Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-22 / 146. szám

1992. június 22., héttő SOMOGYI HÍRLAP — SPORTMAGAZIN 13 A Kaposplast SC női asz­talitenisz-csapata az 1990- 91-es bajnoki évben szere­pelt először a nemzeti baj­nokság „elit” osztályában, az „A” csoportban. A tanu­lóévben a hetedik helyen végzett gárda az új szezon kezdetén komolyabb célt tűzött maga elé: a negyedik hely megszerzését és az ETTU-kupában a legjobb 16 közé jutást. A dr. Bolvári, Gazsi, Lim- bek, Rák, Alkonyi összetételű csapat vágott neki az átszer­vezett bajnokságnak. Közülük négyen már a korábbi sike­rekből is kivették részüket, Gazsi Ildikó pedig a Kanizsa Bútor együttesétől érkezett Kaposvárra. Jó bajnoki- és kupaszereplés Az új bajnoki rendszerben a csapatok létszáma tizenkettő­ről tízre, a játékosoké ötről négyre csökkent. Két páros mérkőzéssel bővült a csapat­találkozó műsora, eltörölték a kötelező ifjúsági játékos sze­repeltetését. E változások kedvezően érintették a Ka- posplastot, hisz megfelelő szintű ifjúsági játékossal nem rendelkeztek, a dr. Bolvári- Gazsi páros pedig az ország legjobbjai közé sorolható. Már a bajnokság kezdetén látszott, hogy három egyesü­letet — a Statisztika, a Disz­krét SE és a BSE — kiemel­kedik a mezőnyből, őket szinte lehetetlen megelőzni. Ez a későbbiekben be is bizo­nyosodott. A Tolna, a 31. sz. Építők, a Hejőcsaba, a Pos­tás, az Orosháza és a Kecs­kemét csapatánál viszont jobbnak ítélték a Kaposplast játékerejét. A jól sikerült felkészülés után az őszi szezonban — el­Egy esztendeje Mohamed koporsójaként lebeg az űrben a Kapos Zselic AC férfi asztali­tenisz-csapata. Gondjaikról már többször is szóltunk, s ha manapság akad a házuk táján elismerésre méltó, az minde­nekelőtt az életben maradá­suk. Egy éve annak, hogy a Kaposplast megvonta nevét és támogatását tőlük, azóta a hamleti „lenni, vagy nem lenni” lengi körül a szakosztályt. A hogyan továbbot már egy év­vel ezelőtt is megfogalmazták, de választ erre a mai napig sem találtak. A bizonytalanság hatása Varga János elnök széttárja kezét, amikor a jövő felől fag­gatom. Az agilis, váltig opti­mista sportvezető szeren­csére mindig talál valami ka­paszkodót, ami élteti benne a reményt sorsuk jobbrafordulá- sával kapcsolatban. Most is bizakodik, hogy nem kell be­zárniuk a kapujukat, s ha ne­hezen is, de tovább él a szak­osztályuk. Az elmúlt évben kudarcba fulladtak szponzor­szerzési kísérleteik, egy évti­zeddel korábban több pénzt fordíthattak a működésre,/nint jelenleg. Ezek után elképzel­hető, hogy miként élték meg a bajnoki évet. Sportolóik hétről hétre, mérkőzésről mérkő­zésre e bizonytalanság érze­tével álltak asztalhoz. Hogy mégis sikerült talpon marad­niuk, annak köszönhető, hogy tagjaik a lemondásokat is vál­lalva, szinte „éhbérért” vállal­ták a közszereplést. A klubnál a takarékosság ezernyi jelével találkozhat­tunk. Az eltávozott Popovics edző helyébe nem szerződtet­tek új trénert, s bár az előző évi tapasztalataik alapján tud­ták, hogy a B csoportban baj­nokságot nyert gárda erősí­Kitűnő évet zárt a Kaposplast Dr. Bolvári és Gazsi volt a csapat legjobbja A tárgyi feltételek továbbra is biztosítottak, a játékosok­nak távozási szándéka nincs. Vannak jelentkezők, akikkel a csapatot tovább lehetne erősí­teni. Ez azonban elsősorban anyagi kérdés. Háttá István vezetőedző, Gazsi Ildikó, Rák Szilvia, Alkonyi Szilvia, dr. Bolvári Katalin, Lim- bek Anett, Limbek Pál szakosztályvezető, Horváth Sándor egyesületi elnök sősorban dr. Bolvári és Gazsi vezérletével — mind a hat ri­vális csapatot aránylag nagy különbséggel legyőzték. így az őszi szezon végén a gárda a kitűzött negyedik helyen várhatta a folytatást. A tavaszi első két forduló­ban szerzett újabb két győze­lem után következett a baj­nokság egyetlen fiaskója, a 31. sz. Építőktől idegenben elszenvedett vereség. Ez azonban nem hogy visszave­tette, hanem inkább doppin­golta a lányokat, hisz a riváli­sok elleni hátralevő mérkőzé­seken esélyt sem adtak az el­lenfeleiknek. Ezzel a Kapos­plast női csapata az egyesü­let, de a megye asztalite­nisz-történetének is legsikere­sebb eredményét érte el az A-csoportos 4. hellyel. Somogy asztalitenisz-törté­netében először indulhatott csapatunk nemzetközi kupá­ban. Az ETTU-Kupa első for­dulójában 5:1 arányban győ­zött a Kaposplast a görög PERA Thessaloniki ellen. A következő fordulóban a leg­jobb 16 közé jutásért 5:0 arányban alig egy órai küz­delemben — verték az osztrák Askö Linz csapatát. A nyolc közé jutásért a ku­pavédő TSG Dülmen volt az ellenfél. A világ- és Eu- rópa-bajnokokat felvonultató kupagyőztes ellen 5:1 arányú vereséget szenvedtek. E ta­lálkozó azonban elsősorban a dr. Bolvári-Tongling mérkő­zés révén felejthetetlen él­ményt nyújtott az asztalitenisz szerelmeseinek. A csapat itt is elérte célját, és a Kaposplast nevét, játékerejét megismer­ték Európában is. Öt lány 178,5 pontja Haifa István vezetőedző az egyéni teljesítményeket érté­kelte. A legjobb eredményt a csapatkapitány dr. Bolvári Ka­talin érte el. Összesen 73,5 pontot szerzett, s ez országo­san is kitűnő eredmény. Kati nemcsak a játéktudásával, hanem fegyelmezett magatar­tásával, küzdőszellemével, sportszerűségével is kitűnt a mezőnyből. Gazsi Ildikó követi őt a sor­ban, aki 58 pontot gyűjtött. Felkészülését kisebb-nagyobb sérülések zavarták. A 18 talál­kozóból 16-ot végigjátszott, két mérkőzésen sérülés miatt nem tudott szerepelni. Figye­lemre méltó kettejük páros szereplése is. 18 mérkőzésből 13-at megnyertek, s csupán ötöt veszítettek el. Limbek Anett a csapattalálkozókon 22,5 pontot, Rák Szilvia 16,5, Alkonyi Szilvia pedig 9 pontot gyűjtött össze. Az egyesület játékosai va­lamennyi hazai ranglista ver­senyen elindultak. A legkie­melkedőbb teljesítményt az újonnan igazolt Gazsi Ildikó érte el. A különböző verse­nyek során 123 pontot gyűjtött össze. Az Építők Kupán pá­rosban Limbekkel az oldalán bronzérmes lett. Megnyerte a TOP 12 „B” versenyt, a TOP 12 „A” versenyen 8. lett, a magyar bajnokságon a ve­gyespárosban bronzérmet szerzett. Ót dr. Bolvári követi 104 ponttal, ami szintén kitűnő eredmény. Limbek 38, Rák 28, Alkonyi pedig 19 pontot gyűjtött össze. Még nem ké­szült el az országos ranglista az azonban már bizonyos, hogy Gazsi és dr. Bolvári az élbolyban fognak végezni és I. osztályú címet érnek el. Bizonytalan jövő A Kaposplast vállalat, mint fő támogató, nem bír el 3-4 millió forint éves támogatást, az önkormányzat anyagi hely­zete pedig ismert. Keresik az újabb szponzorokat, de a je­lenlegi gazdasági helyzetben — hiába a jószándék, az aka­rat, a sportszeretet — nem­igen tudnak segíteni. A szakosztály próbál saját erőből pénzhez jutni. Bérbe adják a csarnokot, hasznosít­ják a területüket, de mindez még a rezsiköltségnek is csak a törekedékét fedezi. Mintegy 3,5-4 millió forint kellene a zavartalan működéshez. Nagy kérdés tehát a jövő, a hogyan tovább. Horváth Sándor egye­sületi elnök és Limbek Pál szakosztályvezető elmondták: filléres gondjaik mellett óriási energia kell a fennmaradás­hoz. Drasztikus lépéseket ugyan tehetnének, de ez a je­lenlegi eredmények birtoká­ban visszalépés lenne. Igye­keznek minden eszközzel gondoskodni a csapat együtt tartásáról. A gárda léte vagy nem léte hosszú távon meg­határozhatja e sportág helyze­tét a megyében. Kele János A bajnokság végeredménye: 1. Statisztika 2. Diszkrét SE 3. BSE 4. Kaposplast 5. Tolnai SE 6.31. sz. Építők 7. Postás SE 8. Hejöcsabai CM 9. Orosházi MTK 10. Kecskemét 18 17 1 - 35 18 15 1 2 31 18 15 - 3 30 18 11 - 7 22 18 9 - 9 18 18 8-10 16 18 6-12 12 18 4 1 13 9 18 3 1 14 7 18 - - 18 0 Koldusbot helyett ütőt A zuhanás nem bukás a Kapos Zselic AC-nál tésre szorul, erről is le kellett mondaniuk. Megint csak azzal a csapattal vágtak neki az A-csoportos bajnokságnak, amelyik egy évvel korábban onnan kiesett. Ezek után el­képzelhető, hogy mekkora önbizalommal játszották végig az újabb bajnokságot. Jó rang­lista- és egyéni versenyered­ményeik alig akadnak. Az ok más, mint amire az olvasó gondol. Egyszerűen nem volt pénzük ezekre elutazni. Az el­nök így emlékszik a bajnok­ságra. Egy mérkőzésen múlott íme versenyzőik éves sze­replése százalékos arányban. Frank Béla: 73 százalék, Hay­den Zsolt: 32, Varga János: 28, Szabados Péter: 28. Az if­júsági korú Berdár Norbert nem nyert mérkőzést, ennek ellenére az ifi ranglista 13. he­lyezettje lett. Frank bajnoki szereplése az egész élvonal­ban is kiemelkedő. Okvetlen szót érdemel a Haydennel al­kotott páros-eredményük, hi­szen a bajnokság során a le­játszott tizennyolc mérkőzés­ből csak kettőt nem tudtak megnyerni, miközben váloga­tott párosokat is térdre kény­szerítettek. Adott tehát a magva egy ígéretesebb csa­patnak, mert azt talán monda­nunk sem kell, hogy a B-cso- portos tagsággal nem akarnak megelégedni. Híre érkezett, hogy a felsőházból nem min­denki vállalja az indulást. Ez „visszajuttatná” a kaposvária­kat az A csoportba. De hát egy év múlva ugyanezekkel a gondokkal kellene ismét szembenézniük. A pingpong szeretete — Valaminek történnie kell — mondja Varga János, majd így folytatja. — Ha nem élne bennünk a remény, már rég elszéledtünk volna, minket ugyanis nem egzisztenciális motívumok, hanem a ping­pong szeretete hajt. Ez táp­lálja hitünket, ezért is érezzük mind jobban a felelősséget a sportág iránt. Érdemes lejönni a csarnokunkba, ahol három lelkes tréner ötven-hatvan gyerekkel foglalkozik rendsze­resen. Számukra fontos a na­gyok példája. Az első osztályú mérkőzéseken láthatják iga­zán, hogy milyen követel­ményt állít ez a sportág, s hogy a szürke hétköznapokon mennyit kell érte dolgozni. A csapatunk együtt marad, de jó lenne erősíteni is. Van kisze­meltünk, tehát nem rajtunk múlik. Ezzel összefüggésben házon belül oldhatnánk meg az edzőkérdést, mert három versenyzőnknek is megvan a szakképesítése. Az elnök így zárta a beszél­getést. — Nem akarunk mást, csak tovább élni, és a kaposvári szép hagyományoknak meg­felelően folytatni a munkát. Ta­lán nem túlzott az igényünk.- Jutási ­A bajnokság végeredménye: 1. K. félegyháza 2. Postás SE 3. BVSC 4. Békéscsaba 5. Győri E. 6. Ceglédi VSE 7. Hejöcsabai CM 8. Bp. Spartacus 9. Kapos-Zselic AC 10. Szolnok 18 16 2 - 34 18 15 2 1 32 18 14 2 2 30 18 11 1 6 23 18 8 1 9 17 18 8-10 16 18 8-10 16 18 3 1 14 7 18 2-16 4 18 - 1 17 1 — A rajtnál abban remény­kedtünk, hogy a nálunk nem erősebb csapatokat, a Szol­nokot és a Bp. Spartacust meg tudjuk előzni és így meg­kapaszkodhatunk az A-cso- portban. Tehát a nyolcadik hely elérését tűztük célul ma­gunk elé. A korábban felsorolt gondok azonban a vártnál is jobban nyomasztották a klubot, s en­nek negatív hatását éppen a sorsdöntő pillanatokban nem tudták kivédeni. Jó példa erre az utolsó forduló, amikor ép­pen nagy riválisukkal a Bp. Spartacussal viaskodtak a fő­városban. Ha nyernek, ma­radhattak volna a legfelső házban. Vezettek is, majd tíz háromjátszmás mérkőzést vívtak, s ezekből nem tudtak annyit megnyerni, amennyi a győzelemhez kellett. Veresé­gük a búcsút jelentette,, mert egész évben csupán a szol­nokiakat győzték le kétszer.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents