Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-11 / 137. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJ ÁSOK OLDALA 1992. június 11., csütörtök Tájékoztató az emelésről Táskái méz Termelői akácmézet szereztek be és értékesítenek e héttől kezdve a kaposvári nyugdíjasok boltjában. A szokásos nyitvatartási időben, egykilós „kiszerelésben” juthatnak a táskái méhésztől származó édességhez az egyesület tagjai. Hajléktalanok segítése Hazánkban 170 intézmény évi 200 millió forintba kerülő szolgáltatással segíti a hajléktalanokat. Az ellátást az ön- kormányzatok végzik; hetven népkonyhán több mint ötezer ebédet főznek naponta, s a menhelyeken 2500 hajléktalant helyezhetnek el. Kárpótlási melléklet A kárpótlásról adott tízoldalas mellékletet június 2-i számához a Népszabadság. A témával foglalkozó törvényeken kívül — egyebek mellett — az életjáradékra való átváltásról, a kamatozásról is tájékoztat. Öreg pilóták Második világháborús pilóták találkoznak szeptemberben Budapesten. Az idős repülők Olaszországból, Romániából, Angliából, az Egyesült Államokból, Németországból és Oroszországból érkeznek, s jelszavuk: "Fiúk, nyújtsunk egymásnak békejobbot IÚjra vasúton A Lenti-Rédics-Lendva vasútvonal újjáépítését tervezik. A magánvállalkozásban épülő magyar-szlovén vasúti összeköttetéshez — amelyet a két világháború eseményei szakítottak meg — magyar oldalon megvan a pályatest. Egyházi gimnázium Számos somogyi diák is alma materének vallja a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumot, amely — a pécsi közgyűlés döntése nyomán — ismét egyházi tulajdonba kerül. A cisztercita rend a jövő év júliusában veszi át az intézményt. Az 1989 előtt megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti 'rokkantsági nyugdíjakat — az Országgyűlés döntése értelmében — az elismert szolgálati időtől és a megállapítás időpontjától függően emelik. Az emelés a következők szerint alakul. A III. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjas ellátása e táblázat szerint emelkedik. Az /-//. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíja azonban 13 százalékkal emelkedik, kivéve, ha a szolgálati időre és a nyugdíjazás időpontjára tekintettel a 18 százalékos emelésre jogosult. Az emelés összegének meghatározásánál azt a szolgálati időt kell alapul venni, amelyet a nyugdíj megállapításánál, az ellátás esetleges módosításánál — ide értve a politikai rehabilitáció alapján elismert szolgálati időt is — figyelembe vettek. Az 1992. július havi — még emelés nélküli — nyugdíjat az előbbiek szerint meghatározott mértékben növelik. Ez a nyugdíjösszeg azonban a házastársi pótlék, a házastárs utáni jövedelempótlék, a családi pótlék, a nem társadalombiztosítási ellátás (pl. cukorbeteg részére járó támogatás, lakbérpótlék, kártérítés) összegét, a politikai rehabilitáció keretében járó nyugdíj- emelést és a tudományos fokozat alapján járó kiegészítést nem tartalmazhatja. Az emelés összege havi 200 forintnál kevesebb nem lehet. A hozzátartozói nyugellátásokat a korrekciós intézkedések nem érintik. Ha azonban az özvegy részére 1989. január 1 -je előtt öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg és ezt az ellátást özvegyi nyugdíjával kiegészítve, havi 8610 forintban kapja, az együtt folyósított nyugdíjat kell havi 300 forinttal emelni. Az együtt folyósított és havi 300 forinttal kiegészített nyugdíj helyett azonban az ezen intézkedés alapján emelt saját jogú nyugdíjat folyósítják, ha annak összege kedvezőbb. Az özvegynek ezt külön kérnie nem kell, mert a folyósító szervek az emelés végrehajtása során tisztázzák, hogy az együtt folyósított vagy önmagában a saját jogú nyugdíj kedvezőbb-e. A magasabb összegű ellátás az érintett nyugdíjasoknak 1992. január 1. napjától jár, tehát a január-júniusra járó különbözetet júliusban külön kiutalják, az emelt összegű ellátást pedig a II. félévtől folyósítják. Az emelés százalékos mértéke Elismert A nyugdíjba vonulás időpontja szerint szolgálati idő 1978 1979-82 1983-86 1987-88 (év) és korábban között között .között-19 3 3 3 3 20-24 4 3 3 3 25-29 6 4 3 3 30-34 9 6 4 3 35-39 13 964 40- 18 13 9 6 Vendég voltam Somogyszobon Találkozás a szülőfaluban „Szülőföldem szép határa, meglátlak-e valahára?” — szólt a vers két aprócska szájból Somogyszobon. A szülőfalu e napon hazahívta sok éve elszármazott fiait. A kezdeményezés a faluban kitűnően működő JEK Klub tagjaitól és vezetőjüktől, Hosszú Lászlótói származik: ez a klub fogja össze a település férfiait, lehetőséget adva a rendszeres találkozásokra. A klub közös gondolkodásra szólít a szülőhelyért, ápolja a hagyományokat; tagjai a polgármester úrral együtt részt vesznek minden megmozduláson. Most meghívták a faluból elszármazott férfiakat, feleségükkel együtt, hogy megmutassák nekik: mennyit fejlődött Somogyszob. Közben felidézték az emlékeket, felevenítsék a régi barátságokat. S az elszármazott fik — ma meglett férfiak — eljöttek! Ki feleséggel, ki anélkül, s nem csalódtak a vendéglátásban. A polgármesteri hivatal nagytermében rövid ünnepségre gyűltek össze. A köszöntések után összecsendültek a poharak, s itt-ott megjelentek az arcokon könnycseppek is... A meghívottak — sokan már őszülő hajjal, kopaszodva — kíváncsian nézegették egymást, keresték az ismerős vonásokat a mélyülő barázdák között. Voltak, akik harminc-negyven éve látták egymást utoljára... A fogadás után falunézés következett. Autóbusszal bejártuk a rég ismert, majd az új utcákat, felidéztek egy-egy kedves emléket. Felejthetetlen élmény marad az a rögtönzött kiállítás, amely az itthon élők alkotásait mutatta be: fafaragásokban, festményekben és egyéb, ugyancsak szép munkákban gyönyörködhettek a vendégek. Sá- móczi Jóskát például valamennyien ismerték; festményei a falu lakóinak munkáját ábrázolják, s mindenkinek tetszenek. Kaszó felé buszozva felújongott a társaság: a hely régi emlékeket idézett, kirándulásokét, a tó körüli sétákét... Az erdei séta után jólesett a finom vacsora a régi vasutaskor nagytermében, s jóízű beszélgetéssel töltötték az időt vendégek és vendéglátók. Ki-ki beszélt életéről, munkájáról. A falu fiai egykor szétszóródtak az országban, sokan közülük felelős beosztásokba kerültek. Többen visz- szaemlékeztek egykori tanítóikra: Kulcsár Gyula és Károly Imre bácsira. Köszönetét mondtak a jelen levő doktor bácsinak, dr. Várvizi Jánosnak: annak idején sokukat ő segítette a világra, ő gyógyította. A vacsorát a klubtag-feleségek készítették — igen nagy hozzáértéssel. Megható volt látni az itt közkedvelt, de jobbára már elfelejtett „kuko- ris” kalácsot, meg a híres so- mogyszobi rétest... A leg- messzebbről érkező meghívott Ausztriából jött: az osztrák lelkipásztor meleg szavakkal emlékezett meg szülőföldjéről, s ígérte, hogy ezután is tőle telhetőén támogatja a falut. A többiek a meghívást köszönték, s fogadkoztak, hogy máskor is jönnek. Az est fénypontja a „gyertyafénykeringő” volt a vasutaskor udvari táncparkettjén. A résztvevők egy-egy égő gyertyával a kezükben táncoltak. lljabb összejövetel reményében búcsúztunk egymástól és a szülőföldtől. Köszönettel és hálával gondoltunk azokra, akiknek a találkozó kezdeményezését és megszervezését köszönhettük; azokra, akik otthon maradtak, s hazavártak — hazavárnak —- bennünket. Báli Györgyné KATEDRA ÉS DIÁKCSÍNYEK A mérnöktanár pihenni készül Pabst Béla az idén képesí- tőztetett utoljára a kaposvári Ipari Szakközépiskolában. Abban az intézményben, ahol több mint három évtizedet töltött el. A vitális tanárember nyugdíjba készül. Úgy érzi: elfáradt, kell a pihenés. Iskolájától azonban nem búcsúzik, hiszen a következő tanévben óraadóként vissza-visszajár majd. Úgy, mint 1960-ban, amikor Macskássy Attila hívására adott órákat a levelező illetve esti tagozaton. Közlekedési gépészmérnökként végzett a Műszaki Egyetemen, friss diplomásként néhány évig a Pécsi Vasúti Igazgatóságon kereste kenyerét, majd Kaposvárra nevezték ki szakaszmérnöknek. Állandó munkája mellett örömmel állt a katedrára. 1963-ban már főállásban tanított a gépipari nappali tagozatán. Kettős motiváció indította el és véglegesítette ezen a pályán. Az akkori tanítványokban rendkívüli szorgalom és tanulási vágy élt, s benne is tudatosult: pedagógusként is megállja a helyét. Amikor a „gépipari’’-ba került — csakúgy, mint most —, technikusokat képeztek. A „hőskorban” alapító tagként vett részt az iskolaszervezésben. 1973 óta e tanév végéig igazgatóhelyettesként dolgozott. A mechanika, a géptan és gépelemek mellett filozófiát, valamint vezetési és szervezési ismereteket is tanított. Munkáját örömmel végezte a szigorú tanár. Mert Pabst Bélát szigorúnak tartották a diákok. Igényes volt, magas mércét állított, s igyekezett mindent humánusan megoldani. Először önmagát és módszereit szerette volna elfogadtatni, majd a tantárgyat. Ez azonban nem mindig sikerült, s a kudarcok — amelyek elő-előfordulnak — ebből adódtak. Több mint három évtized egy helyen — mindenképpen figyelemre méltó. S hogy sokáig ott tudott maradni, ahol lehorgonyzott, az a kollégáknak és a diákoknak köszönhető. Amikor még üzemben dolgozott, mindig ideges volt. A katedrán állva megszűnt az idegesség, s fokozatosan fáradtság váltotta fel. Volt ugyanis olyan időszak, amikor hetente 39-40 órát adott. Úgy véli: a mostani fiataloknak súlyosabb a helyzete, s ez tükröződik az iskolában is. Élén- kebbek, nehezebben kezelhetők, mint régebben, és a perspektívavesztés is érzékelhető körükben. A társadalom átmeneti állapota bevonult az oktatási intézményekbe, s erre fel kell készülni. A (Fotó: Király J. Béla) húsz-huszonöt éve végzettek is csintalanok voltak, ám hiányzott belőlük a feszültség... Nemrég, a 25 éve érettségizettek találkozóján vett részt. Jóleső érzéssel tapasztalta: diákjai megállták helyüket. Jó pár mérnök, vállalkozó és igazgató van közöttük. A tanárnak ez a legnagyobb eredmény. No, meg az, hogy otthon mindig harmonikus családi légkör várta. A szabad hétvégeket és a nyarat gyakran együtt töltötte a család. Pabst Béla ugyanis szenvedélyes kempingező: van egy lakókocsija, s azzal járják a világot. Nyáron itáliai utazásra készülnek. Két lánya Berlinben él, fia másodikos lesz az Ipari Szakközépiskolában. Lehet, hogy apja nyomdokaiba lép? Lőrincz Sándor A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról Az Országgyűlés elfogadta a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvényt, a kormány pedig rendeletet alkotott az életjáradékra váltás eljárási szabályairól. (87/1992. V. 29. korm.rend., megjelent a Magyar Közlöny 54. számában.) A következőkben az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság ezzel kapcsolatos tájékoztatóját közöljük. Melyek a jogosultság feltételei? Életjáradékra az jogosult, aki 1991. december 31-én betöltötte a 65. életévét vagy ugyanebben az időpontban munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette és ezt okirattal tudja igazolni. A folyósítás további feltétele, hogy a jogosult az őt saját jogon megillető kárpótlási jegyet vagy annak egy részét — az életjáradékot megállapító határozat alapján — a társadalombiztosításra átruházza. Kik kaphatják? Kik és hol kaphatnak igény- bejelentő lapot? Hol és meddig lehet bejelenteni a megállapításra vonatkozó igényt? Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal a kárpótlásra jogosult, 65. életévüket betöltött személyeknek a kárpótlási határozattal együtt megküldi az életjáradék igényléséhez szükséges nyomtatványt és a tájékoztatást. Akik már korábban megkapták a kárpótlásra jogosító határozatot, az igénybejelentő lapot a kárpótlási hivataltól vagy a társadalombiztosítási szervektől kérhetik. Akik nem életkorukra, hanem rokkantságukra — tehát munkaképességük legalább 67 százalékos elvesztésére — alapozzák igényüket, közvetlenül a lakóhelyük szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál, kirendeltségnél kérhetik személyesen vagy írásban az igénybejelentő lapot, illetve jelenthetik be igényüket. Ha a rokkantságot az OTF Orvosszakértői Intézetének orvosi bizottsága korábban már megállapította, ezt jelezni kell az igénybejelentő lapon. Ha a rokkantságot az orvosi bizottság még nem bírálta el, akkor az igénybejelentéssel egyidejűleg kell kérni az orvosi vizsgálat lefolytatását. Határidő: 90 nap Az életjáradék megállapítására az igényt a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál, kirendeltségnél személyesen vagy levélben lehet bejelenteni. Á jogerős kárpótlási határozattal már rendelkezők a törvény megjelenését követő §0 napon belül jelenthetik be igényüket. A később elbírált kárpótlási igények esetén a 90 napos határidőt a kárpótlási jegyre jogosító — jogerős — határozat kézhezvételétől kell számítani. Ügyelni kell a 90 napos igénybejelentési határidőre, mert ennek letelte után az életjáradéki igény nem érvényesíthető. Az igénybejelentés időszakában a kárpótlási jegyet ne, csak a kárpótlási jegyre jogosító határozatot vigyék magukkal! Azok, akik a 65. életévükéi betöltötték, életük végéig jogosultak — a kárpótlási jegy átruházása ellenében — a megállapított életjáradékra. Az életjáradék összegét a törvény mellékletében meghatározottak szerint a betöltötl életkorra és az igénylő nemére való tekintettel állapítják meg. Az összeg változik A munkaképességüket le galább 67 százalékban el vesztett férfiakat 12, a női jo gosultakat 15 éven át illet meg az életjáradék. 100 00C forint névértékű kárpótlás jegy átruházása esetén a; életjáradék a szolgáltatás else évében férfiaknál 680, nőkné 540 forint. Ettől eltérő névér tékű kárpótlási jegy átruhá zása esetén a járadék ősz szege arányosan változik. / megállapított életjáradék ősz szegét minden év márciu: 1-jétől növelik, az Országgyű lés által megállapított mérték ben. Az életjáradék megállapí tásával és folyósításával kap csolatban a lakóhely szerin társadalombiztosítási igazga tóságok, kirendeltségek ao nak részletes felvilágosítást. Júliusban — januártól visszamenőleg
