Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-24 / 148. szám
1992. június 24., szerda SOMOGYI HÍRLAP — BIZTOSÍTÁS — GONDOSKODÁS HAT KÉRDÉS - HAT VÁLASZ Vállalkozás és biztosítás A vállalkozások korát éljük vagy inkább kezdjük élni. Ezek a vállalkozások akár társasági formában jönnek létre, akár egyénenként működnek, legtöbbjükre a tőkeszegénység a jellemző. Igen sokan kényszerből kezdenek önálló vállalkozásokba, van, aki munkanélküliségét szeretné „felcserélni” ki- sebb-nagyobb vállalkozással, még akkor is, ha az új szakmájához csak alig ért valamit. Pedig a vállalkozás nem egyszerű dolog, ahhoz bizonyos képzettség, szaktudás és infrasturktúra szükséges. Ez utóbbinak számtalan eleme van, a tanácsadás, a kölcsönök, a kereskedelmi és egyéb szolgáltatások, többek között a biztosítás is. Márcsak azért is, mert a vállalkozásnak számtalan kockázata van. Ezek bizonyos részétől a biztosítás megszabadíthatja a vállalkozót, teljes energiáját a többi kockázat kiküszöbölésére fordíthassa. 1 Mennyiben társa a bizto- . sító a vállalkozónak ? — A biztosítás minden körülmények között pénzgazdálkodást és árutermelési viszonyokat feltételez — mondja dr. Bárczay András, a Hungária Biztosító ügyvezető igazgatója. — Első feltétel, hogy a pénznek általános egyenértéke legyen. Nem ér a pénzbeli ellenszolgáltatás semmit, ha nem tudom pótolni belőle azt a szolgáltatást vagy vagyontárgyat, amit biztosítottam! — Az inflációra gondol? — Nem. Sokkal inkább arra gondolok, ami felé ma már erőteljes léptekkel haladunk: a pénzemért meg tudjam venni a pótolandó gépet vagy eszközt. Ez a jó biztosítás elsődleges feltétele. Néhány évvel ezelőtt ha elloptak egy devizáért beszerezhető gépet vagy akár egy Lada gépkocsit, hiába fizetett a biztosító forinttal, a gépet csak devizáért vehette meg, a Ladára pedig öt évig várhatott a károsult. Mindkettő kapható volt feketén is, de sokkal drágábban, amit a biztosító nem fizethetett ki. Ma már elmondhatjuk, hogy egyre kevesebb az a káreset, amelyért a biztosító nem felel. — Mit tart második feltételnek? — A piaci feltételeket, mert a piac az egyetlen, aminek alapján valaminek az árát meg lőhet állapítani, s a biztosítottat aszerint kárpótolni. 2 Miért nem fizethet a bizto- . sító — mondjuk ki — feketepiaci árat egy ellopott értékért? — Szeretném tisztázni, hogy nem a biztosító fizeti A biztosító arra vállalkozik, hogy felelősen kezel egy olyan alapot, amelyet egy azonos kockázatnak kitett veszélyközösség adott össze. Ha tízszeres vagy húszszoros fekete árat fizetünk valamilyen kárért, akkor hamar elfogy a veszélyközösség pénze, s egyszeresek nem jut a még nem fekete áron számított további károk térítésére sem, ■=— Az infláció is ugyanilyen veszélyeket rejt! — Valóban, de állítom, hogy ennél nagyobb gondot okoz, hogy megváltozott életvitelünk és körülményeink következtében robbanásszerű változás történt a károkban I Ezt a veszélyközösség által „összedobott" pénz, vagyis a biztosítási díj már nemigen tudja fedezni. Sokszorosára emelkedett a vállalkozások és ennél hatványozottabban a bűncselekmények száma. Ma már a gombamódra szaporodott butikok, a kisebb-na- gyobb üzletek, a kirakatok, a raktárak mind-mind célpontjai, lehetséges áldozatai az erőszakos bűncselekményeknek. Napról-napra nő — mondhatjuk megsokszorozódik — a betörések, a betöréses lopások, a vagyon elleni bűnesetek száma. A régebben megállapított díjak ezek fedezetére természetesen előbb-utóbb nem lesznek elegendők. 3 A biztosítási díjakat is meg , kell emelni? — Igen, de nem egyformán! Terveink szerint az a logikus, hogy aki ráccsal védi kirakatát, speciális zárat, vészjelzőt szereltet a bejárókra, az kevesebbet, aki pedig mindezt elmulasztja, az többet tegyen be a veszélyközösség kasszájába, vagyis magasabb biztosítási díjat fizessen! Ez azért logikus, mert a rizikófaktor az előbbinél alacsonyabb, az utóbbinál magasabb. így lehet majd tovább fenntartani, hogy a biztosított a kockázathoz képest rendkívül kevés díjat fizet, viszont, ha kára van, a díjhoz képest óriási kártérítést kap. —- Természetesen a vagyonbiztosítás másra is kiterjedhet, mint a bűnesetek kivédésére. A vállalkozó nem tud árukészlet, eszközök, gépek és esetleg járművek nélkül dolgozni. Ezért mód nyílik elemi kár, törés, tűz, robbanás élleni biztosításra Is. — Ezeken kívül is sokféle veszedelem fenyegeti a vállalkozót, — Valóban! De az is igaz, hogy nem mindenki ltudja, mi mindentől szabadíthatja meg a gonddal küszködő vállalkozókat a felelősségbiztosítás, Többirányú felelősség hárul rájuk, ennélfogva több területen köthetnek biztosítást. Azért kell erről beszélnünk, mert e tekintetben Igen tájékozatlanok, különösen az új vállalkozók. Egy szolgáltató vagy vállalkozó tevékenysége során másnak vélelenül vagy akár vétkesen is kárt okozhat. A festő kiejti ecsetjét az ablakon, az ráesik egy ott parkoló kocsira. Ez esetben az okozott kárt, ha van felelősségbiztosítása, kifizeti a biztosítóhatóság. 4 Mi a munkáltatói felelős- . ségbiztosítás? — Tudvalevő, hogy a vállalkozó felelős az üzemi balesetekért. Minden munkahelyen történt baleset következménye — rokkantság esetén a károsult élete végig fizetendő járulék — a munkaadót terheli. A munkáltatói felelősségbiztosítás esetében ezt a biztosító átvállalja. — Az üzemi baleset esetén nem a TB fizeti a rokkantsági díjat? — A TB fizet, de behajtja vagy a munkaadón, vagy ha van biztosítása, a biztosítón. — Egy másik, kevéssé ismert szolgáltatás, amely jelentős veszélyt képes elhárítani: az „üzemszünet” biztosítás. Ha egy vállalkozónak munkaeszközeiben kára van, rövi- debb-hosszabb ideig nem tud dolgozni. Előfordulhat, hogy leég az épület és sokáig tart, amíg az új felépül, s addig nem termelhet. Ha az alapbiztosítását üzemszüneti biztosítással is kiegészítette, akkor az üzemszüneti veszteséget a biztosító téríti. — Ha van tűzbiztosítása, akkor miért kell üzemszüneti biztosítást is kötni? A két kár okozati kapcsolatban áll,., — A tűzbiztosítás csak a leégett épületet és a benne veszett értékeket téríti, Az üzemszüneti biztosítós pedig a szünetelés alatt keletkező pénzügyi veszteségeket, fedezetlen Költségeket és az elmaradt hasznot téríti meg, — Azt hiszem, különösen a még nem nagy gyakorlattal rendelkező újabb vállalkozók aligha tudnak ezekről a veszélyeket elhárító lehetőségekről. — Sajnos így van! Pedig még sok, nagyon lényeges biztonságot adó lehetőségről nem szóltunk. 5 Mi az a „Szolgáltatás fele- . lősség” biztosítás? — Ez igen sok országban kötelező, mert nemcsak a vállalkozót, hanem elsősorban a fogyasztót védi. Ha például az egyik lakásban gázszerelő dolgozik, bármilyen okból, akár véletlenül, akár hanyagságból robbanás, vagy valamiféle más kár keletkezik a lakásban, akkor a vállalkozó helyett a biztosító fizet. A fejlett országokban ez azért kötelező biztosítás, mert ennek hiányában a kár csak sokáig tartó pereskedés útján hajtható be, ha egyáltalán a vállalkozó anyagi helyzete ezt megengedi. Biztosítás esetén pedig a kár mögött ott áll a fizetőképes biztosító. — Ha például a lakónak van saját lakásbiztosítása, akkor mindkét alapon is felveheti a kárösszeget? —- Nem! Egy kárért csak egy kártérítés vehető fel, de a károsult választhat: annak az érvényesítését kérheti, amelyik magasabb kártérítést biztosít számára. 6 Mi a „termékfelelős- . ség-biztosítás"? — Ennek lényege, hogy a hibás termék által a vásárlónak okozott kárt megtérítjük, Nem a hibás áru értékét, mert azt a termelő garanciában köteles téríteni. Ha a vállalkozó rossz alapanyagot szállít, s a felhasználónak abból kára van, akkor az alapanyag árát a termelő, az abból gyártott áru okozta kárt a biztosító fizeti. De lehetséges a termék biztosítósának közvetlen formája is. Az egyik üdítőitalunknak — szándékosan nem mondok márkát — felrobbant a palackja. Egész életre szóló sérülést okozott, Termékblzto- sitás alapján egy életen át fizeti a biztosító mindazt, ami a gyártó céget terhelte volna, Ennyi mindent tudtunk meg a biztosítás eefnjáról-bínjáról, Megismerkedtünk olyan fogalmakkal, mint a veszélyközösség, alapbiztosítás, biztosítási index stb. Sok újfajta lehetőséggel találkoztunk, amelyek talán nyugodtabbá tehetik amúgy is zajos életünket. Egyet azonban megállapíthatunk. A legolcsóbb „fölöslegesen” fizetni a biztosítások különféle változatát. Mert bármennyit fizetünk is, és ha még olyan sokat kapunk is, az izgalom, az utánajárás, az újrakezdés gondjai soha nem térülnek meg. A legnyugodtabb az életünk, ha nem kell a biztosítót felkeresnünk. Ferenczy Europress Nem tud választani? Hívjon és kiválasztjuk az önnek legmegfelelőbb biztosítási ajánlatot! Vállalkozások, vállalatok biztosítási ügyeinek díjmentes intézése. BAG Kaposvár, Nemzetközi Biztosítási és Viszontbiztosítási Broker Kft 7400 Kaposvár, Arany János u. 97. Telefon: 82/17-000; 17-111 Mit tegyünk közlekedési baleset esetén? Amióta a benzin árából kikerült a felelősségbiztosítás díja (1991. július 1. óta), a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítását Magyarországon is több biztosító műveli. Ez a járművek tulajdonosainak választási lehetőséget biztosít, azonban kár esetén körültekintőbben kell eljárni mind a károkozónak, mind a károsultnak. A legfontosabb tudnivaló, hogy a kárt mindig az a biztosító rendezi, ahol a károkozó a felelősségbiztosítását kötötte, bármilyen jellegű (gépkocsi-, műszaki-, vagy személyi sérü- léses stb.) a kár. Ahhoz, hogy bármelyik felelősségbiztosító a kárt rendezni tudja, alapvetően két dolog szükséges. Egyrészt, hogy a károkozó rendelkezzen érvényes felelősségbiztosítással, másrészt az okozott kárért valóban ő legyen a felelős és azt nyilatkozatban el is ismerje (ezt szabálysértési határozat, vagy bírósági ítélet is helyettesítheti). Bármelyik feltétel hiánya a kár felelősségbiztosítás alapján való rendezését meghiúsítja. Nagyon fontos tehát, hogy — a kárrendezés gyorsítása érdekében — már a baleset helyszínén lehetőleg tisztázzák a felelősség kérdését és a felelősségbiztosítás meglétét. Minden biztosító ellátja a biztosítottait olyan igazolással, amleyből megállapítható az adott gépjármű felelősségbiztosítója. A Hungária Biztosító és a Garancia Biztosító a szerződés megkötésekor átad 3-3 db „igazolólap’’-ot a biztosítottjának. Ezek az igazoló lapok a szerződés nyomtatvány alsó részén, leválasztha- tóan vannak elhelyezve. Más biztosító társaságok másfajta igazoló kártyát rendszeresítettek és mindegyik biztosító ellátja a biztosítottjait saját cégjelzésével ellátott „betétla- pok”-kal. Baleset esetén a károkozónak ki kell töltenie egy igazoló lapot és egy betétlapot, amelyeket át kell adnia a károsultnak. Mindkét irat nagyon fontos, mert az igazolólappal tudja igazolni, hogy melyik biztosítónál van a felelősségbiztosítása, de az más adatokat nem tartalmaz. Ezért kell kitölteni a betétlapot is, mert az esemény leírására és a károkozó adataira csak ez tartalmaz rovatokat. Fontos, hogy a betétlapot mindig a károkozó személyesen töltse ki és írja alá, valamint nyilatkozzon, hogy a felelősségét elismeri. Soha ne adjunk át aláírt, üres betétlapot!, mert az visszaélésre adhat alkalmat, és bonyolítja a kárrendezést. Nagyon rossz szokás, hogy a helyszínen a baleset résztvevői betétlapot „cserélnek”. Ettől mindenki tartózkodjon! Csak az adjon át betétlapot, aki a károkozásért a felelősségét elismeri! Ha a résztvevők a felelősséget nem tudják eldönteni, rendőri intézkedést kell kérni. Az új biztosítási módozatban ezt már nem csak személyi sérülés esetén lehet igénybe venni! A felelősséget egyébként a közlekedési szabályok alapján kell eldönteni, az nem megegyezés kérdése! A károsult a baleset helyszínén igyekezzen tanukat keresni, ha van rá lehetősége, esetleg fényképfelvételt is készíthet. Követelje meg a károkozótól a szabályosan kitöltött betétlapot. Üres, hiányos, eseményleírást vagy felelősségelismerő nyilatkozatot és aláírást nem tartalmazó betétlapot ne vegyen át. Feltétlenül kérje el a károkozó biztosítási igazoló lapját. Ragaszkodjon ehhez még akkor is, ha a helyszínen rendőri intézkedés is volt! Ezzel meggyorsítja a kárrendezést. Amelyik biztosító nem rendszeresített igazoló lapot, a betétlapon van olyan rovat, amely a biztosító nevét és a kötvényszámot tartalmazza. Ügyeljünk rá, hogy ez ki legyen töltve. A helyszínen kapott okmányokkal ahhoz a biztosítóhoz kell menni kárt bejelenteni, ahol az okozó biztosítását kezelik. Ha a károkozó ismeretlen, vagy nem rendedelkezik felelősségbiztosítással, akkor a gépjárművekben keletkezett károk casco biztosítás alapján rendezhetők. Természetesen ugyanígy rendezhető a károkozó saját járművében keletkezett kár is. A Magyar Biztosítók Szövetsége megtéríti azokat a károkat is, amelyeket ismert, de érvényes felelősségbiztosítással nem rendelkező károkozók okoznak. (A károkozónak azonban ez drága mulatság, mert a kifizetett kárösz- szeget tőle visszakövetelik.) Ilyenkor a gyorsabb kárrendezés érdekében célszerű igénybe venni (ha van) a casco biztosítást. A már megszerzett díjvisszatérítést ez nem érinti, mert a casco-biz- tosító a Szövetséggel elszámol. Ha olyan jármű okoz balesetet, amelyre a felelősség- biztosítás kötése nem kötelező (pl: lovaskocsi, kerékpár, munkagép stb.), vagy az okozó gyalogos és a károkozó semmiféle felelősségbiztosítással nem rendelkezik, a biztosítók a kárt sajnos nem tudják rendezni. Ilyenkor az okozott kárt a Ptk. szerint a károkozó köteles közvetlenül megtéríteni. Jakab Ernő
