Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-25 / 149. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP — VÉLEMÉNYEK 1992. június 25., csütörtök Ne így legyen világhírű a lábodi szarvas Kincsünk a lábodi szarvas címmel lapunk június 18-i számában megjelent írás. A cikk korrektül beszámol az Akadémiai Bizottság üléséről, napirendjéről. Megállapítja, hogy Dél-Somogy szarvasállománya (korántsem csak a lábodi állami gazdaságé), féltenivaló genetikai érték, kis túlzással nemzeti kincs! Ugyanez (mármint hogy kincs) korántsem mondható el a gazdaság által folytatott és a cikkben leírtaknak megfelelően változtatás nélkül folytatandó vadgazdálkodásról. Szó szerint: „Erre a legjobb mód az ahogyan az most történik a Kombinát erdeiben.” Tisztelettel kérem halgas- sák meg erről a csokonyavi- sontai, a homokszentrgyögyi növénytermelési ágazatvezetőt, Csokonyavisonta, So- mogytarnóca, Szülök, Ho- mokszentgyörgy lakosságát, mezőgazdasági termelőit, a Somogyi EFAG fatermesztósi és vadgazdálkodási osztály vezetőjét dr. Spingár Ferencet, a kombinát területén dolgozó erdő- és mezőgazdákat. Számukra a túlszaporodott szarvas, dám, és vaddisznó állemány elérni csapás, katasztrófa ' iizenyitja ezt a iemegy megyei Érdőfelügyelöség minden évben elkészített erdőkár nyilvántartása is. A vadgazdálkodás ötvenhatezer hektáron folyik, ebből összesen kétezer-ötszáz hektár erdő a kombináté, a többi más gazdálkodóé, vagy szántó amiből szintén felénél kevesebb a kombinát részesedése. Úgy hiszem, hogy a protokoll vadásztatásra kialakított, majd külföldi vendégvadásztatásra nagyobbrészt átalakított lábodi vadgazdálkodást nem kellene ugyanúgy folytatni, mint ahogy most még mindig megy. A nemzeti kincs, a genetikai érték megőrzése, az igényes, kulturált vadászat megtartása mindnyájunk érdeke. A szarvas Dél-Somogy egyik, de korántsem egyetlen gyöngyszeme. Őizzük meg úgy, hogy az azt eltartó erdő, a földjét művelő termelő ne ellenséget lásson a vadászban és a szarvasban, hanem a természeti környezetünk védendő, Európában egyedülálló kincsét. Mindehhez egységes törvényszintű elbírálás kell vadászterület, és vadászterület között. Lényeges létszám- csökkentést kell végrehajtani a szarvas, a dám állományban. A mainál színvonalasabb vadgazdálkodás kell. Ebbe beletartozik a megfelelő mennyiségű vadföld, annak művelése, a téli, tavaszi vadetetés, és a más termelő termelvé- nyéiben okozstt kár törvény* ben szábályezett Határidőn belül kifizetése, kerrekt partneri viszony. (Ném nagyhatalmi pozíció fenntartása). Tartozik a gazdaság az erdőfenntartási alapnak, a Se- fagnak vadkár megtérítésével stb. így ne folytatódjon! Simon Péter okleveles erdőmémök ENGEDMÉNYES ÁRON, A KAPOSVÁRI VASBOLTBÓL! KF 04 kapálógép 4 ütemű Briggs motorral 33 990 Ft helyett 30 500 Ft Robi 56 kapálógép 4 ütemű Briggs motorral 33 700 Ft helyett 29 600 Ft Rex 450 motoros fűnyíró Rex 350 motoros fűnyíró 24 900 Ft helyett 23 500 Ft 19 700 Ft helyett 17 900 Ft Móra cseh gáztűzhely (4 lángos) PB és földgázos 21 200 Ft helyett 17 550 Ft Elektromos fűnyíró (fűgyűjtős) 14 700 Ft helyett 11 900 Ft Már 20% előleg befizetésével részletre is megvásárolhatja! OTP-ügyintézés a boltban! Kaposvár, Ady Endre u. 7. Telefon: 82/21-707 (21730!) Egy őrtilosi ügy kapcsán Az erdőbirtokossáqi erdők sorsa A Somogyi Hírlap május 26-i számában Erdővita Őrtilosban című írásra a következő levélrészlet. Tökéletesen megértem azokat az őrtilosiakat, akik foggal-körömmel ragaszkodnak — talán elvesztettnek hitt, de tulajdonukban mégis megmaradt — ősi jussukhoz, erdőbirtokossági részarányukhoz. Talán hihetetlen, de tény, hogy az erdőbirtokossági társulatok (közbirtokosságok) gyökerei a honfoglalás utáni időktől erednek, amikor Szent István-- alkotmánya úgy szervezte a nem nemes szabadokat, hogy katonai és gazdasági szolgáltatás fejében a várföldekből birtokot kaptak, a tulajdonjog teljessége nélkül. Az erdőbirtokosságok felszámolását a jelenleg is hatályos 1961. évi VII. törvény (erdőtörvény) ösztönözte, de az erdőbirtokossági társulati erdőt mint jogi szabály tulajdonát ez a törvény is elismerte. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek megszervezése után az 1967. évi IV. törvény intézkedett úgy, hogy azoknak az erdejét, akik nem szövetkezeti tagok meg kell váltani. Vitathatatlan, hogy a megváltási ár még jelképes árnak is jelentéktelen volt. Ezt BfŐbáljá az 1991. évi XXV. törvény (kárpótlási tőrvény) részlegesen orvosolni. Fától az erdőt Ezért is lenne szükség egy modern, de a reálfolyamatoktól nem elrugaszkodott új erdőtörvényre, ameiy azért a cincérektől látja a fákat is, a fáktól pedig magát az erdőt, mert az erdő az élőhelye mindkettőnek és még sok egyébnek. Mondjuk ki nyíltan, hogy a szakszerű erdőgazdálkodás egy olyan speciális gazdasági tevékenység, amely egyben a legnagyobb fokú természetvédelmi és környezetvédelmi követelményeknek is megfelel, ami egyáltalán az erdésztársadalomtól elvárható, mert újra termeli mindazt, amit a természet évezredek alatt megalkotott, ha ezt az általános környezetszennyezés (ipar, közlekedés, mezőgazdasági vegyszerhasználat stb.) lehetővé teszi. Mit és védünk az erdőben ma? Legtöbbször azt, amit évszázadnyi diővel ezelőtt elődeink olyan mesterséges módon és eljárásokkal hoztak létre, amit most tiltani igyekszünk. A természetvédelem az erdő esetében nem csupán a fakitermelések elleni esetenkénti látványos tiltakozást jelentse, hanem elmélyült biológiai, környezeti, gazdasági és technológiai ismereteken alapuló tervszerű megelőző munkát, amely szinte teljesen egybeesik a hosszútávú szakszerű erdőgazdálkodás és társadalmi érdekekkel. A gazdálkodásról külön is szót kell ejteni, mert aPerdő- gazdálkodás a világon mindenütt piacoreintált. Az őrtilosiak sem azért tiltakoznak, mert védik a természetet — noha természetszeretetük nem vonható kétségbe —, hanem azért, mert megindult a vagyonért való kíméletlen küzdelem. Az erdő pedig vagyon akkor is, mégha a kárpótlási törvény csupán négyezer forintra taksálja aranykoronánként az értékét. Az értékesíthető vagyontárgy a faállományban ölt testet. A véghasználati faállomány hezamértéke az 1991, évi tényszámok élapján tölgyerdő esetében 2,6-3,2 millió forint hektáronként, de áltagon felüli jó tölgyes elérheti az ötmillió forintot is. Az akác csupán 470-550 ezer forintot, jó akácos hozama ennél többet ér. Azt csak sajnálni lehet, hogy a kárpótlási törvény a faállomány értékét figyelmen kívül hagyta. Az őrtilosiak azon törekvése, hogy erdőbirtokossági társulatot alakítsanak és erdejüket birtokba véve azon gazdálkodjanak teljesen törvényes, mert szbad a törvényes út az erdőbirtokossági társulatok alakításához, ehhez nem szüksées demonstráció, Budapesten „minden kő” megmozgatása, hogy fához kötözzük magunkat, mert roppant egyszerűen helyben megoldható az ügy, csupán el kell dönteni, hogy a törvényes keresetek között milyen célt kívánunk követni. A törvényes utat azért hangsúlyozom, mert tapasztalatom szerint Őrtilosban nem mindenki és nem egyformán érti a törvényt. A panaszosok között akadt egy ember, Ivánesics Sándor az újonnan alakult Őrtilosi Erdészeti Gazdasági Társulat elnöke, aki a polgármester jelenlétében végtelen nagy becsülettel, tisztességesen megmondta, hogy ők nem prviatizációt, hanem reprivatizációt akarnak. Ez tiszta egyenes beszéd. Nyíltságát, őszinteségét ezúton is megköszönöm. A szabadon és demokratikusan megválasztott parlamentünk 1991-ben és 1992-ben olyan törvényeket alkotott (kárpótlási törvény, szövetkezeti törvény, átmeneti törvény), amelyek a privatizációra adnak lehetőséget, ezért az őrtilosi reprivatizációs törekvés csak törvénymódosítással valósítható meg. Az Őrtilosban eltöltött négy nap alatt tisztázódott, hogy a termelőszövetkezet a földalapokat elkülönítette, az árverésre kijelölt erdőterületeket és szántókat az érdekegyeztető fórum egyhangú határozattal elfogadta, Az érdekegyeztető fórumnak mások mellett tagja volt Navracsics József budapesti lakosú polgármester, Iván- Csics Jenő régi tanácselnök és Mu9Ztáos István kiváló erdészeti szakember, aki a vidék legmedesabü polgárai közé tartozik, ezért mregítélésem szerint szó sem lehetett alul, vagy félreinformálásról. Földcserével is Az eljárás során felajánlottam, hogy amennyiben a panaszosok meggondolták volna magukat elcserélhetik a falutól távolabb eső erdőt a közelebbire, erre még a termelőszövetkezet is hajlandóságot mutatott. A június másodikára kitűzött egyeztető tárgyalásra, ahová Őrtilos első emberét vártuk, a MTV „Ablak" műsorának forgatócsoportjával együtt érkezett. Csak sajnálni tudjuk, hogy a forgatócsoport nem tartotta szükségesnek azonos helyszínen és időpontban az érintett felek együttes meghallgatását. Értesülésem szerint a tv. közvetítésből a lényeg (reprivatizáció) kimaradt. Mivel a forgatócsoporttal együtt a polgármester is távozott és ígéretétől eltérően nem tért vissza, az egyezségi kísérlet kútba esett. Szokatlan volt számomra, hogy a „demonstráció” szervezői közül többen megtagadták szóban előadott saját véleményüket, az egyik főszervező pedig külön kérlelésemre sem volt hajlandó leírni önálló véleményét. Előre haladni pedig csak tiszta szándékkal, világos célokért, kompromisz- szumok révén lehet. Az őrtilosiaknak mégis azt ajánlom, hogy a kárpótlási jeggyel erdőt vásárlók, a szö- vekezetből egyénileg vagy csoportosan kiválók nyugodtan alakítsák meg (jegyeztessék be) erdőbirtokossági társulatukat, akik pedig továbbra is szövekezetben kívánnak dolgozni alakuljanak át, dolgozzák ki új szövetkezeti alapszabályukat vagy társasági szerződésüket, mert alkotmányunk elismeri a köz- és magántulajdon egyenjogúságát, a vállalkozás szabadságát, az önkéntes szövetkezetek önállóságát. Ebben az értelemben mindenki a saját sorsának a kovácsa is. A hatályos jogi kereteket azonban be kell tartani. Egyebek között azért is, mert a régi erdőbirtokossági társulatoknak az új erdőbirtokossági társulatok automatikusan nem jogutódjai, az erdőhöz akkor jutnák, há a kárpótlási törvény, illetve a szövetkezeti átmeneti törvény szabályai szerint a földhivatal a tulajdonjogot bejegyezte és a területet birtokba adta. Ekkor válnak az erdőbirtokossági társulatok valódi gazdálkodó szervezetté. Lesz „méhlegelő”? Az őrtilosi ügy tartalmában messze meghaladja a méhészek és természetvédők egyetlen fakitermelésre irányuló panaszát és a jogalkotás a társadalmi átalakulás vajúdását feszgeti. Azért bízunk abban, hogy az őrtilosiak is szót értenek egymással, az akácosok jövőre is virágozni fognak, s lesz mit pergetni a méhészeknek. Erőfeszítéseiket a „magasabb fórumok” is építő szándékkal támogatni fogják. Szántó Gábor a Kaposvári Érdőfelügyelöség igazgatója A „Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar Kaposvár MNB 399-90147-4576 Adóig.szám: 15305590214 14." bélyegzője elveszett, a mai naptól használata érvénytelen (217602) Értesítjük tisztelt vevőinket, hogy lerakatunknál az 1992. évi VAGYONMEGÁLLAPÍTÓ LELTÁRUNK IDŐPONTJA méter-lakástextil osztály 1992. június 29—július 01. konfekcióosztály 1992. július 02—július 06. A leltár ideje alatt a vásárlásra szóló megrendelések felvétele folyamatos, szállítás a leltár befejezése után történik. (217596) Az Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet FELVÉTELRE KERES 1 fő magyar—német, 1 fő magyar—történelem szakos középiskolai tanárt, 1 fő ács szakoktatót, 1 fő kőműves szakoktatót. Feltétel: minimum középfokú szakirányú végzettség. Jelentkezni az intézet igazgatójánál lehet (Kaposvár, Cseri u. 6. sz.) (217597) Német—magyar Kft, keres ügynököket Kereseti lehetőség az alapfizetés mellett havi 200 000 Ft is lehet. A munkához feltétel: Biztos, szolid fellépés, jó beszédkészség, saját autó. Az új termékek forgalmazására betanítjuk Önt. Jelentkezés személyesen vagy telefonon az alábbi címen: Kft., 2023 Dunabogdány, Kossuth Lajos u. 3/b. Te!.: 26-21031 (10—17óráig) __________________________________(217599) )Á 74 m--es üzlet bérbe adó Kaposváron a Teleki u. 7. sz. alatt.' Érdeklődni lehet: Kaposvári Építőipari Kisszövetkezet Kaposvár, Damjanich u. 98. Telefon: 17-822____________________(7oei>
