Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-22 / 146. szám

1992. június 22., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 A stressz parancsa: támadj vagy menekülj! (2.) Ha már mérhető ^HlWBWBiWWlT^Minff a feszültség A nagysikerű Stresszkonrol magyar származású svéd szerzője, dr. Phil Michael Ben Menachem - munkatársunk­nak adott nyilatkozata első részében — kifejtette, hogy a ma emberében óhatatlanul fölhalmozódnak olyan feszült­ségek, amelyeknek feloldásához nem alakult ki a társa­dalmi eszköztár. Egyelőre csak olyan „menekülési útvona­lak” állnak rendelkezésre, mint a betegbiztosítási rendszer, a betegállományba vétel vagy az idő előtti nyugdíjazás. — A stressztől tehát csak úgy szbadulhatunk, hogy be­tegségbe, rokkant-állományba „bújunk" előle?’ — Lényegében igen. S erre akkor kényszerülünk, amikor a stresszorok az egészégre ká­ros, már-már elviselhetetlen mértékben felgyülemlettek. Természetesen vannak sze­rencsés alkatú, kiegyensúlyo­zott emberek, akiknek meg­van az a ritka képességük, hogy bármikor tudnak lazítani, relaxálni. Mások az alkohol­hoz vagy a droghoz nyúlnak, hogy szabaduljanak a feszült­ségektől. Ez persze hasonla­tos a foghúzásoknál alkalma­zott középkori „fájdalomcsilla­pításhoz”; amikor úgy fejbekó- lintották a pácienst, hogy el­vesztette az eszméletét. Vi­szont a foghúzás már csak­ugyan nem fájt... Ugyanakkor a legősibb álmok közé tarto­zik, hogy az ember úrrá tudjon, lennei azokon a testi funkció­kon, amelyeket az akaratunk­tól független — vegetatív — idegrendszer irányít. A keleti módszerek, az ősi jóga, a me­ditáció az elérhetetlenségből közelebb hozta ezeket az ál­mokat. Mivel a ma emberének na­gyon kevés ideje és módja van arra,hogy önmagával el- mélyülten foglalkozók, nyuga­ton mind szélesebb körben terjed az úgynevezett biofe- edback-módszer. Ezzel min­den különösebb gyakorlat nél­kül s főleg rövid időn belül át- vehtjük az eredetileg akara­tunktól független testi műkö­dések — például a vérnyo­más, az oxigénfogyasztás, a szívritmus, a testhúmérséklet szabályozását, illetve befolyá­solását. S így bárki könnyen megszabadulhat a nap folya­mán felgyülemlett stressztől, képessé válik a feszültségoldó relaxációra. A stresszkontroll-eljárást húsz éves kutatómunkával si­került kialakítanom — erről részletesen írtam hasonló című könyvbemben. Most a Lazíts az életedért című köte­temben közreadom mindazt, amit célszerű megismerni e módszerről. — A kontrollnak igen prakti­kus eszköze egy kincsinyke műanyagkártya... — Ezt alkalmazom svédor­szági magánklinikámon, s ma már Magyarországon is hozzá lehet jutni. Segítségével bárki másodpercek alatt ellenőriz­heti, hogy mennyi feszültség halmozódott föl a szervezeté­ben. A kártyán ugyanis egy kis érzékelő hártya van, amely a hüvelykujjal érintkezve elszi- neződik. Ha feketévé válik, akkor az illető stresszes álla­potban van; a feszültséget a vörös, a nyugodt állapotot a zöld, a relaxáltat pedig a kék jelzi. Ha az elszíneződés fe­kete vagy vörös, akkor egy kétperces, de igen jó hatás­fokú relaxációs módszert aján­lok pacienseimnek: az illető húnyja be a szemét és pilláit jó erősen szorítse össze. Lazul­jon el; szeméhéjáról minden feszültség eltűnik, behúnyt szemmel pihen. Vegyen mély lélegzetet, tartsa vissza a levegőt, szá­moljon tízig és lassan fújja ki. Utána számoljon tíztől vissza­felé egyik; egyenletesen léle­gezzen be s. minden kilégzés­nél — egyre lazultabban — mondjon egy-egy számot. Gondoljon például arra, hogy lépcsősoron halad lefelé, lent gondozott, szép nyári kert várja s mire az egyes szám­hoz ér, már kinn ül a kertben élvezi a nyugodt, kellemes légkört. Lassan nyissa ki a szemét... frissnek, pihentnek érzi magát. Takács Ilona Magyar írók világtalálkozója A szervezőbizottság elnöke Takáts Gyula lesz Keszthelyen • Augusztus 18-21 között rendezi meg a Magyarok Vi­lágszövetsége Budapesten a magyarok III. világkongresz- szusát. A háromnapos talál­kozó programjához számos kulturális, vallási, szakmai rendezvény és kiállítás kap­csolódik. Közülük egyiket, a piagyar írók első világtalálko­zóját Keszthelyen a Feste- tics-kastély dísztermében rendezik meg. A szervező bizottság elnöke Takáts Gyula Kossuth-díjas Költő, titkára pedig Király Zol­tánná, a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság ügyve­zető titkára. Takáts Gyulától kérdeztük: kiket várnak a találkozóra, és mi lesz a programja? — Eddig kétszáz író, költő jelezte: örömmel vesz részt a találkozón. Százan a Magyar írószövetség jelesei, s a Kár­pát-medencéből érkeznek. A másik száz író és költőtárs öt kontinensről utazik Keszt­helyre. Terveink szerint három szekcióban huszonöt, 10-15 perces előadás hangzik el majd a kétnapos rendezvé­nyen. A magyarság világiroda­lomban elfoglalt helyéről, kö­zép-európai szerepéről érte­kezünk. Azt szeretnénk újfent igazolni: a magyarságnak — amely a világon ugyan szét­szórva él — egységes iro­dalma van. Takáts Gyula azt is el­mondta: mivel nagy költsé­gekkel jár a találkozó, minden támogatásnak örülnek. Czinkotay-kiállítás Fonyódon A fonyódi művelődési ház minigalériájában Laczkó András, nyitotta meg a mű­vész balatoni ihletésű képei­nek minitárlatát. Egyebek között azt a felelősséget hangsúlyozta, amely az em­beriségre, az egész értelmi­ségre hárul, a környezet, a magyar tenger védelmében. Aranylakodalom 50. házasági évfordulóját ünnepelte a múlt héten a kaposvári Gálosi házaspár. Kárpáti Máriát és Gálosi Fe­rencet két gyermeke, négy unokája egy dédunokája kö­szöntötte a jeles napon. A mi falunk Ezzel a címmel hirdetett gyermekrajzpályázatot a mernyei önkormányzat. A beküldött mintegy 100 pá­lyamunkából hatot díjazott a zsűri; a mernyei óvodásokat pedig csoportos díjjal jutal­mazta Horváth István pol­gármester. A rajzokat a mernyei kultúrális napokon tekintheti meg a közönség. Vasutas természetjárók találkozója A Kaposvári MÁV nevelő- intézet adott otthont a vas­utas természetjárók 39. or­szágos találkozójának. A 215 hazai résztvevő mellett az Erdélyi Kárpát Egyesület 15 tagját is vendégül látták a szervezők. Lehetőséget nyújtottak arra, hogy me­gyénket is megismerhessék a távolról jött természetbará­tok. Gyalog- és autóbusztú­rák a műemlékek megtekin­tése és játékos vetélkedők gazdagították a tegnap zá­rult programot. Fehér keretben Akt-tanulmány Karácsony Ernő, Erdélyből áttelepült fiatal festőművész és grafikus alkotásait fehér ke­retek szegélyezik, és némely mű, hosszasabb szemlélődés után mintha ténylegesen ki akarna törni a rámás állapot­ból, gondolok itt elsősorban a Feszületre, amely a megfeszí­tettet izzó-vörös háttér előtt (világi bűn, vezeklés, avagy mi, emberek) ábrázolja. Bár témájából nem igazán fakad szimbolikus tartalom (nézőre bízott befogadással), mégis érezhető a Göcsörtös fán az átvitt értelem: mi más magya­rázná a színeiben robbanni készülő alkotás mozgalmas­ságát? Egészen más jellegű izzásról mesél a Gondban című női akt tartása, színvi­lága. A székelyudvarhelyi szüle­tésű Karácsony Ernő egész­séges kísérletezési igénye bi­zonyára korából fakad, s ez az igény egyébiránt remekül le­Gondban mérhető a Somogy Megyei Művelődési Központban most kiállított munkáin; bár techni­kai tudása nem kérdőjelez­hető meg, éreznivaló: saját egyéni hangja még nem iga­zán forrott ki. S hogy ez az út merre viszi, nehéz előrelátni: a virágcsendélet csakúgy „benne van” szellemében, mint a Depresszió. Vagy mint a Gyimesi kápolna és a Hargi­tai fenyves hangulata, -b-t­Göcsörtös fa és feszület I ■ * ■ ■ 1 A Szelence tartalma Nyitottság a pedagógiában Munkaértekezlet a tanítóképző főiskolán A balatonboglári Vörös ká- í polna melletti kis platón lévő ■ szabadtéri színpad nézőtere megtelt, a padsorok mellett későn jövők álldogállnak. Táblás ház van a Szelence gyermeknéptáncsoport évad­záró előadásán. A program a kisérő buda­pesti Méta zenekar muzsiká­lásával kezdődött. Majd más­fél órán keresztül szóló tán­cok (Jakabfi Ádám sűrű ma­gyarja, Bene Bálint kalota­szegi legényese, illetve Je- zernyiczky Zsuzsa üveges­tánca), párosok (Jakabfi Ádám és Országh Krisztina mezőségi kettőse), illetve csoportos táncok, (sóvidéki, somogyi, karádi, zempléni) szórakoztatták a közönséget, aratták le megérdemelt taps-jutalmukat. A szünetben a Szelence vezetői együttesükről szóltak: Szabó Zsolt koreográfus cso­portvezető: — Csoportunk a bogiári művelődési házban lelt ott­hont, tagjai bogiári és leilei gyerekek. Ma estére a fennál­lásunk óta eltelt nyolc év alatt táncolt anyagból válogattunk úgy, hogy a magyar népi- tánckincs minden lelőhelye egy-két tánc erejéig jelen le­gyen. A kísérő Méta együt­tessel régi kapcsolatban ál­lunk, kölcsönösen kedveljük egymást, ha módunk és pén­zünk van, őket hívjuk kísérő­nek. A Szelence együttes fontos feladatának tartja a játékok, dalok, táncok megismerteté­sét a helybeli és környékbeli gyermekekkel, közönséggel. Évente húsz-harminc elő­adásunk van, munkásságunk alapján nemcsak Somogy­bán? de országosan is a leg­jobbak között tartanak szá­mon. Menyhártné Huszár Haj­nalka, a bogiári művelődési ház vezetője: „Most hoztunk létre egy alapítványt, amely­nek az a célja, hogy minél több szponzort szerezzünk az együttesnek, hogy tovább fejlődhessen, újabb koreográ­fiákat vehessünk.” Szabó Zsolt. „Reméljük, hogy Boglár és Lelle szétvá­lása ellenére a leilei önkor­mányzat is támogatni fog.” Szalai Tünde— ugyancsak koreográfus — arról a lelke­sedésről beszélt, mely a gye­rek táncosokat fogja el egy-egy újabb tánc megtanu­lása közben. Kiemelte, mi­lyen nagy szerepet játszik a táncházmozgalom az új tán­cok megismerésében, meg­szerettetésében. Metz A mai pedagógia, amely nagy hangsúlyt helyez a sze­mélyiség minél gazdagabb ki­bontására, valamint az élet­ben való eligazodáshoz szük­séges kommunikációs kész­ség kifejlesztésére, Csokonai program néven hirdette meg a nevelőképzés reformját. A ka­posvári tanítóképző főiskoláról egy éve útnak indított prog­ramhoz azóta többen is csat­lakoztak. Részükre szervezett kétna­pos munkaértekezletet a Mű­velődési Minisztérium közok­tatásfejlesztési főosztálya és a fősikola. A negyvenhá­rom különböző, vezető peda­gógusképző intézet képviselői mellett az alapítványiskolák, valamint az innovációs cso­portok szakemberei, egyesü­letek képviselői— mintegy negyven szakember — vett részt az eszmecserén. A pedagógusok elsősorban a szakmáról váltottak szót, át­tekintették a, pályázat kiírásá­tól eltelt év eseményeit, meg­beszélték a gondokat és azt, hogy a szemléletmód kialakí­tásában még mire kell ügyel­niük. A program nyitottságára jel­lemző, hogy a különböző in­tézményekben meghonosított, külföldről adaptált elképzelé­sek éppúgy helyet kaptak a tanácskozáson, mint az egyéni, sajátos elképzelések. Tolnai Mária a társadalom- tudományi és közművelődési tanszék munkatársa, a prog­ram elindítója elmondta: sze­retnék, ha elképzeléseik az alapképzésben is teret nyer­nének. Ha a leendő pedagó­gusokról már a tanulmányaik során kiderülne, hogy meny­nyire alkalmasak a pályára, mennyire nyitottak a világ oJ- gai iránt, mennyire képesek külső megjelenésükkel, jelle­mükkel alakítani a fiatalokat. A kommunikációs zavarok fel­számolásának egyik kiváló módszereként említették az úgynevezett dráma-játékot. Ennek illusztrálására a Nagy­kőrösi Református Tanító­képző Főiskola drámaszakos hallgatói Debreczeni Tibor, a kaposvári tanítóképző főiskola dráma-csoportja Tolnai Mária vezetésével adott elő egy do­kumentum, illetve improvizá­ciós játékot. A program továbbvitele ér­dekében a résztvevők meg­beszélték, hogy jövőre Debre­cenben, a néprajzos neve­lőképzésről rendeznek há­rom napos konferenciát. (Várnai)

Next

/
Thumbnails
Contents