Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-22 / 146. szám

1992. június 22., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső Milyen menedzsert válasszon maga mellé a vállalkozó? A képesség, a rátermettség, az önfejlesztés titka A fejlesztési stratégiát vá­lasztó cégek élére olyan me­nedzser kívánkozik, akinek domináló tulajdonsága a vál­lalkozási készség. Ennek megfelelően amikor a vezető személyéről döntenek, nem a vállalkozás jelenlegi, hanem jövőbeni nyereségszintjét kell számításba venni. A szelektív stratégiát vá­lasztó cégek élére olyan em­ber kell, akinek rendkívül jó az ítélőképessége, mert a vállalat irányítója nem ijedhet meg a körülmények váratlan változá­sától. Ilyenkor a személy kivá­lasztásánál feltétlenül figye­lembe kell venni mind a jelen­legi, mind a jövőbeni nyereség mértékét. A beruházáskímélő A hulladékba kerülő keres­kedelmi csomagolóanyagok — különösen az el nem bomló fóliák és más műanyagok — egyre aggasztóbb mértékben szennyezik a környezetet. Ennek lefékezése érdekében új csomagolási törvény lépett életbe az Európai Közösség országaiban, amely szigorú előírásokat tartalmaz. Az egyik legfontosabb felté­tel: az árukat visszaváltható csomagoló eszközben kell el­helyezni, s a visszavétel köte­lező. Amikor viszont ez nem oldható meg, akkor rövid idő alatt elbomló, a talajt, a vize­ket, a környezetet nem szeny- nyező, vagy ismét hasznosít­ható csomagolásban kell for­stratégiát választó vállalatok vezetőinek elsősorban kitűnő adminisztratív képességekkel kell rendelkezniük, ugyanis ehhez a stratégiához rövid távú nyereségszerzési célok csatlakoznak, a rendelkezésre álló forrásokat kell minnél job­ban kihasználni. Ez aligha le­hetséges másként, mint na­gyon fegyelmezett, összesze­dett munkával. A megfelelő vezető mellé megfelelő szer­vezeti rendet kell építeni, amelyben minden munkatárs tisztában van a maga felada­tával. Tudja, hogy kitől kaphat utasítást, meddig terjed a dön­tési jogköre, kinek tartozik fe­lelősséggel és kikkel szemben gyakorolhatja a hatásköréből galomba hozni. Ez utóbbi megoldás alkalmazható a friss gyümölcsre, zöldségre, gom­bára. Ezek a termékek csak így kerülhetnek az üzletek polcaira. Az ilyen élelmiszere­ket nyugati exportra termelő, szállító magyar cégeknek, vál­lalkozóknak elsőrendű érde­kük, hogy áruik csomagolása megfeleljen az előírásoknak. A Budai Dobozgyár idejé­ben felkészült a környezetkí­mélő csomagolóanyagok iránti kereslet várhatóan ro­hamos növekedésére. A kö­zelmúltban beszerzett nyu­gatnémet gépsorán a csoma­golóeszközök igen széles vá­lasztékát tudja gyártani, nem drágábban mint a műanyag. adódó jogait. A maihoz ha­sonló átmeneti időszakokban a vezetők még jobban függ­nek munkatársaiktól, mint egyébként, hiszen csak az ő közreműködésükkel van mód­juk információkat beszerezni, feldolgozni, megalapozottan dönteni. Márpedig ha a vezető magára marad a döntési fo­lyamatban, akkor nehéz el­érni, hogy adott esetben min­den megfelelő személyt egy asztalhoz lehessen ültetni, nyílt vitát lehessen folytatni, minden lényeges információt össze lehessen gyűjteni és kri­tika alá lehessen vetni, s a munkatársak igényeit is tel- jeskörűen figyelembe lehes­sen venni. A vezetők feladata munkatársaik szakmai és mű­veltségi színvonalának eme­lése. A korszerűen gondol­kodó vezető ezért nemcsak a termelékenység emelését Az Iposz Magyar Kézműves Kamara országos elnöksége legutóbbi ülésén a hozzászó­lók közül többen is kritizálták a gazdaság élénkítése ellen ható intézkedéseket, törvé­nyeket és a vállalkozók, iparo­sok nagy részét az ellehetet­lenülésig sújtó magas közter­heket. Arra buzdították a szövet­ség ügyvezető elnökségét, hogy igyekezzen elérni a vál­lalkozókat, az iparosokat hát­rányosan érintő törvények módosítását, azt, hogy az újak kidolgozásába az eddigieknél jobban vonják be az érdek- képviseleteket. A Magyar Kézműves Ka­mara meggyőződése, hogy a kisméretű vállalkozások, ru­galmas alkalmazkodóképes­ségük révén, a modern piac- gazdaság megteremtésének előmozdítói lehetnek. szorgalmazza, hanem a kollé­gák önértékelését is érvénye­síteni kívánja. A vezető gondolkodásának ez a két vetülete a gyakorlat­ban egyre erőteljesebben ér­vényesül és a személyiségfej­lesztés új irányait nyitja meg. A munaktársak önmegvalósí­tási igényét erősítheti, ha a vezetők bizonyos feladatkörö­ket és az azzal járó felelőssé­get is átruházzák munkatársa­ikra, ha több információt ad­nak nekik, elismerik teljesít­ményüket és ezt anyagilag, erkölcsileg egyaránt kifeje­zésre juttatják. Addig a pontig eljutni, hogy a vezetők és a munkatársaik egyformán megértsék a közös gondolkodás, a közös cselek­vés elkerülhetetlenségét — hosszan tartó folyamat. De megkerülhetetlen. Ferenczy Europress Javaslataikról, elképzelése­ikről levélben tájékoztatták az Országgyűlés elnökét, a mi­niszterelnököt, a tárcák veze­tőit, az országgyűlési bizott­ságok elnökeit, a hat parla­menti párt elnökét, a munkaa­dói érdekképviseletek elnö­keit. Az Iposz elsőként Kádár Béla külgazdasági minisztertől kapott választ, aki többek kö­zött kifejtette: tisztában van azzal, hogy mialatt Magyaror­szágon kiépült a piacgazda­ság jog- és intézményrend­szere, ige súlyos terhek nehe­zedtek a társadalom külön­böző rétegeire, így a vállalko­zókra is. Ennek káros hatásait ele­mezni kell és a restrikciós gazdaságpolitikát fokozatosan olyan törekvésekkel kell felvál­tani, amelyek a szelektív gaz­dasági növekedést segítik elő. Kereskedelem­technika Csehszlovákiában 1992. január elsejétől az importáru­cikkek 20 százalékára vám­emelést, 10 százalékára vám- csökkentést írtak elő. Emel­kedtek a vámok többek között a marha- és sertéshús, a vaj, a sajt, a búzaliszt, a repceolaj, a margarin, a kolbászáru, az almaié, a bor, néhány vegy­ipari termék importjánál. Vámmentesen vihetők be az országba a tenyészlovak, a tenyészmarhák, a gombakon- zerv, a narancslé. Export Amerikai cég réz- és alumí­nium sablont és öntecset vá­sárolna sürgősen. Amerikai-egyiptomi cég egy Egyiptomban tervezett 2x600 MW nagyságú hőe­rőmű létesítésében való köz­reműködéshez (tenderen való részvétel társ- vagy alvállal­kozás formájában) megfelelő tapasztalattal és referenciával rendelkező magyar partnert keres. A tendert hivatalosan augusztusban fogják kiírni. Holland cég Magyarország­ról különféle papíripari termé­keket vásárolna, többek között blokkokat, levélpapírt, iskolai füzeteket, műanyag füzetborí­tókat, polietilén tekercset. Osztrák cég importálna elektromotorokat, generátoro­kat, transzformátorokat, to­vábbá söprőgépeket, beton- tégla-gyártó gépeket, riasztó- berendezéseket. Import, együttműködés Spanyol cég gyermekcipő­ket kíván exportálni és impor­tálni. Indiai cég eladásra kínál gépipari cikkeket, bőr- és ru­házati cikkeket. Minden egyéb, Indiában kapható cikk beszerzését és magyaror­szági értékesítését vállalja. Szingapúri cég gyermekek részére írószereket, ajándék- tárgyakat gyárt. Cikkeihez magyarországi ügynököket, forgalmazókat keres, kapcso­latba lépne nagyobb könyvüz- let-hálózatokkal, áruházakkal. Pakisztáni cég mindenféle bőrárut kínál. (Férfi-női kabá­tok, zakók, nadrágok, motor- bicikli-ruházatok, utazótáskák, levél- és pénztárcák stb.) Indiai gyártó- és exportáló vállalat különböző pamutárut ajánl: kötött konfekció-divat­áru, ruházati cikkek, indiai konfekció-öltözetek. Görög cég kínál ékszereket kerámiából, arany és ezüst bevonattal. Német vállalat kapcsolatot keres különböző fémfeldol­gozó gépeket gyártó cégek­kel, főként préseket és tarto­zékokat gyártókkal. Svéd cég, amely gyárilag ál­lít elő családi házat, tőkeerős magyar partnert keres. A svéd cég adja a gépeket — technológiát — rajzokat a nyolcvan-százhúsz négyzet- méteres házakhoz, valamint a ház vitális részeit. A magyar partner telket, nyersanyagot adna és az értékesítést szor­galmazza. A kapcsolatfelvétel módjá­ról, az üzleti ajánlatokról a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara ad részletes tájé­koztatást, Kaposvár Bajcsy-Zs.u. 1/c. Telefon: 82/16-244. Új mérce a csomagoláshoz Eldobható helyett visszaváltható Az Iposz még reménykedik PÉNZ-TÁRCA Ma már egyre szélesebb azoknak a köre, akik nem egyszerűen vállalkozni sze­retnének, hanem rendelkez­nek bizonyos mennyiségű Szabad tőkével is, amelyet a tőzsdén próbálnak „fialtatni”, befektetni. Egyesek a részvényeket, a vállalati értékpapírokat helye­zik előtérbe, mások inkább az árutőzsdében látnak jobb üz­leti lehetőségeket. Ez utóbbi­ról viszonylag keveset tudni, hiszen alig három esztendeje alakult újjá a budapesti tőzs­dének ez a szekciója. Tenge- rentúli mintára szerveződött, úgynevezett magántőzsde ett. Kft, amelynek tagjai azo­nos jogokkal rendelkeznek és agyben tulajdonosok is. Jeien- eg két szekciója működik: az egyik a gabonatőzsde, a má­sik a hússzekció, amely ha még kicsit kialakulatlanul is, de már működik. A hazai árutőzsdén főleg takarmánykukoricát, takar­mánybúzát, étkezési — úgy­nevezett malmi — búzát, ár­pát, a hússzekcióban pedig élősertést forgalmaznak. Azonnali vagy határidős köté­sekkel lehet vásárolni, az előbbiben úgynevezett kis- termék — cukor, napraforgó, cirok, sárgaborsó, stb — is adható-vehető. Lehet a tőzs­dén cserélni, mondjuk búzát árpára, vagy bármi másra. Lehet bonyolult, úgynevezett fedezeti ügyleteket kötni — hedgelni —, és köthetők op­ciós ügyletek is. Az üzleteket a vizsgázott tőzsdetagok köthetik meg, ők tehát egyben önmaguk bróke­rei is. Tőzsdetag eredetileg csak természetes személy le­hetett, de tagságot vásárolha­tott számára jogi személy is. Szekciónként 50-50 tőzsdetag működhet, de országszerte ma már több mint kétszázan vannak, akik letették a szük­séges szakmai vizsgákat. A közelmúltban kezdte meg a működését a záhonyi áru­tőzsde, és a bartertőzsde is nyitva áll a befektetők előtt. Ez nem jelenti azt, hogy megtört a budapesti árutőzsde mono­póliuma, csupán az egyre nö­vekvő keresletnek, a széle­sedő befektetési igényeknek szeretne jobban megfelelni ez az üzletág. Lehetővé válik egy speciális tevékenység is, az úgynevezett arbitrázs, vagyis működési területet kapnak azok a spekulánsok is, akik az egyik tőzsdén megvett, a má­sikon eladott áruból szeretné­nek haszonra szert tenni. Ők azok, akik a piacot állandó forgásban tudják tartani. Akik tartanak egy-egy tőzs­dei bukás lehetőségétől, rendszerint azzal érvelnek: nem bíznak a brókerek tisz­tességében. Pedig nem árt tudni, hogy a klasszikus tőzs­dék áthághatatlan alapszabá­lya a tisztesség. Nyilvános a jegyzés, az üzletkötés tényét az erre a célra rendszeresített kötjegyeken rögzítik. Ezután az üzletből már nincs kiszál­lás. Erre a tőzsde pénzügyi el­számolási rendszere a garan­cia. Az elszámolási mecha­nizmus lényege az, hogy a napi záró árfolyamok és az egyes üzletkötések árszintje közötti különbséget folyama­tosan elszámolják a tőzsde minden tagjával, majd a vevő­től és az eladótól megkövetelt alapletétet úgy lebegtetik, hogy aki nyert az üzleten, azonnal felvehesse a hasznát, aki veszített, attól levonják a tartozását. Az áru leszállítá­sakor mindenki visszakapja az eredetileg befizetett alapletét­jét, amely az előbb említett pénzügyi manőverek fedeze­tét jelentette. És lényegében ez a tőzsde trükkje: mindenki az eredeti kötési áron kapja az árut, ilfetve aszerint fizet, de közben az alapletétje, a pénze úgy változhat, hogy nem ér­demes az üzletből kiszállnia. Orczán Csaba Sándor A jelenlegi gazdasági körülmények között háromféle üz­leti stratégia valósítható meg, mindegyikhez más és más típusú vezetőkre van szükség. Érdemes sorra venni ezt a három kategóriát. A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magun­kat. Hát akkor meg.. A tőzsde trükkje

Next

/
Thumbnails
Contents