Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-17 / 142. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. június 17., szerda Dr. Minarik György Apeh-elnök: a vállalkozói igazolvány is bánhatja Az adós adója AMIT BIZTOSAN NEM VALLUNK BE — ADÓCSÖKKENTŐ KILOMÉTEREK —AZONOSAN MINDENKIT (Folytatás az 1. oldalról) — Egyik napról a másikra feltűnnek fantom kft-k, ame­lyek aztán felszámolják ma­gukat, sok esetben százmilliós adóssággal. Velük szemben mire törekedhet a szervezete? — A jelenlegi körülmények között nem igazán tudunk ve­lük mit kezdeni. De nem is biz­tos, hogy ezzel a jelenséggel nekünk kell foglalkoznunk. Csak szúrópróba — A csalások kizárásának egyik eszköze lehet a terve­zett vagyonelszámoltatás. — A kormány rendeli el a vagyonnyilatkozat beadásá­nak határidejét. Tulajdonkép­pen három tárgykörre terjed ki: egyrészt az ingatlanokra, a nagyobb értékű ingóságokra, mint autó, híradástechnikai berendezések, amelyeket fel kell sorolni, és a készpénz, a kötvények, részvények beval­lására. — Az ellenőrzéssel kapcso­latban az embereknek rosz- szak a tapasztalatai. Hiszen a milliomos maszek, aki nyugati autócsodán járja a világot, sok esetben kevesebbet adózik, mint egy bérből vagy fizetés­ből élő. Az új rendszerben va­jon jobban figyelnek-e majd a visszásságokra? — Tekintettel a nagy számra, csak szúrópróba­szerű ellenőrzéseket terve­zünk, már csak azért is, mert önmagában a nyilatkozat el­készítésének 'különösebb szankciója nincsen. Alapve­tően arra szolgál, hogy a maj­dani időpontban történő elle­nőrzést megalapozza azáltal, hogy a későbbi vagyonnyilat­kozatot össze lehessen ha­sonlítani az időközben beadott személyijövedelem-bevallá­sokkal. — Milyen átfutási időt felté­telez a rendszer? — Legalább két-három év kell hozzá, hogy eredménye­ket lássunk. — Amúgy ön szerint rossz törvényi környezet közepette működik az Apeh? — Nem, nem. Arról van szó, hogy egyszerűen nagyon so­kan nem akarnak adózni. — A mértéktől függetlenül? — Igen, a mértéktől függet­lenül nem akarnak adózni. Nagyon jelentős a tisztessé­ges vállalkozások száma, de tény: sokan minden létező és lehetséges szabályt kijátszva kívánnak nagyon rövid idő alatt meggazdagodni. Ami tel­jesen nyilvánvaló, hogy irri­tálja a környezetet. A be nem vallottak — Sok a kiskapu? — Viszonylag kevés, de azért lehet adót megtakarítani, csak érteni kell hozzá. — Saját adóbevallását ön­maga készíti? — Persze. — No, és kapott vissza pénzt? — Á, dehogy, még rá is kel­lett fizetnem. — Tavaly mennyi adót rót­tak le a közös kasszába or­szágosan? — Majd 700 milliárd forintot. — Ön szerint mennyi lehet az, amit letagadtak? — Erre a legkülönbözőbb becslések vannak. Én azt mondom, hogy amit biztosan nem vallottak be tavaly, az 40-50 milliárd forintot tesz ki. Pontosan kiszámolni ezt per­sze — épp a jellegénél fogva — nem lehet. Olyan rendszert egyébként képtelenség létre­hozni, amelyben mindent meg lehetne fogni. — Meg tud jelölni ember- csoportot, amely rendesen adózik, s olyan foglalkozást vagy réteget, amelyre a legin­kább jellemző a csalás? — Igen, de elvből nem kí­vánok erről szólni. '— Nem szeret beszélni a személygépkocsi-használat most bevezetett adóztatásáról sem. — Igaz. Ez krónikus esete egy bonyolult szabályozás­nak. A személygépkocsi meg­lehetősen túlértékelt tárgy ma az országban. Mindenkit nagymértékben érdekel ennek furcsa szabályozása él jelen­leg. Lehet vitatkozni, hogy ez jó vagy nem jó, de az tény: nagyon sok esetben előfor­dult, hogy viszonylagosan óri­ási adózatlan jövedelemre tet­tek szert úgy, hogy kilométer­költségként írták nullára — papíron — bevételeiket. A hatóság jogai — Ön nem szigorúnak, ha­nem liberálisnak tartja a ma­gyar adóigazgatást. Mire ala­pozza ezt? — A nyugat-európai orszá­gokban az adóigazgatás na­gyon szigorú. Olyan mérték­ben szabályozott, ami ma Ma­gyarországon elképzelhetet­len. Szóval, jogosítványokkal rendelkezik a hatóság; nem­csak üzleti, de magánbank- számlákba is betekintési joga van, széles körű nyomozási lehetőséggel rendelkezik, ami fontos, hiszen az illegális il­letve kötetlen jövedelmeket csak oly módon lehet feltárni, ha mélyrehatóan vizsgálják azokat. Lényegesen hatéko­nyabban működő behajtási rendszerrel élhetnek. — Ráadásul nálunk a szán­dékosságot is bizonyítani kel­lene. Tehát ha az „ügyfél” úgy nyilatkozik, hogy nem ismerte a jogszabályt, nem vonható fe­lelősségre. — így van. — Akadnak, akik már arcát­lanul próbálják kihasználni a gazdaság útvesztői által kínált kiskapukat, a többség kárára. Az áfa-visszaigénylések hány százaléka jogos követelés? — A megfigyelt körben 30- 40 százalékos volt a jogosulat­lan visszaigénylés. — Meddig tartható az az ál­lapot, hogy a korrekt vállalat mindenfajta szabályt betartva túlterhelten léphet csak pi­acra, míg versenytársai nem fizetik semmiféle kötelezett­ségüket, s előnyhöz jutnak? — Ez viszonylag hosszú fo­lyamat. 1982-ben indultak a magántulajdonon alapuló vál­lalkozások. A végeredmény azonban az lesz, hogy a kü­lönböző környezeti feltételek azonos módon fogják terhelni a becsületest és a becstelent. Sajnos, egyik napról a má­sikra ezt a problémát nem le­het megoldani. Nem tud a jövőről — Amúgy milyen a közér­zete? A szervezet, melynek élén áll, nem éppen népszerű. — Jó, jól vagyok. Ez benne van a fizetésemben. — Az adórendszerbeli vál­tozások gondolkodásra kész­tetik az egész országot. Vár­ható-e még az idén „agy­torna”? — Év közben nem lesznek változások. Hogy mi lesz a következő esztendőben? Arról egyelőre fogalmam sincs. Czene Attila Magyarországon először Lótenyésztő szakemberek Kaposvárról Statisztikai adatok szerint az utóbbi években Magyaror­szág lóállománya örvendete­sen megszaporodott. De hogy a minőség is elérje azt a szin­tet amelytől híres lett a ma­gyar ló, szakember is kell. A Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Ka­rának továbbképzési osztálya, valamint a Lovasakadémia az igényekhez igazodva lóte­nyésztő szakmérnök és szak- üzemmérnökképzést indított 1990-ben. A négy féléves ok­tatás során tenyésztés, a lo­vak takarmányozása, állat­egészségügyi ismeretek, tar­tástechnológia, gazdasságtan és -hasznosítás tantárgyakból hallgattak előadásokat és vet­tek részt gyakorlati képzése­ken az ország minden részé­ből érkezett hallgatók. A tananyagot az egyes szakterületek legjobb hazai és külföldi művelői adták elő. Köztük volt a német Werner Schockemöhle világ- és Euró- pabajnok lovas, aki ma egy vi­lágszínvonalú sportlóte­nyésztő telep tulajdonosa és vezetője. Rajta kívül Wolf Kröber, Erich Fiadé és Rein­hard Baumgart — szintén a vi­lág lótenyésztés vezető szak­emberei tartottak előadásokat, magyar részről pedig dr. Bodó Imre, az Állatorvostudományi Egyetem professzora és dr. Hecker Walter, a Lovasaka­démia igazgatója. Az első magyar lóte­nyésztő szakmérnökök a múlt héten államvizsgáztak Kapos­váron. Ők tizenhármán — köz­tük Csíkvári Mónika Balaton- fenyvesről, Fehér Gábor Zi- mányból, Komjáthy György Kaposvárról és dr. Papp Mária Somogyjádról — a legmoder­nebb tenyésztési és tartási ismeretekről adtak számot, s kaptak elsőként ilyen jellegű diplomát. A szervezők a sikerre való tekintettel folyamatossá kíván­ják tenni ezt a képzést. Már szeptemberben indul az újabb tanfolyam. V. O. Busafogás — tiltott eszközökkel „Haláltánc” a csatornákban A Balatonnál pecázók és a turisták is tapasztalták a na­pokban, hogy a tóba torkolló csatornákban „forr a víz”. Nagy mennyiségű busa került például a fonyódi csatornába, s általában másfél méter ma­gasra is felugrálnak, kivetik magukat a kövekre, a partra... Ennek okáról Szakái Tamás, a Balatoni Halgazdaság terme­lési igazgatója elmondta: a napokban hatalmas esők vol­tak, s ezt a Balaton is „meg­érezte”. Vízáramlatok kelet­keztek, s ezek arra késztették a busákat, hogy ívási helye­ikre vonuljanak. A busa egyébként folyóban élő halfajta, s amikor eljön az ívási időszak, a folyóba úszik fel, ott rakja le ikráit, hogy mire azok leérnek a folyón, kikelje­nek. Ezt a busák a Balatonban nem tudják megtenni; a vízá­ramlatok azonban előhozták az ívási késztetést. A busák felúsznak a Balaton déli csa­tornáiba, s — ugrálnak. E tu­lajdonságukra mi sem jellem­zőbb, mint, hogy a 4 foknál magasabb hőmérsékletű víz­ben már csak eresztőhálóval lehet őket befogni. Volt egyébként már rá eset, hogy 2-300 mázsa busa is tartóz­kodott egy-egy ilyen esőzés után a csatornákban. A horgászok egy része igen sportszerűtlenül viselkedik — mondta a termelési igazgató. A halőrök ugyan járják a csa­tornapartot is, de volt olyan, akit életveszélyesen megfe­nyegettek: szigonnyal döfik át, ha nem engedi begyűjteni a zsákmányt... Van, aki vasvil­lával, s van, aki 4 négyzetmé­teres emelőhálóval „horgá­szik”, vagyis tiltott szerszá­mokkal fogja be a halakat, ki­használva a lehetőséget. Saj­nos, gyakran előfordul az is, hogy csak megsebesítik a szi­gonnyal, így ezek a halak né­hány nap múlva elpusztulnak, s nagyobb mennyiségű dög­lött busa kerül majd a víz fel­színére. A halőrök sokszor te­hetetlenek; nehéz megakadá­lyozni a „rabsicok” pusztítá­sait. Az árhullám elmúltával egyébként a busák visszavo­nulnak a Balatonba — már amennyi megmarad... T. K. Kiállítás és vásár Testvérvárosi kiállítás és vásár lesz július 1 —3-ig Csík­szeredán a szeredai városi tanács és a Novos kft szerve­zésében. A vásáron való részvételét jelezte Magyaror­szág, a Cseh- és Szlovák Köz­társaság, Moldva, Svájc és Norvégia jó néhány kiállítója. Gépgyári fordulat Kedvező fordulat jelei mu­tatkoznak a gödöllői gépgyár­ban: egy tengerentúli multina­cionális céggel alapít rész­vénytársaságot. Korszerűsítik a technikát 2 millió dolláros fej­lesztéssel, és áttérnek a kere­sett földmunkagép-elemek hegesztésére, gyártására. Ikarus Iránba Újabb 300 csuklós autó­buszt szállít Iránba az Ikarus Rt. A gyártásra már felkészül­tek, a szállítás a negyedik ne­gyedévben várható. A banki fizetési garancia már megér­kezett, a 40 millió dolláros megrendelés biztos munkát ad a gyárnak. Sűrűbb járatok Több szerelvényt közleked­tet e hét eleje óta a MÁV Ta­tabánya és Oroszlány között. Huszonnégy vonatpár jön-megy a két város között, s így lényegesen javultak e tér­ségben az utazási feltételek. (Fotó: Sebők Dezsi KEMPING ÉPÜL A PUSZTÁN Kereskedők lettek a volt mérnökök Tabról Kaposvár felé kanyarodva, a szántódi út jobb ol­dalán tábla hirdeti: legyen a vendégünk. KapolypuSztán a Videoton négy volt dolgozójának magántőkéjével két évvel ezelőtt indult a kereskedelmi-vendéglátóipari vállalkozás. A Videotonban dolgozó mérnökökből, elektromos szakemberekből 1989 de­cemberében megalakult az Unitab Kft számítástechnikai termékek gyártására és for­galmazására. Az import libera­lizálásával és korszerű számí­tástechnikai, híradástechnikai termékek hazai megjelenésé­vel, ez az elképzelés „halálra” volt ítélve. A társaság csak vegetált... Ä cég akkor lett igazából működőképes, amikor Faragó Béla üzemvezető, Riba László osztályvezető, Szekeres György műszaki technológus — 1990 tavaszán —, leszá­molt a gyáregységtől, majd be­lépett a kft-be a korábban szintén videotonos Kocza Vilmos üzemmérnök. A sze­mélycserék után megváltozott a korábbi elképzelés. A tagok vendéglátó, ipari és mező- gazdasági szolgáltatásra tár­sultak. Műszaki végzettségű szakemberek kapcsolódtak be a kereskedelembe! — Elszántak voltunk — mondja Faragó Béla ügyvivő. Tudtuk, hogy az a terület, amelyet kinéztünk magunknak kereskedelmi, vendéglátói, azaz szolgáltatói szempontból ellátatlan. A fekvése pedig igen kedvező a nyári idegen- forgalmi szezonban és a vi­lágkiállítás megrendezése esetén. — A Haladás termelőszö­vetkezettől béreljük a hétezer négyzetméter nagyságú, egy­kori major területét — folytatja Riba László. — Ezt természe­tesen szeretnénk megvenni. Vállalkozásunk viszonylag si­mán indult. Személyenként 400 ezer forint újrakezdési kölcsönt vettünk föl. Ami itt látható, az magánerőből, saját kivitelezésben valósult meg... 1990. augusztus 20-án nyi­tották meg az autósbüfét, ŐS2 szel pedig már indultak a szc lőoltvány-, gyümölcs- é díszfa-, valamint örökzöld-le rakattal. A bővítés folyamato: Megépült egy 30 négyzetme tér alapterületű éttermi rész. tavasszal rrfég vetőmag érte kesítésével is foglalkozta! Most azon dolgoznak, hogy nyártól melegkonyhás ver déglátóegységként üzemelje nek. A közeljövőben megnyi ják a tüzelő- és építőanyag-te lepet: a működtetésre bete társaságot alapítottak. A k szolgáltatásaival szerepet vá lal a pusztai és a környékbe lakosság ellátásában. — Hosszabb távú elképz« léseink között szerepel ec faházas kemping kialakítás valamint vendégfogadó ép tése — magyarázta Farac Béla. — Az országúti forg: lom, a telephely fekvése lehi tővé teszi egy benzinkút mei építését is. Az üdülő- és szc gáltató épületegyüttes megv lósítása érdekében most ki földi tőketársakat keresünk. Krutek Józs

Next

/
Thumbnails
Contents