Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-27 / 151. szám
1992. június 27., szombat SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 7 Balatoni időjárás a hétvégén r 'őkerülhet a napolaj Bár a Medárd után még nem telt el 40 nap, e hét végén, de még a jövő hét elején is egy csendesebb, szárazabb időszak következik. Míg az előző napok változékony időjárását egy alacsony nyomású légörvény, egy ciklon okozta — akadtak olyan helyek, ahol nem esett, de olyanok is, ahol felhőszakadás, jégeső is előfordult és rövid idő alatt 30-40 mm csapadék hullott — addig a következő napokban egy anticiklon, vagyis szárító hatású, leszálló légmozgás alakítja a Kárpát-medence, többek között a Balaton térségének időjárását is. Egy elvonult hidegfront mögött az eddig itt lévőnél szárazabb, néhány fokkal hűvösebb levegő áramlott fölénk, emiatt megszűnt a fülledtség és kellemes, mérsékelten meleg nyári időben lesz részünk. Ahogy megszűnik a hidegebb levegő utánpótlása illetve, ahogy csökken a légnyomáskülönbség, úgy mérséklődik fokozatosan a szél. Ennek azonban a vitorlázni, szörfözni vágyók valószínűleg nem örülnek. Ma sok napsütés, időnkénti felhősödés várható, csapadék nélkül. Helyenként még élénk lökések kisérik az északi, északkeleti szelet. Kora délután 24, 26 fok lesz a jellemző. Holnap hajnalra általában 10, 13 fokig süllyed a hőmérők higanyszála. Napközben pedig a jobbára napos időben kissé tovább erősödik a nappali felmelegedés. A balaton vize a délutáni órákban 23, 24 fok körül lesz. Jenki Szilvia meteorológus Szabad helyek a kempingekben Életképes a Balatoni Szövetség — mondja az elnök Gazdát keres a Balaton Regionális Tanács alakul — Nem hagyják veszni a „bibis” BIB-et Ifjúság 1700 Aranypart, Siófok 1000 Autós I., Zamárdi 1000 Autós II., Zamárdi 1000 Rév, Szántód 450 Magyar Tenger, Földvár 450 Túra, Szárszó 600 Hullám 1900 Lido 450 Vadvirág 1800 Aranyhíd, Boglár 200 Napsugár, Bélatelep 1600 Kócsag, Berény 890 Hőforrás, Igái 200 Deseda 200 Kék-tó, Lengyeltóti 400 A Balatoni Szövetség jogelődje 1904-ben szerveződött. Fő céljuknak azt tekintették, hogy a tó környezetének fejlesztése érdekében közösen munkálkodjanak; például kezdeményezésükre épült meg Aszófőn az első elektromos áramot előállító erőmű, amely a Bala- ton-parti települések jó részét villannyal látta el. Már a húszas években tervekkel álltak elő, hogy a tó körül szilárd burkolatú úthálózatot fektessenek le. Elképzelések, ajánlások seregével jelentkeztek, hogy segítsék az itt élő emberek mindennapjait. Amikor a szervezet 1991-ben újjáalakult, az alapító okiratban megfogalmazták, hogy felvállalják az elődök örökségét. Büszkén tehették. Somogyi „hiányzók” — Mint az önkormányzatok' érdekképviseleti szervezete kezdtük meg munkánkat — mondta Simon Károly elnök, aki „civilben” Balatonfüred polgármestere. — Időközben azonban, amikor részleteiben kezdtünk el foglalkozni a települések problémáival — ráébredtünk, hogy a vízminőség, a szolgáltatások színvonala, a közlekedési gondok mélyen beleépültek a behatárolható földrajzi környezet mindennapjaiba. A Balaton nemzeti kincs, védelme ezért a parti önkormányzatok, a kormány és az összes többi érdekelt összehangolt intézkedését igényli. Fontosnak tartjuk, hogy a tó környezetét érintő kormányzati és ágazati szintű döntések meghozatala előtt közös véleményt fogalmazzunk meg, s azt a döntéshozók tudomására hozzuk. — Kinek az érdekeit képviseli a szövetség? — Negyvehat település terpeszkedik jelenleg a parton. Közülük negyvenegy tag. A somogyiak közül Kőröshegy és Balatonszent- györgy hiányzik. Ugyanakkor felmerült, hogy nem lenne helyes, ha a víz mellékére korlátoznánk működésünk területét. A regionális rendezési tervek nem szűkíthetők a Balatonra. Például ha a vízellátásról, vízvédelemről beszélünk, bizony jelentős szerepet játszanak a háttértelepülések. De az ellátás, a fejlesztések összefüggései is elgondolkodtattak bennünket; be kell vonnunk a munkába a tágabb térség szereplőit. Ha ezt nézzük, 140 önkormáhyzat léphetne tagjaink sorába. Egy szervezet kevés — Vállalkoznak hát a gazda szerepére? — Az angolnapusztulás bizonyította, hogy egyedül nem vagyunk képesek az átfogó problémák megoldására. Szükség volna egy összehangoló, egységes gondolatokat hordozó és fejlesztési elképzeléseket kialakító szervezetre, mely magára tudná vállalni a gazda szerepét. A BSZ nem lehet gazda, mert másé a földterület, a víz, a hal, az út- és a telefonhálózat — az érdekeket nem tudják az önkormányzatok egymaguk érvényesíteni. — Mi látszik most meg- nyugató megoldásnak? — A megoldás az volna, ha megalakulna a Balatoni Regionális Tanács. Ebben részt venne a hat érdekelt minisztérium, ugyanannyi szavazati joggal a BSZ, amelynek szakbizottsági hálózata a legfőbb igazgatási szervvel párhuzamosan tudna dolgozni, s a testület élére köztársasági megbizott kerülne. Ez jobb megoldás, mint a kormánybiztos, mert egy esetleges kormányválság esetén is helyén maradhatna, s képviselhetné a területet. — Ebben az esetben milyen szerep jutna a Balatoni Intéző Bizottságnak? — A BIB szerepe jelenleg nincs meghatározva; csapódik jobbra, csapódik balra. Még a BSZ megalakulása előtt elmondták a polgár- mesterek egy értekezleten, hogy a BIB-re szükség van. Évtizedekig összehangolva a tóparti fejlesztéseket, hatalmas, a gyakorlatban szerzett tapasztalatot halmozott fel. Jó szakembergárdával és hatalmas adattárral rendelkeznek — ezt kár volna széthullani hagyni. Nekünk volt egy olyan elképzelésünk, amikor láttuk, hogy a jogosítványokat sorra „lehámozzák” róluk, hogy a BSZ titkársága legyen. Mert ezt a munkát, mint bebizonyosodott, társadalmi munkában nem lehet ellátni. A jobb megoldásnak azonban az bizonyulna, ha a BIB a Regionális Tanács végrehajtó szervezetének feladatát kapná. Életképesnek nyilváníttatott — Mi igazolta a BSZ élet- képességét? — A BSZ életképességét igazolta, hogy a szervezetet elismerte az államigazgatás. A törvényelőkészítéseket például-rendszeresen megkapjuk véleményezésre. A térségben beruházók egyeztetik velünk elképzeléseiket. Érzik, hogy ma már nem lehet kihagyni az önkormányzatokat a közös gondolkodásból. S jobb így mindenkinek: egyik oldalról sem jelentkezik ellenhatás. Czene Attila Tisztaságot tisztogatás nélkül? 4000 talicska szemét PAPA, MAMA, S TÍZ GYEREK RÉV-BEN Mint az orgonasípok... A legfiatalabb csemete 2, a legidősebb 15 éves (Fotó: Török László) Azt mindenki szeretné, ha a Balaton s környezete tiszta, mindenféle hulladéktól mentes lenne. A part menti kövek között nem hasalna döglött hal a nádcsomó, a kosárnyi alga tetején, törött borosüvegen nem kacagna szikrázón a napfény. Tény azonban, hogy kevesen vállalják magukra a tisztogatás feladatát; ha meg fogalmazódik is a felelős személye, ugyan mennyi pénzt kellene fizetni annak, aki — nemcsak meglátja, jelenti, utasítást ad — összeszedi mások tengernyi szemetét, akár már rothadó állapotban? Nyaralótípusok Magam is tapasztaltam, hogy a partra kifekvő napozó ingerülten küldte rokonaihoz a sildes sapkával és gereblyével fölszerelt fiáfalokat, akik kihalászták a mocskot a vízből. — Éjszaka szedjétek a szemetet, ne most — mondja a pihenni vágyó mérgesen. Egyre több az „enyém itt minden” típusú nyaraló. Ők azok, akik a saját kertjükben kisollóval vágják a füvet, az utcán, a tóparton pedig két kézzel szemetelnek. Tanúja voltam, ahogy az Ezüstparton vagy tízen néztek bosszankodva egy darab döglött kárászt, de nem dobták a szemetesedénybe — meg is sértődtek volna, ha ilyent említek nekik. Technikusjelöltek A Balatoni Vízügyi Kirendeltség szervezésében az idén 45 diák tisztogatja mocskától a partot tíz héten keresztül. Gyakorlatilag Világostól Szentgyörgyig — igaz, a munka java Siófokra és közvetlen környezetére esik. A korábbi esztendőkben az USA-ból, Japánból is érkeztek gyerekek a táborba — most a dunaharaszti Vízügyi Szakközépiskola tanulói költöztek a sátrakba. Említésre méltó, hogy a helyi, 523. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet környezetvédelmi szaktechnikusi osztálya is az ilyen munkálatokkal tölti gyakorlati idejének egyharmadát. Szóval, ha igény van a tisztaságra, el kell tűrni a tisztogatást. A gyerekeknek, illetve a szervezőknek a fürdőzőkön, illetve napozókon túl a szálláshelyük körül lakókkal is nap nap után meg kell küzdeniük — bár a táborban szinte már katonai fegyelmet vezettek be; nincs magnózás, ellenben van korai takarodó. Önvizsgálat Hiába — állandóan felje- lentgetik őket. „Mivel a lakókkal folytatott megbeszélések azt sugallják, hogy az újabb panasz már „megfogalmazódott”, csupán a tábor indulására várnak, felkérjük a Tisztelt Siófoki Ön- kormányzatot a tábor fokozott, vagy szükség esetén folyamatos ellenőrzésére, a nem tényleges panaszok kiszűrése érdekében” — kért vizsgálatot maguk ellen Fejér Vilmos, a BVK vezetője. Csak emlékeztetőül: a tavalyi nyáron a gyerekek 4000 talicska szemetet szedtek ki a tóból. Hat tepsi süti Henrietta, Ildikó, Krisztina, Zoltán,,Tünde, Gábor, Csilla, Zsolt, Ádám, Mihály. A szán- tódi Rév üdülő körhintája szűk a tíz gyereknek. Kéthetes nyaralásra érkezett a Bala- ton-partra családjával a föl- desi Juhász Sándor. — A tévében hirdették, hogy lehet pályázni 5-10 gyerekes családoknak kéthetes nyári üdülésre. Mi is jelentkeztünk — kezdte beszélgetésünket a családfő a szántódi üdülő árnyas fái alatt. — A szomszédok nézték a tévét, amikor kihúzták a nevünket — veszi át a szót az édesanya. — Mindenki mást mondott: mehettek Görögországba, Olaszországba... Oda nem indultunk volna el, ide viszont nagy örömmel jöttünk. Még sohasem voltunk üdülni, a gyerekek nem látták még a Balatont. Én is már több mint húsz éve... — Hogy tetszik a „magyar tenger” és környéke? — Csodálatos. Maguk, akik itt élnek, nem is veszik észre, mennyi apró örömöt rejt — mondja a „szóvivő”, Ildikó asszony. — Igaz, hogy nagy a drágaság, de egy életreszóló élmény az ittlétünk kicsinek, nagyobbnak. Könnyen teljesítjük kívánságaikat, mert úgy neveltük őket, hogy ne legyenek túl nagy igényeik. így könnyebben rájönnek, hogy az életben mindenért meg kell harcolni... — Igen nagy ház kell egy ekkora családnak... — Mi is azt szeretnénk, ha nagy házunk lenne. Négy éve költöztünk Budapestről a Hajdú-Bihar megyei Földesre. Kétszobás lakásban élünk. A kisebbek alszanak velünk, a nagyobbak külön. Jó lenne bővíteni, de önerőből képtelenek vagyunk megoldani. — Kérni pedig nem szeretünk — kapcsolódik a beszélgetésbe a családfő. — Nem szoktam meg az ilyesmit, megalázónak tartanám. Szégyelleném magam... — Nagyon jól elférünk és megvagyunk egymással — toldja meg felbátorodva Henrietta, a legidősebb, aki idén végezte el az általános iskolát. — Óvodába viszem a kicsiket, főzök, takarítok, bevásárolok. Ez az én feladatom otthon. — Mindenki segít nekem a házi munkában — erősíti meg az édesanya. — A három legkisebb persze kivétel. Mindegyikük tudja: csak együtt, egymást segítve mehetünk valamire... — Mekkora a család havi kiadása? — Pontosan megtudom mondani, hiszen kalkulációt vezetek. Úgy 30 ezer forint megy el havonta erre-arra. Egyébként beosztás kérdése az egész, még az emelkedő árak mellett is. Mindennap főzök, általában 5 liter leves kerül az asztalra. Ha sütemény is van, abból 5-6 tepsi sül... A szántódi Rév üdülő vezetője, Geiger Balázs szerint nagy öröm Juhászék jelenléte a személyzetnek is. Két család helyét kapták két faházban, s kisbusz áll rendelkezésükre, amivel kirándulni viszik őket. Az üdülőveztőtől tudtuk meg, hogy Juhász Sándor — aki váltókezelőként dolgozott a MÁV-nál — leszázalékolt nyugdíjas, vagyis egyik szülő sem dolgozik. Ők csak annyit kívántak megjegyezni zárszóként, hogy örökké hálásak maradnak az üdülő személyzetének, ők szinte családtagként bántak velük. Köszönik mindenkinek, aki lehetővé tette ezt a két hetet. Családi életük legszebb időszaka volt ez a tíz nap itt a Balaton partján. ( Fónai Imre C. A.
