Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-10 / 136. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1992. június 10., szerda Törvény a postáról (Folytatás az 1. oldalról) A rendőrség pedig megszün­tette a nyomozást, mivel a kárt szenvedett tulajdonos és a ki­termelést a halgazdaság megbízásából végző kft üzleti­leg és barátilag — úgymond — szépen megegyezett egy­mással. Dr. Gergátz Elemér földmű­velésügyi miniszter válaszá­ban közölte, hogy várhatóan a közeli hetekben lesz az erdé­szeti törvény tervezetének mi­nisztériumi, majd tárcaközi egyeztetése. Rövid időn belül a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztériummal közösen javaslatot terjeszte­nek a kormány elé egy egysé­ges államerdészeti szerve­zetre. A miniszter elismerte, hogy a természetes egyensúly felborult Somogybán a nagy- vadállomány túlszaporodása miatt. Ennek csökkentését szolgálja a szarvasállomány apasztásának most is folyta­tódó programja. A miniszter is fontosnak tar­totta az erdővagyon védelmét. A Balatoni Halgazdaság egy kft-vel termeltetett, s egy olyan erdőrészt is kivágott, amely nem a halgazdaságé, hanem az erdőgazdaságé volt. A gazdaság a kft-től kapott 3 mil­lió forintot köteles befizetni az erdőfenntartási alapra. A T. Ház törvényt fogadott el a munkavállalói résztulaj­donosi programról. Megint botrányba fulladt a társadalmi szervezetek költségvetési tá­mogatásának határozathoza­tala, mert a három ellenzéki párt nem vett részt a szava­zásban. Dr. Suchman Tamás (MSZP) somogyi képviselő ügyrendi javaslatára összeült a házbizottság, hogy megol­dást keressen a patthelyzetre. A megoldás: a szavazást egy héttel elhalasztották. Az Országgyűlés elfogadta a postatörvényt, majd hatá­lyon kívül helyezte a bős­nagymarosi szerződést kihir­dető törvényerejű rendelete­ket. Távoznak a békeharcosok Az izraeli hatóságok néhány napot adnak az országból való távozásra annak a száztíz amerikai és európai békehar­cosnak, akiket vasárnap tar­tóztattak le Megiddonnál, ami­kor a tilalom ellenére át akar­tak menni a „zöld vonalon”, azaz a megszállt Ciszjordáni- ába. Német kárpótlás A Die Welt című bonni lap szerint a háború után Ke- let-Európából Kelet-Németor- szágba kitelepített németek­nek is részesülniük kell olyan kárpótlásban — így a hazánkból kitelepítetteknek is —•, mint amilyenben annak idején a Nyugat-Németor- szágba került sorstársaik ré­szesültek. Támadófegyverek csökkentéséért James Baker amerikai és Andrej Kozirev orosz külügy­miniszter ötórás megbeszé­lést tartott Washingtonban a hadászati támadófegyverek csökkentését célzó orosz-amerikai szerződéster­vezetről és a két ország közötti kapcsolatok helyzeté­ről. Muzulmán „fegyvertény” Fazleh Hoda 70 éves muzulmán felkelő egy korábban dróttal felakasztott Lenin-szoborra emeli AK-47 típusú automata fegy­verét a külügyminisztérium előtt, mialatt az épületben Andrej Kozirev orosz külügyminiszter folytat megbeszélést Szaud Szu- lejman Heilani afgán külügyminiszterrel. Horvátország vendégeket vár Mintegy 22 milliárd dol­lárra becsülhetők a horvát­országi háborús károk. Az ország egyharmadán jelen­leg is harcok folynak, illetve egyes területek még meg­szállás alatt vannak — mondta Toncinic Zeljko, a horvát idegenforgalmi mi­nisztérium munkatársa. Mint elmondta: Horvátor­szág nemzeti jövedelmének 65 százaléka valamilyen módon kapcsolódik az ide­genforgalomhoz. Az ágazat tavalyi bevétele, amely 1990-hez képest 10 száza­lékos emelkedést mutatott, elérte a 250 millió dollárt. A háborús károk mintegy 10 százaléka érinti az idegen- forgalmi ágazatot. A horvát szakember úgy véli: e károk viszonylag hamar helyre- hozhatóak. Az utolsó békeév szintjének elérését mintegy 3 év múlva várják. Az Extertours ügyvezető igazgatója, Ferencz István kifejtette: a jugoszláv ten­gerpart jelenleg mintegy 20- 30 százalékkal olcsóbb mint a görög vagy az olasz üdü­lőhelyek. Napjainkban 7 éj­szakát, azaz 8 napot egy 3­4 csillagos szállodában 15- 18 ezer forintért tölthet el egy személy. Ahány ország, annyiféle, de együtt — ők Az európai szélsőjobb Európa jobbratolódásáról beszélni sza­lon-közhellyé vált, a jelenség megértése azonban még hátravan. A politológusok beérnék egyelőre a körülhatárolással. Ha az egy éven belül megtartott választáso­kat, illetve kormányváltozásokat vesszük alapul, akkor azt látjuk, hogy a Balti-ten­gertől a déli meleg tengerekig egész Nyugat-Európa jobbfelé mozog. Neveze­tesen Svédország, Dánia és Norvégia északon, Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Belgium közé­pen, Olaszország délen. o A jobbracsúszás azonban, s talán az egész folyamatban ez lehet a legfonto­sabb korjelenség, mindenütt mást jelent. Ez a skála is roppant széles, a bőrfejűek- től a szocialistákig terjed. Mint a bécsi Konfliktuskutató Intézet igazgatója jelezte egy nyilatkozatában: „A francia szocialis­ták ma úgy beszélnek, mint a francia konzervatívok tették öt évvel ezelőtt, a konzervatívok viszont úgy hangzanak, mint öt évvel ezelőtt az ultrajobboldal”. És valóban: a centrista Valery Giscad D’Es- taing, aki Franciaország elnökeként ta­nult mértéktartást, most a külföldiek Franciaország elleni „invázióját” emlegeti és nemzetvédő törvényeket követel. Ahány ország, annyiféle jobboldali mozgalom. Németország, melyre Európa többi részén mindig a legnagyobb és nem oktalan aggodalommal tekintettek, csen­desen termeli a friss újnáci csoportokat, amelyek kevésbé csendesen viselnek hadat a „betolakodók” ellen. Egy amerikai hetilap „napjaink rohamosztagosainak” minősíti a német bőrfejű bandákat, meg­jegyezve, hogy Franz Schönhuber Köz- társasági Pártja és a Német Népi Unió tudatosan építi tömegbázisát a „skin- head”-klubok hálózatára, s juttatásokkal, állásokkal segíti a szélsőjobboldali fiata­lokat. Szisztematikus tevékenységnek tetszik ez, s meg is van az eredménye. Az emlé­kezetes márciusi Baden-Württemberg-i választásokon 530 ezren szavaztak a Köztársasági Pártra, mely a legnyíltabb rasszista jelszavakkal indult. © Ausztriában, ahol a jobbszélen a 42 esztendős, meglehetősen népszerű Jörg Haider Szabadságpártja helyezkedik el, a mozgalom sokkal szelidebb arcot ölt. Amikor a volt karintiai kormányzónak a parlamentben szemére vetették, hogy gazdaságpolitikája nagyon emlékeztet Hitlerére, így vágott vissza. „Nos, a Har­madik Birodalomnak legalább volt egy rendes foglalkoztatáspolitikája.” Haider időnként olyan kifejezéseket is használ, mint „végső megoldás”, „totális háború”, politikai ellenfeleivel szemben. Végső so­ron azonban erőszakmentességet hirdet, a mai napig képes volt az osztrák politika szalonképes tartományában maradni, s Bécsben a választók 23 százalékának szavazatát tudhatja maga mögött. Autokratikus, esetenként kifejezetten rasszista megnyilvánulásai dacára ugyanez vonatkozik az olasz Umberto Bossira, az észak-olaszországi Lombard Liga vezetőjére is, aki regionális autonó­miát követel, s a dél-olaszok ellen ugyan­olyan energikusan uszít, mint a külföldiek ellen. És a nagypolitika határán mozog, vagy már belül is került azon a kétségkí­vül legerősebb európai szélsőjobboldali párt vezetője, a francia Le Pen is, aki az idegengyűlölet mellett a túlburjánzó kor­mányhatalommal szembeni ellenszenvet is ügyesen kihasználja. EJár pártja, a Nemzeti Front, egészen leplezetlenül idegengyűlölő és antiszemita, nyíltan ra­gaszkodik az autokratikus kormányzati módszerekhez és ugyanilyan nyíltan lép fel az európai integráció ellen, országos választásokon elért 13 százalékos ered­ményével joggal tekintheti magát a fran­cia politika jelentős tényezőjének. © Az idegengyűlölet egyes fellobbanásai ellenére a jobboldali szélsőségek Ke­let-Európábán eddig nem voltak képesek arra, hogy egyáltalán a politika rangjára emelkedjenek. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek próbálkozások. A Newsweek című amerikai hírmagazin például nem­régiben emlékezett meg arról, hogy a „skinhead”-ek Magyarországon és Cseh­szlovákiában is felütötték már bőrfejüket, s hogy a német Franz Schönhuber is kié­pítette a maga kapcsolatait a magyaror­szági, csehszlovákiai és lengyelországi „republikánusokkal”. Jókai Géza KÉRDŐJELEK Hogyan tovább az Alkotmánybíróság döntése után? A helyzet jó, de nem reménytelen? Alighanem ezzel a fa­nyar kérdéssel jellemezhető legtalálóbban az a helyzet, amely az Alkotmánybíróság nagy érdeklődéssel várt döntése után kialakult. Aki ugyanis figyelemmel kísérte a nagytekinté­lyű testület állásfoglalása utáni első politikusi megnyilatkozá­sokat, két következtetést máris levonhat. Az egyik: az elektronikus médiák körüli nagy politikai játszma minden résztvevője úgy ítéli meg, hogy a bíróság megfellebbezhetetlen döntése az ő eddig képviselt álláspont­ját erősíti meg. S ezt minden résztvevő a terjedelmes határo­zat ilyen-olyan passzusával alá is támasztja. A másik az, hogy — az előzőekből következően — a rádió, illetve a televízió elnökének fölmentése, kinevezése kapcsán kialakult konfliktus, sajnos, továbbra is a belpolitika kényes, könnyen elmérgesedő góca marad. Más szóval: patthelyzet van, a megoldáshoz lényegében nem kerültünk közelebb. Folytatódik a kötélhúzás? Félő, hogy miközben a koalíció­sok és az ellenzékiek nyilván nagy szellemi energiákat moz­gósítanak az Alkotmánybíróság döntésének saját szájízük szerinti fordítására, háttérbe szorul a bíróság talán legfonto­sabb állásfoglalása. Nevezetesen, hogy „az Országgyűlés elmulasztotta azt az alkotmányban meghatározott feladatát, hogy a közszolgálati rádió és televízió felügyeletéről ...tör­vényt vagy törvényeket alkosson". S kategorikusan felszólítja a T. Házat, hogy november végéig ezeket a törvényeket al­kossa meg. Lesz-e győztese a média-csatának? A demokrácia iránti valódi elkötelezettségnek, a szűk hatalmi és presztizsérde- keken való felülemelkedésnek igazi mércéje nem az, hogy a várhatóan tovább gyűrűző média-vitában melyik oldal tud több és hangosabb érvet fölsorakoztatni saját igaza mellett. Inkább az, hogy melyik oldal tesz érdemben többet meghatá­rozóan fontos törvények konszenzusos megalkotásáért. Mert amíg ezt a mulasztását nem pótolja a parlament, addig csak vesztesei lehetnek ennek az áldatlan rádiós-tévés csatának. (bajnok) Népszavazás lesz a föderációról A csehszlovák föderáció — vagyis a szövetségi állam — elveszett, az ország sor­sáról népszavazás dönt majd — ezzel a megállapí­tással állt kedden hajnalban Václav Klaus, a legerősebb cseh politikai párt, a Polgári Elektromos kéziszerszám­gépek javítása! ■® BOSCH «*• Black and Decker w Flex w AEG **■ Metabo w EAG stb. típusokban A javítást gyári alkatrészekből rövid határidő alatt garanciával végezzük! Alkatrész-megrendelést felveszünk. Igény szerint utánvéttel postázzuk. Elektromos kisgépjavító szervizüzlet Veszprém, Budapest u. 17. Tel.: 06/80/28-674 (303433) Demokrata Párt (ODS) el­nöke és Vladimír Meciar, a szlovákiai választásokon győztes Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalom (HZDS) vezetője az újságírók elé. Szerintük megpecsételődött a közös állam sorsa. Fonyód Város Polgármesteri Hivatala FELVÉTELRE KERES IpfffS ■ idegen­J forgalmi adó­I ellenőröket | az 1992. június ■ 15-től Z 1992. október 15-ig terjedő I időszakra. Részletes felvilágosítás a hivatal adócsoportjánál. (217439) Keresünk: minimum közgazdasági technikumi ill. egyéb kereskedelmi középiskolai vagy magasabb végzettséggel rendelkező munkatársat KERESKEDELMI KIRENDELTSÉGVEZETŐI BEOSZTÁSBA B kategóriás jogosítvány szükséges. Külkereskedelmi jártasság, idegen nyelv ismerete és kommunikatív készség előnyt jelent. Jelentkezés: Alkotmány Mgtsz, Somogyjád, főkönyvelő. (217335)

Next

/
Thumbnails
Contents