Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-02 / 129. szám

2 SOMOGY HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1992. június 2., kedd Politikai kislexikon Thomas Klestil A most távozó diplomata-ál­lamfő, Kurt Waldheim után — aki egykor az Egyesült Nem­zetek Szervezetének főtitkári székében is ült — Ausztria újabb diplomatát választott el­nökének a Néppárt által tá­mogatott, mérsékelten kon­zervatív politikai nézeteket valló Thomas Klestil szemé­lyében. Ausztria most olyan ál­lamfőt keresel, akit'tisztelnek .. ..cuárokon túl, a határokon belül pedig alkalmas a ha­talmi-alkotmányos egyensúly biztosítására a gyakran még a szociallista-néppárti koalíció keretein belül is vitázó politikai erők között. A 60 éves közgazdász dok­tori disszertációját 1957-ben a világgazdaságról írta, s ez meghatározta egész, mindvé­gig töretlen karrierjét. Első fela­datként az osztrák kancellári hivatal gazdasági koordináto­raként dolgozott, majd az osztrák OECD-delegáció tag­jaként a világ legfejlettebb ipari országainak működését elemezte osztrák szemmel. Kereskedelmi kérdésekkel foglalkozott Ausztria washing­toni nagykövetségén majd az utolsó konzervatív kancellár, Josef Klaus titkáraként kapta meg az indító sebességet a politikai pályához, ami végül a legmagasabb közjogi méltó­ság elnyerését jelenti szá­mára. Az osztrák elnöki meg­bízatás 6 évre szól, a törvé­nyek lehetőséget adnak a meghosszabbításra egy újabb választási időszakra. A derűlá­tók ezt számításba véve máris azzal érvelnek: Klestil, ha le­tölti a kétszeres szolgálati időt, épp oly kiváló ismerőjévé vál­hat Ausztria minden gondjá- nak-örömének, mint amilyen a legendás (egyébként szocia­lista, tehát politikailag többé-kevésbé ellenlábasnak tekinthető) Bruno Kreisky kancellár volt. Róla azt hirdet­ték még ellenfelei is, hogy amit ő nem tudott a politikáról, azt már nem is volt érdemes tudni. Klestil politikai program­jának alighanem kulcsmon­data az, hogy „a hatalom elle­nőrzést igényel”, s ő maga az ellenőrzést „a felelősség ere­jével” kívánja gyakorolni. Ki­váló diplomáciai huszárvá­gással, lipicai lovak „segítsé­gével” washingtoni nagykö­vetként akkor is bejutott Ro­nald Reaganhoz, amikor jelen­legi elődje az Egyesült Álla­mok határait sem tudta át­lépni. Most elsősorban az Eu­rópai Közösség kapuinak megnyitásához számítanak „külügyi főtisztviselői” tapasz­talataira. Bejelentette egyéb­ként: hivatalbelépése — július 8. után — minél előbb felke­resi Ausztria keleti szomszé­dait — így Magyarországot — is. Kocsis Tamás Indiai áruk engedményes vására a Somogy Áruház konfekcióosztályán! Kínálatunkból: bakfis- és női aljak ' 590 Ft-tól bakfis kétrészes pamutruhák 2100 Ft helyett 1090 Ft bakfis kétrészes kocogóruhák (rövid-, bermuda­és hosszúnadrágos) 3100 Ft helyett 1490 Ft női kétrészes ruhák 2100 Ft helyett 890 Ft bakfisruhák 1900 Ft helyett 1050 Ft bakfishosszúnadrág 1570 Ft helyett 690 és 990 Ft mintás férfiing 1690 Ft helyett 990 és 1090 Ft lánykaruhák 990 Ft helyett 390,490 és 590 Ft- .. ...j■ ^ "■ ““ "" T"'V^......---------------- -------­Elhalasztották a Göncz*ügy tárgyalását Ma dönt a T. Ház a nyugdíjemelésről Másfél millió embernek tízmilliárd forint (Folytatás az 1. oldalról) A T. Ház így áttérhetett az egyes saját jogú nyugdíjak emeléséről szóló határozati javaslat megtárgyalására. Több mint másfél millió ember kap tízmilliárd forint összegű nyugdíjemelést. Azokról van szó, akiknek 1989. január 1 -je előtt állapí­tották meg a nyugdíját. Az emelés mértéke 3-tól 18 százalékig terjed a nyugdíja­zás időpontjától és a szolgálati időtől függően. Nőnek a rokkantnyugdíjak is. Surján László népjóléti mi­niszter leszögezte: ez az in­tézkedés azokon igyekszik segíteni, akiknek a a nyugdíja a legtöbbet vesztette az érté­kéből. Természetesen ettől függet­lenül sor kerül a tervezett szeptemberi második nyug­díjemelésre is. A hozzászólók egy része egyetértett a javas­lattal, a másik része szerint nagyobb összeget kellett volna a korrekcióra fordítani. Szóba került az is, hogy miért nem emelik az özvegyi nyug­díjakat és az árvaellátást. A képviselők — a módosító indítványok megtárgyalása után — ma döntenek a nyug­díjemelésről. A parlament foglalkozott az előző rendszerhez kötődő tár­sadalmi szervezetek elszá­moltatásával, vitatva az Állami Számvevőszék jelentését, hogy az MSZP és több más szervezet elszámolása hite­les. A T. Ház folytatta a posta- törvény vitáját. KÉRDŐJELEK Belgrád-bojkott Elfogyott a türelem — így indokolták a világszervezeti de­legátusok a „Kis-Jugoszlávia” ellen a hét végén elrendelt ENSZ-szankciók szigorúságát, kiterjedt körét. Kétségtelen, hogy a második világháború vége óta első ízben sújt ilyen átfogó büntetési csomaggal európai tagállamot az ENSZ, s ez önmagában is jelzi, milyen súlyosnak értékelik a Bizton­sági Tanács tagjai a délszláv válságot. Egyértelmű üzenet Belgrádnak? Az Egyesült Államok képviselője ezzel a megfogalmazással tolmácsolta kormá­nya reményét, hogy Belgrád a kivételesen kemény „meg­szorongatásra” talán véget vethet a vérontásnak Bosz­nia-Hercegovinában éppúgy, mint Horvátországban. Két­ségtelen, hogy sorban hangzanak el a bejelentések, Lon­dontól Bonnig és Bécstől Prágáig arról, melyik ország mi­ként veti alá magát az ENSZ intézkedéseinek, s a sorból Magyarország — amely egyike volt a BT-határozat előter­jesztőinek — sem marad ki. Veszélybe került Jugoszlávia részvétele a barcelonai olimpián, s Belgrádnak kiszámítha­tatlanul súlyos pénzügyi gondokat okozhat a kereskedelmi kapcsolatok részleges leépítése. Diplomáciai siker? Sajnos, a New York-i döntés önmagá­ban még nem garantál áttörést a jugoszláv krízis megol­dása ügyében. S nem csupán azért, mert déli szomszédsá­gunkban egyelőre inkább a konfrontáció, sem mint a hig­gadt kompromisszumok jegyében reagáltak a BT-döntésre, hanem azért is, mert minden hasonló szankció- és embar­góintézkedés hatásossága eddig kérdéses volt. Dél-Afriká- tól Líbiáig. Mi jöhet utána? Gyógyszer- és élelmiszer-stop? Diplomáciai vesztegzár? Katonai beavatkozás? Egész föl­drészünknek jobb lenne, ha a válság nem fajulna idáig. Szegő Gábor A hajózás zavartalan Megszakadt a légi összeköttetés (Folytatás az 1. oldalról) Egyelőre zavartalan a hajó­zás az Al-Dunán. Ám mivel kis-Jugoszláviában a helyzet áttekinthetetlen, fennáll annak a veszélye, hogy komoly fennakadások keletkezhetnek a hajózásban. A Határőrség egyelőre, nem kapott utasítást korlátozó intézkedések beve­zetésére a magyar-szerb ha­társzakaszon. Tegnap dél­utánra mégis hosszú kamion­sorok torlódtak össze az átke­lőhelyeken. Dánia válaszút előtt A konszolidált Dániát fölbojgatta a választás láza. Napok óta folyik a küzdelem a pártok kö­zött a lakosság szimpátiájának megnyeréséért, hogy csatlakozhasson az ország a Közös Piac­hoz.A szakszervezet székházába óráról órára érkeznek a friss jelentések a szavazatok vár­ható alakulásáról. Kopenhágában közben bé­kés tüntetéseket szervez a szélsőbaloldal, hogy megnyerje a lakosságot a „nem”-ért. A szociáldemokrata (korábban kormányzó) párt a csatlakozás mellett voksol, ám a párton belül is vannak ellenzők — nyilatkozta Preben Fold- berg, a dán szakszervezet munkatársa. — Miért fontos, hogy Dánia is csatlakozzon a Közös Piachoz? — A Közös Piac országaival közösen föllép­hetünk a Dániában is tapasztalható növekvő munkanélküliség ellen. A környezetvédelem­ben szintén együttműködhetünk a tagorszá­gokkal. Dániában európai kollektív szerződés meg­kötését is tervezik a a Közös Piac tagországai számára a munkaerőpiac szabályozása érde­kében. — Mi szól a Közös Piaci tagság ellen? — A félelem oka: Dánia elveszítheti azt a jó­létet, amelyet megteremtett, lesüllyed Portugá­lia, Görögország színvonalára. Nemzeti érzéí is diktálja, hogy nemet mondjon a nép a szava záson. Németország kétszer akkora lett, min az egyesítés előtt. Ha a németek uralják a Kö zös Piacot, hová vezet az út? A dán igen mellett szól ellenben az, hogy a: ország képére „gyúrják” át a Közös Piaco anélkül, hogy vesztenének. Ez a szociálde mokraták és a kormánypártiak véleménye. Magyarország közös piaci csatlakozásá mérlegelve a szakszervezeti vezető elmondta 2000 körül a csehekkel és a lengyelekké együtt „menetelhetünk” a tagállamokkal. A fel tételek teljesítése tőlünk függ. (Horányi Ligacsov súlyos vádjai Gorbacsov ellen Miközben Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő a Komszomolszkaja Pravda pénteki számában minden ko­rábbinál élesebben bírálta az orosz vezetést, s azt állí­totta, hogy az lényegében ugyanazokat a reformokat va­lósítja meg, amelyeket szovjet elnökként ö maga is célul tűzött ki, addig nem különben heves bírálat érte őt magát Jegor Ligacsov, a szovjet konzervatívok egyik vezéra­lakja, a Kreml egykori ideológusa részéről. Abból az alkalomból, hogy a napokban jelent meg Moszk­vában Ligacsov „A Gorbacsov rejtély” című könyve, a 71 éves konzervatív politikus a Szovjetúnió visszaállítására szólította fel a kommunistákat és azzal vádolta Gorbacsovot, hogy elárulta az országot és kiárusította a Nyugatnak. Egykori tisztviselők és újság- írók előtt Moszkvában mondott beszédében Liga­csov hangoztatta, hogy nin­csenek személyes ambíciói, de harcolni akar „a haza tönk­retevői ellen”. Az augusztusi puccsra ki­térve, Ligacsov azt állította, hogy szó sem volt Gorbacsov letartóztatásáról, s kijelen­tette: „nem nevezhetjük letar­tóztatásnak, ha valaki három napot tölt luxusszállóban a Krímben”. Hozzátette: „Találkoztam emberekkel, akik 15-20 évet töltöttek (Sztálin idejében) ret­tenetes körülmények közt tá­borokban és börtönökben, de ennek ellenére mint meggyő- ződéses kommunisták kerül­tek ki onnan. Nem fordítottak hátat a pártnak”. A Moszkvai Sajtóházban egybegyűltek lelkesen ünne­pelték Ligacsovot, akinek könyve az év második felében megjelenik az Egyesült Álla­mokban is. Kijutott a heves bírálatokból a jelenlegi orosz vezetésnek is. Ligacsov könyvében ke­mény szavakkal ostorozza „a jelenleg Oroszországban folyó veszélyes politikai tréfát”. Megállapítja: „Egy dolgot el lehet mondani: béke idején hazánk még sohasem szen­vedett ekkora veszteségeket, nem élt át ekkora szomorúsá­got”. A dicstelen peresztrojka A 300 oldalas könyve elő­szavában Ligacsov azt állítja, hogy a peresztrojka „olyan vál­tozásokat hozott hazánkban, amelyek drámaiak voltak rá­nézve és nem hoztak dicső­séget vezetőjének, Gorba- csovnak”. A könyvet bemutató sajtóér­tekezleten Ligacsov kemény szavakkal ostorozta a jelen­legi orosz vezetést, azt állítva, hogy csak a szocializmushoz való visszatérés menthetné meg az országot a romlástól. Miközben Gorbacsovot szinte szünet nélkül ünnepük a nyugati médiákban, addig a hazai tömegkommunikáció szinte tudomást sem vesz róla. Sőt, a csaknem 4 millió példányban megjelenő Izvesz­tyija egyik vezető hírmagyará­zója a napokban ezeket írta: „Az az ember, aki hazájában megdöntött minden rekordot az elutasítás és a nem szere- tettség terén, fürdik a dicső­ségben a földgolyóbison”. Történelmi vesztes A kommentátor, Sztaniszlav Kondrasov még odáig is el­ment, hogy összehasonlította Gorbacsov legutóbbi japáni és amerikai előadókörútját leg­főbb riválisának, Jegor Liga- csovnak utazásaival, aki „szin­tén dollárokért utazza be a vi­lágot”. Kondrasov, aki hosszú ideig védelmezte Gorbacso peresztrojkáját és csak a léc utóbbi időkben állt át a volt e nők bírálóinak táborába, nag tekintélyű, befolyásos újság róként ismert Moszkvában. „Gorbacsov történelmi mé tékű vesztes, nemcsak az e nökségét veszítette el, hanei az országot is, amelynek e nőké volt — ami egyedülál eset a történelemben” — vi lekedett Kondrasov. „Mindé erőfeszítés, amit tett, pont í ellenkező eredményt hozt mint amit célul tűzött mac elé. Úgy tűnt, hogy az ár eile akar úszni, de alig ért a vízb máris elsodorták őt az es mények hullámai” — írta. Moszkvában politikai me figyelők — vélekedik az AF tudósítója — jelenleg neve ségesnek ítélnek minden t lálgatást Gorbacsov esetlegi politikai visszatéréséről. E gondolásai a Szovjetúr visszaállításáról és a magá tulajdon elutasításáról nem lenek bele azokba az oro erőfeszítésekbe, hogy félté nélkül beevezzenek a szab piacgazdaságba. Ha ellenb az oroszok négy vagy öt harmadik világbeli életszím nalától kiábrándulnának a lenlegi politikából, akkor elf vetkezhet Gorbacsasov na órája — elvégre akkor m csak 65 éves lesz. — amíg a készlet tart! (217346)

Next

/
Thumbnails
Contents