Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-04 / 131. szám
1992. június 4., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Együtt az apával, együtt a babával Űj család születik Emberközpontú kísérlet a kaposvári kórházban (Folytatás az 1. oldalról) A világon 20-30 éve, Magyarországon 10 óve — vezették be az úgynevezett humanitárius, vagy családközpontú szülést■ Az új épület átadása után ezt a módszert szeretnénk meghonosítani — mondta dr. Fodor János. — Hogyan készítették elő és mi ennek a lényege? — 1991-ben védőnők segítségével felmérést végeztünk Kaposváron és a volt kaposvári járás területén. A terhes anyák kérdőíveken válaszoltak arra, hogy igénylik-e az apával való együttszülést és azt, hogy gyermeküket a születés után maguk gondozhassák. A kérdőívet visszaküldő ka- Dosvári terhesek 56,5, a vidékeknek pedig 41,7 százaléka /állatta a családban történő szülést. Az újszülött közvetlen gondozását az anyák lényegesen nagyobb, mintegy 88 százaléka igényelte. Ezek az irányok elfogadhatóak és slég biztatóak ahhoz, hogy negpróbálkozzunk az új mó- szerrel. Ennek lényege, hogy íz apa éppúgy részese lesz a szülésnek, mint az anya, ottlé- ével lelki támaszt nyújt neki. A jyakorlatban ez úgy történik, iogy a terhesség 20. hetében evő nők kapnak egy értesí- ést, amelyre válaszolva jelzik, logy vállalják-e az együttszü- ést. Ha igen, akkor a 30. hétöl 3-5 alkalommal, az apa, így orvos, a bába, az újszülöt- es nővér és egy gyógytornász elenlétében gyakorolják a zülés menetét. Ellátogatlak a szülőszobára is, hogy legismerkedjenek a színhelyre!. — A feltételezhetően nagyobb odafigyelést és higié- és körülményeket igénylő lódszer több szakembert és élhetően nagyobb anyagi rá- jrdítást igényel. — A szülészet átalakításá- ak utolsó fázisában erre is ondoltunk — kapcsolódik a eszélgetésbe dr. Prievara erenc Tibor főorvos. Az épü- ftbelsőt úgy alakíttattuk ki, Dgy két külön szobában egyidejűleg egy-egy család „szül- hessen" A hat szülőágyból kettőt vehetnek igénybe az apás szülések. Ez az arány megfelel az igényeknek. Az anya és az újszülött együttlótéhez is megfelelő számú kórterem áll rendelkezésünkre, ezeknek a száma még bővíthető is. A szakemberek létszámát nem kell növelni, elegen vagyunk a feladat ellátására. — A több fertőtlenítő szer, ruházat beszerzéséhez a társadalombiztosítótól igényeltünk egy kis plusz pénzt — mondja Szabó Gyuláné. — Reméljük, hogy időben megérkezik a segítség. Ami a személyzet megnövekedett munkáját illeti, elmondhatom; az együttszülés, ha jól begyakoroljuk, megkönnyíti a munkánkat. Az apa ugyanis segíthet abban, hogy istápolja a kismamát, addig pedig mi elláthatjuk az egyéb tennivalókat. Dr. Prievara Ferenc Tibor még elmondta, hogy az új módszerrel szembeni kezdeti fenntartásokat és bizonytalanságot eloszlatta az az egy évvel ezelőtti előadás, amelyen videofilm segítségével egy miskolci szülészorvos mutatta be az együttszülés folyamatát. A látottak még a szakemberek számára is ka- tartikus élményt jelentettek és vélhetően meggyőzték őket e módszer szépségéről, hasznáról. Dr. Fodor János úgy véli, hogy az apa jelenléte nem csupán a szülésben, de az új család megszületésében is segít. — Felmérések igazolják, hogy a szülők kapcsolata tar- tósabb lesz; sőt az anya terhességi szövődményeit csökkenti, a szülést pedig megkönnyíti az együttlét. Az új épületet június elején veszik birtokba, a kísérlet akkor kezdődik. A szakemberek egy év múlva egy megismételt felméréssel arra szeretnének választ kapni, hogy bevált-e a családban szülés módszere. Várnai Ágnes Új épületben a PATE kaposvári nyelvi lektorátusa A külföldiek is megcsodálják Építésekor gyakran érték kritikák a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karának új, impozáns épületét. Többen — igencsak merész képzettársítással — sokféle dologhoz hasonlították. Amikor azonban a Makona Tervező Iroda tervei alapján elkészült a többszintes, kupolás „torony", hazai és külföldi vendég, oktató és hallgató egyaránt elégedett volt. Az 1991-92-es tanévtől új, korszerű szemináriumi helyiségekkel és nyelvi laboratóriumokkal gazdagodott az egyetem. A három hatvan-, a négy huszonöt személyes és több, kisebb befogadóképességű teremben egyidejűleg 300 hallgató foglalhat helyet. A köralakú, elegáns bútorokkal berendezett, világos oktatási helyiségek pedig követik az ősi filozófiát, miszerint a tanítás-tanulás folyamata eredményesebb, ha az oktató és tanítványa közelebb van egymáshoz. Ez megvalósulhatott az egyetemen, s így minden teremnek sajátos atmoszférája lett. Jónóhány intézmény irígyli a kaposvári kart ezért. Dr. Baka József gazdasági főigazgatótól megtudtuk: ide költözött a nyelvi lektorátus, s a tizennégy előadóhelyisóg tanárival egészült ki. Az oktatóknak régi vágya teljesült. Nagyobb lett az „életterük", korszerű körülmények között, a legmodernebb technikai berendezések segítségével folyik a nyelvi képzés, illetve a kiscsoportos, szemináriumi foglalkozás. Gebhardt György főmérnök arról beszélt, az épület hírét külföldre is magukkal vitték az idelátogatók. Egy angol és egy holland építészeti szak- folyóirat is elismerően szólt az ötszintes oktatási épületről. A Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karának újabb büszkesége hatvanmillió forintba került. (Lörincz) (Fotó: Király J. Béla) Oktatás a „toronyban” Siker a kis herceggel Csurgó saját múzeumot szeretne Egymillió forint támogatást kapnak A megye egyik legimpozánsabb helytörténeti anyagát őrzik Csurgón. A 11 ezer leltári tételű anyag kezelője eddig a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága volt. A város önkormányzata most azon fáradozik, hogy saját kezelésébe vegye az értékeket. A képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy határoztak a résztvevők, hogy 1 millió forinttal támogatják a kezdeményezést. Ehhez további másfél milliót szeretnének kapni a megyei közgyűléstől. Fekete György államtitkár a gimnázium évfordulóján támogatásáról biztosította a kezdeményezőket. Tervezik továbbá egy, az anyagot rendszerező, restauráló és karbantartó gyűjteménykezelő alkalmazását is. Az ő feladata lenne kiállítást szervezni a helytörténeti gyűjteményből. Most már csak azt a rendezetlen tulajdonviszonyú, régi gimnáziumi épületet kellene megszerezniük, amely ideiglenes kiállításoknak ad otthont. A jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő, de megyei fenntartásban működő épületet ugyanis viszaigényelte a református egyházmegye. A gimnázium és a hozzá tartozó ó-kollégium ügyének szétválasztásával szeretnék a döntést meggyorsítani. A református egyházmegye hajlandó kompromisszumot kötni az önkormányzattal úgy, hogy egy közös alapítványt hoznak létre. Ebből az egyházmegye egy közgyűjteményi könyvtárat, az önkormányzat pedig az említett helytörténeti gyűjteményt finanszírozná. Az alapítvány nyitott lesz, mindenki — a diákok — is támogathatják. (Várnai) Saint-Exupéry francia író A kis herceg című művét adta elő a balatonboglári iskola beszédművelő szakköre a Weöres Sándor gyermekszínjátszó találkozó paksi regionális középdöntőjén. Ezzel a produkcióval bejutottak a vasárnapi lakiteleki elöntőbe. Életünk képei Huszonkilencedik alkalommal rendezték meg az Életünk országos fotókiállítást Nagykanizsán a Hevesi Sándor Művelődési Központban. A rangos bemutatkozáson a Somogyi Fotóklub hat tagja is részt vett. Csonka Béla kaposvári fotóművész egy színes és egy fekete-fehér képével pályázati díjat nyert. A gazdag kiállítási anyag június végéig várja az érdeklődőket. Nagykövet voltam Egyiptomban Irány: Genf Váratlan meghívás a szovjet ■ nagykövettől szűk irű vacsorára. A meghívás inál furcsább, mert a diplo- áciai gyakorlatban szokatlan ódon érkezik, és másnap es- re szól, akkorra, amikor Kis- igert újra Kairóba várják, icsora közben Vinogradov mondja, amerikai kollégája írté, menjen ki a repülőtérre, ért külügyminisztere beélni szeretne vele, ő azon- in a repülőtéri várótermet im tartotta tárgyalásra al- Imasnak. Felajánlotta az terikai nagykövetnek, hogy áshol szívesen találkozna ssingerrel. Csakhogy kül- yminiszterének az ideje na- on be van osztva Kairóban érvelt Eilts. így a találkozó- I nem lett semmi. Szóval ez a váratlan meghívás magyarázata. Vinogradov nyilván azzal mentette ki magát amerikai kollégájánál, hogy vacsoravendégei vannak, s ezután kaptuk a meghívást. Vacsora után megtudtuk, az összejövetelnek fehér asztalnál más oka is van. Vingoradov meglehetősen óvatosan fogalmaz: „Ha mást nem olvasnak az újságban, akkor öt nap múlva, december 18-án megnyílik a genfi értekezlet”. Az amerikai külügyminiszter föltehetően arról a levélről akar vele beszélni, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok felkérni szándékozik az ENSZ főtitkárát az értekezlet összehívására és a megnyitón való részvételre. Mi várható Genfben? Vinogradov szerint az értekezlet viszonylag kedvező légkörben ül össze, amennyiben alakulóban van az arab egység, érződik az olajembargó hatása, s az októberi háború bebizonyította, hogy Izrael, ha nem is szenvedett vereséget, elvesztette erőfölényét. Ami a konferencia szervezését illeti, a hadviselő országok vállalták a részvételt, ők kérték fel az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy ugyancsak vegyenek részt, s az ő megbízásukból fordul a két nagyhatalom a konferencia összehívása ügyében a főtitkárhoz. A konferencia maga fogja meghatározni munkarendjét és napirendjét. Az első napirendi pont nyilvánvalóan a csapatok szétválasztása lesz. Vinogradov nem tudja, volt-e szerepük az amerikaiaknak abban, hogy újra megszakadtak a tárgyalások a 101-es kilométerkőnél. Ő is olvasta a Newsweekben azt az értesülést, hogy Kissinger javasolta az izraelieknek, ne állapodjanak meg az egyiptomiakkal, tegyék át a témát a genfi értekezletre, hogy annak az elején lehetőség legyen a megegyezésre. A csapatszétválasztásról, illetőleg a legfontosabb kérdésről, az izraeli visszavonulásról az érdekelt országok külön fognak tárgyalni. A megbeszéléseken a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői csak akkor vesznek részt, ha arra a tárgyaló felek felkérik őket. Az egyiptomiakkal a Szovjetunió és az Egyesült Államok csaknem minden ügyrendinek tekinthető kérdésben egyetért, a tanácskozás megkezdését csak a palesztinok részvételének gondja hátráltatja. Az egyiptomiak azt mondják, hogy a genfi értekezlet alapvető kérdéseiben tökéletesen összhangban vannak a szírekkel. Hogy ez igaz-e, majd elválik. Az viszont biztos, hogy az egyiptomiak, bármilyen kemény hangot ütnek is meg időnként, komolyan törekszenek a megegyezésre. A meglepetést a végére tartogatta: a szovjet küldöttséget ő fogja vezetni Genfben. Ez hát a búcsúvacsora. Visszaemlékezve összezördülésére Izmail Fahmivel — ez ugyan nem került nyilvánosságra, de mindenképpen súlyosan terheli kapcsolatukat — a genfi megbízatás megfelelő diplomáciai kiútnak látszik. Kissinger megbeszélése Szadattal későn kezdődött, és hosszúra nyúlt. Kissinger másnapi sajtóértekezletén bejelentette, egyetértenek abban, hogy a csapatszétválasztás lesz a genfi értekezlet első szakaszának fő témája. Arról nem szólt, hogy még nem sikerült megállapodni az érdekelt felekkel a Waldheimhez intézendő levél szövegében. Izrael ugyanis elutasított minden utalást a palesztinok esetleges részvételére. Kissinger így az éjszakai megbeszélésen azt javasolta Szadatnak, hogy a két nagyhatalom egészen rövid levelet intézzen az ENSZ főtitkárához. Ezzel Szadat egyetértett. Kissinger, amikor éjfél után találkozott Vinogradovval, ennek az újabb változatnak a továbbítását kérte Moszkvába. Mindezek után nem volt csoda, hogy „mást olvastunk az újságban”, a genfi értekezlet nem nyílt meg az eredetileg tervezett időpontban, hanem három nap késéssel, 21-én. A szovjet és az amerikai külügyminiszter Kurt Waldheimhez, az ENSZ főtitkárához intézett levelében szerepelt egy diplomáciai gondossággal megfogalmazott mondat: „Az érdekelt felek egyetértenek abban, hogy más résztvevők kérdését a közel-keleti térségből a konferencia első szakaszában oldják meg.” Ez ugyan a nézetek közeledését mutatta, de a palesztinok megérthették belőle, hogy nekik nem jut hely a genfi tárgyalóasztalnál. Azt akkor még Kissinger sem tudta, hogy még egy küldöttség széke üresen marad. (Folytatjuk)
