Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

1992. június 1., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Befektetési lehetőségek Somogybán A tanácsadók optimisták Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső Magyar gazdasági esélyek angol szemmel Három hónapja 12 angol gazdasági szakember érke­zett tanácsadóként Magyar- országra. Legfontosabb fel­adatuk volt, hogy segítsék felállítani a helyi vállalkozói központokat, és tanácsaik­kal mielőbb tegyék műkö­dőképessé azokat. So­mogyba ketten érkeztek: Frank Short és Bili Hep- worth. Arról kérdeztük őket, sikerült-e, amiért jöttek, va­lamint a három hónap alatt kialakult véleményükre vol­tunk kíváncsiak: hogyan lát­ják ők a magyar gazdaság esélyeit? — A magyar kormány is úgy érzi, hogy a gazdaság támo­gatásának legjobb útja a kis- és közepes vállalkozások lét­rehozása, és működési feltéte­leinek megteremtése kezdte a beszélgetést Bili Hepworth. — Ezekhez kell segítséget nyúj­tanunk, valamint ahhoz, hogy a vállalkozói központok, ame­lyeknek ugyanez lesz a mun­kája, működőképes legyen. Sikerült megtennünk az első lépéseket. Felállítottunk So­mogybán hét alirodát, tanács­adókat választottunk, akik számára továbbképzéseket szerveztünk. Biztos vagyok abban, hogy a magyar kolle­gák a kitűzött célokat a meg­adott időn belül elérik. — Melyek azok az üzletá­gak, amelyekben a legna­gyobb lehetőségek rejtőznek? — Úgy gondolom — mondta Frank Short —, hogy a turizmus, az idegenforgalom és a mezőgazdaság az a két terület, ahova szívesen fek­tetnek majd pénzt a külföldiek. Valamint az ezeket támogató iparágakba. Az idegenforga­lomban rengeteg a kihaszná­latlan lehetőség. Sok a csodá­latos táj, olyan helyek, ame­lyekre most igazán nagy az érdeklődés a világban. Tár­gyaltunk brit és svájci befekte­tőkkel, reméljük, be tudjuk bi­zonyítani, hogy közép- és Bili Heoworth hosszú távon is jó befektetési lehetőségek vannak Somogy­bán. — Vajon mernek-e hosszú távra befektetni itt Magyaror­szágon a nyugati pénzembe­rek? Önök bátran vállalkozná­nak hasonlóra? — A legfontosabb ehhez, a gazdaság belső stabilitását biztosítani. A rövid távú befek­tetések sokat segítenek, de hogy ez hosszú távra is biz­tonságos legyen, az csak a magyaroktól függ. — De kitől? A vállalkozók vállalkozni akarnak, de ehhez sokszor nincsenek meg a megfelelő feltételek. Ismerik a magyarországi hitellehetősé­geket? — Ismerjük a problémákat, hisz épp azért vagyunk itt, mint tanácsadók. Valóban nem könnyű hitelhez jutni, de ezen kívül is vannak problé­mák. Nem mindenki érti itt egész világosan, mi is az a pi­acgazdaság. A stratégiát kell megváltoz­tatni: a szolgáltatásokat és termékeket fel kell ajánlani nyugatra, mert a magyar cé­gek tudnak nyugati minőséget termelni, csak a nyugatiak ezt nem tudják. Úgy látom, a fo­lyamat elkezdődött. Láttam olyan somogyi vállalkozást, Frank Short (Fotó: Kovács Tibor) amely vezető nyugati cégek­nek szállít. A termékskálájuk a bőröndtől a siklóernyőig igen széles, gyorsan tudnak alkal­mazkodni a változó igények­hez. Ez a jövő. Mert a múlt az már elmúlt. Szinte minden ember, akivel beszéltem, szóba hozta azt a bizonyos londoni 6-3-at, illetve a 7- 1-et. Persze a múltat nem szabad elfelejteni, de ha csak a múltból élnek, akkor nehéz lesz a felemelkedés. És ez nem csak az üzleti életre igaz. Varga Ottó PÉNZ-TÁRCA A gazdaság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy amiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg...?! A franchaise titkai II. Sorozatunk előző írásaiban Haraszti Mihállyal, a Magyar Franchaise Szövetség alelnö- kével e szokatlanul hangzó gazdasági fogalomról kezd­tünk beszélgetni. Mint kiderült, a franchise (ejtsd: frencsájz) nem más, mint egy idehaza még alig is­mert marketing módszer, amelynek keretében egy „be­járatott” üzleti gyakorlatot — a közös siker reményében — egy új vállalkozó is átvehet. — Tisztáztuk, ha valakinek a saját üzlete sikeres, nem biztos, hogy másutt, mások ál­tal ugyanolyan sikeresen kopí- rozható is. Vagy ha igen, ak­kor a részleteknek is nagyon egyezniük kell... — Ez az a .csapda, amiről beszélni kell — magyarázza Haraszti Mihály. — A Burger King például két amerikai szakembert tart Magyaror­szágon csak azért, hogy a menedzsment hatékonyságát biztosítsa illetve, hogy a hely­színeket állandóan vizsgálja. Ezért, ha valaki szeretne egy új üzletet nyitni és fran­chise vállalkozásba kezdeni, mintegy 300 oldalas tanul­mány születik arról, hogy le- het-e, szabad-e neki ott és úgy megkezdenie a működé­sét, ahogyan tervezi. Ha nem, azt is megmondják, hogy miért nem. Az egyéni vállalkozásokra — különösen akkor, ha kezdő vállalkozókról van szó — millió csapda leselkedik. A franchise rendszerek előnye éppen az, hogy mindent előre megter­veznek a vállalkozó helyett, neki már csak a vállalkozás sikeres működtetésével kell törődnie, hiszen ahhoz min­den mást készen kap. A „mindenért” — alaptőke, jogi forma, szervezeti felépí­tés, termékszerkezet, beren­dezés, know-how stb. — azonban a licenc átadójának hosszú távú garanciát is kell vállalnia. A franchise rendszerekben ezért nem is hamburgert, tisz­títószalont vagy valami hason­lót kínál a rendszer tulajdo­nosa, hanem egzisztenciát. Ha tehát valaki bekapcsolódik egy rendszerbe, akkor saját maga és családja egziszten­ciáját kell, hogy erre a vállal­kozásra alapítsa. Ez pedig óriási felelősséget ró a rend­szertulajdonosra is. — Ha egyszer valaki már átadta a rendszer kézi­könyvét, mi a további teen­dője? — Itt van a következő csapda. Sokan ugyanis össze­tévesztik a rendszert a kézi­könyvvel. A kézikönyv a fran­chise átvevő összes feladatát és funkcióját meghatározza ugyan, de önmagában nem sokat ér az átadó közreműkö­dése nélkül. A vállalkozót néha kényszeríteni is kell a jóra, a sikerre, az előírások betartására. — Nem paradox helyzet va­lakit a saját jól felfogott érde­kére kényszeríteni? — Néha meg kell tenni, és nem csak az illető személyes érdekében. A rendszert ugyanis nem elég átvenni, an­nak előírásait szigorúan be is kell tartani. Ez a rendszer minden egyes tagjának alap­vető érdeke, hiszen minden résztvevő tevékenysége köl­csönösen záloga a sikernek. Vagyis minél erősebb, na­gyobb a lánc, annál biztosabb egzisztenciát garantálhat. — Milyen képességekre van szüksége a rendszer gaz­dájának ahhoz, hogy jól el­lássa a feladatát? — Másra, mint az egyes vál­lalkozásokban. Itt ugyanis in­kább motiválni kell a rendszer tagjait, mintsem helyettük me­nedzselni az üzletet, hiszen a franchise rendszerekre nem a főnök-beosztott viszony a jel­lemző. — Hogyan viselik ezt általá­ban az alkalmazottak? — Nehezen. Nem véletlen ezért, hogy például a McDo­nald’s üzletekben az alkalma­zottakat egy évben kétszer is lecserélik. Náluk ugyanis olyan katonai drillt alkalmaz­nak, amit hosszú távon nem is nagyon lehet kibírni. De az al­kalmazott az a világon minde­nütt alkalmazott, az a dolga, hogy elfogadja a rendszer kí­nálta feltételeket. Bár úgy gondolom, ha Chaplin most forgatná a Modern idők című filmjét, azt nem egy autógyár­ban, hanem egy gyorsétkezte­tőben tenné. Merth László Kiállítás, szeminárium Három napos intenzív üzleti szemináriumot tartanak ma­gyar üzletemberek részére Kaposváron június 18—20-ig a stájerországi (Grác) Kereske­delmi Kamara szakemberei. A szemináriumon többek között szó lesz a piacgazdaság főbb ismérveiről, a gazdaság jel­lemzőiről, a részvevők ezen kívül ismereteket szerezhet­nek az osztrák cégekkel való kereskedelmi lehetőségekről. A német nyelvű előadásokat tolmácsok fordítják. A rendezvényről bővebb in­formációt ad a kamara, ahol jelentkezni lehet a szeminári­umra. Kiállításon mutatják be ter­mékeiket Kaposváron a Tech­nika Házában a Szilágy me­gyei Kereskedelmi Kamara tagjai június 10-én és 11-én. A kiállítást Szita Károly, Ka­posvár alpolgármestere nyitja meg. A zilahi kiállítók méterá­rut, ruhaneműt, kötöttárut, ci­pőket, illetve építészeti szige­telőanyagokat, műanyagcik­keket, autógumikat és fémtö­megcikkeket mutatnak be. Minden korábbinál nagyobb szabásúnak ígérkezik az Oberwarti Vásár. Az alapvetően fogyasztási vásár ez évben az ausztriai országprogram lesz, és a ma­gyar részvételt az NGK Mi­nisztériuma is jelentősen tá­mogatja. A magyar kiállítást a MAHÍR szervezi, az információs anyag a kamaránál szerez­hető be. Export-import Osztrák cég partnert keres övék, övcsatok, divatkellékek importjához és exportjához. Osztrák cég faszén előállí­tására szolgáló retortakemen- cét keres. Személy- és anyagszállító kötélpályához hord- és vonó­kötelet ajánl külföldi cég. To­vábbi ajánlata daru, csörlő, felvonó kötelek és előfeszített kötelek. Cserepes növényekkel fog­lalkozó, világújdonsággal ren­delkező cég a bevezetéshez magyar partnert keres. A Horvátország által felaján­lott barterüzletek listája a ka­maránál tekinthető meg. Holland cég lópatkót vásá­rolna, évente legföljebb 40 ezer darabot. Szállítmányon­ként 1000-3000 darabot igé­nyel. Kanadai cég magyarországi forgalmazót keres 'speciális ipari komputerizált varrógépe­inek értékesítéséhez. USA-cég ügynököt vagy forgalmazót keres Magyaror­szágon termékei számára. Legfontosabb gyártmányai: védőruhák, kellékek, felszere­lések a petrokémiában, köz­műveknél, tűzoltóságnál, rendőrségnél és katonaságnál dolgozó személyek biztonsá­gának megőrzésére. Dél-afrikai cég képviseletet (ügynökséget) vállalna ma­gyar exporttermékek értékesí­tésére. Kérésre részletes cég ismertetőt küld kapcsola­tairól. • Holland cég konfekcióipar részére vásárolna gombokat, bevarrható címkéket, fémből készült ruhaipari kellékeket, csipkegallérokat, szabászolló­kat. Román vállalat importálna és forgalmazna élelmiszeri- pari termékeket (sört, cigaret­tát, mezőgazdasági terméke­ket), különféle pékségi sütödéi gépeket, magőrlő berende­zést. Nemzetközi vállalatok képviseletét is vállalja Romá­niában. Amerikai cég olyan fröcs- csöntő vállalatot keres Ma­gyarországon, amely kb. 150 grammos tételeket is tudna gyártani. Ha a minta megfelel 20-50 000 USA-dollár érték­ben adnának megrendelést. Német cég magyaros stí­lusú fogatok gyártóit keresi. Német cég hidraulikus szi­vattyúkat, rendszereket, sze­lepeket, fittingeket, csöveket, csővezetékeket és egyéb al­katrészeket kínál megvételre. Konfekcióiparban használa­tos gépeket kínál használt ál­lapotban egy német cég. Drezdai cég műszaki fo­gyasztási cikkeket, cipőket, ruházati cikkeket, élelmisze­reket importálna. A rendezvényekről, az aján­latokról tájékoztatást ad: So­mogyi Kereskedelmi és Ipar­kamara, Kaposvár Bajcsy-Zs. u. 1./C. Tel: 82/16-244. Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents