Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-25 / 149. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. június 25., csütörtök Fogytán a pénz „Szobafogság” Nehéz volt kideríteni, hol ta­lálható Kaposváron az a cím, ahonnan olvasónk levelét küldte. Végül mégiscsak rá­bukkantam a téglafallal körül­bástyázott lakásokra: a me­gyeszékhely forgalmas köz­pontjában, zajtól és kipufogó­gáztól embermagaságnál na­gyobb keltéssel védve, aprócska konyhakertek végé­ben állnak ezek a -házak'. Itt él S. F. is, több mint nyolcvan év minden örömével és keservével — mert ebből is, abból is kijutott az idős em­bernek. A falakon képek idézik a régebbi és a közelebbi múl­tat, így a família egyes tagjai — még ha csak fakult fotók formájában is — állandóan je­len vannak az aprócska szo­bában. S. F. érdeklődni és panasz­kodni szeretne — ezért küldte leveleit a szerkesztőségbe. Tulajdonképpen mire is pa­naszkodhat? Ugyanis lénye­gében mindene megvan: di­cséri az unokát, a szociális dolgozók rendre érdeklődnek hogyléte felől (épp most hozta a kislány éthordóban az ebé­det), időről időre kitakarítják a szobát... Akkor hát mi a baj? Az, hogy a hatezer és vala- hányszáz forint nyugdíj kevés, mind nehezebben lehet kijönni belőle. Meghurcolta az élet, főképp a nemzetisége miatt érte sok kellemetlenség, s most, hogy kártalanítják a ha­sonló sorsúakat, szeretné, ha neki is csurranna-csöppenne valami. Ezért aztán minden lehetséges fórumot fölkeres — minthogy ereje fogytán, ezt csak levélben teheti — némi támogatásért. Nekünk azért írt, hogy meghallgatva életút­ját, tanácsot adjunk és felvilá­gosítást: érdemes-e az adott nemzetiség magyarországi szövetségének titkárához for­dulni, hogy járjon ki részére méltányos összegű segítsé­get? A naptáron szálkás betűkkel írt, figyelmeztető-emlékeztető följegyzések. Például az, hogy mit kell hozatni a nyugdíjasok boltjából. És nevek, címek, időpontok. Most újabbakkal bővül a lista... így tágul a világ, s nő a szoba falain túlra. Az üvegaj­tón át az előkertre látni, s azon túl a magas téglafalra, mely az aprócska birodalmat elvá­lasztja — elzárja — az utcától. A kerítésen túl lüktet-morajlik az élet. Az élet, amiből S. F. közvetlenül annyit érzékel, hogy sokba kerül. Egyre többe kerül. Gyógyszert vegyenek! Új jelenség a gyógyszertári ablaknál! Aminek eddig tanúja voltam az idős, beteg emberek foko­zatos elszegényedését ille­tően: A receptek beadása előtt gondos átválogatás aszerint, melyik sürgősebb, nélkülözhe­tetlenebb — arra ugyanis nem futja, hogy valamennyit egy­szerre kiváltsa a beteg. Aztán: mind többen mossák tisztára s viszik vissza az üres gyógyszeres üvegeket, tége­lyeket. Amennyit ezekért kap­nak, abból fedezik az új gyógyszer árának egy részét. A töredékét. Hát ha még elmaradna vagy csökkenne az igencsak szá­mottevő költségvetési támo­gatás, amit jelenleg az orvos­ságok élveznek... S a legfrissebb: — Kérem, azt szeretném megtudni, visszavésznek-e gyógyszert? — ? — Olyan gyógyszert, ami­lyen nekem már nem kell... Tetszik tudni, megoperáltak, és a kórházban új gyógyszert írtak fel, így aztán az, amit ed­dig szedtem a bajomra, már nem kell, fölöslegessé vált, vi­szont van belőle még három dobozzal... — Sajnos, bácsika, nem vehetjük át, és a pénzét sem adhatjuk vissza. — De egészen új ám az az orvosság, nem bontottam fel... — Akkor sem... Hát így. Még elgondolni is rossz, mi lesz akkor, ha az idős beteg a spórolás legegyszerűbb mód­szerét választja azért, hogy a „pénzénél maradjon”, s úgy dönt, hogy a gyógyulása ér­dekében felírt orvosságot — ki sem váltja... H. F. Egykori diákok (fa)csemetéje Nemrégiben tartották 50. érettségi találkozójukat Ka­posváron az egykori kereske­delmi iskola diákjai. Az ün­nepséget a „jogutódnak” te­kinthető Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépisko­lában tartották, ahol Érfalvyne Ludwig Borbála, az intézmény igazgatónője köszöntötte az egykori diákokat. A résztvevők kedves emlé­keket idéztek fel a már elve­szettnek hitt tabló előtt, majc Bencze József egykori diák szólt az utolsó tanévükről, s kordokumentumként citálta a2 akkori yjságok cikkeit. Mostan találkozásuk emlékére — és az utánuk jövő nemzedékei« emlékeztetésére — facseme tét ültettek a hajdani kereske­delmi iskola fél évszázaddá ezelőtt érettségizett növendé­kei. Kép és szöveg: Kovács Tiboi Új rendelet Kormányrendelet szabá­lyozza július 1-jétől azoknak az egészségügyi szolgáltatá­soknak a körét, amelyeket csak térítési díj ellenében ve­hetünk igénybe. Arról is ren­delkezik, mennyit kell fizetni azokért a szolgáltatásokért, amelyeket nem támogat a tár­sadalombiztosítás. Javuló tejminöség A tejfogyasztók jelentős ré­sze a nyugdíjasok közül kerül ki. Az ő hasznukra is válik, hogy szeptembertől megszi­gorítják a tej minőségének el­lenőrzését: a fogyasztásra fel­kínált tejbői az értékesítő üzemeknek havonta három­szor kell mintát küldeniük vizsgálatra. Csontkovács Igencsak régi mesterséget űzött a közelmúltig Szombat­helyen egy ukrán állampolgár: engedélyek és orvosi diploma nélkül „praktizált”, csontko­vácsként működött, s pénzt is elfogadott betegeitől. „Áldá­sos” tevékenységét a városi tisztiorvos tiltotta be. Öregség és öregedés Nyugdíjas olvasóink kérésének teszünk eleget, amikor — népszerű orvos, széles körben ismert szaktekintély tollából — az őket érintő témákban cikksorozatot indítunk. Szeret­nénk, ha tájékoztatnának bennünket arról, hogy az itt köz­readott kérdéseken kívül miről olvasnának szívesen ezeken a hasábokon, s mi igyekszünk teljesíteni kívánságaikat. Egy francia mondás szerint: „ A hosszú élet titka, hogy azt ne rövidítsük meg. ” Az életnek azonban nemcsak mennyi­sége (hosszúsága), hanem minősége is van, és e minő­ségi élet alatt — még beteg­ség esetén is — a testi, lelki és közösségi jó közérzetet, harmóniát értjük. Az ember az életét önmaga befolyásolja, és úgy öregszik meg, ahogyan élt. Pozitív életszakasznak ál­talában az ifjúságot, negatív életszakasznak pedig az öregséget tartjuk. A testi, lelki és közösségi harmónia meg­teremtésével, valamint a szer­zett élettapasztalatok átadá­sával azonban az öregséget is pozitívvá, hasznossá, sőt bol­doggá tehetjük! Az orvostu­dományban az emberi szer­vezet elöregedésével kapcso­latos tudományágat a geronto­lógia foglalja össze és lénye­gében az elöregedés bioló­giai, orvosi és társadalomtu­dományi ismereteit taglalja. Ugyanakkor a geriátria az öregkori betegségek létrejöt­tével, megelőzésével, kezelé­sével foglalkozik. A gerontoló­gián belül a szociális geronto­lógia célja négy pontban fog­lalható össze: 1. Az öregedés megértése. 2. Az öregedés kedvező és optimális elvisel- hetőségének a biztosítása, mind a megöregedett egyén, mind annak környezete szá­mára. 3. Az öregek szociális biztonságának folyamatos megteremtése. 4. Az öregek rehabilitációja, a passzivitás helyett aktív életformájuk megteremtése. Az életben meg kell különböztetnünk a biológiai és a tényleges élet­kort (ismerünk öreg fiatalokat és fiatal öregeket...). Az intel­lektuális funkcióban bekövet­kező hanyatlás általában sok­kal később következik be és az az esetek többségében nem az öregséghez, hanem valamilyen betegséghez kap­csolódik. A szenilitás például nem egy, hanem több, külön­böző betegség megnyilvánu­lása. Hajlamosak vagyunk az öregkori feledékenységet és emlékezetkiesést túlértékelni, holott ez fiatalabb korban is előfordul, csak az ifjúság átsik­lik felette. Sőt: a pszichológiai tényezők is szerephez jutnak, amennyiben gyakran olyan dolgokat felejtünk el, ame­lyekre nem is akarunk emlé­kezni... Az amerikai Országos Gerontológiai Intézet igazga­tója mondta: „ Ha egy 19 éves fiatalember elfelejti, hogy hova tette a kulcsát, nem izgatja magát — a 45 éves viszont ezt már komoly figyelmezte­tésként hajlamos értékelni. "Az idős ember kisebb alkalmaz­kodóképessége, toleranciája, és nagyobb betegséghajlama miatt azonban családja, házi­orvosa, környezete és a tár­sadalom részéről nagyobb együttérzésre és figyelemre szorul. (Következik: Elet, be­tegség, halandóság) Dr. Angeli István Volt szovjet hadi­foglyok figyelmébe Július 2-töl „él” a törvény Több volt fogolytársának kérését teljesítve küldte el szerkesztőségünknek levelét és kérte annak közlését dr. Mozsgay Géza nyugalmazott járásbírósági elnök. „A Magyar Közlöny 1992. június 2-i, 56. számában jelent meg az 1992. évi XXXII. tör­vény, melynek értelmében kárpótlás illeti meg e törvény­ben meghatározott esetekben azokat a személyeket, illetve hozzátartozóikat, akiket 1939. március 11 és 1989. október 23 között az életüktől vagy szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztot­tak. Szovjet hadifogságba esett katonát 1945. augusztus 1-jé­től kényszermunkára hurcol­nak kell tekinteni. Erre a törvényre való hivat­kozással kárpótlás iránti ké­relmet kell benyújtani az Or­szágos Kárpótlási és Kárren­dezési Hivatalhoz (Budapest, Kecskeméti u. 10-12.) A kér­vényhez mellékelni kell a Kár­pótlási Hivataltól kapott ható­sági bizonyítvány fénymásola­tát, melyen igazolást nyert a Szovjet fogságban töltött idő. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelmező életjá­radékban vagy kárpótlási jegyben kéri a kárpótlást. Ez a törvény 1992. július 2-án lép hatályba. Akinek már megvan az említett hatósági bizonyítványa, az a kérelmét a törvény hatályba lépését kö­vető négy hónapon belül nyújthatja be jogvesztés terhe mellett.” Biztató jelek A fogyasztói árak növekedése az idei év első öt hónapjában még a felét sem érte el a tavalyi, hasonló időszak emelésének. 1992. május végéig 11,1 százalékkal, 1991-ben öt hónap alatt 22,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Persze, a 11,1 száza­lék sem kevés... Kormoránsirató Szőlőhegyi teendőim azon a reggelen korán kibillen­tettek az ágyamból. Párás, harmatos, ébredező hajnal­világ fogadott kint, a présháznál. És csend... És ez a csend madárdaltól volt ékes. A felcsattanó rigófüttyre távoli rokoni trilla válaszolt. Fácánkakas ku­korékolása, apró madarak csivitelése tette széppé, harmonikussá az ébredező reggelt. Jártam a szőlősorokat. Ilyenkor legtöbbször minden rossz hírt elfelejtek/ bensőmbe béke költözik, csak a munkámra figyelek. Azon a reggelen fájt a madarak éneke. A hír a drávai kormoránok lemészárlásáról ott dobolt a fülemben, s a mi szőlőhegyi madaraink hangjai elviselhetetlenné erősítették bennem ezt az érzést. A kormoránok barbár legyilkolása a legszörnyűbb bűnök közé tartozik, amit ember elkövethet! Erre nincs felmentés, ez alól nem lehet feloldozás! Az egymás torkának eső emberek a vérszagtól meg- ittasulva más élőlények kiirtására is feljogosítva érzik magukat. Arra az olajtól csapzott, fekete madárra emlékeztem, amelyik a kuvaiti tengerparton haldoklott — a tévében többször is mutatták, jelképpé is vált akkoriban. A kor­moránok sorsa az övéhez hasonló... Ecce homo! íme, az ember — a huszadik századból! K. T. Életjáradék és kárpótlás Ki mennyit kaphat az idén? Június 18-án tájékoztatás adtunk a Nyugdíjasok oldalár a kárpótlási jegyek életjára dókra váltásáról. Most — több olvasónk ké résére — közöljük az 1992 évi XXXI. törvényhez kapcso lódó táblázatot, mely azt mu­tatja: miként alakul, hány forin tot tesz ki 1992-ben az életjá radék havi összege, 100 00C forint névértékű kárpótlás jegy esetén. Életkor (év) Férfi Ne 65 667 531 66 '698 551 67 730 58‘ 68 766 61 f 69 805 645 70 848 68Í 71 895 72! 72 945 76Í 73 999 81! 74 1058 881 75 1121 92! 76 1189 98« 77 1259 1041 78 1336 111Í 79 1421 1191 80 1516 128« 81 1621 1381 82 1738 1491 83 1867 1611 84 2012 175« 85 2173 1911 86 2353 208; 87 2555 2281 88 2779 251 89 3031 276! 90 3313 305« 91 3627 338 92 3979 375 93 4373 417 94 4811 464« 95 5299 5171 96 5832 577! 97 6417 643. 98 7112 716 99 7888 799 100 8570 882 101 9429 966 102 10355 1056 103 11358 1153 104 12446 1259 105 13629 1373 106 14920 1497 MŰVÉSZETI SZEMLE Art '92 néven rendezté meg a mozgáskorlátozottá második, országos kulturáli fesztiválját Tatabányán. / múlt hét második felében tai tott háromnapos seregszemle ökunomikus istentisztelette nyitották meg.

Next

/
Thumbnails
Contents