Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13 / 139. szám

SOMOGY HÍRLAP — BALATONI NYÁR 1992. június 13., szombat Államtitkári oromok DR. TARJÁN LÁSZLÓNÉ: AZ ÉSZAKI PARTOT SZERETEM, DE A DÉLIHEZ KÖTŐDÖM A Balaton gondot és örömet egyaránt bőven ad, dr. Tar­ján Lászlóné környezetvédelmi államtitkárnak. Láttuk őt mikor kotróhajót avatott a keszthelyi öbölben, aztán pedig az angolnapusztulással kapcsolatos szakértői megbeszé­léseken. — Milyen érzései vannak ha a Balatonról hall? A leginkább annak örülök, hogy a friss vizsgálati ered­mények bebizonyították, a Ba­laton víztömegének 95 száza­léka elsőosztályú, azaz ivóvíz minőségű. Ez persze nem azt jelenti, hogy igyunk a Balaton­ból. Ezt én sem teszem, jólle­het volt ilyen megkeresésem — úgymond, — ha olyan tisz­tának mondom a tó vizét, me­rítsek belőle. Itt csak arról van szó, hogy a szélsőségesen borúlátó vélemények ellenére a vízminőség nem ad okot ag­godalomra. Akkor sem, ha igaz, hogy a befolyó vizek kö­zelében valóban több a szennyeződés. A déli parton például az Endrédi patak, az ABC csatorna, a nyugati Öv-csatorna harmadosztályú vizet hoz a tóba. Hasonlóképp továbbra is gond a Zala torko­lat helyzete. Ennek megol­dása érdekében építjük a Kis-Balaton védőrendszerét, hogy a víz ott megpihenve, tisztultan érkezzen a Bala­tonba. Végülis a tó vize a gondokkal együtt is kiválóan alkalmas fürdőzésre. Az el­múlt hétvégén már én is füröd- tem benne, és valóban kelle­mes volt a víz. — Milyen személyes emlé­kek kötik a Balatonhoz? — Elkötelezettje vagyok a Balatonnak. Gyermekkorom óta minden nyarat a parton töl­töttem. Bogláron van egy kis hétvégi házunk. Szóval Bala­ton rajongó vagyok, s hogy mindent elkövetek a tó érde­kében, azt nemcsak köteles­ségként teszem, hanem sze­mélyes indítatásból is. — Melyik részét szeréti leg­inkább a tónak? — Innen a déli partról az északit. Füred és Tihany kör­nyékét látom a legszebbnek, mégis a déli parthoz kötődök jobban. Ez a hazám. — Sok tennivalót adott Ön­nek mostanában az anyagi okok miatt haldokló viharjelző rendszer „újraélesztése ”... — Boros miniszter úrral tár­gyaltam és segítőkészségé­nek köszönhetően sikerült megoldást találni. Ezen a nyá­ron így már a rendőrség mű­ködteti a viharjelző berende­zéseket. — A Balatonért mindenki aggódik, ám jóval kevesebben vannak, akik tesznek is... — Hogy aggódnak érte, az nem baj. Az már inkább, hogy a korábbi években elmaradtak az összehangolt lépések. A sok bába között valóban elve­szett a Balaton. Ez talán most megoldódik, mert — részben kezdeményezésemre — a Környezetvédelmi és Terület­fejlesztési Minisztérium lesz a balatoni ügyek koordinátora. Számolnunk kell például az­zal, hogy ha a viz fölmeleg­szik, újabb angolnapusztulási hullám várható. Máris felké­szültünk az angolnatetemek gyors összegyűjtésére. Fo­lyamatosan nagy erőkkel fo­lyik az angolna lehalászása is. Minden esély megvan tehát arra, hogy elkerüljük a tavalyi­hoz hasonló, az idegenforga­lomra is kiható vészhelyzete­ket. — Mit tart a legsürgetőbb környezetvédelmi feladatnak a Balatonnál? — Folytatni kell a csatorná­zást, a szennyvíztelepek ka­pacitásának bővítését, a szennyvíziszapok elhelyezé­sének a megoldását, a tisztí­tott szennyvizek elvezetését. Mindez jelenleg 60 százalék­ban már megoldott, nem ma­radhat azonban egyetlen szennyvízbefolyás sem. Külö­nösen jelentős az említett Kis-Balaton-i védőrendszer (Fotó: Kovács Tibor) kettes ütemének megépítése, ugyanis még mindig a Zala fo­lyó hozza a tóba a külső szennyeződés 40 százalékát. Ha a védőrendszer megvaló­sul, a tó délnyugati részén is ugrásszerűen javul majd a vízminőség. Bíró Ferenc A tó pusztul, de fürdőzésre alkalmas A tudós esete a vadassal meg a vízzel (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Herodek Sándor igaz­gató, a biológia tudományá­nak kandidátusa készséggel válaszol, amikor az intézet munkájáról faggatom. — Tradíció immár, hogy fő­képp Balaton-kutatással fog­lalkozunk; ezt a tó környezeti állapota teszi indokolttá. A munkacsoportok a víz kémiai összetételét, az algák és a baktériumok tevékenységét, a vízi gerinctelen faunák táplál­kozását, populációjuknak a Balaton életében betöltött sze­repét, illetve a főbb halfajok táplálkozását, növekedését és szaporodását vizsgálják. Má­sik osztályunk a gerinctelen ál­latok idegrendszerét, annak szabályozási mechanizmusát kutatja. — A tavi élővilágot fo­lyamatosan szükséges figye­lemmel kísérni, nem akkor kell kapkodni, amikor már zavarok fordulnak elő — tette hozzá. — Meg kell hát ismernünk szerkezetét, hogy ha baj adó­dik, akkor tudjuk: hol keletke­zett, miképp lehet beavat­kozni. — Várható-e az idei nyáron a halpusztuláshoz hasonló zavara tó élővilágában? — A Balatonnak több baja van. A legismertebb ezek kö­zül a halpusztulás, mert na­gyon feltűnő: szaga van, és szemmel látható. Eddig három Ilyen katasztrófa érte a tavat: 1965-ben, 1975-ben illetve ta­valy. A furcsa az, hogy világ­szerte elég gyakran marad fel­táratlan a tömeges halpusztu­lás oka. Magyarországon az elsőt egy, a mezőgazdaság­ban használatos, de azóta már betiltott vegyszer okozta; tíz esztendővel később is mé­regre gyanakodtak. A múlt nyáron azonban vegyszert nem lehetett kimutatni, s a vízminőség sem változott olyan mértékben, hogy okként jelölhetném meg. Ráadásul csak az angolna döglött, igaz, az tömegesen, jelentős gon­dokat okozva az idegenforga­lomban is. Az egyetlen konk­rétum, amit megfigyelhettünk, az volt, hogy ezekben a ha­lakban egy parazita féregfaj rendkívüli mértékben elszapo­rodott. — Milyen problémákká szembesül még egy Bala ton-kutató? — Nagyon jelentős a nác pusztulása. Sok helyütt mái csak csomókban áll, ott is ahol korábban egyenleteser borította a partokat. Ha jó megnézzük a víz alatti hajtá sokat, látható a rothadás. Ki pusztul azon a területen is ahol a közvetlen környezetbő nem érheti szennyezés a ná dast. A pusztulás pontos oká még nem ismerjük; hosszú ku tatásokat igényel, hogy feltár hassuk a kór okát. S baj var áz algákkal is ez talán a Bala ton legnagyobb és legállan dóbb problémája. Túl sok táp anyag jut a tóba; egy része : települések szennyvizéből, < többi műtrágyából származik A Kis-Balaton visszaállításátc és a már foszforral telített üle dék eltávolításától várhat« csak erdemény. Sajnos, nen kifogástalan egyes strandol bakteriológiai állapota sem. — Hatékonyan működik a t biológiai szűrője? — A Kis-Balatonra két me dencét terveztek. Az egyi csaknem elkészült és nagyoi jól működik; a belejutó fősz fórnak több mint hatvan száza lékát visszatartja. A másikna is már öt esztendeje funkcic nálnia kellene, de hiányzik befejezéséhez hárommilliár forint. Itt befejeztük a beszé getést. A tudós társai után ir dúlt az étkezőbe. Jó étvágyé kívántam neki. De azt hiszen hogy tisztítatlan Balaton-víze ivott a vadas után. Czene Attil MIT TUDUNK AZ ANGOLNÁKRÓL? Nemeseik, pusztulásuk, az életük is rejtélyes Az angolnák telepítése, tö­meges pusztulása valószínű­leg hosszú időre vitatémát szolgáltat a szakembereknek. A vizek élővilágának tudós ismerői azonban állítják, hogy e kígyómozgású furcsa hal egész élete tele van olyan mozzanatokkal, amelyek mindmáig talányosak és szinte megmagyarázhatatla- nok. A hazai vizekben a balatoni telepítést megelőzően is min­dig előfordult angolna vándor hal, amely érdesvizekben fej­lődik, de ívni a távoli Sargasso tengerbe, a Bermudák és a Bahama szigetek közé „uta­zik”. Ikráit meghatározott hő­mérsékleten, 300-800 méte­res mélységben rakja le. Az angolna-ikrákból 5-6 mil­liméteres, átlátszó, fűzfalevél alakú lárvák kelnek ki, ame­lyeket a Golf-áram Európa nyugati partjai felé hajt. Az apró lárváknak kerek három évre van szükségük ahhoz, hogy megtegyék a Sargasso tenger és az Európai partok közötti 8000 kilométeres utat. A vízimaratoni közben fokoza­tosan átalakulnak úgynevezett üvegangolnává; édesvízbe kerülve pedig fokozatosan pigmentálódnak, testük hen­geressé válik. Tízezrével vágnak neki a fo- lyóknak, hogy az áramlással szemben, minden akadályt le­küzdve egyre feljebb jussa­nak. Viszonylag hosszú távol­ságokat tudnak szárazon — például fű közöft — megtenni, így olyan tavakba is eljuthat­nak, amelyek folyókkal nin­csenek közvetlen összekötte­tésben. Általában 6-10 évig tartózkodnak az érdesvízben; ragadozóként halakat, ikrákat, rákokat, békákat fogyaszta­nak. Amikor közeledik ivarérett­ségük kora, az úgynevezett ezüstangolnák szemei erősen megduzzadnak, hasuk ezüs­tösen csillog, a táplálkozáss felhagynak, beleik sorvadá nak indulnak. Ezután — rém szerint nyári, holdfényes é szakán — elindulnak vissza, tenger felé. Megjelölt péld. nyok révén derült fény arr hogy napi 50 kilométert megtesznek. Mintegy másf évig tart a vándorlás, s telj sen ivaréretten érkeznek vis sza oda, ahonnan elindultak, Sargasso tengerbe. Itt m csak az utolsó aktus követk zik, az ikrák lerakása. Mert < egyben búcsú az élettől — vizek különös állata az ut dókról való gondoskodás ut; elpusztul. Schmidt Égi Sárkányrepülők a Balaton körül „Trabanttal” a felhők fölött Holnap délelőtt 10 órakor „sárkánypi­lóta” rajtol a balatonlellei reptéren, hogy hat nap alatt berepülje a Nagykanizsa- Böhönye-Sármellók-Batyk-Sümeg-Ra- poska-Siófok-Andocs-Szőlőskislak- Kaposújlak útvonalat. Négy kategóriában avatnak bajnokot, a legjobb 12 versenyző jogot nyer a spanyolországi világbajnok­ságon való indulásra. A hajlékony szár­nyat Rogelló fedezte föl 1949-ben; Ma­gyarországon 24 évvel később, a Nagy- kevély lábánál hajtott végre sárkányrepü­lést a Műegyetem néhány bátor pilótája. A légi alkalmatosság, amelyet a legtöbb­ször Trabant-motor hajt előre a szeli szárnyán, 40-100 kilométeres sebesé gél gyűri le a távolságot. Mint a Magy Köztársaság elnökének szárnysegédjé értékesültünk róla: Göncz Árpád válla a Balaton Csillagtúra védnökségét. — ez Kövek a nemzeti kincsben Ha a Balatont emlegetjük, mindig előkerülnek a cilinder­ből a bűvös szavak: „nemzeti kincs”, „magyar tenger”, „össznemzeti érdek”... Nos, elég csak végigsétálni a par­ton, hogy megállapíthassuk: a nyilatkozó vagy rég járt erre­felé és rosszul informálják, vagy hosszú idők során hoz- záigénytelenedett a körülmé­nyekhez. Fontónk Balatonbogláron, a Matróz közre nyíló öbölben készült. A Vasutasüdülő hat uszály vörös követ boríttatott a vízbe. Csónakmenhely ké­szült, és horgászni is jól lehet majd a 40 méteres hullámtörő- ről... Nem tudom, ki találta ki, s ki adta áldását rá pecsétes engedéllyel. Az bizonyos: csúnya dolgot „követtek” el. (czene) 6

Next

/
Thumbnails
Contents