Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-11 / 137. szám

4

SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG

1992. június 11., csütörtök

A

Dr. Tóth Agnes: nálunk elegendő a vér

A fénykép az asztalon

Csökken a véradók száma, kevés a műtétekhez szükséges vér. A hír országosan igaz. És mi a helyzet Somogybán? Dr. Tóth Ágnes, a megyei kórház vértranszfúziós állomásának főorvosa:

— Nálunk elegendő a vér. Országosan is inkább az a gond, hogy nem tudják megfelelően feldolgozni, illetve a levett vér nem mindig ott van, ahol szükség lenne rá... Rendkívüli behívásra akkor van szükség, ha ritka csoportú véradó kell: AB negatív vércsoportba például száz ember közül egy tartozik. Előfordulhat, hogy súlyos baleset miatt kifogy a raktározott vérből valamelyik típus vagy olyan készítmény, amihez friss vér szükséges. A vért mesterségesen nem lehet előállítani, csak ember adhatja embernek. Elengedhetetlenül fontos a betegségek megelőzéséhez és gyógyításához.

A vér és vérkészítmények adását két tényező teszi indokolttá: a keringő vérmennyiség hiánya esetén, annak pótlása, illetve a beteg véréből hiányzó egyes alkatrészek bevitele. Legtöbb esetben különböző vérkészítményeket adnak a betegnek és nem teljes vért. A célzott gyógykezelésekkel: vörös vértesteket, vérlemezkéket, alvadási faktorokat pótolnak az orvosok a beadott készítményekkel.

Tüdő-, szív- és agyműtétek csak vérátömlesztéssel hajthatók végre. Az örökletes vérzékenységnél az alvadási faktorok folyamatos pótlásával elérhető, hogy a betegek ne váljanak rokkanttá.

Egy készítmény négy véradó véréből készül, bonyolult eljárással. Teljesen friss vér szükséges hozzá, amit hat órán belül fel kell dolgozni.

A kaposvári vértranszfúziós állomáson egy évre előre betervezett véradások vannak. Hetente háromszor mennek ki különböző helyszínekre vérért. Somogybán az országos, átlaggal egyezően a lakosság öt százaléka ad vért. Számítógépen tartják nyilván: a véradók adatait, vércsoportját, a véradás idejét, számát, a vér- készítmények fajtáit, határidejét.

1988 és 1991 között 13 százalékkal esett vissza a vért adók száma. Ebben az évben már nem csökkent tovább.

— Sok energia, meggyőzés kell, hogy ugyanannyian jelentkezzenek, mint régebben — mondta Bíró Józsefné szervező. — Számos munkahelyet számoltak fel, alakult át. A honvédségnél is szűntek meg alakulatok.

Somogy lakossága elöregedett, rossz az emberek egészségi állapota, sokan alkalmatlanok a véradásra.

Csak egészséges ember adhat vért. Sok esetben a véradást megelőző vizsgálatnál derül ki valamilyen betegség: cukorbaj, vérszegénység. Ilyenkor értesítik a körzeti orvost.

A levett vért feldolgozás előtt ellenőrzik többek között: AIDS-re, fertőző sárgaságra, májfunkcióra.

A véradásokat egy hónappal előre megbeszélik az üzemmel: mindig figyelembe veszik a munkahelyek igényeit. Falvakban általában délutánra kérik a kiszállást. A munkanélküliség, a fluktuáció befolyásolja a lehetőségeket, ezért munkahelyek mellett a lakóterületre próbálják áttenni a véradást. A nagyüzemeken kívül igyekeznek bevonni a kisebb cégeket is.

Készül a vérplazma

(Fotó: Kovács Tibor)

Kedvező a magánvállalkozók magatartása is: ha tudják, kinek kell a vér, sok esetben be is szállítják a véradót.

— Budapesten úgy vállalják el a nagyobb műtéteket, ha mi biztosítjuk a somogyi betegeknek a vért — magyarázta a főorvosasszony. — Próbálunk személyközpontú véradásokat szervezni. Általában eljön a beteg valamelyik hozzátartozója és megköszöni a segítséget a donoroknak. Sokat számít, ha a vért váró kisgyerek fényképét kitesszük az asztalra.

Tapasztalataink szerint nagy a segítőkészség az emberekben.

S. Pap Gitta

Két és fél millió jutott a pályázóknak

A megyei közgyűlés kisebbségi és vallásügyi bizottsága meghallgatta dr. Schiller Máriának, a Megyei Német Egyesület vezetőjének, a Magyarországi Németek Szövetsége vezetőségi tagjának tájékoztatóját a Somogybán élő német nemzetiség helyzetéről. Ezután elbírálta a nemzeti és etnikai kisebbségek önszerveződési törekvéseinek, valamint az egyházi építmények felújításának támogatására kiírt pályázatokat.

Verkman József, a bizottság elnöke elmondta, hogy az önszerveződési törekvések támogatására kapott pénzt csak a kisebbségek kulturális életének működtetésére, fejlesztésre, az egyesületi élet fellendítésére, rendezvények, programok támogatására lehet fordítani. A bizottság ellenőrzi, hogy a kapott összeget a célnak megfelelően használják-e fel. Az igények jóval meghaladják a lehetőségeket, hiszen a bizottságnak csak mintegy félmilló forint áll rendelkezésére. A 15 pályázat közül nyolc tűzi ki különféle cigányprogram megvalósítását.

Még nehezebb döntési helyzetbe került a bizottság akkor, amikor az egyházi építmények (templomok stb.) felújításának támogatásáról kellett döntenie. Ugyanis majdnem százan pályáztak kisebb, nagyobb (de inkább nagyobb) összegre, hogy meggátolják a templom beázását, állagának további romlását, elfogadhatóvá tegyék külsejét, belsejét. Az összes igény meghaladja a hatmillió forintot. A bizottság azonban csak kétmillió forint sorsáról határozhatott. Ezért egyelőre fő cél az építmények állagmegóvása. Figyelembe veszik azt is, hogy milyen mértékben nyilvánul meg a helyi akarat és összefogás.

A bizottság 47 pályázónak adott 25 tői 60 ezer forintig támogatást épületek állagmegóvásához, és 14 önszerveződési törekvésnek nyújtott a kértnél kevesebb, különböző összegű anyagi segítséget programjaik megvalósításához.

(Szegedi)

A kárrendezés nyomtatványait a postahivatalok árusítják

A Magyar Posta az Országos Kárpótlási és Kár- rendezési Hivatal kérésének megfelelően megkezdte az 1992. évi XXIV. törvény alapján benyújtandó kárpótlási igények nyomtatványainak árusítását. Az árusítással valamennyi városban működő postahivatal, valamint a négy-ötezer lakost meghaladó lélekszámú településeken lévő postahivatalok foglalkoznak. Somogybán az alábbi helyeken lévő

postahivatalok árusítják a II. kárpótlással kapcsolatos nyomtatványokat: Babócsa Balatonföldvár, Balatonmá- riafürdő, Balatonszárszó Bábonymegyer, Balaton- ielle, Böhönye, Balatonfeny vés, Gyékényes, Kadarkút Kaposvár, Kéthely, Lengyel tóti, Nagybajom, Segesd Somogyszob, Somogyvár Zamárdi, Barcs, Csurgó Fonyód, Marcali, Nagyatád Tab, Balatonboglár, Siófok Balatonszentgyörgy.

MEGVÁLTOZTAK AZ ELŐÍRÁSOK

Igazolvány a vállalkozóknak

NAPONTA KAMATOZIK A FOLYÓSZÁMLA

Mit tehet a bizalmatlan ügyfél?

A találmányértékesítést (-hasznosítást), továbbá az egyes tudományos és művészeti tevékenységet végző, a mezőgazdasági kistermelő (pl. dísznövénytermesztő), a bérbeadó, valamint az egyéb jövedelemmel rendelkező magánszemélyek, ha

1989-ben, 1990-ben vagy

1991-ben az akkor hatályos személyi jövedelemadó törvény alapján az adóhatóságnál jelentkeztek — adószámmal való ellátás után — jövedelmüket, személyi

jövedelemadójukat az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján állapíthatták meg.

Az 1992. január 1-jétől hatályos 1991. évi XC. törvény nem teszi lehetővé a bejelentkezést egyéni vállalkozóként. A jogszabály változása miatt az előzőekben felsorolt személyek, ha 1992. január 1 -je előtt nem jelentkeztek be a leírtak szerint, nem minősülnek egyéni vállalkozónak. Közülük csak azt lehet egyéni vállalkozónak tekinteni, akinek 1992. január 1 -je után vállalkozói igazolványa van.

A vállalkozói igazolványt a telephely szerint illetékes ön- kormányzatnál lehet kérni. Az igazolvány kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a

telephely, a tevékenysége folytatásának helye, illetőleg az állandó lakóhelye szerint illetékes adóhatóságnál bejelentkezni.

A személyi jövedelemadóról szóló új törvény késői megismerésére való tekintettel a már felsorolt és 1991. december 31-ig egyéni vállalkozónak minősülő magánszemélyek a kiváltott vállalkozói igazolvány birtokában 1992. szeptember 30-ig bejelentkezhetnek jogkövetkezmény nélkül az illetékes adóhatósághoz. Ez esetben az egyéni vállalkozói tevékenységet folyamatosnak kell tekinteni. Azok a magán- személyek, akik a fenti időpontig bejelntkezésüket nem teszik meg, az egyéni vállalkozói tevékenységüket 1991. december 31. napjával megszűntnek tekinti az adóhatóság. Emiatt az új személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében nem tekinthetők önálló tevékenységet végző egyéni vállalkozónak, és így az esetleges 1991. évi veszteséget sem számolhatják el bevételeikkel szemben. A vállalkozói igazolvány birtokában az adóhatósághoz való bejelentkezés elmulasztása viszont mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után az adókár rendjéről szóló törRosszul jártak a motorosok

Drágább a biztosítás

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja az év második felében átlagosan 17,5 százalékkal emelkedik. A most megszabott díjak július 1-jétől december 31-éig évényesek.

Az Állami Biztosításfelügyelet javaslatát figyelembe véve döntött a pénzügyminiszter a 17,5 százalékos emelés mellett. A biztosítók szerint az üzletág veszteséges, a mostani díjemelés azonban valószínűleg némi nyereséget is lehetővé tesz. A díjemeléssel a motorosok jártak a legrosszabbul, mert legnagyobb mértékben a motorkerékpárok kötelező biztosítása drágul. 150 köbcentiméter alatt például a korábbi 198 forint helyett a második félévben 810 forintot kell fizetni. Duplájára emelkedik a 2000 köbcentinél nagyobb autók után fizetendő összeg is, a korábbi 6138 forintról 12 780 forintra. A díjak féf évre szólnak.

Az eddig érvényben lévő rendelet szerint 30 nappal a bevezetés előtt kell meghirdetni a biztosítási díjak módosítását, ezúttal azonban alig 20 nap van hátra a díjváltoztatásig. A tájékoztatón nem adtak választ arra, hogy jogos-e ez az intézkedés.

Mikortól kamatozik a lakossági folyószámlán elhelyezett pénzünk? A napi záróegyen- leges kamatszámolás bevezetésével miként ellenőrizhetjük, hogy valóban helyesen írták-e jóvá a pénzünkért járó kamatot? Mint ismeretes, korábban az OTP átutalási betétszámlán az adott hónap 26. napján regisztrált egyenleg után fizették a kamatot. Függetlenül attól, hogy a pénzünk négy hétig vagy csak két napig volt a pénzintézetnél, a kamat mindkét esetben azonos volt. Ennek a lehetőségnek a kihasználásával az ügyeskedők komoly adómentes jövedelemhez is juthattak. Ez a visszás helyzet a múlté. A lakossági folyószámlákat napi kamatozással kezelik, és a számlatulajdonosok is e szerint kapják meg előző havi elszámolásukat. Németh Gábornétól, az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt osz- tályveztőjétől kértünk választ kérdéseinkre.

— A kamatszámítás attól a naptól kezdődik, amikor az OTP bankszámlájára beérkezik a pénz, függetlenül attól, hogy az összeget személyesen az OTP valamelyik egységénél fizették-e be, vagy banki átutalással érkezett — kaptuk az információt.

— A bizalmatlan ügyfél miként ellenőrizheti, hogy valóban a beérkezés napjától számolták-e a pénze után járó kamatot?

— Az egyenleg-értesítőn két dátum szerepel: az egyik a könyvelés napját, a másik pedig a kamatozás napjának kezdetét mutatja. Ügyfeleink tehát ennek alapján ellenőrizhetik az elszámoláson előjegyzett kamat összegének helyességét, illetve azt, hogy a kamatozási dátum megegyezik-e a befizetési bizonylaton feltüntetett dátummal.

— Hogyan kísérhetjük figyelemmel a banki átutalások beérkezésének időpontját, illetve azok eredetét? Volt már arra példa, hogy a számítógépes feldolgozásra hivatkozva, nem nézhetett bele az ügyfél a saját számláiba?

— Való igaz, hogy nem a fiókokban van a számítógépes feldolgozás, így tényleg elképzelhető, hogy a legnagyobb jóindulat ellenére sem tudták teljesíteni az ügyfél kívánságát. Egyébként kérésre a kollegák bemutatják, sőt ha kérik, postázzák is a bizonylatokat. Szakembereink már dolgoznak azon is, hogy a havonként kiküldött elszámolásból ne csak az derüljön ki, mikor érkezett és mikortól kamatozik a lakossági folyószámlá lévő pénz, hanem az is, hog ki fizette be.

— Miként számolják el kamatot?

— A folyószámlán muta kozó napi követelés egyenle gét illetve a lekötött ősze után járó kamatot úgy számi juk ki, hogy a tőkét megszc rozzuk a lekötésnek megfelel százalékkal és a mindenko naptári napokkal, majd ezt a összeget osztjuk el 365-el. H az ügyfél számláján „minus; van, ugyanez a képlet anny val módosul, hogy az osztc szám: 360. Egyébként ha e ügyfél számláján nincs el< gendő pénz a megbízások te jesítésére, akkor a fedeze lenség megszűnéséig a 3 százalékos ügyleti kamat id< arányos részét számoljuk f« és ezt a havonként kiküldő egyenleg-értesítőn szintén fc tüntetjük.

— Akkor is felszámolják r ügyleti kamatot, ha egy nyu díjas ügyfél számláján mutf kozik hiány, mert — mondji — nem érkezett meg időben nyugdíja?

— Ha a számlatulajdoni rendszeresen hozzánk ut; tatja a nyugdíját vagy fizet sét, akkor az OTP, affé gesztusként, nem számolja' az ügyleti kamatot, -szabi

KEVESET OSZTOTTAK SOKFELÉ