Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-03 / 130. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1992. június 3., szerda Tanulás és munka Nyolc másodéves esztergályos tanulója van a nagyatádi Keres­kedelmi Szakközépis­kola és Szakmunkás- képző Intézetnek. Szakmai gyakorlatu­kat a NGV tanműhelyé­ben' végzik. Farkas László oktató irányítá­sával munkakezdéskor mindig átnézik a készí­tendő termék rajzát. Fotó: Kovács Tibor ’92 A szlovéniai Kranj városban mától öt ország tartományai­nak részvételével rendezik meg a Védelem '92 elnevezésű konferenciát és kiállítást. A vásárt a Szlovén Honvédelmi Mi­nisztérium, a köztársasági polgárvédelmi vezérkar, az Al­pok-Adria természeti és más szerencsétlenségek védelmi és mentési munkaközössége rendezi. E munkacsoport tagja Somogy megye is. A kiállítás fő célja, hogy a hazai és külföldi nyilvánosságot tájékoztassák a jelenlegi helyzetről, fejlesztési tervekről. Bemutatják a védelmi és mentési terület szlovén és külföldi újdonságait is. A rendezvény lehetőséget ad a nemzetközi üzleti kapcsolatok szélesítésére. Érdekesség, hogy az üzleti kapcsolatok kiépítésében a magyar résztvevők körében túl­súlyba kerültek a nem állami szervezetek. A kiállítók rendkívül széles skálán mutatják be az ipari és természeti katasztrófák elleni védekezés és mentés legmo­dernebb eszközeit. A vásáron többek között magán és cso­portos védelemre szolgáló eszközöket, tűzvédelmi felszere­léseket, ökológiai szerencsétlenségek védelmi, mentési esz­közeit, óvóhelyek és más védőhelyek felszereléseit mutatják be. A június 6-ig tartó rendezvényen szeminárumokra, ta­nácskozásokra szaktalálkozókra is sor kerül. A munlcanéllcüliség megállíthatalan spirálja? Az önkormányzatoké a labda A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány támogatásá­val közgazdászok, politológusok elemezték a munkanélkü­liség problémáját a demográfia, az érdekérvényesítés, az iskolarendszer, a bűnözés és még jónéhány más szempont alapján, hogy felkészíthessék a probléma megoldásában legérdekeltebb önkormányzatokat a tennivalókra. Laki Lászlót, az MTA Politikatudományok Intézetének munka­társát kérdeztük a vizsgálat legfontosabb megállapításai­ról. Amerikaiak térségünk fejlődéséért Segítség szervezeteknek és magánembereknek — Sajnos, szembe kell nézniük az önállóvá vált ön- kormányzatoknak az elmúlt negyven esztendő helytelen ipartelepítési politikájának kö­vetkezményeivel. Sajátos helyzet alakult ki: ahová az ipar legutoljára ér­kezett, ahová a legrosszabb technológiák kerültek, ahol a legalacsonyabb fizetéseket kapták — ott számolták fel a leghamarabb az ipari terme­lést, ott kerültek legelőbb ut­cára az emberek. Jól mutatja ezt a munkanél­küliség területi megoszlása. Budapesten és a Nyugat-Du- nántúlon 4-6 százalék, az északi és keleti megyékben — az úgynevezett észak-keleti „lejtőn” — a munkanélküliségi ráta eléri a 16 százalékot is. Ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken a lemaradás, saj­nos, hosszútávú. — Van kiút ebből a helyzet­ből? — Ha hosszan tart a re­cesszió, ha elhúzódik az átál­lás folyamata, akkor tartósan be kell rendezkedni a munka- nélküliségre, a kallódó nem­zedékek gondozására, s az ezzel járó társadalmi problé­mákra. A gondokat az is ne­hezíti, hogy ahol sok a mun­kanélküli, ott aligha termelődik szakképzett utánpótlás, oda nem szívesen ruház be a tőke. Ahol pedig pénz- és szakem­berhiány van, ott az iskola- rendszer is döcögős lesz, süly- lyed a tanítás színvonala. A spirál egyre erősíti önmagát, s végül egész korosztályok es­nek áldozatul a recessziónak. Halmozódó gondok — Jónéhány községben ma már olyan nagy a munkanélkü­liség, hogy ha annak minden terhe az önkormányzatok nyakába zúdulna, egyszerűen működésképtelenné válná­nak... Nem lesz kibúvó — Valóban így van. Ma még az állam fizeti a munkanélküli járadékot, másfél év múlva azonban nem lesz kibúvójuk az önkormányzatoknak, nekik kell majd gondoskodniuk kör­zetük munkaellátottságáról. Ha nem teszik meg, óhatatla- núl beindulnak bizonyos nega­tív folyamatok. — Konkrétan mire gondol? — A helyi bevételek a pol­gárok anyagi teherbíró képes­ségétől függnek. Ahol kevés a jómódú adófizető polgár, ott kisebb a bevétel. De mert ki­sebb a szolgáltatások fizető­képes kereslete is, nehezeb­ben boldogul a vállalkozói ré­teg és kevesebb adót fizet. így a helyi szociális segélyezet­teknek kevesebb pénz jut, nö­vekszenek a feszültségek, te­ret nyer a deviancia, a bűnö­zés. Ahol szegény az önkor­mányzat, onnan elmenekül a lakosság, és erre a belső nép- vándorlásra aligha van felké­szülve az ország. Lesznek olyan családok, amelyek a gyerekekből, a családi pótlék­ból próbálnak majd megélni vagy ha abból sem tellik, leg­feljebb elmennek lopni. Ez a jelenség már ma is nyomon követhető. — A polgármesterek közül sokan felfigyeltek a máról hol­napra élő mentalitásra, amikor a családok felélik a tartalékai­kat és nem törődnek a jövővel. Mennyire általános ez a jelen­ség? Máról holnapra — Sajnos, egyre jobban ter­jed. Ezekből a családokból hi­ányzik az a motiváció, amiért érdemes volna hajtani, vinni valamire. Ha egyszer elindul, nagyon nehéz megállítani ezt a leépülési folyamatot. Szerencsére valóban jóné­hány önkormányzat, számos polgármester felfigyelt erre a jelenségre és ez már önma­gában is eredmény. Hiszen aki megértette, miről van szó, milyen veszélyekkel terhes ez a probléma, egy lépéssel már közelebb került a megoldás­hoz. De1 a labda a pártok —- a parlamenti pártok — kezében van. Nekik kellene végiggon­dolniuk, mit tehetnek a helyi hatóságok és mit kell magára vállalnia a központi akaratnak. (újvári) A Citizens Democraty Corps nem profit orientált ma­gánszervezetét 1990-ben Ge­orge Bush, az USA elnöke kezdeményezésére hozták létre. Az alapítók célja az volt, hogy segítségére legyenek Közép- és Kelet-Európa or­szágainak a demokratikus in­tézményrendszer kiépítésé­ben és a szabad piacgazda­ság megteremtésére irányuló tevékenységben. Adatbázisuk azokról az amerikai szerveze­tekről tartalmaz információkat, amelyek önkéntes segítséget kívánnak nyújtani hazánkban szervezeteknek és magán- személyeknek programjaik megvalósításához. Többek között a mezőgazdaság, mű­vészet-kultúra, üzlet-pénzügy, energiagazdálkodás-környe­zetvédelem, egészség­ügy-szociális gondoskodás te­rületén tudnak segítséget nyújtani. A támogatás formája különböző lehet: így adomá­nyok, ösztöndíjak, technikai segítség, oktatás. Információs adatbankjuk könyv alakban is megjelent, amelynek címe Assistant to Hungary - Activi­ties of US Nonprofit Organisa tions, valamint Forrás Liste néven látott napvilágot egy ki advány, amely tevékenység területekre koncentrálva közö információkat. Emellett a CDC önkéntes nyilvántartássá rendelkezik, amely azokról a; amerikai állampolgárokról tar talmaz adatokat, akik idejük kel és szaktudásukkal kíván nak önkéntes segítséget nyúj tani a térség országainak. Se gítséget kínálnak például an goi tanításában, együttműkö dést az önkormányzatokkal : turizmus fejlesztése érdeké ben - hozzávetőleg 160 szak területről ajánlották fel tudá sukat. A CDC egyébként a kö zelmúltban indította el kisvál lalkozói programját, amely kis és középméretű magyar válla latoknak nyújt szakmai segíl séget. A szervezet által fel ajánlott lehetőségekről amely részletes és ingyenes • a 156-4520-os és a 156- 4776-os telefonszámon lehs érdeklődni, vagy levélben: C tizens Democraty Corps, Bi dapest 1015, Ostrom u. 23. em. 111. Illem és jómodor... Ajándékba virágot Sajtótájékoztató a Vajdahunyad várban Mazda-álmok Magyarországon Timföld-export Nem született még megál­lapodás a második félévi, il­letve hosszabb távra szóló magyar-orosz timföld-alumí­nium szállítási szerződésről. A tárgyalások nem szakadtak meg, de a megegyezést ne­hezíti, hogy az alumínium vi­lágpiaci ára jelenleg alacsony. Környezetvédelem Kínában Kína krónikus vízhiánnyal küszködik, különösen aszá­lyosabb északi vidékein és nagyvárosaiban. A kínai nagyvárosokban a csapvíz ál­talában alkalmatlan emberi fogyasztásra, csak házi szű­rőberendezéseken átszűrve és forralva iható. Veszélyes hulladékok A fejlődő országok a világ- termelésből 14 százalékkal részesednek. Iparuk évente átlag 338 millió tonna veszé­lyes és 2100 millió tonna egyéb hulladékot termel. 2000-re várhatóan 1 millió köbméter radioaktív hulladék halmozódik fel. Elsősorban a férfiak — s köztük is a hosszabb ideje nős férjek — figyelmébe ajánljuk az illemtan egyik sarkalatos tételét: a virág az egyetlen olyan ajándék, amelyet nem­csak jeles napokon (név-, szü­letésnap, házassági évforduló stb.), hanem bármikor lehet adni — s illendő el is fogadni! Ezen az egységes szabá­lyon belül azonban már elté­rőek a „mit, kinek, hogyan” előírások, sőt a virág-etikett­nek vannak mindmáig vitatott, eltérően értelmezett szabályai is. Abban egységes az illem­tanászok véleménye, hogy fe­hér vagy halvány színű csok­rokkal csak ifjú hölgyeknek szokás kedveskedni. (Más kérdés, hogy ki hol húzza az if­júi kor határát...) Abban sincs nézetkülönbség, hogy a vörös vagy tűzpiros virágok a meg­ajándékozott iránti erős vonza­lom kifejezői, s hogy például a tiszta kálacsokor kizárólag menyasszonyoknak dukál. Arról viszont máig sem jutott nyugvópontra a vita, hogy pá­ros vagy páratlan számú vi­rágszálból kell-e állnia egy-egy csokornak. Sokan az utóbbira esküsznek, sokan vi­szont azt vallják, hogy az ajándékozónak nem kell efféle „számmisztikával” foglalkoz­nia. Újabban megszületett az etikett-kompromisszum is — jellemző módon a külpolitika berkeiben. A leendő diploma­táknak szóló protokollútmu- tató ugyanis azt ajánlja, hogy tíz szálnál kisebb csokorban páros, nagyobb csokorban pá­ratlan számú virágszál sora­kozzék. Az ajándékozónak egyéb­ként nem valamiféle zsákba­macskaként, hanem kicsoma­golva, azonnal szemrevéte­lezhető formában illik átnyúj­tania az illatos figyelmessé­get. A divatos celofáncsoma­golás tehát maradhat, hiszen az átlátszó. Ugyanakkor a megajándékozottól azt köve­teli a jó modor, hogy a csokrot ne tegye félre mondjuk a ven­dég távozásáig, hanem nyomban rakja vázába. A budapesti Vajdahunyad várban a Mazda Motors Hun­gary Kft. tartott sajtótájékozta­tót a hét elején. Június elsejé­től mint a Mazda Austria GmbH leanyvállalata kezdi meg a cég a Mazda személy- és teherjárművek forgalmazá­sát. A kft szervízeléssel és eredeti gyári alkatrészek hazai forgalmazásával is foglalkozik majd. A magyar „Mazda-álom” valóra váltásához 35 millió fo­rintos beruházással építik fel a kereskedőhálózat központi te­lepét. A kft azonban ennyivel nem elégszik meg, a követ­kező három évben 280 millió forintot szeretne beruházni egy korszerű budapesti szer­vizállomás létesítésére. Eddig kilenc vidéki márkakereske­dővel kötöttek szerződést, ám nem titkolt tervük, hogy év vé­gére ezt a számot legalább húszra emeljék. Mint a sajtótá­jékoztatón elhangzott, So­mogy megye még olyan „fehér folt” a Mazda térképén — a legközelebbi márkaszerviz Pécsen van — amit minél előbb szeretnének meghódí­tani. Ausztriában tavaly a Volks­wagen és az Opel után Maz­dából adtak el a legtöbbet. A cég szeretné, ha a piaci ré­szesedése Magyarországon is elérné az 5 százalékot. Az autókra 3 év vagy 100 ezer ki­lométer garanciát adnak, de emellé még 3 év fényezési és hat év rozsdagarneia is jár. A Mazda hazánkban is a japán autókhoz „méltó” felszerel ségű kocsikat kínál. A csalár limuzinnak szánt új 626-c modell például alapváltozatt ban is tartalmaz szervóko mányt, elektromos ablakemt löt, elektromosan állíthat külső tükröt, központi zára elektromos tolótetőt és anter nát, valamint négy Blaupunl hangszórót. A nagyobb váltc zatoknál pedig az ABS és sebességtártó automata szériatartozék. A Mazda 43 1 pust forgalmaz hazánkban, legnépszerűbb a 323-as szí ria, de a szakemberek szeri a cég új „zászlóshajójára” 2500 ccm-es V6-os motorr szerelt MX6-os sportautóra találnak vevőt. Hogy menn^ ért?... Nos, a legoícsót Mazda 121-es 1 millió 50 ez< forintba kerül, míg az MX 6-c 167 lóerős változatát 2 mill 800 ezer forintért lehet mei vásárolni. B. Z: Szembeszökően bővül az autókínálat, az ismert és ke­vésbé ismert márkák kereskedőhálózatai gombamód sza­porodnak, sorra alakulnak az új vezérképviseletek. A vá­laszték bővülésével csak pénztárcánk vastagodása nem tud lépést tartani.

Next

/
Thumbnails
Contents