Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-29 / 152. szám

1992. június 29., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — PÉNZ ES GAZDASÁG 15 Kész pénz az észt pénz Az észt koronát június 20-án Ukrajna és Litvánia bocsát ki vezették be a kilenc hónappal eze- saját pénzt a rubel felváltására, lőtt függetlenné vált volt szovjet Nyolc észt korona tesz ki egy né- köztársaságban. Észtország után met márkát. TUDÓSÍTÁS ELSŐ KÉZBŐL Számvevőszéki vizsgálat a T. Ház gazdálkodásáról Az Állami Számvevőszék megvizsgálta az Országgyű­lés 1989-1991-es pénz­ügyi-gazdasági tevékenysé­gét, s a tapasztalatokról tájé­koztatta a, sajtó képviselőit. Mint az ÁSZ szakemberei megállapították, a parlament anyagilag túlbiztosította ma­gát: a bevételeket alultervez­ték, s ennek megfelelően az indokoltnál magasabb költ­ségvetési támogatást igényel­tek a ház működtetéséhez. így átmenetileg szabad pénzfor­rások keletkeztek, amelyek növelték az állami költségve­tés hiányát. Helytelenítették az ellenő­rök, hogy a frakciók a rendel­kezésükre bocsátott összege­ket közvetlen pártcéiokra használták fel, illetve a szakér­tői díjak kifizetése helyett do­logi kiadásokat finanszíroztak belőle. Az átfogó vizsgálat ered­ményét az ÁSZ megküldte az országgyűlés elnökének és a frakcióvezetőknek. A gazdál­kodás felmerült hiányosságai­val kapcsolatos észrevéte­lekre Szabad György várha­tóan a héten ad választ. Ha- gelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fon­tosnak tartotta megjegyezni, hogy ebben az esetben külö­nösen nagy jelentősége van a személyi felelősség tisztázá­sának. A tájékoztatón szó esett még a környezetvédelmi és vízügyi szervezetek szétvá­lasztásáról készített vizsgálat­ról. Hagelmayer István leszö­gezte: nem feladata a szám­vevőszéknek a szétválasztás helyességének tartalmi vizs­gálata. így csupán a végrehaj­tás eredményességét mérle­gelték. A vizsgálatból kiderült, hogy mivel a feladat végrehaj­tása nem volt kellően megal­apozott, elhúzódó vagyoni vi­ták keletkeztek. Ezek azonban nem akadályozzák a tartalmas munkát. Á számvevőszék megküldte jelentését mindkét érintett miniszternek. Válasz eddig Keresztes K. Sándortól érkezett, aki részletes intéz­kedési tervet dolgozott ki a problémák tisztázására. (domi) Veszett fejsze nyele? A mezőgazdaság piaci lehetőségei A magyar mezőgazdaság évtizedekig sikeresen expor­táló ágazat volt. Csupán egy példa: a volt Szovjetunió a nyolcvanas években, amikor még a rubelelszámolás volt az általános, gyakran vásárolt húst és gabonát akár dollárért is Magyarországtól. Az agrárgazdaság a KGST-országok hasonló ter­melői között előkelő helyen állt, s bár a szállított termékek többségének minőségi szín­vonala nemzetközi összeha­sonlításban csak közepes volt, a rosszul ellátott Ke- !et-Európa biztos piacot jelen­tett. Nyugati piacok A változás jeleit már a nyolcvanas évek végén, de lülönösen a nyugati piacok megnyitása után érezni lehe- '-tt. : A magyar mezőgazdaság érmékéi iránt Oroszország jia már közel sem olyan mér­őkben érdeklődik, mint ko­dban, s az Európai Közös- égén belül jelentős vesreny- ársai vannak a magyar ter­mékeknek. Ugyanakkor a ha­zai mezőgazdaság előreter- vezését a most zajló tulajdo­nosváltás is befolyásolja, a termelőszövetkezetek zöme már nem gondol 4-5 évre előre, az új tulajdonosok pedig még csak ezután jutnak a föl­dhöz. A piac minderre aligha lehet tekintettel. Mi lehet a kiút? So­kéves külföldi tapasztalatok bizonyítják, hogy a nyugati pi­acokon csakis jó minőségű, s az EK előírásainak megfelelő termékekkel lehet tartósan jé- len lenni, a magas hazai rá­fordítások ellenére meglehe­tősen nyomott árakon. A piac felé tekintgető kis­gazdaságok nem tehetnek mást, el kell szánniuk magu­kat a szerkezetváltásra, a csökkenő gabonatermelésre, s több figyelmet kell fordítani az ipari növényekre. A húsipar kilátásai A feldolgozott termékek pi­acán a már részben privatizált édes-, szesz- és dohányipar tud megkapaszkodni, a ma­gyar húsiparnak a belföldi piac további szűkülésével, jó eset­ben is stagnálásával kell szá­molnia, mert az elmúlt egy-két évben a növekvő árak a vásár­lási kedv, a fogyasztás mér­séklődését ’ eredményezték. Az állattenyésztés termékeit feldolgozott formában már ko­rábban is el lehetett adni az igényes piacokon is, a sonkát az USA-ban, a magyar szalá­mit Nyugat-Európában szíve­sen vásárolták. Hogy ez így maradjon, a minőségi köve­telményekhez e téren is job­ban kell alkalmazkodniuk mind a termelőknek, mind a feldolgozóknak. Belső forrongások De a hazai agrárgazdaság nem mondhat le a kelet-euró­pai piacokról sem, bár számos országban belső forrongások vannak, s egy részük fizető- képtelen. A tartós kapcsolatok kiépí­tése érdekében azonban erre az átmeneti időre a mezőgaz­daság egy-két évi várható veszteségeit vagy alacsony nyereségét valakinek minden­képpen meg kell finanszíroz­nia. Ezen múlik egy hajdan volt sikerágazat holnapja. Nyé Balaton-parti vendéglátó üzletek 1 és élelmiszerboltok vezetőinek ügyeimébe ajánljuk cukrász­üzemünk termékeit 4 cukrászsütemények J csomagolt termékek □ dísztorták ;-'J félkész torták □ marcipán díszek □ pizzatészta, kétféle méretben, 'lesó árak. Heti kétszeri szállítás. Cím: Cukrászüzem, 8000 Székesfehérvár, Zrínyi u. 1. Érdeklődni a hét minden napján a 06/22/11-332-es telefonon. Tiszteletiéi várom 'regrendelésüket. Farkas Bede Józsefné üzemvezető _____________________(236700) A REORG Gazdasági és Pénzügyi Részvénytársaság, 1054 Budapest V., Vadász u. 30. pályázatot hirdet a lengyeltóti „Somogy Népe" Mgtsz „FA” címe: Lengyeltóti, Fonyódi u. 10. — tulajdoná­ban lévő vegyianyag- kiszerelő üzem értékesítésére Irányár: 6,8 millió forint. A pályázati anyag megtekinthető a REORG Rt. központjában, a „Somogy Népe” Mgtsz „FA” iro­dájában, és a REORG Rt. dunántúli képvisele­tén, Kaposvár, 48-as ifjúság útja 5. Az írásbeli pályázatokat a REORG Rt. budapesti címére, a megjelenést követő 15 napon belül kérjük megküldeni. Elbírálás a benyújtási határidő lejártát követő 10 napon belül. (217623) Még nem jutottak túl a mélyponton Újabb jelentések az alagútból Újabb 160 oldalas tanulmánnyal örvendeztette meg a magyar gazdasági átalakulás értékelésében egymással is tartós perben levő liberális és konzervatív közgazdászokat a Pénzügykutató intézet. A kötet ugyan az intézet munkatársainak tucatnyi ta­nulmányaiból táplálkozik, de végeredményben Petschnig Mária Zita egyszemélyi néze­teit foglalja össze az Antall kormány gazdasági beren­dezkedéséről, a költségvetési folyamatokról, a kereskede­lem, az ipar, az élelmiszer­gazdaság, a tulajdonviszo­nyok fejlődéséről. o Fordulóévnek tekinti a szerző 1991-et, mert ez volt az az esztendő, amikor Ma­gyarország megszűnt a fize­tésképtelenség határán egyensúlyozni, s amelyben esélye adódott a beíeléfordu- lásra. Noha ez megtörtént, P. M. Z. nem lát bizonyítékot arra, hogy az új kormány vég­rehajtotta volna a gazdaság- irányítás reformját. Ellenkező­leg, úgy véli, hogy a centrali­zált gazdaságirányítás a vá­lasztások óta erősödött, s míg kezdetben pénzügyi szem­pontból „kétfejű” kormányról beszélhetünk, később az év folyamán Antall miniszterel­nök fokozatosan átvette az irányítást. Megváltoztatta Kupa pénzügyminiszter hatásköreit, megszervezte saját gazdasági információs rendszerét. En­nek következtében a pénz­ügyminiszter aki időközben MDF képviselő is lett, fokoza­tosan „besorolt", s ma már a miniszterelnöki elképzelések végrehajtójának tekinthető. Ä tapasztalt közgazdász némi malíciával emlékezik meg a centralizálás más jelei­ről, s általában a gazdaságpo­litikáról, mely szerinte — akár­csak a Kádár-korszakban, végeredményben a költségve­tési keretek fölötti alkudozás­ban merült ki. Kelet-európai viszonylatban Magyarország 1991. évi gaz­dasági mutatói közepesnek tetszenek. Az ipari termelés 19 százalékos csökkenése egy általánosabb trend része. Bulgáriában ugyanez a mu­tató 28 százalékos, Csehszlo­vákiában 23 százalékos, Ro­mániában 22 százalékos volt. A fogyasztói árszint tekinteté­ben (35 százalékos emelke­dés) jobban álltunk, mint bár­mely más ország ebben a ré­gióban. A munkanélküliség aránya Bulgáriában és Len­gyelországban valamivel ma­gasabb, Romániában és Csehszlovákiában valamivel alacsonyabb volt, mint nálunk, míg a volt Szovjetunió adatai nem ismertek. © Néhány jellegzetes tenden­cia a tavalyi év gazdasági eredményei mögött: a külgaz­daság lehetőségei Keleten megszűntek, Nyugaton meg­nyíltak. A nehézipar leépülé­sével szemben a kisgazdaság térnyerése volt tapasztalható, bár az utóbbi szférában a Pénzügykutató vezető munka­társai mintegy százezer „fan­tomcég” jelenlétét gyanítják. Olyan gazdasági tevékenysé­get nem folytató „kisvállalko­zások" ezek, amelyek lénye­gében csak az alapítók adó­terheinek könnyítése céljából jönnek létre. Érdekesség, hogy az államkassza fokoza­tosan kiürült, eközben a la­kossági megtakarítások fo­lyamatosan nőttek. A munka- nélküliség növekedése sajá­tos módon elmaradt az ipari termelés csökkenése mögött, sőt júniusban nőni kezdett a foglalkoztatottság a bányá­szatban, a gépiparban és a nehéziparban. © Mindezekből az ellentmon­dásos jelekből jut Petschnig Mária Zita arra a következte­tésre, hogy mostanáig megle­hetősen negatívnak ítélt 1991-es év értékelésével még várni kell. Figyelemmel a de­vizatartalékok növekedésére és a folyó fizetési mérleg javu­lására, a privatizáció részle­ges eredményeire, a vállalati szektor bizonytalanságára, s más tényezőkre, azt kell mon­dani, hogy a történtek reális értékelése csak néhány év múlva válik lehetségessé. Tanulmányának „Várakozá­saink” című fejezetében a szerző a hagyományos állami költségvetési gazdálkodás to­vábbi sorvadását, a magán, a félmagán kis- és középvállal­kozások fellendülését jósolja. „A gazdasági folyamatok tük­rében, — írja, — még nem ál­lítható, hogy a magyar gazda­ság 1991-ben túljutott vissza­fejlődésének mélypontján és stabilizálódott”. Még nem be­fejezett a recesszió, a keleti piacok összeomlása, nem in­dult be a külső vagy belső tőke által hajtott fellendülés, magas az infláció, a költség- vetés hiánya. A Pénzügyku­tató Rt vezető munkatársának jóslata: az 1992-es év való­színűleg továbbra is a leépü­lésé, és a legjobb, ami történ­het, hogy valamikor az év vége felé elérjük a mélypontot. Ez pedig mégiscsak biztató. Előrevetíti ugyanis azt a lehe­tőséget, hogy az eltelt öt esz­tendőtől eltérően a Pénzügy- kutató jelentései már nem az alagútból érkeznek. Rékássy Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents