Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-25 / 149. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEKNEK 1992. június 25., csütörtök Összkomfortos hal-lak Készítsünk akváriumot Jó tanácsok a berendezéshez Az akvárium létesítésénél fontos, hogy a kicsiny, zárt üvegvilágban összhangot teremtsünk az állat- és növényvilág között. Ennek titka — mondja Gerald Durrel angol professzor —, hogy olyan körülményeket alakítsunk ki, amelyek között minden élőlény folytathatja megszokott, mindennapi tevékenységét. A növények termelik a szerves anyagokat és az oxigént, a halak járják a végtelen víziuta- kat, az akvárium alján pedig a tavikagylók eleven tisztítóműként szűrik a vizet. Az akvárium berendezésekor ne takarékoskodjunk a folyóparton honos növényekkel, — de lehetőleg szaküzletben szerezzük be őket, különben élősdiekkel, kórokozókkal fertőzhetjük meg otthonunk kis vízivilágát. Ha a kavicsréteget nyílt vízből szedjük, legalább húsz percig sterilizáljuk forrásban levő vízben. Az akváriumnak világos hely kell, de nem olyan, amelyre ödatűz at nap Ha viszont csak fényben szegény lakrészben tudjuk elhelyezni, feltétlenül gondoskodjunk megfelelő mesterséges fényről. Az összkomfortos hal-lak berendezését a kavicsréteg elterítésével kezdjük: előre vékonyabb, hátra vastagabb réteg kerüljön. A következő lépés: a növények beültetése a kavicsos talajba. Az akvárium előterébe az alacsonyabb, hátterébe a nagyobb növésűek kapjanak helyet. Ezután jön a feltöltés: ügyeljünk arra, hogy vékony sugárban, lassan eresszük föl a kellő szintig az akváriumot, nehogy szétzilálódjék az altalaj. Ezután 3-4 hét pihentető szünet következik. Ez idő alatt kiderül, hogy megtalálta-e életterét a beültetett növényzet, vagy pedig egyik-másik részét pótolni kell. Ilyen előkészítés után kerülhet sor a legfontosabbra, a halak beszerzésére. Vásárláskor mondjuk meg a kereskedőnek, hogy mekkora az akváriumunk, mert az esetleges túlnépesítée a vizek élőlényeire is ártalmas, (Eerenczy Europress) Megszomjazott a medvebocs a nyárias melegben, s mivel látta, hogy gondozója ebből a furcsa alakú edényből locsolni szokta a virágot, gondolta eloltja 5 saját maga a szomjúságát. Most azonban nagy gondban van, mert nem érti: ezen a hosszú csövön miért nem folyik a víz. Mancsával forgatja, dögönyözi az edényt, de mindhiába nyalogatja a cső végét, nem jön ott most egy csepp enyhet adó víz sem. Szomorú a medvebocs — és szomjas... Fotó: Gyertyás László Nyári játékok Virág-játék A kirándulás alatt figyeljük meg jól az utunkba eső növényeket. Hazaérkezve a játékvezető mond egy növénynevet, a játékosoknak olyan tulajdonságokat kell felsorolniuk, melyek jellemzőek'rá. Például: pipacs. Mezőkön, gabonavetések mentén nő; piros a virága; egy növényen több virág van; a bimbók bó- kolnak, a virágok nem; szőrös a szára; egynyári növény; toktermése van; magjai éretten aprók és feketék; a mákfélék családjába tartozik; szirmai könnyen lehullanak.,, stb. Aki a legtovább bírja a tulajdonság-stafétát, az a verseny győztese. A játékot folytatni lehet egy másik növény nevével. Közelítsd meg! A játékot sűrű, fás-bokros területen játszhatjuk. Az egyik játékos lesz az őr. A többiek egy 30-70 méteres képzeletbeli kör mentén helyezkednek el. Sípszóra óvatosan elkezdenek közelíteni az őr felé. Amint az őr valamelyik közeledő felől zajt hall, fokozottan figyel abba az irányba, és amint a közeledőt felismeri, nevét kiabálja. Az illető nem közelíthet tovább, azon a helyen kell maradnia. Az győz, akinek a legjobban sikerül megközelíteni az őrt. A következő játékban őrként kezd. Törő litvánt Mese Ú gy Völt, hogy Jancsi nyaralni készült, amikor levelet kapott az éppen távollevő anyukájától, hogy ne induljon sehová, mert majd együtt mennek el a Bakonyba. Elszomorodott, lógatta a fejét, jött-ment az üres lakásban, ahol rajta kívül csak az öreg házvezetőnő volt, mert apukáját is éppen máshová szólította a kötelesség. — Mondd csak, Erzsó néni, milyen az a Bakony? — fordult a házvezetőnőhöz, aki aztán csak úgy félvállról válaszolt. — A Bakony? Azt nem tudom! De biztosan vad hely lehet, mert a Sobri Jóska is ott élt. — A Sobri Jóska? — Az bizony! — A betyár? — Ő hát, ha mondom! Jancsi lehorgasztotta fejét, nem merte bevallani, hogy fél. Este Erzsó nénivel együtt várta, anyukáját a pályaudvaron. Édesanyja nyomban észrevette, valami nincs rendjén. — Rosszul érzed magad? Jancsi erre sírva fakadt. — Az Isten szerelmére, miért sírsz? s A!<kor voltam én nagy j zűrben, mikor lent jártam az űrben, \ a csillagok körbevettek, ; ás tánc közben leejtettek; akkor voltam én nagy | bajban, mikor a tejfelt felnyaltam, | a cicával összevesztünk, bajuszunkat összefentük; akkor voltam én a pácban, amikor rákra vadásztam, mert az ollója megfogott, | azóta is csak nyafogok; most a kutyám után megyek, j mert kergetnek az egerek, őket meg a cicám hajtja, j dagad, duzzad a nagy falka; mire a faluba érek megették a derelyémet, vacsorám sincs, gyomrom korog, üres batyuval baktatok. — Anyukám, én nem megyek a Bakonyba — szepegte Jancsi — ón félek! — Mitől? — A Sobri Jóskától, a betyártól. Percekig rázta a nevetés az anyját. — Ki beszélte tele fejedet ezzel a csacsisággal? Jancsi elmesélte, édesanyja meg jócskán megkorholta Erzsó nénit, miért rémíti ilyen történetekkel a kis Jancsit. Másnap elutaztak a kis nyaralóhelyre, melyet minden oldalról hatalmas erdőségek öveztek. Jancsi szorongott, de mégis alig várta, hogy egyedül mehessen ki a házból. Első útja természetesen a közeli erdőbe vezetett, szorongott, izgult, de csak ment rendületlenül előre. Egy tisztáson kiránduló társaságot talált, plédeken, pokrócokon heverész- tek. Ahogy Jancsi közeledett, az egyik fekete bajszos férfi felkiáltott: — Ne, neid eeak! Itt jön a kis Sobri Jóska! Jancsi rémülten megfordult, de nem látott maga mögött senkit. — Ne forgolódjál! Te magad vagy az, kisöcsém! — kiáltott vidáman a férfi Jancsira, és magukhoz hívta. Meg Is kínálták mindenféle csemegével, így aztán Jancsi egy-kettőre elfeledkezett arról, hogy haza is illene menni. Estefelé, mikor a társaság indult a faluba, megkérdezték tőle, hogy hol lakik. De Jancsi bizony nem tudta megmondani, és ettől úgy megrémült, hogy sírva fakadt. A társaság vigasztalta, aztán együtt indultak el megkeresni az anyukáját. Rövidesen találkoztak is vele, mert az bizony már kétségbeesetten kereste elveszett fiacskáját. — Megkerült a kis betyár! — jegyezte meg nevetve a bajszos férfi. — Én nem vagyok betyár! — tiltakozott Jancsi. — De bizony! Te vagy az igazi Sobri Jóska! — mondta korholóan édesanyja. És azóta Jancsit bakonyi betyárnak hívják. Fejtörő Játékos földrajzi teszt Az alábbi földrajzi tesztben a közsógnevek mellett három megye nevét találjátok. Ha a 15 település közül 6-ról meg tudjátok mondani, hogy melyik megyében található, akkor megfelelően, ha 6-10 között van a helyes válasz, akkor jól, ha pedig efölött, akkor kitűnően ismeritek hazánkat. 1. Abaliget: a./Borsod-Aba- új-Zemplén, b./Veszprém, c./ Baranya. 2. Balaton: a./Heves, b./Veszprém, c./Somogy. 3. Vasad: a./Vas, b./Pest, c;/ Hajdú-Bihar. 4. Nyirád: a./Szabolcs-Szat- már-Bereg, b./Veszprém, c„ Hajdú-Bihar. 5. Zala: a./Báránya, b./Zala, c./Somogy. 6. Somogyapáti: a./Báránya, b./Somogy, c./Tolna. 7. Vasboldogasszonyfa: a./Vas b./Somogy, c./Tolna. 8. Vaskút: a./Bács, b./Győr Sopron, c./Veszprém. 9. Gyöngyösfalu: a./Békés b./Vas, c./Heves. 10. Tataháza: a./Komáromi Esztergom, b./Bács, c./Fejér. j 11. Győrtelek: a./Szabóles1 Szatmár- Bereg, b./Győr-Sop ron, c./Hajdú-Bihar. 12. Csanádapáca: a./Csöng rád, b./Nógrád, c./Békés. 13. Biharugra: a./Győr-Sop ron, b./Hajdú-Bihar, c./Békés. 14. Győröcske: a./Győr-Sop ron. b./Szaboics-Szatmár-Be reg, c./Pest. 15. Egervár: a./Zala, b./He\ vés, c./ Baranya. A telitalálat: 1/c, 2/a, 3/b! 4/b, 5/c, 6/a, 7/b, 8/a, 9/b 10/b, 11/a, 12/c, 13/c, 14/bí 15/a. Csikós sátor, virágvásár Vásár volt az óvodában. No, nem igazi, csak amolyan virág- és játékvásár, ahol minden kedves eladó és vevő nyert a bolton. így aztán elégedettek és boldogok voltak, de nemcsak a gyerekek, hanem Zsuzsi óvó néni is. Egy nagy, csíkos esernyő és ruhaszárító segítségével olyan virág- és könyvárus pavilont varázsolt, hogy azt nem lehetett nem felkeresni. Mostanában sok szó esik az óvodában az élmények biztosításáról, a vizuális nevelésről. Ha valami, ez a vásár a kicsik szempontjából jól szolgálta ezt a célt. Leginkább sokoldalúságával. Vásárlás közben beszélgettek a gyerekek, így tanulták: hogyan kell udvariasan viselkedni egymással. Számoltak is, hiszen az árukért pénzt kellett fizetni. Egy-egy virágcsokor elOVODASSAROK adása után még dalokat is énekeltek, és előkerültek a versek, a mondókák. Külön élményt jelentett, a fantáziát, a kézügyességet fejlesztette, hogy az egyik sátor mellett batikolni lehetett. A virágos kendőket száradás után aztán vitték a sátorba és eladták. Érthető, hogy a játéknak nehezen akart vége szakadni a kaposvári Gilice utcai óvodában. Ragyogtak a gyerekszemek, és sűrűn hangzott a kérés: játsszunk ilyeneket máskor is! Báli Györgyné Gyerekrajz Emberek, királyok, bohócok — a világunk. Van, aki sétál van aki táncol, ünnepel. így látja, így gondolja Nagy Gábor Rét utcai óvodás.
