Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-25 / 149. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEKNEK 1992. június 25., csütörtök Összkomfortos hal-lak Készítsünk akváriumot Jó tanácsok a berendezéshez Az akvárium létesítésénél fontos, hogy a kicsiny, zárt üvegvilágban összhangot te­remtsünk az állat- és növény­világ között. Ennek titka — mondja Gerald Durrel angol professzor —, hogy olyan kö­rülményeket alakítsunk ki, amelyek között minden élő­lény folytathatja megszokott, mindennapi tevékenységét. A növények termelik a szerves anyagokat és az oxigént, a ha­lak járják a végtelen víziuta- kat, az akvárium alján pedig a tavikagylók eleven tisztítómű­ként szűrik a vizet. Az akvárium berendezése­kor ne takarékoskodjunk a fo­lyóparton honos növényekkel, — de lehetőleg szaküzletben szerezzük be őket, különben élősdiekkel, kórokozókkal fer­tőzhetjük meg otthonunk kis vízivilágát. Ha a kavicsréteget nyílt vízből szedjük, legalább húsz percig sterilizáljuk for­rásban levő vízben. Az akvá­riumnak világos hely kell, de nem olyan, amelyre ödatűz at nap Ha viszont csak fényben szegény lakrészben tudjuk el­helyezni, feltétlenül gondos­kodjunk megfelelő mestersé­ges fényről. Az összkomfortos hal-lak berendezését a kavicsréteg elterítésével kezdjük: előre vékonyabb, hátra vastagabb réteg kerüljön. A következő lépés: a növények beültetése a kavicsos talajba. Az akvá­rium előterébe az alacso­nyabb, hátterébe a nagyobb növésűek kapjanak helyet. Ezután jön a feltöltés: ügyel­jünk arra, hogy vékony sugár­ban, lassan eresszük föl a kellő szintig az akváriumot, nehogy szétzilálódjék az alta­laj. Ezután 3-4 hét pihentető szünet következik. Ez idő alatt kiderül, hogy megtalálta-e életterét a beültetett növény­zet, vagy pedig egyik-másik részét pótolni kell. Ilyen előkészítés után ke­rülhet sor a legfontosabbra, a halak beszerzésére. Vásár­láskor mondjuk meg a keres­kedőnek, hogy mekkora az akváriumunk, mert az esetle­ges túlnépesítée a vizek élő­lényeire is ártalmas, (Eerenczy Europress) Megszomjazott a medvebocs a nyárias melegben, s mivel látta, hogy gondozója ebből a furcsa alakú edényből locsolni szokta a virágot, gondolta eloltja 5 saját maga a szomjúságát. Most azonban nagy gondban van, mert nem érti: ezen a hosszú csövön miért nem folyik a víz. Mancsával forgatja, dögönyözi az edényt, de mindhiába nyalogatja a cső végét, nem jön ott most egy csepp enyhet adó víz sem. Szomorú a medvebocs — és szomjas... Fotó: Gyertyás László Nyári játékok Virág-játék A kirándulás alatt figyeljük meg jól az utunkba eső növé­nyeket. Hazaérkezve a játék­vezető mond egy növényne­vet, a játékosoknak olyan tu­lajdonságokat kell felsorol­niuk, melyek jellemzőek'rá. Például: pipacs. Mezőkön, gabonavetések mentén nő; pi­ros a virága; egy növényen több virág van; a bimbók bó- kolnak, a virágok nem; szőrös a szára; egynyári növény; tok­termése van; magjai éretten aprók és feketék; a mákfélék családjába tartozik; szirmai könnyen lehullanak.,, stb. Aki a legtovább bírja a tulaj­donság-stafétát, az a verseny győztese. A játékot folytatni lehet egy másik növény nevé­vel. Közelítsd meg! A játékot sűrű, fás-bokros területen játszhatjuk. Az egyik játékos lesz az őr. A többiek egy 30-70 méteres képzelet­beli kör mentén helyezkednek el. Sípszóra óvatosan elkez­denek közelíteni az őr felé. Amint az őr valamelyik köze­ledő felől zajt hall, fokozottan figyel abba az irányba, és amint a közeledőt felismeri, nevét kiabálja. Az illető nem közelíthet tovább, azon a he­lyen kell maradnia. Az győz, akinek a legjobban sikerül megközelíteni az őrt. A követ­kező játékban őrként kezd. Törő litvánt Mese Ú gy Völt, hogy Jancsi nyaralni készült, amikor levelet kapott az éppen távollevő anyukájától, hogy ne induljon sehová, mert majd együtt mennek el a Bakonyba. Elszomorodott, lógatta a fejét, jött-ment az üres lakásban, ahol rajta kívül csak az öreg házvezetőnő volt, mert apuká­ját is éppen máshová szólí­totta a kötelesség. — Mondd csak, Erzsó néni, milyen az a Bakony? — fordult a házvezetőnőhöz, aki aztán csak úgy félvállról válaszolt. — A Bakony? Azt nem tu­dom! De biztosan vad hely le­het, mert a Sobri Jóska is ott élt. — A Sobri Jóska? — Az bizony! — A betyár? — Ő hát, ha mondom! Jancsi lehorgasztotta fejét, nem merte bevallani, hogy fél. Este Erzsó nénivel együtt várta, anyukáját a pályaudva­ron. Édesanyja nyomban ész­revette, valami nincs rendjén. — Rosszul érzed magad? Jancsi erre sírva fakadt. — Az Isten szerelmére, mi­ért sírsz? s A!<kor voltam én nagy j zűrben, mikor lent jártam az űrben, \ a csillagok körbevettek, ; ás tánc közben leejtettek; akkor voltam én nagy | bajban, mikor a tejfelt felnyaltam, | a cicával összevesztünk, bajuszunkat összefentük; akkor voltam én a pácban, amikor rákra vadásztam, mert az ollója megfogott, | azóta is csak nyafogok; most a kutyám után megyek, j mert kergetnek az egerek, őket meg a cicám hajtja, j dagad, duzzad a nagy falka; mire a faluba érek megették a derelyémet, vacsorám sincs, gyomrom korog, üres batyuval baktatok. — Anyukám, én nem me­gyek a Bakonyba — szepegte Jancsi — ón félek! — Mitől? — A Sobri Jóskától, a be­tyártól. Percekig rázta a nevetés az anyját. — Ki beszélte tele fejedet ezzel a csacsisággal? Jancsi elmesélte, édes­anyja meg jócskán megkor­holta Erzsó nénit, miért rémíti ilyen történetekkel a kis Jan­csit. Másnap elutaztak a kis nya­ralóhelyre, melyet minden ol­dalról hatalmas erdőségek öveztek. Jancsi szorongott, de mégis alig várta, hogy egyedül mehessen ki a házból. Első útja természetesen a közeli erdőbe vezetett, szorongott, izgult, de csak ment rendület­lenül előre. Egy tisztáson ki­ránduló társaságot talált, plé­deken, pokrócokon heverész- tek. Ahogy Jancsi közeledett, az egyik fekete bajszos férfi felkiáltott: — Ne, neid eeak! Itt jön a kis Sobri Jóska! Jancsi rémülten megfordult, de nem látott maga mögött senkit. — Ne forgolódjál! Te magad vagy az, kisöcsém! — kiáltott vidáman a férfi Jancsira, és magukhoz hívta. Meg Is kínál­ták mindenféle csemegével, így aztán Jancsi egy-kettőre elfeledkezett arról, hogy haza is illene menni. Estefelé, mikor a társaság indult a faluba, megkérdezték tőle, hogy hol lakik. De Jancsi bizony nem tudta megmon­dani, és ettől úgy megrémült, hogy sírva fakadt. A társaság vigasztalta, aztán együtt indul­tak el megkeresni az anyuká­ját. Rövidesen találkoztak is vele, mert az bizony már két­ségbeesetten kereste elve­szett fiacskáját. — Megkerült a kis betyár! — jegyezte meg nevetve a baj­szos férfi. — Én nem vagyok betyár! — tiltakozott Jancsi. — De bizony! Te vagy az igazi Sobri Jóska! — mondta korholóan édesanyja. És azóta Jancsit bakonyi betyárnak hívják. Fejtörő Játékos földrajzi teszt Az alábbi földrajzi tesztben a közsógnevek mellett három megye nevét találjátok. Ha a 15 település közül 6-ról meg tudjátok mondani, hogy melyik megyében található, akkor megfelelően, ha 6-10 között van a helyes válasz, akkor jól, ha pedig efölött, akkor kitű­nően ismeritek hazánkat. 1. Abaliget: a./Borsod-Aba- új-Zemplén, b./Veszprém, c./ Baranya. 2. Balaton: a./Heves, b./Vesz­prém, c./Somogy. 3. Vasad: a./Vas, b./Pest, c;/ Hajdú-Bihar. 4. Nyirád: a./Szabolcs-Szat- már-Bereg, b./Veszprém, c„ Hajdú-Bihar. 5. Zala: a./Báránya, b./Zala, c./Somogy. 6. Somogyapáti: a./Báránya, b./Somogy, c./Tolna. 7. Vasboldogasszonyfa: a./Vas b./Somogy, c./Tolna. 8. Vaskút: a./Bács, b./Győr Sopron, c./Veszprém. 9. Gyöngyösfalu: a./Békés b./Vas, c./Heves. 10. Tataháza: a./Komáromi Esztergom, b./Bács, c./Fejér. j 11. Győrtelek: a./Szabóles1 Szatmár- Bereg, b./Győr-Sop ron, c./Hajdú-Bihar. 12. Csanádapáca: a./Csöng rád, b./Nógrád, c./Békés. 13. Biharugra: a./Győr-Sop ron, b./Hajdú-Bihar, c./Békés. 14. Győröcske: a./Győr-Sop ron. b./Szaboics-Szatmár-Be reg, c./Pest. 15. Egervár: a./Zala, b./He\ vés, c./ Baranya. A telitalálat: 1/c, 2/a, 3/b! 4/b, 5/c, 6/a, 7/b, 8/a, 9/b 10/b, 11/a, 12/c, 13/c, 14/bí 15/a. Csikós sátor, virágvásár Vásár volt az óvodában. No, nem igazi, csak amo­lyan virág- és játékvásár, ahol minden kedves eladó és vevő nyert a bolton. így aztán elégedettek és bol­dogok voltak, de nemcsak a gyerekek, hanem Zsuzsi óvó néni is. Egy nagy, csí­kos esernyő és ruhaszárító segítségével olyan virág- és könyvárus pavilont vará­zsolt, hogy azt nem lehetett nem felkeresni. Mostanában sok szó esik az óvodában az élmények biztosításáról, a vizuális nevelésről. Ha valami, ez a vásár a kicsik szempontjá­ból jól szolgálta ezt a célt. Leginkább sokoldalúságá­val. Vásárlás közben be­szélgettek a gyerekek, így tanulták: hogyan kell udva­riasan viselkedni egymás­sal. Számoltak is, hiszen az árukért pénzt kellett fizetni. Egy-egy virágcsokor el­OVODASSAROK adása után még dalokat is énekeltek, és előkerültek a versek, a mondókák. Külön élményt jelentett, a fantá­ziát, a kézügyességet fej­lesztette, hogy az egyik sá­tor mellett batikolni lehetett. A virágos kendőket szára­dás után aztán vitték a sá­torba és eladták. Érthető, hogy a játéknak nehezen akart vége sza­kadni a kaposvári Gilice ut­cai óvodában. Ragyogtak a gyerekszemek, és sűrűn hangzott a kérés: játsszunk ilyeneket máskor is! Báli Györgyné Gyerekrajz Emberek, királyok, bohócok — a világunk. Van, aki sétál van aki táncol, ünnepel. így látja, így gondolja Nagy Gábor Rét utcai óvodás.

Next

/
Thumbnails
Contents