Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. június 1., hétfő SETA ZENERE Megizzadnak a mozgásért (Fotó: Kovács Tibor) A bérlőt kitenni... — Egy, két há..., négy, for­dulj! — hangzik a vezényszó zenekíséret mellett. A lányok kicsit sután, néha mellélépve, de próbálják betartani Szőnyi Kingának, a budapesti Mo- dellstúdió vezetőjének inst­rukcióját. — Csak ilyenkor veszik észre, milyen nehéz szépen menni — mondja. A kaposvári Együd Árpád Mű­velődési Központban a Britta reklám- és divatstúdió növen­dékei próbálják a szép moz­gás fortélyait. A stúdiót egy vállalkozó szellemű somogy- vári Juhászné, Brabányi Bri­gitta alapította. Pesten a Skála reklámstúdiójában dolgozott, aztán kiállításokat, árubemu­tatókat szervezett. Egy napon azonban úgy döntött, hogy vi­dékre költözik. — Nagyon megtetszett So- mogyvár. Közel van Kapos­várhoz és a Balatonhoz. Olyan település, ahol nagyon jó, izgalmas dolgokat lehetne csinálni. A Kupavár például kész színpadként szolgálhat az István, a király előadásá­hoz. Azt vallja; minden helynek megvannak a maga értékei, de azokat fel kell fedezni. Akárcsak a lányokat. Azt mondja a stúdiót a céllal alapí­totta, hogy a vidéki fiatalokat bevezesse a társasági életbe. — A megjelenés és a moz­gás nagyon fontos —, felér a jólöltözöttséggel. Döntő az A tapasztalatok szerint mind a fizikai, mind a szellemi dol­gozók körében erőteljesen dif­ferenciálódnak a bérek és a jövedelmek. Abban azonban, hogy ki keres többet és ki ke­vesebbet, immár nem a telje­sítmények játszanak perdöntő szerepet, hanem más — ré­szint hagyományos, részint újkeletű — tényezők. Változatlanul fontos körül­mény, hogy női vagy férfi munkavállalóról van-e szó, s változatlan az is, hogy azonos munkakörökben, azonos felté­telek és telejesítmények mel­lett is a nők keresete alacso­nyabb. Napjainkban azonban ebből az következik, hogy a leépíté­sek — még egy szakmacso­porton belül is — inkább a jobban dotált férfiakat érintik, jóllehet, többségük család- fenntartó, akinek munkanélkü­livé válását jobban megérzi á család. A keresetek megoszlására vonatkozó legfrissebb adatfel­vétel szerint a legnagyobb vál­lalatoknál dolgozó férfiak átla­gos órabérének szintje mint­Késői boldogság Eddig úgy tudtuk, hogy a nők kiismerhetetlenek. Ahogy Jac- ques-Yves Cousteau példája mutatja, a férfiak is. A világhírű természettudós — az utóbbi 15 évben — kettős életet élt. Há­zasságkötésekor derült fény arra, hogy menyasszonyát nem előző felesége halála (1990) óta ismerte meg, van már tőle egy 11 éves kislánya. A 81 éves természettudós most törvénye­sítette kapcsolatukat és adta nevét kislányának, Diane-nak. első benyomás, főleg ma, amikor olyan nehéz munkát szerezni. A nőiesség eddig nem volt divat. Itt a lányok megtanulják vállalni önmagu­kat. Három fiatalember is várja, hogy színre léphessen. Szög­letes lezserséggel róják a kö­röket. A lábodi Kovács Kriszti­ánnak könnyebb a mozgása, jobb a ritmusérzéke, mint tár­sainak. — Szeretek öltözködni, so­egy 30 százalékkal haladja meg a nőkét. Ha itt tekintetbe .vesszük is a korból és a szol­gálati idő hosszából származó különbségeket, valamint a nők — gyermekgondozás miatti — gyakoribb hiányzását a mun­kából, akkor is legalább mint­egy 10-15 százalékos kü­lönbség mutatkozik az „erő­sebb nem" javára. Hasonló a helyzet a kisválla­latoknál és vállalkozásoknál is: a nők átlag 33 százalékkal — ezen belül például a keres­kedelemben körülbelül 25 százalékkal — kevesebbet ke­resnek, mint férfikollégáik. A nőket hagyományosan hátrányosan érintő tényező a szellemi-ügyviteli kategóriá­ban- a beosztás vagy besoro­lás. A gyakorlatban ugyanis nem mindig a tényleges be­osztás számít, hanem az, hogy kit milyen szintre sorol­nak be. Vannak például osz­tályvezetők, akik 20-30 be­osztottat irányítanak, s van­nak, akik 1-2 tagú „kollektívát" vezetnek, esetleg önálló osz­tályként, azaz főosztályveze­tői dotációval. A kerékpárosok tovább élnek és többet ismernek meg az életből: ez derül ki a brit orvosi kamara jelentéséből, amely sa­ját és nemzetközi kutatási eredményekre támaszkodik. Aki 35 éves korától kezdve naponta 13 és fél kilométert bi­ciklizik, koránál 10 évvel fiata- labbnak érzi magát és ezáltal két és fél évvel hosszabb életre számíthat. Ezt az eredményt adta a Harvard egyetem 35-84 kát sportolok és szeretem, ha a strandon utánam szólnak: de jó ez a gyerek. A gépészeti szakközépisko­lában érettségizett, és titok­ban azt reméli, hogy modell lehet. A 16 éves somogyvári Rácséi Szilvia, manöken sze­retne lenni. — Mi nem Ígérjük azt, hogy kész modelleket nevelünk — mondja a stúdió vezetője. — Ez a hat hét arra jó, hogy meg­tanulják leküzdeni a gátlásai­A keresetek differenciáló­dását — új elemként — befo­lyásolja az, hogy valaki nagy- vállalatnál vagy kis szervezet­nél dolgozik-e. Ez kivált a szolgáltató szférában jelent nagy különbséget: a „kicsik” kötelékében dolgozó fizikai munkások átlag 14-21 száza­lékkal több fizetést kapnak, mint az 50 főnél többet foglal­koztató szervezeteknél lévő társaik. Ebben ugyan némi szerepet játszik, 'hogy a kisvállalkozá­soknál kb. 3 százalékkal ma­gasabb a szakmunkások ará­nya, de méginkább az, hogy nagyobb a teljesítmény-igény, s jobban érvényesül az az elv, hogy a jól dolgozókat jól meg kell fizetni. Ilyen szempontból az 50 főnél kisebb létszámú munkahelyeknél is jobbak a 21-nél kevesebb dolgozót fog­lalkoztató szervezetek, ame­lyeknél a bruttó fizetések to­vábbi 2 százalékkal maga­sabbak. Érdekes jelenség, hogy a kisvállalatoknál a szellemi munkakörök fokozatosan „fér­fiasodnak” (az arány jelenleg éves korú egykori diákjaival végzett vizsgálat. Hollandiában a férfiak 18, a nők pedig 30 hó­nappal élnek tovább, mint Ang­liában, ahol a lakosságnak csak 23 százaléka kerekezik rendszeresen. A brit orvosi kamara azt is megállapította, hogy a biciklisták nemcsak szívbántalmak ellen vannak jobban felvértezve, hanem álta­lában kevésbé fogékonyak sú­lyos betegségekre. kát, elsajátítsák a szép és kul­turált mozgást. Sok tehetsé­ges fiatal él vidéken, és szíve­sen jövök tanítani. Nekem is fontos a siker, s örömmel mondhatom: az egyik békés­csabai tanítványom már mo­dellként tanul Párizsban. — Egy, kettő, há... és négy — hangzik ismét, s a lányok elindulnak. Ötször, tízszer, százszor... Várnai Ágnes 48 százalék, jóval magasabb, mint a közepes és nagy szer­vezeteknél”, elsősorban azért, mert adminisztrációjuk zöm­mel személyi számítógépekre épül, s ezt a szakképzett munkatársak maguk kezelik. Ugyancsak a „kistermetű” vállalkozások felé billenti a mérleget a vezetői jövedelmek összevetése. Ebben azonban az is közrejátszik, hogy sok kisvállalkozás ügyvezetői egyben résztulajdonosok is, tehát tőketulajdonuk alapján is jövedelemhez, részesedéshez jutnak. Mindez érthetővé teszi a kisvállalatok elszívó hatását, ami elsősorban az államigaz­gatás területén okoz gondot, mert a jól képzett, nyelvet tudó, 5-10 éves államigazga­tási gyakorlattal rendelkező szakemberek lényegesen jobb anyagi feltételeket talál­nak a kisvállalkozásoknál, mint hivatali munkahelyükön. Az átáramlás már érzékel­hető, s úgy tetszik, a folyamat még korántsem zárult le. (Ny. V.) Méregpohár — a fényűző lagzi után Néhány órával az utolsó vendég távozása után ön­gyilkos lett egy 28 éves férfi a közép-indiai Mahasztra ál­lam egyik kis falujában, mert nem tudta kifizetni az adós­ságot, amelybe a fényűző esküvő miatt verte magát. Az újházas megmérgezte magát, és többórás szörnyű kínlódás után halt meg. Az 5401-es számú törvény- javaslatot, melyet röviden la­kásbérleti törvénynek neve­zünk, Morvay István belügy­minisztériumi államtitkár ter­jesztette a parlament elé. Ha­tósági hovatartozása is azt jelzi: kényes dolgok ezek. „Albérlőt nem lehet kitenni” — hangzott az ötvenes-hat­vanas évek szállóigéje, mely­ből egyesek számára a gyűlölt állami önkény, és javíthatatlan bürokrácia, mások számára egy magasabbrendű igazsá­gosság szava szólt. Valójában azonban nemcsak az albérlőt nem lehetett kitenni, hanem a bérlőt sem, hacsak az akkori Belügyminisztérium vagy az ÁVH másképp nem rendelke­zett. Az olyan csekélységek miat^ azonban, hogy valaki nem tudott, vagy nem akart lakbért fizetni, beköltözött egy üresen álló tanácsi lakásba, randalírozott, senkinek sem kellett bűnhődnie. A szociális érzékenységéről ismert Kiáltás című lap szerint mostantól, vagyis az új tör­vény elfogadásától kezdve a bérlő elveszíti kényelmes po­zícióit, vagyis kiszolgáltatottá válik. Míg az eddigiekben az ál­lami lakások bérlői úgymond sajátjukként rendelkezhettek bérleményükkel, azt szinte tetszés szerint örökölhették és örökíthették, mi több, egy köz­keletű, meglehet „illegális” csere keretében el is adhat­ták, az új törvény, legalábbis elviekben tulajdonospárti. A törvényjavaslat bizonyos- általában egyéves — vára­kozási idő elteltével az ál­lamra, az önkormányzatokra és a többi tulajdonosokra bízza, hogy eldöntsék, meg akarják-e tartani, vagy el akar­ják adni a lakásokat. Ez egy­szersmind azt is jelenti, hogy a bérlőt bizony ki lehet tenni — ha nem is az utcára. Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy egy lakást vagy házat lebont, elad, vagy más célra kiván félhasználni, mint bérlők elhe­lyezésére, megteheti. Igaz, a lakás elidegenítése esetén a törvény öt év gondolkodási időt biztosít a bérlő számára, hogy elővásárlási jogát érvé­nyesítse vagy arról lemond­jon. Viszont ha nem vásárol, vagy nem tudja megfizetni la­kása árát, melyet a tulajdonos tetszőleges összegben szab­hat meg, akkor távoznia kell a lakásból. Nem az utcára, ha­nem egy cserelakásba. Ha a bérlő a kényszervásárlás mel­lett dönt, az önkormányzat 25 éves hitellel köteles segítsé­gére lenni, ha ez esetben sem akarja vagy tudja megvenni a lakást, még mindig cserela­kásra tarthat igényt. A bérlő helyzete tehát drasztikusnak mégsem mondható. A bérbeadónak ugyanakkor viszonylag széles lehetősége nyílik arra, hogy nem kívánt bérlőjétől megszabaduljon. Ilyen lehetőség például, hogy egyszerűen pénzt ajánl fel a más célra kiszemelt lakás bér­lőjének. Felmondható a bérlett szerződés azokban az ese­tekben is, amikor — a bérlő a lakbért a fize­tésre kijelölt időpontig nem fi­zeti meg; — a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban elő­írt egyéb lényeges kötelezett­ségeit nem teljesíti; — a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bér­beadóval vagy más lakókkal szemben az együttélés köve­telményeivel ellentétes, bot­rányos, tűrhetetlen megatar­tást tanúsítanak; — a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást rongálják, vagy nem rendelte­tésszerűen használják. A felmondás bizonyos kö­rülmények között két hét alatt is érvényesíthető, de a végső döntés — vita esetén — a bí­róságra tartozik. Egy további konfliktusmegoldó lehetőség is van: a tulajdonos a felmon­dással együtt másik megfelelő lakást ajánl fel. Ami az albérlőtől való meg­szabadulást illeti, a dolog ott kezdődik, hogy az új törvény tervezete szerint az albérlőt már beengedni sem lehet a tu­lajdonos írásos beleegyezése nélkül. Pontosan megvannak határozva a szabályai annak, hogy az albérlő a lakás mek­kora hányadát foglalhatja el, s teljes lakást albérletbe kiadni nem lehet. A törvényjavaslat szerzői szerint az egész tervezet egyik legfőbb célja a piaci vi­szonyok erősítése a lakás- gazdálkodásban. Ehhez per­sze az árak felszabadítása, a tulajdonos és a bérlő közötti béralku engedélyezése is hozzátartozik. Mégis érthető, hogy a tulajdonosnak a tör­vényben meghatározott egy­oldalú béralkotási joga komoly aggodalmak forrása lehet, kü­lönösen a nyugdíjasok köré­ben. Őket rémíti legjobban az a teljesen reális lehetőség, hogy egy szép napon udvarias szavakkal fogalmazott értesí­tést találnak postaládájukban arról, hogy az állam, az ön- kormányzat, vagy a tulajdonos a következő hónaptól kezdve ilyen és ilyen tetszőleges ősz- szeggel magasabban állapítja meg a lakbért. Jókai Géza EZT A LAPOT VESZIK! Naponta 60 ezren fizetnek érte! Ők tudják, miért! SOMOGYI HÍRLAP Növekvő szóródás bérekben, jövedelmekben Nem perdöntő a teljesítmény A KERÉKPÁROSOK TOVÁBB ÉTNEK

Next

/
Thumbnails
Contents