Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

4 1992. június 18., csütörtök Vevőt várnak, somogyi partnert keresnek Csíkszeredái konfekció A szakértő véleménye A talajt kímélni kell Csíkszeredán van a Szé­kelyföld egyik legjelentő­sebb és legpatinásabb gyára, a Ruhaipari Vállalat, amely ma már állami tőkéjű részvénytársaság. Kisipari szövetkezetből nőtt több mint 2100 dolgozót foglal­koztató nagyvállalattá, ex­portorientált arcéllel. Az 1989-es decemberi eseményeket megelőző idő­szakokban is a felszínen ma­radt: hála a közösség ráter­mettségének, termékei szín­vonalának. Ez utóbbi tette le­hetővé, hogy a 80-as években viszonylag jelentős üzleteket bonyolított le holland partne­rekkel. Ennek ma Is jelentő­sége van: a keleti piac össze­omlása ugyancsak gondot je­lentett, jelent a Csíkszeredái cég számára. A holland export maradt: főleg sportruházati cikkeket szállítanak oda. A napokban már készül az újabb téli modellkollskció. Egy ek­kora gyár azonban nem épít­het egyetlen kapcsolatra: ezért is került előtérbe a keleti csatornák beszűkülése után 82 új piacok felkutatása. Siker máris van: osztrák, olasz meg­rendelésekkel számolhatnak, A kép a június 4-6. között tartott Csíkszeredái nemzetközi vásáron készült de az elmúlt két esztendő so­rán más országbeli — köztük magyarországi — cégek is vá­sároltak tőlük. Technológiailag nem túl szakosított a gyár, s így vi­szonylag rugalmas a termék- szerkezet. Kevés olyan ruhai­pari tépnék van amelynek gyártására ne vállalkoznának. Készletről pedig bármilyen té­telben szállíthatnak női, férfi és gyermekruházati árucik­keket. Zsigmond Ágnes érté­kesítési osztályvezető tudósí­tónknak elmondta: szívesen építenek ki partner kapcsola­tokat Somogy megyei cégek­kel is. Várják őket a július 2-3, között Csíkszeredán megren­dezendő testvérvárosok vásá­rán. Értesüléseik szerint ezen jelen lesznek a kaposvári üzlet­emberek és cégek Is. FOGYASZTVA NEM CSÍP A GYÓGYHATÁSÚ GYÓGYNÖVÉNY Csalán a sajtbanI Ki hallott már ilyet? Valószínűleg so­kan felkap ák a fejüket az új­donság ha latán, ám akik csak egy kicsit s jártasak a termé­szetgyógyászatban, azok már kevésbé csodálkoznak azon, hogy a Baranya Megyei Tej­ipari Vállalat a csípős gyom­növénnyel ízesített sajttal je­lent meg a napokban. Kedvező élettani hatásai miatt a csalánt számos beteg­ség kezelésre (reumatikus panaszok ellen, vizelet- és epehajtóként) használják. A növény bővelkedik vitaminok­ban, az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen nyomelemekben, vasban, ká­liumban, magnéziumban. A csalánt natúr sajtok ízesí­tésére Hollandiában már al­Csalán a sajtban kalmazzák, ömlesztett sajtba azonban még senki nem ke­verte a csípős növény leveleit. A Baranya Megyei Tejipari Vállalat fiatal kutatómérnöke, a kaposvári származású Kol­lár Lajos munkája nyomán most friss joghurtot és túrót egyaránt tartalmazó semleges ömlesztett sajt-alapanyagba került a nem mindennapi ada­lékanyag. Az így kapott ter­mék zamata a friss széna illa­tára emlékeztet. Az új sajtba első osztályú, válogatott mi­nőségű, az országos Gyógy­szerészeti Intézet által be­vizsgált szárított csalánlevelek kerülnek, kíméletes hőkezelés után. Ezáltal a növény meg­tartja értékes vitamintartalmát, sőt, mivel megesszük, így nemcsak, a vízben oldódó anyagok juthatnak a szerveze­tünkbe. Egy-egy doboz fo­gyasztása mindenképpen hasznos lehet. A csalános sajt egy új termékcsalád első tag­jaként hamarosan az üzle­tekbe kerül. K. E. A csalán a szakkönyvek szerint igénytelen gyomnö­vény. Igen ellenáll gombák­nak, vírusoknak és baktériu­moknak, jól tűri a környezeti ártalmakat, Mindez arra utai, hogy igen gazdag vitaminok­ban, értékes nyomelemekben, aminosavakban, klorofilban és védőanyagokban (antibioti­kumokban). Kalóriatartalma jelentéktelen, tehát nem hizlal, de rostokban gazdag. A rostok a bélből nem szívódnak fel, megkötik és nem engedik a vérkeringésbe jutni a koleszte­rint, az érelmeszesedés, a szívinfarktus és az agyvérzés egyik fontos kiváltó tényező­jét. Javítja a gyomor, epe és a bél működését. Vízhajtó hatá­sánál fogva csökkenti a ma­gas vérnyomást. A csalános sajttal mi is egy lépéssel közelebb jutottunk az egészséges táplálkozáshoz. A mezőgazdaságban végbemenő tulajdonviszony válto­zás, a szerkezetátalakítás, a széleskörűen alkalmazott ke­mikáliák mind közvetlen vagy közvetett hatással vannak a termőföld minőségére. Milyennek látják a szakértők a ma­gyar termőtalaj állapotát? — kérdeztük dr. Kuti Lászlót, a Földtani Intézet talajgeológiai osztályának vezetőjét. — Vannak fekete földek, amik gabona számára alkal­masak, vannak szikes, homo­kos talajok. A talajtérkép, a domborzati viszonyok igen változatosak. A talajok — ezeknek a tényezőknek ará­nyaiban — sokfélék. Ami jó, arra vigyázni kell, hogy ne rontsuk el, ne segítsük a szi- kesedést, mocsarasítást, sa- vanyodást. — Tehát nemcsak a megőr­zés, de a megakadályozás, il­letve javítás is feladat? — Természetesen. A szer­kezetváltásnál erre nagyon oda kell figyelnünk, mert a művelés módja erősen befo­lyásolja a talaj minőségét, ál­lapotát. — -4 talajviszonyokat nyil­ván befolyásolja az iparosítás, és főleg a káros anyagokat el- vezetni-tiszt/tani képes infra­struktúra hiánya? ■— Az ipar már létesülésétől befolyásolja a mezőgazdasági talajokat. Egyrészt óriási terü­leteket vesz el. Kémiailag be­folyásolja a mik rö- 6S nem mikro-éíővilágot. Ide tartozik az utak, lakótelepek, a közle­kedés kiépítése is. Ezt tudo­másul kell venni, de hosszú távon érdemes a füstszűrést, a szennyvíztisztítást, a hulla­dékkezelést, tárolást is meg­oldani, mert ez évek múlva sokkal nagyobb károkat okoz, mint amennyibe létrehozásuk ma kerülne. Egyik legfőbb ve­szély, amely termőföldjeinket fenyegeti, sajátos módon ösz- szefügg az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb eredmé­nyével: a vezetékes vízháló­zat kiépítésével. Ugyanis nem szabad vízvezeték-hálózatot létrehozni a vele párhuzamo­san épülő csatornázat meg­építése nélkül. Ez pedig így történt. Vízöblítéses WC csa­torna nélkül, ipari létesítmény részleges csatornával és így tovább. A fekália har­minc-negyvenszeresére felhí­gítva, mosószerekkel, vegyi anyagokkal feldúsítva került a talajvizekbe, így a termőta­lajba. Az úgynevezett felsőta­lajvizek a helyeken elszeny- nyezödtek Szerencsére ez még nem országos jelenség, de sok helyen idéz elő veszé­lyeket humán egészségügyi­leg is. A legnagyobb baj az — hangsúlyozta —, hogy ez a veszély az emberekben még nem tudatosult. Sok helyütt az emésztőgödrök szerepét a már csak öntözésre használa­tos ásott kutak vették át. Ezek megtel ítődtek mezőgazdasági kemikáliákkal, sőt még a fer­tőtlenítésre szánt klórmésszel is. — Hogy ítéli meg a termés hozam növelésére irányult erőfeszítéseket? A szakme nem tart a termőtalaj kimerií lésétőlt — Ami a termelési rekord- hajszolást illeti, egy bizonyos a tartós túlterhelés minder élőszervezetet kimerít, a tér mőtalajt is. A talaj kimerülhe és tönkremegy, ha példáu hosszú éveken át monokultú rás művelést folytatnak rajta ugyanazt a növényt termelií évtizedekig. A vetésforgó ez ellensúlyozza. Megválasztó sánál figyelembe kell venni í mikroorganizmusok biológiájá is. Állandóan ellenőrizni mérni kell a talaj változó álla potát. A magyar földtan töbí mint száz éve működik. Prog nosztizálni is tudjuk a problé mákat, feladatokat. A lényei az, hogy ne rugaszkodjunk e a természet törvényeitől. Kardos Istvár Tervek már vannak... MEGÚJUL NAGYKANIZSA BELVÁROSA Május elején a Siótour részvénytársasággá alakult. A struktúraváltás során képződött nyereségérdekeit gazda­sági formátum fő tulajdonosa a megyei önkormányzat ma­radt, mely a vagyont nem, de a Somogy Megyei Idegenfor­galmi Hivatal nevet megöröklő másik szervezetét Siófokról Kaposvárra költöztette. Hamvas Péter igazgatóval a legfon­tosabb tennivalóiról beszélgettünk. (Kanizsai tudósítónktól) Hét különböző pályamű ér­kezett arra a tervpályázatra, amelyet Nagykanizsán a piac-tömb és környéke építé­szeti kialakítására írt ki a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium, a város önkormányzata, az Országos Műemléki Felügyelőség és a helyi Zéta Kereskedelmi Rt. Noha a közel egymillió összdí- jazásban részesülő tervek kö­zül egyiket sem fogadta el megvalósításra teljes egészé­ben a bírálóbizottság, a jövő­beni kialakítás reményében két utat ajánlott a város szá­mára. Az egyik terv az, hogy a jelenlegi piaci funkció — a ma­inál rendezettebb funkcionális és építészeti keretek között maradjon meg, másik, hogy összvárosi célokat szolgáló je­lentős közintézmény — könyv­tár, kamaraszínház, múzeum — épüljön ezen a területen. Bár a két alternatíva közüli döntés még nem született meg, annyi már bizonyos, hogy a város képviselő-testü- lete az építendő könyvtár he­lyét nem itt, hanem a Kálvin téren jelölte ki, illetve az első piaci funkciót javasló terv ellen szól, hogy egy részvénytársa­ság — amelyben az önkor­mányzat is részes — máshol óhajtja felépíteni az új vásár- csarnokot. Egyébként a kér­déskör még így sem teljes, hi­szen a város főterének átala­kítását célzó pályázatnak a beadási határidejét e hónap végéig meghosszabbították. Ez pedig még újabb módosí­tásokat, egyeztetéseket von­hat maga után. Tervek tehát vannak. De arra a kérdésre, hogy az így kialakítandó vá­rosközpont építési átalakítási munkálatai mikor kezdődhet­nek el, föltehetőleg a legilleté­kesebb válaszadó is csak kar­jai széttárásaival tudna vála­szolni. (dóró) — A Siotour célja az, hogy vagyona, amelyet kezel, minél nagyobb hasznot termeljen — mondta Hamvas Péter. — Ez egyben feltételezi azt is, hogy nem lehet kötelessége olyan feladat ellátása, amely nem ki­fejezetten az erdményességet célozza. Főképp a Bala- ton-parton kínálják szolgálta­tásaikat; létezik azonban a megye belső területein is igény, hogy propaganda se­gítségével közelebb vigyük hozzájuk az idegenforgalmat. Az idáig háttérbe szorult, de szabályos keretek között mű­ködő vállalkozásokat szeret­nénk támogatni; ezek lehet­nek állampolgárok, önkor­mányzatok egyaránt. — Mennyire fehér Belső-Somogy térképe, ha ki­rándulóhelyet keresünk rajta? — Elsődleges feladatunk most a megye, s főképp az amúgy is legrosszabb hely­zetben lévő Belső-Somogy idegenforgalmi értékeinek fel­tárása, bemutatása. Vannak olyan nem kiaknázott, elfelej­tett lehetőséget, például gon­dolok itt a települések látvá­nyosságaira, amelyeket cél­szerű lenne elővenni a „cilin­derből”. Különösen, ha azt akarjuk: a vendég ne csupán a Balaton-parton vegyen igénybe szálláshelyet. Akár pár órás kirándulásra, akár több napos tartózkodásra al­kalmas terepeket kívánunk hát „felderíteni”, hogy aztán rárajzoljuk azokat a jelenleg igencsak fehér térképre. A he­lyi fejlesztést pedig összehan­goljuk a nagyobb régióban zajló folyamatokkal — nem parciális érdekeknek, hanem összmegyei képnek kell meg­jelenni a kirándulni vágyók előtt. — Milyen szerepet játszhat az Országos Idegenforgalmi Hivatal és a vállalkozó között a megye? — Az OIH nem képes kap­csolatot tartani az összes ide­genforgalomban érdekelttel. Főképp, mert amíg a múlt esz­tendőben 1500-2000, addig az idén már 4-5000 e szférá­ban vállalkozót tartanak nyil­ván hazánkban — minden ti­zediket Somogybán! Fizikai képtelenség lenne ilyen nagy számú érdeket egységesen, s egyszersmind hatékonyan képviselni. Az OIH és a vállal­kozó között a megyei idegen- forgalmi hivatal látja el a tol­mács szerepét; közvetít, ha kell, finomít a megfogalmazá­sokon. — Milyen konkrét segítsé­get képesek nyújtani? — Egyetlen önkormányzat sem képes csak a saját erejé­ből színvonalasan megjelenni az idegenforgalom európai pi­acán; hiányzik hozzá a pénz, és a szellemi háttér. Ezért ajánlások, pályázatok soka­ságával szeretnénk valamiféle közös irányvonalat kijelölni a minőség felé, melyre aztán mindenki tervezhet, hosszú tá­von is. Czene Attila Csökkenő kamatok A kamatszint csökkenésé jól tükrözi, hogy a háromhó napos aukciós kincstárjegye kamata a múlt év végi 35 szá zalékról mára 26 százalékr esett vissza. Ez a csökkenés vállalkozói hitelekben mé nem jelentkezik, mert nőtt kihelyezés kockázata. Szigorú ellenőrzés1? A Munkaügyi Minisztériur várhatóan szigorítani fogja munkanélküli-segélyen levő ellenőrzését, mert sokan vis2 szaélnek a túlságosan liberé lis munkanélküli-ellátással. A ellenőrző apparátust legaláb kétszeresére kellene növelni. Talajminta-vizsgála Százhalombatta térségébe a környezetvédelmi felügyelt ség talajmintát vett a vasi sínek mentén, mintec 300-500 méteres körzetben, mérések alapján nem indokc az azonnali kárelhárítás. Öt új Airbus Öt Airbus repülőgépet ke az Aeroflot egyik orosz leán; vállalata. Az új gépek a t; vol-keleti vonalakon közli kednek. Az öt Airbus ára ös: szesen 375-400 millió dollár. SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG SOMOGY FEHÉR FOLTJA Tolmácsszerepben a Hivatal

Next

/
Thumbnails
Contents