Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-29 / 152. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. június 29., hétfő I. L. Gjorv elnökasszony: Közös kihívás előtt állunk „Van-e olyan fájdalom, mint a mi fájdalmunk... ?” A meggyilkoltak emlékezete árak. Ugyanakkor látni kell, hogy amíg a világ egyik felén túlzottan sok a mezőgazda- sági termék, a másikon milliók éheznek. Azt mondhatnám tehát: egy világméretű új gaz­dasági rendszert kell kialakí­tani e probléma feloldására. Az európai országoknak is egy nagy közös kihívással kell számolni. Most, amikor Kelet- és Nyugat Európában bizony­talan jövő elé nézünk, a So­mogybán szerzett tapasztala­tok igen hasznosnak bizo­nyulnak. Az itt' látottak ben­nünket a mi ötven évvel ez­előtti mezőgazdaságunkra emlékeztetnek. Leginkább a szakmeberek és a diákok cse­réjében, bizonyos fejlesztési programok megvalósításában működhetünk együtt. Azt hi­szem, így elejét vehetjük an­nak, hogy önök ugyanazokat a hibákat elkövessék, amelye­ket mi vétettünk annak idején. © Dr. Sipos Imre is megerősí­tette: eredményes volt a láto­gatás a dél-somogyi térség számára is. Hozzáfűzte: az Európa Tanácsnak ugyan nincs támogatásra pénze, ám tekintélyével előmozdíthatja, hogy a „tizenkettek” fogéko­nyak legyenek a mi problémá­inkra és segítsenek a megol­dásukban. Rámutatott: az itt szerzett tapasztalatokat jól hasznosíthatják majd az Eu­rópa Tanács mezőgazdasági bizottságának őszi ülésén is, ahol „A közép- és kelet-euró­pai országok mezőgazdasá­gának hozzájárulása a gazda­sági csődből való kiemelke­déshez” címmel tart előadást. A vendégek a késő délutáni órákban a térség egy másik természetvédelmi területével — Kaszóval — ismerkedtek, majd az esti órákban elutaztak Somogyból. Szegedi Nándor Francia egyetemistákról hallhattunk nemrégiben, akik fennen hirdették: nem hiszik el a haláltáborokat, a gáz­kamrákat, a szörnyűségeket. Csak 48 év telt el azóta, s már kezdünk felejteni? A felejtés ellen gyűltek össze tegnap délelőtt ka- posváron, az izraelita teme­tőben a Kaposvári Zsidó Hit­község tagjai. A Somogy megyéből, Kaposvárról el­hurcolt és meggyilkolt hit­testvéreikre emlékeztek. „Mi ismerjük a történelmet, hi­szen velünk történt... De már alig vagyunk, akik emléke­zünk, pedig van-e olyan fáj­dalom, mint a mi fájdal­munk? Beszélnünk kell te­(Folytatás az 1. oldalról) A környék nagyüzemeinek szakemberei és egyéni gaz­dálkodók is részt vettek a ta­nácskozáson, köztük Ivusza Tamás a Dél-Somogyi Mező- gazdasági Kombinát vezéri­gazgatója. o Szerinte a párbeszéd őszinte légköben zajlott le. Ő többek között felvetette: ellen­tét feszül a magyar mezőgaz­daság számára a versenyké­pességhez nélkülözhetetlen nyugati támogatás, és a fejlett nyugati országok termelőinek piaci érdekei között. A nyugati kormányoknak el kell dönteni: a verseny további kiéleződé­sét, vagy a magyarországi helyzet esetleg katasztrofá­lissá válását vállalják-e fel. Egy másik résztvevő Pász tohy András, a megyei köz­gyűlés tagja azt hangsúlyozta, hogy a gondolatok cseréje nagyban hozzájárult a szemlé­letváltozáshoz, ami nélkül nem jöhetnek létre „kapcsoló­dási pontok” az Európai Kö­zösséghez. A tanácskozás résztvevői megtekintették a csokonyavisontai termelőszö­vetkezet — sajnos nagyrészt műveletlen — földjeit, és egy farmergazdaságot. A magyar parlamenti dele­gáció a rinyatamási vadász- kastélyban adott ebédet a vendégek tiszteletére. Ivusza Tamás bemutatta a tetszetős épületegyüttest. Ebéd után Inger Use Gjorv az Európa Tanács mezőgazdasági bi­zottságának elnöke (az elnök­asszony egyébként norvég farmer) és dr. Sipos Imre po­hárköszöntőt mondott, és mindketten szerény jutalma­kat adtak át a szakemberek­nek. © A Somogyi Hírlap tapaszta­latairól kérdezete Gjorv elnö­kasszonyt. Szerinte: sikeres volt a kétnapos találkozó, amihez a vendégszeretet, a szép somogyi táj és az őszinte tényfeltárás is hozzájárult. — Úgy látszik, hogy e tér­ségnek és bizonyára az or­szág más területeinek is, a legfőbb problémája a piachi­ány. Sajnos a nyugati farme­reknek is az a legfőbb gond­juk, hogy túltermelés van, és alacsonyak az értékesítési A vendégek a rinyatamási vadászkastélyba érkeznek. Balról elöl: a norvég Inger Lise Gjorv, a bizottság elnöke, „civilben” farmer (Fotó: Csobod Péter) hát, találnunk kell szavakat." — mondta az egybegyűltek­nek Landeszman György vezető főrabbi. Az istentisztelet után az emlékezés virágait helyezték el a kaposvári, keszthelyi, nagykanizsai, zalaegerszegi zsidó hitközségek vezetői. A megyei és a városi önkor­mányzatot Szabados Péter, Pogány Judit és Jónás Jó­zsef képviselte, a köztársa­sági megbízotti hivatalt dr. Tóth Mihály. Virágaikat elhe­lyezték a kaposvári HIT-gyü- lekezet, az MDF és az SZDSZ helyi szervezeteinek képviselői is. N. L. Az Európa Tanács agrárbizottsága Csokonyavisontán Kontinentális fókuszban a somogyi gondok Somogyi helyzetkép az „árból” Csődben és csöndben ri ; . i r Vandáinak nevezik azt, aki hazahordja a városi rózsát Meglátta a tulipánt, ezreket fizeit érte A Kossuth téren szedett 30 szál tulipánnal akarta meg­lepni egy kaposvári férfi a feleségét húsvétkor. Több ezer forintja bánta. Szép számmal vannak akikkel a környezet- védelem, a köztisztaság elemi szabályait csak bírsággal le­het betartatni. Április 8-a után a 90 na­pon túl fizetésképtelen gaz­dálkodó szervezetek szá­mára a törvény csödbejelen- tési kötelezettséget irt elő. Hogyan is áll Somogy a be­harangozott csődhullám 13. hetében? Sokan hiányoznak már a listá­ról, hiszen ellenük már követe­lés nem nyújtható be, ugyanis megelőzték az április 8-i ha­tárnapot. Akik utána jelentet­tek csődöt 44-en vannak. 27 korlátolt felelősségű tár­saság képtelen megbirkózni adósságaival, közülük 19-en kaposvári alapítású társasá­gok. 6 mezőgazdasági ter­melő üzem — köztük egy ál­lami gazdaság — szerepel még a csődeljárás alatt levők listáján, ugyancsak hatan vannak a kisszövetkezetek. Itt döntetlen az arány a vidék és megyeszékhely között. Az 5 vállalat között -szerepel az or­szágszerte nagy indulatokat keltett Kaposvári Húskombi­nát is. Felszámolási eljárás során követelés jelenthető be két kaposvári kft és egy ugyancsak kaposvári kisszö­vetkezet ellen. A végelszámolási eljárások száma a 13. héten 312 volt. Ebből 9 somogyi kft, gmk és kisszövetkezet ellen folyik az eljárás. Ebben a kategóriában fedeztük fel a megdöbbentő adatot. A valaha bejegyzett és működött 312 cégből az eljá­rás megindulására 6 székhe­lye, címe lett teljesen ismeret­len, 18-ről pedig „nincs adat”. A cégek, -ugyanúgy mint a pénz, az anyag- nem vésznek el, csak átalakulnak. Más né­ven: átmenekített vagyonnal, újonnan bejegyezve folytató­dik a nagy népi átverősdi. És folytatódik a sorbanállás, avagy csak futunk a pénzünk után? Közben egzisztenciák mennek tönkre, családok §l- nek meg visszafordíthatatlan tragédiákat. A törvény hathatósabb szi­gora kellene a „hullám” megál­lításához. Mielőbb! Most még csak a „gilisztások” tüntettek a parlament etőtt.:. (Mészáros) Milliókat költ a városgond­nokság pénzünkből a város szépítésére, rendbentartá- sára. A terekre, utcákra ülte­tett virágok mennyisége több­szöröse az előző évieknek. A virágot „szeretik” Azért tűnik mégis kevésnek mert nagyobb területen oszlik el. És azért is mert vannak akik annyira magukénak érzik a rózsákat, orgonákat, hogy haza is viszik. Néhányan kul­turáltan végzik már a gyógy­növénygyűjtést, vannak akik hajtásokat törnek le, különö­sen a hársfavirágszezonban. Nem árt tudni, hogy a város területén gyógynövényt gyűj­teni csak a városgondnokság engedélyével szabad, külön­ben súlyos ezrekbe kerül a gyűjtögetés. Amióta jó üzlet a diófa érté­kesítése, a járdán és az út­padkán is diófarönköket tárol­nak a Cseri út és a Berzsenyi utca környékén. Ha valaki építkezik, az építési anyag járdán való elhelyezésére en­gedélyt kell kérni a közszolgá­lati irodán, úgy nem emelked­nek az építkezés költségei a közterület engedély nélküli használatáért kirótt bírsággal. Önkényes helyfoglalók A zaj és a környezetszeny- nyezés miatt tilos a városban traktorral és egyéb haszon­járművel telephelyezni. Ol­csóbb lett volna ha taxin megy haza az a sofőr, aki éjjelre a lakótelepi lakása előtt hagyta a teherautót, mondván: mesz- sze van a telephelye. 2000 fo­rintja bánta. Hosszúnak tűnt az út a Volán telepig a Szondi utcában lakó buszvezetőnek is, egészen a második bírsá­gig. Országosan tiltott, hogy a városokban közterületen sze­szesitalt fogyasszanak. Külö­nösen az éjjel-nappal nyitva tartó üzletek előtt okoz ez gondot. Ha a helyszínen nem sikerül bírságolni, (500 forint) a szabálysértési eljárás során már ezrekbe kerül az utcai sö­rözés. A környezetvédelem, a higiéniai feltételek biztosítása érdekében a közterületfelü­gyelők rendszeres ellenőrzé­seket végeznek. Jellemző esetek az emberi felelőtlen­ségre: a Bem és a Puskin utca környékén sokan közvetlenül kieresztik a háztartási szennyvizet az úttestré. Még nagyobb bajt okozhat, ha az ülepítőből is vezetnek ki csö­vet az útra. A Donnerban nem egyszer előfordult, hogy nagy esőzésekkor búvárszivattyúk­kal kidobták az ülepítők tar­talmát az úttestre, gondolván, hogy majd leviszi a víz. Ered­mény: a csatornák tele lettek fekáliával. Nem gondolnak arra, hogy magukat és a gye­rekeiket is fertőzik ezzel. Vezélyes esetek A rendes háztulajdonosok megfizetik a szippantókocsis munkáját. De sajnos előfordul, hogy azok kényelemből, spó­rolásból nem a kijelölt helyre viszik a szennyvizet, hanem például a halastóba. Az ilyen esetek egészségügyi szem­pontból is komoly veszélyt je­lentenek, mivel a kórokozókat is mérgező anyagokat tartal­mazó üledékek itt tovább er­jednek. Az egyik szippantós Toponáron, a Desedához kö­zel, az árokpartra eresztette a szennyvizet. Még elgondolni is rossz, milyen kárt okozott volna ha a tóba kerül! A köztisztaság elleni sza­bálysértések 10 ezer forinttal büntethetők és kártérítésre is számíthatnak a felelőtlen, mindannyiunk egészségét ve­szélyeztető elkövetők. S. P. G.

Next

/
Thumbnails
Contents