Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-13 / 139. szám
SOMOGY HÍRLAP — BALATONI NYÁR 1992. június 13., szombat Államtitkári oromok DR. TARJÁN LÁSZLÓNÉ: AZ ÉSZAKI PARTOT SZERETEM, DE A DÉLIHEZ KÖTŐDÖM A Balaton gondot és örömet egyaránt bőven ad, dr. Tarján Lászlóné környezetvédelmi államtitkárnak. Láttuk őt mikor kotróhajót avatott a keszthelyi öbölben, aztán pedig az angolnapusztulással kapcsolatos szakértői megbeszéléseken. — Milyen érzései vannak ha a Balatonról hall? A leginkább annak örülök, hogy a friss vizsgálati eredmények bebizonyították, a Balaton víztömegének 95 százaléka elsőosztályú, azaz ivóvíz minőségű. Ez persze nem azt jelenti, hogy igyunk a Balatonból. Ezt én sem teszem, jóllehet volt ilyen megkeresésem — úgymond, — ha olyan tisztának mondom a tó vizét, merítsek belőle. Itt csak arról van szó, hogy a szélsőségesen borúlátó vélemények ellenére a vízminőség nem ad okot aggodalomra. Akkor sem, ha igaz, hogy a befolyó vizek közelében valóban több a szennyeződés. A déli parton például az Endrédi patak, az ABC csatorna, a nyugati Öv-csatorna harmadosztályú vizet hoz a tóba. Hasonlóképp továbbra is gond a Zala torkolat helyzete. Ennek megoldása érdekében építjük a Kis-Balaton védőrendszerét, hogy a víz ott megpihenve, tisztultan érkezzen a Balatonba. Végülis a tó vize a gondokkal együtt is kiválóan alkalmas fürdőzésre. Az elmúlt hétvégén már én is füröd- tem benne, és valóban kellemes volt a víz. — Milyen személyes emlékek kötik a Balatonhoz? — Elkötelezettje vagyok a Balatonnak. Gyermekkorom óta minden nyarat a parton töltöttem. Bogláron van egy kis hétvégi házunk. Szóval Balaton rajongó vagyok, s hogy mindent elkövetek a tó érdekében, azt nemcsak kötelességként teszem, hanem személyes indítatásból is. — Melyik részét szeréti leginkább a tónak? — Innen a déli partról az északit. Füred és Tihany környékét látom a legszebbnek, mégis a déli parthoz kötődök jobban. Ez a hazám. — Sok tennivalót adott Önnek mostanában az anyagi okok miatt haldokló viharjelző rendszer „újraélesztése ”... — Boros miniszter úrral tárgyaltam és segítőkészségének köszönhetően sikerült megoldást találni. Ezen a nyáron így már a rendőrség működteti a viharjelző berendezéseket. — A Balatonért mindenki aggódik, ám jóval kevesebben vannak, akik tesznek is... — Hogy aggódnak érte, az nem baj. Az már inkább, hogy a korábbi években elmaradtak az összehangolt lépések. A sok bába között valóban elveszett a Balaton. Ez talán most megoldódik, mert — részben kezdeményezésemre — a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium lesz a balatoni ügyek koordinátora. Számolnunk kell például azzal, hogy ha a viz fölmelegszik, újabb angolnapusztulási hullám várható. Máris felkészültünk az angolnatetemek gyors összegyűjtésére. Folyamatosan nagy erőkkel folyik az angolna lehalászása is. Minden esély megvan tehát arra, hogy elkerüljük a tavalyihoz hasonló, az idegenforgalomra is kiható vészhelyzeteket. — Mit tart a legsürgetőbb környezetvédelmi feladatnak a Balatonnál? — Folytatni kell a csatornázást, a szennyvíztelepek kapacitásának bővítését, a szennyvíziszapok elhelyezésének a megoldását, a tisztított szennyvizek elvezetését. Mindez jelenleg 60 százalékban már megoldott, nem maradhat azonban egyetlen szennyvízbefolyás sem. Különösen jelentős az említett Kis-Balaton-i védőrendszer (Fotó: Kovács Tibor) kettes ütemének megépítése, ugyanis még mindig a Zala folyó hozza a tóba a külső szennyeződés 40 százalékát. Ha a védőrendszer megvalósul, a tó délnyugati részén is ugrásszerűen javul majd a vízminőség. Bíró Ferenc A tó pusztul, de fürdőzésre alkalmas A tudós esete a vadassal meg a vízzel (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Herodek Sándor igazgató, a biológia tudományának kandidátusa készséggel válaszol, amikor az intézet munkájáról faggatom. — Tradíció immár, hogy főképp Balaton-kutatással foglalkozunk; ezt a tó környezeti állapota teszi indokolttá. A munkacsoportok a víz kémiai összetételét, az algák és a baktériumok tevékenységét, a vízi gerinctelen faunák táplálkozását, populációjuknak a Balaton életében betöltött szerepét, illetve a főbb halfajok táplálkozását, növekedését és szaporodását vizsgálják. Másik osztályunk a gerinctelen állatok idegrendszerét, annak szabályozási mechanizmusát kutatja. — A tavi élővilágot folyamatosan szükséges figyelemmel kísérni, nem akkor kell kapkodni, amikor már zavarok fordulnak elő — tette hozzá. — Meg kell hát ismernünk szerkezetét, hogy ha baj adódik, akkor tudjuk: hol keletkezett, miképp lehet beavatkozni. — Várható-e az idei nyáron a halpusztuláshoz hasonló zavara tó élővilágában? — A Balatonnak több baja van. A legismertebb ezek közül a halpusztulás, mert nagyon feltűnő: szaga van, és szemmel látható. Eddig három Ilyen katasztrófa érte a tavat: 1965-ben, 1975-ben illetve tavaly. A furcsa az, hogy világszerte elég gyakran marad feltáratlan a tömeges halpusztulás oka. Magyarországon az elsőt egy, a mezőgazdaságban használatos, de azóta már betiltott vegyszer okozta; tíz esztendővel később is méregre gyanakodtak. A múlt nyáron azonban vegyszert nem lehetett kimutatni, s a vízminőség sem változott olyan mértékben, hogy okként jelölhetném meg. Ráadásul csak az angolna döglött, igaz, az tömegesen, jelentős gondokat okozva az idegenforgalomban is. Az egyetlen konkrétum, amit megfigyelhettünk, az volt, hogy ezekben a halakban egy parazita féregfaj rendkívüli mértékben elszaporodott. — Milyen problémákká szembesül még egy Bala ton-kutató? — Nagyon jelentős a nác pusztulása. Sok helyütt mái csak csomókban áll, ott is ahol korábban egyenleteser borította a partokat. Ha jó megnézzük a víz alatti hajtá sokat, látható a rothadás. Ki pusztul azon a területen is ahol a közvetlen környezetbő nem érheti szennyezés a ná dast. A pusztulás pontos oká még nem ismerjük; hosszú ku tatásokat igényel, hogy feltár hassuk a kór okát. S baj var áz algákkal is ez talán a Bala ton legnagyobb és legállan dóbb problémája. Túl sok táp anyag jut a tóba; egy része : települések szennyvizéből, < többi műtrágyából származik A Kis-Balaton visszaállításátc és a már foszforral telített üle dék eltávolításától várhat« csak erdemény. Sajnos, nen kifogástalan egyes strandol bakteriológiai állapota sem. — Hatékonyan működik a t biológiai szűrője? — A Kis-Balatonra két me dencét terveztek. Az egyi csaknem elkészült és nagyoi jól működik; a belejutó fősz fórnak több mint hatvan száza lékát visszatartja. A másikna is már öt esztendeje funkcic nálnia kellene, de hiányzik befejezéséhez hárommilliár forint. Itt befejeztük a beszé getést. A tudós társai után ir dúlt az étkezőbe. Jó étvágyé kívántam neki. De azt hiszen hogy tisztítatlan Balaton-víze ivott a vadas után. Czene Attil MIT TUDUNK AZ ANGOLNÁKRÓL? Nemeseik, pusztulásuk, az életük is rejtélyes Az angolnák telepítése, tömeges pusztulása valószínűleg hosszú időre vitatémát szolgáltat a szakembereknek. A vizek élővilágának tudós ismerői azonban állítják, hogy e kígyómozgású furcsa hal egész élete tele van olyan mozzanatokkal, amelyek mindmáig talányosak és szinte megmagyarázhatatla- nok. A hazai vizekben a balatoni telepítést megelőzően is mindig előfordult angolna vándor hal, amely érdesvizekben fejlődik, de ívni a távoli Sargasso tengerbe, a Bermudák és a Bahama szigetek közé „utazik”. Ikráit meghatározott hőmérsékleten, 300-800 méteres mélységben rakja le. Az angolna-ikrákból 5-6 milliméteres, átlátszó, fűzfalevél alakú lárvák kelnek ki, amelyeket a Golf-áram Európa nyugati partjai felé hajt. Az apró lárváknak kerek három évre van szükségük ahhoz, hogy megtegyék a Sargasso tenger és az Európai partok közötti 8000 kilométeres utat. A vízimaratoni közben fokozatosan átalakulnak úgynevezett üvegangolnává; édesvízbe kerülve pedig fokozatosan pigmentálódnak, testük hengeressé válik. Tízezrével vágnak neki a fo- lyóknak, hogy az áramlással szemben, minden akadályt leküzdve egyre feljebb jussanak. Viszonylag hosszú távolságokat tudnak szárazon — például fű közöft — megtenni, így olyan tavakba is eljuthatnak, amelyek folyókkal nincsenek közvetlen összeköttetésben. Általában 6-10 évig tartózkodnak az érdesvízben; ragadozóként halakat, ikrákat, rákokat, békákat fogyasztanak. Amikor közeledik ivarérettségük kora, az úgynevezett ezüstangolnák szemei erősen megduzzadnak, hasuk ezüstösen csillog, a táplálkozáss felhagynak, beleik sorvadá nak indulnak. Ezután — rém szerint nyári, holdfényes é szakán — elindulnak vissza, tenger felé. Megjelölt péld. nyok révén derült fény arr hogy napi 50 kilométert megtesznek. Mintegy másf évig tart a vándorlás, s telj sen ivaréretten érkeznek vis sza oda, ahonnan elindultak, Sargasso tengerbe. Itt m csak az utolsó aktus követk zik, az ikrák lerakása. Mert < egyben búcsú az élettől — vizek különös állata az ut dókról való gondoskodás ut; elpusztul. Schmidt Égi Sárkányrepülők a Balaton körül „Trabanttal” a felhők fölött Holnap délelőtt 10 órakor „sárkánypilóta” rajtol a balatonlellei reptéren, hogy hat nap alatt berepülje a Nagykanizsa- Böhönye-Sármellók-Batyk-Sümeg-Ra- poska-Siófok-Andocs-Szőlőskislak- Kaposújlak útvonalat. Négy kategóriában avatnak bajnokot, a legjobb 12 versenyző jogot nyer a spanyolországi világbajnokságon való indulásra. A hajlékony szárnyat Rogelló fedezte föl 1949-ben; Magyarországon 24 évvel később, a Nagy- kevély lábánál hajtott végre sárkányrepülést a Műegyetem néhány bátor pilótája. A légi alkalmatosság, amelyet a legtöbbször Trabant-motor hajt előre a szeli szárnyán, 40-100 kilométeres sebesé gél gyűri le a távolságot. Mint a Magy Köztársaság elnökének szárnysegédjé értékesültünk róla: Göncz Árpád válla a Balaton Csillagtúra védnökségét. — ez Kövek a nemzeti kincsben Ha a Balatont emlegetjük, mindig előkerülnek a cilinderből a bűvös szavak: „nemzeti kincs”, „magyar tenger”, „össznemzeti érdek”... Nos, elég csak végigsétálni a parton, hogy megállapíthassuk: a nyilatkozó vagy rég járt errefelé és rosszul informálják, vagy hosszú idők során hoz- záigénytelenedett a körülményekhez. Fontónk Balatonbogláron, a Matróz közre nyíló öbölben készült. A Vasutasüdülő hat uszály vörös követ boríttatott a vízbe. Csónakmenhely készült, és horgászni is jól lehet majd a 40 méteres hullámtörő- ről... Nem tudom, ki találta ki, s ki adta áldását rá pecsétes engedéllyel. Az bizonyos: csúnya dolgot „követtek” el. (czene) 6
