­gyelembe veendő ténye­zők. Végeztem egy kis fejszámolást. A siófoki nagystrandon egy négyszemélyes csa­ládnak egy ezresébe ke­rül egy röpke délelőtt, s akkor még nem is voltak költekezők. Csak egy-egy fagyit kalkuláltam be a lurkóknak (12-14 forint), egy pofa sört a családfő­nek (hetven-nyolcvan fo­rint alatt már csak hab jár...), üdítőt a mamának (harmincért már olyan löttyöt kap, hogy csak na...), s az elengedhetet­len kabinjegyet, értékme­gőrzőt. Ez fontos, mert a kevés vendégre sok tolvaj jut. Egy kiadós négytagú ebéd még hol van mindet­től!... Pénzes turista. Hol késel? (Fónai) Pecások ELSŐ HELYEN A KÖZBIZTONSÁG Több és képzettebb rendőr van a Balatonon Dr. Kántor Géza ezredes: A kevesebb bűncselekmény a megelőző munknak is köszönhető A múlt évi üdülési idényben az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az érintett megyék — Somogy, Veszprém, Zala — rendőrségének tevékenységét összehangoló balatoni igazgatóságot lé­tesített, és több rendőrt vezényelt a tó­partra. Az idén megszüntették az igazgatósá­got és helyére koordinátort neveztek ki. A koordinátori feladatokat dr. Kántor Géza ezredes végzi. — Miért változtattak? — A háromtagú igazgatóság nem tudta betölteni feladatát. Az intézkedések nem mindig voltak összhangban a megyék, a helyi rendőrök tevékenységével. Az erők nagy részét a bűncselekmények felderí­tésére használták fel, holott a Balatonnál elsősorban a közbiztonság növelésére, a bűncselekmények megelőzésére van szükség. — Hogyan szereznek ennek érvényt az idén? — Raziákkal, közúti ellenőrzésekkel, az információk gyors cseréjével, az ak­ciók jó összehangolásával. A megelő­zésre volt jó példa a közelmúltban a stri­ciháború megakadályozása Siófokon. A közúti ellenőrzés során olyan autótolvajt is elkaptunk, akinek sok jármű eltulajdoní­tása szárad a lelkén. Rugalmasabbá és rendszeresebbé váltak a koordinációs megbeszélések is a megyék, a rendőri egységek képviselői között. A múlt évben balatoni igazgatóságunk havonta érté­kelte a tapasztalatokat és általában egy hónapra előre szabta meg a tennivalókat. Most az együttműködésbe bevont rendőri szervezetek összekötői hetenként ösz- szeülnek, és rövid távra szóló feladatokat határoznak meg. Ez lehetővé teszi, hogy gyorsan reagáljunk az élet által fevetett, előre nem látott problémákra is. — Azt mondják, hogy az ORFK a múlt évhez viszonyítva kevesebbet fordít a Ba­latonra, egyenesen cserben hagyta e bűnügyi és közbiztonsági szempontból kényes területet. Mi erről a véleménye? — Ez nem felel meg a valóságnak. Az igaz, hogy az idén kevesebb rendőr-főis­kolai hallgató van a magyar tengernél, ám az állományban lévő rendőrök száma 40-50-nel több, mint a múlt év hasonló időszakában volt. A főiskolásokkal kap­csolatban megjegyzem: nem tudtuk őket folyamatosan foglalkoztatni, mert nem mindig sikerült melléjük rendőrt adni. Ma szükség esetén nagy rendőri erőket tu­dunk gyorsan mozgósítani. A megyék rendőrsége mellett rendelkezésre áll az autópálya rendőrség, a rendőri ezred, a légi rendőrség, a különleges alakulat. Technikai téren is előreléptünk. Ez el­sősorban a járművekről mondtható el. Vannak már videóval felszerelt kocsik is, amelyeket exponált helyeken igen ered­ményesen lehet használni. A vízirendé­szet két korszerű motoros hajót kapott. Ami a közúti forgalom ellenőrzését illeti elmondthatom: rendelkezünk a szüksé­ges eszközökkel. A hétvégék kivételével az autópályákon szolgálatot teljesítők más utakon is besegítenek a forgalom el­lenőrzésébe. — Mi a véleménye a balatoni bűnözés idei alakulásáról? — Kevesebb bűncselekmény volt, mint tavaly ilyenkor. Ez bizonyára a rendőrség jó megelőző munkájának is köszönhető. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a múltévinél kedvezőbb statisztikával zár­juk a szezont, hiszen nagyobb része még hátra van. Szegedi Nándor • • Üres kemping­helyek A Siótour kempingjeiben a következő helyek vannak: Garnásza, Szabadi 1600 Ifjúság, Siófok-Sóstó 1400 Aranypart, Siófok 800 Autós, I., Zamárdi 600 Autós, II., Zamárdi 1000 Autós, III., Zamárdi tegnap nyitott Rév, Szántód 300 Magyar Tenger, EsJatonföldvár 400 Túra, Szárszó 400 Hullám, Szemes. 2000 Liaő, Szemes 250 Vadvirág, Szemes 1300 Aranyhíd, Lelle 150 Napsugár, Bélatelep 1250 Kócsag Berény 800 Bagódoinb. Szemes 1350 Kék Tó, Lengyeltóti 450 Hőforrás, Igái 150 Deseda 200 Kullancs riadó Eljött a kirándulások ideje, s vele együtt a kullancsveszély. Az állatka 2-4 milliméter nagy­ságú, ám ha teleszívja magát vérrel, egy centiméteresre is megnő, így könnyen felismer­hető. A kullancs agyhártya- és agyvelőgyulladást okozhat, s e betegségek kísérőiként vissza nem fordítható . bénulásokat. Ezért az erdők környéken dol­gozók már 1976 óta véc oltás­ban részesülnek — a kórokozó azonban nem válogat. A szak­emberek szerint idén ku.ian- csinvázió várható; már a tavalyi esztendőben is kétszeresére emelkedett a megbetegedettek száma. Aki Balaton-partot ki­sérő erdőket járja, esténként vizsgálja át testének minden porcikáját; a nagy meleg okozta izzadtság mellett nem ragadt-e rá a vérszívó. Biztonságot je­lent, ha a körzeti orvossal felírat­juk a FSME-INNUN Injest nevű osztrák szérumot, mely 1320 fo­rintba kerül — ebből a jelentős összegből azonban csupán 66 „ruppót” kell a pénztárnál lefi­zetnünk, mert a különbözetet a társadalombiztosítás állja. Működik a KGST-piac A .Balaton-parton már évek óta jogellenesen működnek a KGST-piacok. Az önkormányza­tok jórészt elnézik az illegális működést. Igaz: a helyi lakos­ság profitál leginkáb e furcsa helyzetből, hiszen — gyengébb minőségben, de — olcsón juthat a kívánt termékhez. A tény hát­rányos helyzetbe hozza a tisz­tességes kereskedőket és válla­latokat, akik adót fizetnek, üzle­tet építenek vagy bérelnek és több állampolgárnak is munka- lehetőséget biztosítanak. Szük­ség volna hát egyértelmű jog­szabályokra, s azok betartá­sára; bizonyítja az idei nyár is.

Next

/
Thumbnails
Contents