Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-27 / 151. szám

1992. június 27., szombat SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 7 Balatoni időjárás a hétvégén r 'őkerülhet a napolaj Bár a Medárd után még nem telt el 40 nap, e hét végén, de még a jövő hét elején is egy csendesebb, szárazabb időszak következik. Míg az előző napok változékony időjárását egy alacsony nyomású légörvény, egy ciklon okozta — akadtak olyan helyek, ahol nem esett, de olyanok is, ahol felhőszakadás, jégeső is előfor­dult és rövid idő alatt 30-40 mm csapadék hullott — addig a következő napokban egy anticiklon, vagyis szárító ha­tású, leszálló légmozgás alakítja a Kárpát-medence, töb­bek között a Balaton térségének időjárását is. Egy elvonult hidegfront mögött az eddig itt lévőnél szá­razabb, néhány fokkal hűvösebb levegő áramlott fölénk, emiatt megszűnt a fülledtség és kellemes, mérsékelten meleg nyári időben lesz részünk. Ahogy megszűnik a hi­degebb levegő utánpótlása illetve, ahogy csökken a lég­nyomáskülönbség, úgy mérséklődik fokozatosan a szél. Ennek azonban a vitorlázni, szörfözni vágyók valószínű­leg nem örülnek. Ma sok napsütés, időnkénti felhősödés várható, csapa­dék nélkül. Helyenként még élénk lökések kisérik az északi, északkeleti szelet. Kora délután 24, 26 fok lesz a jellemző. Holnap hajnalra általában 10, 13 fokig süllyed a hőmérők higanyszála. Napközben pedig a jobbára napos időben kissé tovább erősödik a nappali felmelegedés. A balaton vize a délutáni órákban 23, 24 fok körül lesz. Jenki Szilvia meteorológus Szabad helyek a kempingekben Életképes a Balatoni Szövetség — mondja az elnök Gazdát keres a Balaton Regionális Tanács alakul — Nem hagyják veszni a „bibis” BIB-et Ifjúság 1700 Aranypart, Siófok 1000 Autós I., Zamárdi 1000 Autós II., Zamárdi 1000 Rév, Szántód 450 Magyar Tenger, Földvár 450 Túra, Szárszó 600 Hullám 1900 Lido 450 Vadvirág 1800 Aranyhíd, Boglár 200 Napsugár, Bélatelep 1600 Kócsag, Berény 890 Hőforrás, Igái 200 Deseda 200 Kék-tó, Lengyeltóti 400 A Balatoni Szövetség jog­elődje 1904-ben szervező­dött. Fő céljuknak azt tekin­tették, hogy a tó környeze­tének fejlesztése érdekében közösen munkálkodjanak; például kezdeményezésükre épült meg Aszófőn az első elektromos áramot előállító erőmű, amely a Bala- ton-parti települések jó ré­szét villannyal látta el. Már a húszas években tervekkel álltak elő, hogy a tó körül szi­lárd burkolatú úthálózatot fektessenek le. Elképzelé­sek, ajánlások seregével je­lentkeztek, hogy segítsék az itt élő emberek mindennap­jait. Amikor a szervezet 1991-ben újjáalakult, az ala­pító okiratban megfogalmaz­ták, hogy felvállalják az elő­dök örökségét. Büszkén te­hették. Somogyi „hiányzók” — Mint az önkormányzatok' érdekképviseleti szervezete kezdtük meg munkánkat — mondta Simon Károly elnök, aki „civilben” Balatonfüred polgármestere. — Időköz­ben azonban, amikor részle­teiben kezdtünk el foglal­kozni a települések problé­máival — ráébredtünk, hogy a vízminőség, a szolgáltatá­sok színvonala, a közleke­dési gondok mélyen beleé­pültek a behatárolható föld­rajzi környezet mindennap­jaiba. A Balaton nemzeti kincs, védelme ezért a parti önkormányzatok, a kormány és az összes többi érdekelt összehangolt intézkedését igényli. Fontosnak tartjuk, hogy a tó környezetét érintő kormányzati és ágazati szintű döntések meghoza­tala előtt közös véleményt fogalmazzunk meg, s azt a döntéshozók tudomására hozzuk. — Kinek az érdekeit kép­viseli a szövetség? — Negyvehat település terpeszkedik jelenleg a par­ton. Közülük negyvenegy tag. A somogyiak közül Kő­röshegy és Balatonszent- györgy hiányzik. Ugyanak­kor felmerült, hogy nem lenne helyes, ha a víz mellé­kére korlátoznánk működé­sünk területét. A regionális rendezési tervek nem szű­kíthetők a Balatonra. Például ha a vízellátásról, vízvéde­lemről beszélünk, bizony je­lentős szerepet játszanak a háttértelepülések. De az el­látás, a fejlesztések össze­függései is elgondolkodtat­tak bennünket; be kell von­nunk a munkába a tágabb térség szereplőit. Ha ezt nézzük, 140 önkormáhyzat léphetne tagjaink sorába. Egy szervezet kevés — Vállalkoznak hát a gazda szerepére? — Az angolnapusztulás bizonyította, hogy egyedül nem vagyunk képesek az át­fogó problémák megoldá­sára. Szükség volna egy összehangoló, egységes gondolatokat hordozó és fej­lesztési elképzeléseket kia­lakító szervezetre, mely ma­gára tudná vállalni a gazda szerepét. A BSZ nem lehet gazda, mert másé a földterü­let, a víz, a hal, az út- és a te­lefonhálózat — az érdekeket nem tudják az önkormányza­tok egymaguk érvényesíteni. — Mi látszik most meg- nyugató megoldásnak? — A megoldás az volna, ha megalakulna a Balatoni Regionális Tanács. Ebben részt venne a hat érdekelt minisztérium, ugyanannyi szavazati joggal a BSZ, amelynek szakbizottsági há­lózata a legfőbb igazgatási szervvel párhuzamosan tudna dolgozni, s a testület élére köztársasági megbizott kerülne. Ez jobb megoldás, mint a kormánybiztos, mert egy esetleges kormányvál­ság esetén is helyén marad­hatna, s képviselhetné a te­rületet. — Ebben az esetben mi­lyen szerep jutna a Balatoni Intéző Bizottságnak? — A BIB szerepe jelenleg nincs meghatározva; csapó­dik jobbra, csapódik balra. Még a BSZ megalakulása előtt elmondták a polgár- mesterek egy értekezleten, hogy a BIB-re szükség van. Évtizedekig összehangolva a tóparti fejlesztéseket, ha­talmas, a gyakorlatban szer­zett tapasztalatot halmozott fel. Jó szakembergárdával és hatalmas adattárral ren­delkeznek — ezt kár volna széthullani hagyni. Nekünk volt egy olyan elképzelé­sünk, amikor láttuk, hogy a jogosítványokat sorra „le­hámozzák” róluk, hogy a BSZ titkársága legyen. Mert ezt a munkát, mint bebizo­nyosodott, társadalmi mun­kában nem lehet ellátni. A jobb megoldásnak azonban az bizonyulna, ha a BIB a Regionális Tanács végre­hajtó szervezetének felada­tát kapná. Életképesnek nyilváníttatott — Mi igazolta a BSZ élet- képességét? — A BSZ életképességét igazolta, hogy a szervezetet elismerte az államigazgatás. A törvényelőkészítéseket például-rendszeresen meg­kapjuk véleményezésre. A térségben beruházók egyez­tetik velünk elképzeléseiket. Érzik, hogy ma már nem le­het kihagyni az önkormány­zatokat a közös gondolko­dásból. S jobb így mindenki­nek: egyik oldalról sem je­lentkezik ellenhatás. Czene Attila Tisztaságot tisztogatás nélkül? 4000 talicska szemét PAPA, MAMA, S TÍZ GYEREK RÉV-BEN Mint az orgonasípok... A legfiatalabb csemete 2, a legidő­sebb 15 éves (Fotó: Török László) Azt mindenki szeretné, ha a Balaton s környezete tiszta, mindenféle hulladéktól men­tes lenne. A part menti kövek között nem hasalna döglött hal a nádcsomó, a kosárnyi alga tetején, törött borosüvegen nem kacagna szikrázón a nap­fény. Tény azonban, hogy ke­vesen vállalják magukra a tisz­togatás feladatát; ha meg fo­galmazódik is a felelős szemé­lye, ugyan mennyi pénzt kel­lene fizetni annak, aki — nem­csak meglátja, jelenti, utasí­tást ad — összeszedi mások tengernyi szemetét, akár már rothadó állapotban? Nyaralótípusok Magam is tapasztaltam, hogy a partra kifekvő napozó ingerülten küldte rokonaihoz a sildes sapkával és gereblyével fölszerelt fiáfalokat, akik kiha­lászták a mocskot a vízből. — Éjszaka szedjétek a szemetet, ne most — mondja a pihenni vágyó mérgesen. Egyre több az „enyém itt minden” típusú nyaraló. Ők azok, akik a saját kertjükben kisollóval vágják a füvet, az utcán, a tóparton pe­dig két kézzel szemetelnek. Tanúja voltam, ahogy az Ezüstparton vagy tízen néztek bosszankodva egy darab dög­lött kárászt, de nem dobták a szemetesedénybe — meg is sértődtek volna, ha ilyent emlí­tek nekik. Technikusjelöltek A Balatoni Vízügyi Kiren­deltség szervezésében az idén 45 diák tisztogatja mocs­kától a partot tíz héten keresz­tül. Gyakorlatilag Világostól Szentgyörgyig — igaz, a munka java Siófokra és köz­vetlen környezetére esik. A korábbi esztendőkben az USA-ból, Japánból is érkeztek gyerekek a táborba — most a dunaharaszti Vízügyi Szakkö­zépiskola tanulói költöztek a sátrakba. Említésre méltó, hogy a helyi, 523. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet környezetvédelmi szaktechni­kusi osztálya is az ilyen mun­kálatokkal tölti gyakorlati ide­jének egyharmadát. Szóval, ha igény van a tisz­taságra, el kell tűrni a tisztoga­tást. A gyerekeknek, illetve a szervezőknek a fürdőzőkön, il­letve napozókon túl a szállás­helyük körül lakókkal is nap nap után meg kell küzdeniük — bár a táborban szinte már katonai fegyelmet vezettek be; nincs magnózás, ellenben van korai takarodó. Önvizsgálat Hiába — állandóan felje- lentgetik őket. „Mivel a lakókkal folytatott megbeszélések azt sugallják, hogy az újabb panasz már „megfogalmazódott”, csupán a tábor indulására várnak, fel­kérjük a Tisztelt Siófoki Ön- kormányzatot a tábor fokozott, vagy szükség esetén folyama­tos ellenőrzésére, a nem tény­leges panaszok kiszűrése ér­dekében” — kért vizsgálatot maguk ellen Fejér Vilmos, a BVK vezetője. Csak emlékeztetőül: a tava­lyi nyáron a gyerekek 4000 ta­licska szemetet szedtek ki a tóból. Hat tepsi süti Henrietta, Ildikó, Krisztina, Zoltán,,Tünde, Gábor, Csilla, Zsolt, Ádám, Mihály. A szán- tódi Rév üdülő körhintája szűk a tíz gyereknek. Kéthetes nya­ralásra érkezett a Bala- ton-partra családjával a föl- desi Juhász Sándor. — A tévében hirdették, hogy lehet pályázni 5-10 gye­rekes családoknak kéthetes nyári üdülésre. Mi is jelentkez­tünk — kezdte beszélgeté­sünket a családfő a szántódi üdülő árnyas fái alatt. — A szomszédok nézték a tévét, amikor kihúzták a ne­vünket — veszi át a szót az édesanya. — Mindenki mást mondott: mehettek Görögor­szágba, Olaszországba... Oda nem indultunk volna el, ide vi­szont nagy örömmel jöttünk. Még sohasem voltunk üdülni, a gyerekek nem látták még a Balatont. Én is már több mint húsz éve... — Hogy tetszik a „magyar tenger” és környéke? — Csodálatos. Maguk, akik itt élnek, nem is veszik észre, mennyi apró örömöt rejt — mondja a „szóvivő”, Ildikó asszony. — Igaz, hogy nagy a drágaság, de egy életreszóló élmény az ittlétünk kicsinek, nagyobbnak. Könnyen teljesít­jük kívánságaikat, mert úgy neveltük őket, hogy ne legye­nek túl nagy igényeik. így könnyebben rájönnek, hogy az életben mindenért meg kell harcolni... — Igen nagy ház kell egy ekkora családnak... — Mi is azt szeretnénk, ha nagy házunk lenne. Négy éve költöztünk Budapestről a Hajdú-Bihar megyei Földesre. Kétszobás lakásban élünk. A kisebbek alszanak velünk, a nagyobbak külön. Jó lenne bővíteni, de önerőből képtele­nek vagyunk megoldani. — Kérni pedig nem szere­tünk — kapcsolódik a beszél­getésbe a családfő. — Nem szoktam meg az ilyesmit, megalázónak tartanám. Szé­gyelleném magam... — Nagyon jól elférünk és megvagyunk egymással — toldja meg felbátorodva Hen­rietta, a legidősebb, aki idén végezte el az általános iskolát. — Óvodába viszem a kicsiket, főzök, takarítok, bevásárolok. Ez az én feladatom otthon. — Mindenki segít nekem a házi munkában — erősíti meg az édesanya. — A három leg­kisebb persze kivétel. Mind­egyikük tudja: csak együtt, egymást segítve mehetünk va­lamire... — Mekkora a család havi kiadása? — Pontosan megtudom mondani, hiszen kalkulációt vezetek. Úgy 30 ezer forint megy el havonta erre-arra. Egyébként beosztás kérdése az egész, még az emelkedő árak mellett is. Mindennap fő­zök, általában 5 liter leves ke­rül az asztalra. Ha sütemény is van, abból 5-6 tepsi sül... A szántódi Rév üdülő veze­tője, Geiger Balázs szerint nagy öröm Juhászék jelenléte a személyzetnek is. Két csa­lád helyét kapták két faház­ban, s kisbusz áll rendelkezé­sükre, amivel kirándulni viszik őket. Az üdülőveztőtől tudtuk meg, hogy Juhász Sándor — aki váltókezelőként dolgozott a MÁV-nál — leszázalékolt nyugdíjas, vagyis egyik szülő sem dolgozik. Ők csak annyit kívántak megjegyezni zárszóként, hogy örökké hálásak maradnak az üdülő személyzetének, ők szinte családtagként bántak velük. Köszönik mindenkinek, aki lehetővé tette ezt a két he­tet. Családi életük legszebb időszaka volt ez a tíz nap itt a Balaton partján. ( Fónai Imre C. A.

Next

/
Thumbnails
Contents