Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-15 / 140. szám
1992. június 15., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK Döntés, kockázat, vállalkozás Az üzleti válalkozások mindig kockázattal járnak, a nyereség és veszteség esélyével. Amerikai üzletemberek szerint tíz — nagyjából azonos nagyságrendű — üzleti vállalkozásból nyolcnak nyereségesnek kell lennie ahhoz, hogy két esetben elviselhető lehessen a veszteség. Hogyan érhető el ez az arány? Alapjában az ésszerű kockázattal — mondják —, ami a döntés mechanizmusában rejlik. Vagyis nem csupán arról van szó, hogy az üzletember mer-e kockáztatni, hanem arról: képes-e arra az úgynevezett szimultán döntésre, amely szerint komplexen, egyidejűleg kell áttekinteni az információkat és a feltételeket. Továbbá: számol-e a döntés következményeivel és hatásaival? Ehhez széles látókör, alaposság, jó ítéletalkotási képesség, gazdag szellemi energiák szükségesek. Sajnos, ezek híján gyakoriak az úgynevezett „egymást követő döntés”-ek, amelyeknek éppen az a gyengéjük, hogy hiányzik belőlük az egyidejűség és a komplexitás. így óhatatlan, hogy fontos elemek elsikkadnak, esetleg háttérbe szorulnak, s ezáltal a következmények nem be- láthatóak. A döntésképtelenség gyakran jár üzleti kudarccal. Csakúgy, mint a másik véglet: az elhamarkodott, pánikos döntés. Ezek csak látszólag ellentétesek egymással; az élet ugyanis gyakran éppen azokat szorítja kényszerpályára, akik félnek dönteni. Ez sokszor ésszerűtlen kockázathoz vezet. Az ésszerű kockázat természetesen jó előkészítő munkát, , gondos elemzést igényel. Ám ez nem tarthat a végtelenségig, nem lehet túl aprólékos. A japán szakemberek szerint éles konkurenciahelyzetben már akkor is lehet kockáztatni, ha az előkészületi munkák a 60 százalékot elérték. Különösen fontos kérdések eldöntésénél egyesek előszeretettel hagyatkoznak testületekre abból a meggondolásból, hogy azok bölcsebben és kevésbé szélsőségesen döntenek. Ausztráliai pszichológiai kutatások ezt cáfolják — azzal, hogy a testületeknél föllép az úgynevezett kockázateltolódás, s ezáltal a testületek hajlamosabbak a szélsőséges döntésre és a nagyobb kockáztatásra, mint az egyének. A kockázateltolódásnak az a magyarázata, hogy mivel senkinek sem kell az egészért felelősséget vállalnia, ezért mindenki merészebben dönt. Ezt ösztönzi az is, hogy a teljesítményorientált társadalmakban a kockázatvállalás pozitív értéket képvisel, s az erősen kockázatos döntéseknél a testületek tagjai igyekeznek egymáson túltenni. Ennek következtében lehetséges, hogy a döntés irreális a kockázat ésszerűtlen lesz. Mindemellett a testületi döntéseket nem lehet teljesen száműzni sem a gazdasági, sem a politikai kockázatvállalásnál. Ám nagyobb szerepe kell legyen a személy felelősségének, a reális értékítéletnek és a jó döntési mechanizmusnak. Takács Ilona " l Az egyéni vállalkozók tb-járuléka Fizethet négyezret, de annak hatszorosát is Megváltozott március elsejétől az egyéni vállalkozók járulékfizetése. Az 1975. évi II. törvény módosítása és az 1992. évi IX. törvény értelmében az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők — ide értve az egészségügyi és szociális vállalkozásokat is —, a kisiparosok és a magánkereskedők, az egyéni ügyvédi tevékenységet folytatók, a közjegyzők tartoznak ebbe a kategóriába. A mezőgazda- sági kistermelők csak abban az esetben minősülnek egyéni vállalkozóknak, ha egyéb jogcímen nem biztosítottak. Tehát ha van munkaviszonyuk, öregségi, rokkantsági, baleseti, rokkantsági nyugdíjuk, öregségi, munkaképtelenségi járadékuk vagy mert korábban a mezőgazdaságán dolgoztak és ezért növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékot kapnak, akkor nem válthatnak ki vállalkozói igazolványt. A tudományos és művészeti, illetve szellemi tevékenységet folytatók is ebbe a kategóriába tartoznak, ha nincs más biztosítási jogviszonyuk, illetve ha nem öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok. Bár az egyéni vállalkozók körének meghatározása sem könnyű, még ennél is bonyolultabb a járulékfizetés összegének megállapítása. A törvény különbséget tesz a régebbi, a kezdő és a munkaviszony mellett jövedelemkiegészítésként vállalkozók között. Ezért a tb-járulék havonként fizetendő legkisebb és legnagyobb összege ebben az évben 4320 és 25 920 forint között mozoghat. Számszerű példák segítségével próbáljuk megmagyarázni a járulékfizetés mikéntjét. Akik már korábban is vállalkozók voltak, azok a tavalyi adóköteles jövedelmük 44 százalékát társadalombiztosítás, további 6 százalékát nyugdíjjárulék, míg 4 százalékát egészségbiztosítás címén kötelesek havonta befizetni a TB kasszájába. Tehát az a vállalkozó, akinek a személyi jövedelemadó-alapja tavaly 240 ezer forint volt, az idén havonta 10 800 forintot köteles fizetni. Akinek viszont rosszul ment a vállalkozása és egész évben csak 24 ezer forint jövedelemre tett szert, az a törvény értelmében havonként „csak” 4320 forint járulékot fizet ebben az évben a társadalombiztosításnak. Az igazán ügyes vállalkozók jövedelme hiába haladja meg — mondjuk — a 2 millió forintot, ebben az évben átmenetileg havonként „csak” 48 ezer forint jövedelem után fizet járulékot, illetve egészségügyi biztosítást. Aki új vállalkozóként az idén váltotta ki igazolványát, az ebben az évben előlegként fizeti a havi 4320 forintot. Jövő márciusban viszont az előleg és a személyi jövedelemadó alapján ténylegesen esedékes 54 százalék közötti különbö- zetet visszamenőleg is befizettetik velük. Sokan vannak, akik munka- viszony mellett úgynevezett kiegészítő tevékenységként kezdenek vállalkozásba. Ók az így szerzett jövedelmük 10 százalékát fizetik ezentúl baleseti járulékként, s ugyanennyit fizetnek a most kezdő és szintén jövedelem kiegészítésként vállalkozók is.-szabóKi legyen a Bármennyire állampolgári jog is a vállalkozás, mégsem lehet mindenki egyéni vállalkozó. Ehhez ugyanis az elhatározáson, a bátorságon túl kellenek egyéni adottságok és alapvető vállalkozásbeli, vál- lalkozásviteli ismeretek is. Nos, aki önbizalma, elegendő tőkéje híján inkább a társas vállalkozásokat választja, joggal számít arra, hogy majd megosztják a szükséges kockázatot. Nem mindegy azonban, hogy milyen társakkal és milyen vállalkozásba kezdünk. A társválasztásnál alapvető, hogy baráti vagy szakmai szempontokat vegyünk figyelembe. Mindkét választásnak vannak előnyei és hátrányai. Ha barátot választunk, előny az eleve meglevő bizalom, a nagyobb megértés, az érdekés értékszempontok rugalmasan kezelése, s egyáltalán: a nagyobb rugalmasság, az oldottabb vállalkozási légkör, a hjaggulat. Hátrány azonban — éppen ebből adódóan — a szigorú kontroll, a számonkérés, a szükséges belső fegyelem hiányos, a szakmai szempontok kőkemény érvényesítésének következetlensége. Ilyenkor kevésbé nézünk szembe a kegyetlen racionalitásokkal, a felelősséggel, és nem kellő időben történik a válságmenedzselés. A társaságban valakinek kézbe kell vennie a kormányrudat, utasításokat kell osztania; számonként sem lehet mindig baráti hangon, megértéssel. Nyilvánvaló azonban, hogy nemcsak alapíthatunk társas vállalkozást, hanem vásárolhatunk is tulajdonrészt már működő vállalkozásban. Ehhez azonban előzetesen a vállalkozásról és a tulajdonosokról kell alapos ismereteket szereznünk. Nehéz eldönteni persze, minek van nagyobb kockázata: vállalkozást alapítani és indítani vagy tőkével belépni egy már működő társaságba. Gazdasági társaságban kétféle módon vehetünk részt. Csak a tőkénkkel — másként fogalmazva: úgynevezett csendestársként — vagy tőkével és tevékenységgel. Ez utóbbi esetben — amikor a tulajdonos a saját vállalkozásának egyben alkalmazottja is — a haszon kiszámításánál és az érdekek érvényesítésekor több szempontot is figyelembe kell venni. Például azt, hogy mikor jár jobban a vállalkozó: ha tőkejövedelmet húz vagy ha bért kap? Az esetek döntő többségében a tőkejövedelem magasabb ugyan, de csak kevés vállalkozó engedheti meg magának, hogy év közben ne legyen jövedelme. Ez esetben viszont derekasan kell pengetni az adót, a biztosítást és a különféle járulékokat. Komoly döntéseket igényel a tulajdonosi érdekek maradéktalan érvényesítése és a menedzsment megszervezése is. A jó menedzsment költséges, de nélküle nincs eredmény. Ferenczy-Europress 7 Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső / Érvényes jogszabály A múlt héten Kaposváron, a MTESZ székházban tartott Szilágy megyei cégek termékbemutatóján egy sor üzleti tárgyalás kezdődött. Az érdeklődő magyar partnerek a Romániában május elsejétől érvényes külkereskedelmi szabályozásra vonatkozó kormányhatározatot a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamaránál vásárolhatják meg. / Árut keresnek Német beszerzési iroda ausztrál ügyfele számára vásárolna cukrászati termékeket, élelmiszert ajándék céljára, zománcozott edényeket, termoszt, kést, villát, konyhai, fából készült eszközöket. Amerikai cég ügyfele megbízásából vásárolna szokatlan ajándékféleségeket, kézzel gyártott tárgyakat és gyűjthető tárgyakat, amelyeket lakás díszítésére is lehet használni. Magma horvát cég élelmi- szeripari cikkeket, cukrot, lisztet, rizst, tésztaárut, befőtteket vásárolna. Imeth osztrák cég vásárolna 40 élelmiszer konténert. Amerikai cég kapcsolatot keres magyar cégekkel, amelyek padlóviasz applikátort gyártanak a padlóviasz elosztására (padlófelületek viasszal való egyenletes bevonására). Angol cég sürgősen vásárolna 200-300 tonna fagyasztott bárányhúst. Marhahús is érdekli. Német kereskedelmi vállalat sürgős ajánlatot kér fehér, finomított kritálycukorra (15 000 tonna). Import, együttműködés Olasz cég ruházati termékeket kíván eladni Magyarországon. Importőrökkel, forgalmazókkal keres kapcsolatot. Amerikai cég kapcsolatot keres magyar cégekkel, amelyek élelmiszert, bort kívánnak az USA-ba exportálni. Magyarországi megvételre kínál autógumit és különféle vontatókat. A cégnek az USA egész területén jó kapcsolatai vannak. Dán cég, amely szárazsüteményt gyárt, partnert keres termékeinek magyarországi értékesítésére. Magyar sütőipari, édesipari cégnek a know-how-t átadná. Korinthoszi mazsola (saját termelésű) bármely magyar árura cserélhető. Görög cég ékszereket kínál kerámiából, arany és ezüst bevonattal. Spanyol cég fékbetétet és kuplungtárcsát ajánl azbeszt és nem azbeszt minőségben. A kuplungtárcsákat teherautók, ipari gépek, autóbuszok, motorkerékpárok, villamosok és vasúti személykocsik részére is gyártják. Holland cég, amely szoba- és kerti növényeket exportál, magyar üzletfeleket keres. A kereskedelmi kapcsolatokról, az üzleti ajánlatokról részletes tájékoztatást ad a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, Kaposvár Bajcsy Zsilinszky u. 1/c. Telefon: 82/16-244. Több mint félmillió egyéni vállalkozó Az egyéni vállalkozók száma hazánkban — a Központ Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint —• meghaladja az 532 ezret. E létszám több mint fele — ösz- szesen 226,4 ezer — kisiparos; 158 ezer a kiskereskedő, 145 ezer a szabadfoglalkozású, a mezőgazdasági önálló vállalkozó azonban mindösz- sze 3000. Ismeretes, hogy az egyéni vállalkozók száma 1988-ig — az addig még fennálló adminisztratív és gazdasági korlátozások miatt viszonylag lassú ütemben emelkedett —, de azt követően felgyorsult a vállalkozási kedv. A vállalkozók száma 1988 végétől napjainkig több mint kétszeresére emelkedett. A statisztikai felmérések szerint jellemző, hogy az egyéni vállalkozók kezdetben előbb kisiparosi vagy magán- kereskedői engedélyt váltottak ki, s anélkül, hogy ezt feladták volna, kft-ket vagy betéti társaságokat alakítottak, esetleg más magánvállalkozásba kezdtek. Az viszont tény, hogy a ma működő egyéni vállalkozóik közül mindössze 150 ezren voltak 1987-ben is egyéni vállalkozók. A kereskedelemben tevékenykedő vállalkozók száma ma lényegesen több, mint az iparban, holott néhány évvel ezelőtt még fordított volt az arány. A szellemi szabadfoglalkozásúak körében igen sok — több mint 65 ezer — az ingó és ingatlanokat bérbe adó vállalkozó, és meghaladja a 13 ezret a tervezők száma. Az orvosok és állatorvosok között mindössze 4360 vállalkozó akad. A statisztika számot ad a nem nyereségérdekeltségű társadalmi szervezetek alakulásáról is. Eszerint ezeknek a szervezeteknek a száma az utóbbi három évben megduplázódott, s ma már megközelíti a 30 ezret. A növekedés oka elsősorban az, hogy a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesedésével ugrásszerűen emelkedett a külföldi képviseletek száma: az 1988. évi 219-ről 1139-re gyarapodott. Gombamód szaporodnak az alapítványok is. Ezek 70 százaléka közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatásokat, 28 százalékuk egészségügyi, szociális és kulturális, s,zoJgáltatásokat végez. Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara
