Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-07 / 107. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. május 7., csütörtök Királyi lakóhelyek a középkori Magyarországon Uralkodóink nem mindig és nem csak Budán laktak. Az első királyi székhelyet és állandó királyi lakóhelyet még Géza fejedelem építtette Esztergomban. A hagyomány szerint itt született I. (Szent) István, aki uralkodása alatt bővíttette, csinosíttatta lakóhelyét. Utódai a trónon két és fél évszázadon át laktak ebben a várpalotában, s így ezekben az időkben Esztergomot tekintették az ország fővárosának, esetenként Székesfehérvárral együtt, ahol a koronázásokat tartották, és ahol legnagyobbrészt temetkeztek. A várból pompás királyi palotát varázsolt III. Béla, de még ezt megelőzően máshol is tartottak fenn királyaink állandó lakóhelyet. I. Béla például a Dunakanyar legszebb helyén, Dömösön lakott legszívesebben — rövid uralkodása alatt ez volt az ország székhelye —, ott is halt meg. Miután a tatár elfoglalta a várost, IV. Béla új székhelyet keresett s talált Budán, ahol a Várhegyen új fővárost építtetett, s — megszakításokkal — azóta is ez hazánk központja, fővárosa. Ilyen megszakítás volt például, amikor Károly Róbert új királyi palotát építtetett magának Temesvárott, ahol később I. (Nagy) Lajos, majd Zsigmond is szívesen időzött. Miután az Any'ou-király hatalma megszilárdult, beköltözött az ország földrajzi központjának inkább tekinthető A tatai várkastély Mátyás király kedvenc pihenőhelye volt... Visegrádra, s Károly Róbert haláláig itt volt a királyi székhely és egyben az ország fővárosa. A palota Mátyás király uralkodása alatt érte el építészeti, művészeti szempontból teljes gazdagságát. Ő is szívesen lakott Visegrádon, azonban Buda mellett inkább a kikapcsolódását szolgálta és amolyan nyári palotának tekintette. A visegrádihoz hasonló feladatot töltött be Mátyás életében a tatai várkastély, amely — Bonfini szerint — a király kedvenc pihenőhelye volt, s egy emberöltővel előbb még csaknem olyan fontos szerepet töltött be az ország életében, mint Buda. Zsigmond legszívesebben itt lakott, s minthogy német-római császár is volt, innen kormányozta Magyarországot és hatalmas birodalmát. II. Ulászló is szívesen lakott Tatán, s ezért 1510-ben az országgyűlést is itt tartották. Dr. Csonkaréti Károly Rovatszerkesztő: Hernesz Ferenc Világosabb tervezet NEM ADOMÁNY... Másként számolják a nyugdíjalapoL Ez év április elsejétől megváltozott a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számításának módja. Most a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig és a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző 4 év — vagy a legutóbbi öt naptári év közül a legkedvezőbb 4 naptári év — átlagkeresetét veszik alapul. De csak azokat az éveket, amelyekben az igénylőnek legalább 180 naptári napra volt keresete! Ha a legalább 5 évi szolgálati idejében nincs négy ilyen év, akkor a megelőző évek közül számít az a legközelebbi év, amelyben megvolt a 180 napra jutó kereset. Az átlagkeresetbe változatlanul beleszámít minden olyan pénzbeli és természetbeni juttatás, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. Nem számít viszont bele az 1987 végéig kapott havi 310 forint húspénz és a fegyveres testületek polgári alkalmazottai részére betegség esetén fizetett jövedelemkiegészítés. Újdonság az is, hogy a betegszabadság idejére eddig folyósított legalább hetvenöt százalék helyett az átlagkereset teljes összegét számítják keresetként, a nyugdíjazást követően kifizetett jutalom összege viszont — a bányászati hűségjutalom kivételével — már nem számít bele az átlagba. A nyugdíjalap kiszámításának fontos mozzanata, hogy nem a bruttó keresetet, hanem csak a személyi jövedelemadó levonása után maradó nettó részt veszik alapul. Ha az 1988-ban vagy az azt megelőző években kapott keresetek figyelembe vételével határozzák meg a nyugdíjalapot, akkor negyvenkét százalékkal növelik az adott év — akkori jövedelemadóval csökkentett — átlagkeresetének összegét. Ha a kiszámított átlagkereset 12 000 forintnál több, akkor a 12 000 forint fölötti rész nem teljes egészében számít bele a nyugdíjalapba. Az átlagkereset 12 001 és 14 000 forint közötti részének 80, a 14 001-16 000 közöttinek 70, a 16 001-30 000 közötti résznek 60, a 30 001-40 000 közöttinek 50, a 40 001-50 000 közöttinek 40, az 50 001-60 000 közöttinek 30, a 60 001 — 70 000 közöttinek 20, a 70 001-80 000 közöttinek 10, a 80 000 forint fölötti átlagkeresetrésznek pedig mindössze öt százalékát veszik figyelembe az öregségi nyugdíj megállapításakor. Ha például valakinek 24 000 forintos havi átlagkereset jön ki, akkor 19 800 forint lesz a nyugdíjalapja, s ha mondjuk negyvenkét évi szolgálati idővel rendelkezik, akkor a nyugdíjalap hetvenöt százaléka, azaz 14 850 forint lesz a nyugdíja. Szathmári Gábor A szociális törvény koncepciója lényegesen világosabb, rendezettebb, tartalmában színvonalasabb, mint a korábbiak; tükrözi a társadalmi és érdekvédelmi szervezetek eddig kialakult véleményét — szögezi le állásfoglalásában a Nyugdíjasok Országos Kamarájának társadalombiztosítási és szociális bizottsága. A koncepció hibájaként rója fel — egyebek mellett —, hogy nagyon alacsonyan határozza meg a szociális ellátás forrásigényét, és nem mindig reális feltételrendszerből indul ki. Indokolt, hogy véleményt alkossanak róla az érdekképviseleti szervezetek. Sokan ötven éve kezdték... Idős vasutasok családja Fél évszázaddal ezelőtt az „eladó lány” szíve bizony nagyot dobbant, ha egy MÁV-dolgozó kérője akadt! A háború előtt a vasút biztos kenyeret jelentett, főként azoknak, akik felmondás nélkül elérték a 9 év 6 hónap és egy napot, amikor véglegesítették őket. Ez volt az alap a nyugdíjhoz... Kicsit külön világ volt a MÁV a maga biztosítóintézetével, híres kórházával, gyógy házaival, s a vasutasnak dukált az arcképes igazolvány, neki és családjának a szabadjegy. Sokuknak ingyen járt a kék egyenöltöny, melyben büszkén feszített a viselője, különösen akkor, ha a ruhán ezüst- vagy aranyrozetta díszelgett. A közelmúltban olyan vasutasokkal találkoztam, akik közül többen az említett időszakban kezdték szolgálatukat, *s ma már nyugdíjasok. Számosán g háború után léptek be a MÁV-hoz, amikor az ország „arccal a vasút felé” fordult, s a 80 ezer vasutas az ócskavasként vásárolt amerikai mozdonyokkal újra elindította a vonatokat. Kaposvár gócállomás vasutas szakszervezetének nyugdíjas tagozata nemrég megbeszélésre invitálta az idős vasutasokat. Jöttek is a fonyódi meg a siófoki vonalról tucatnyian, sőt a megszűnt szigetvári és barcsi szárnyvonalakról is szép számmal. A kaposvári egykori Vasutaskor Irányi Dániel utcai épületének nagytermébe be sem fért a vagy másfél száz öreg, bizonyítva, hogy az idős vasutasok ma is igazi közösséget alkotnak. A fővárosból és Pécsről, a területi szervezettől is érkeztek küldöttek az összejövetelre. A helyi elnök, Bég Géza az idős és a nemrég nyugdíjba vonultak mai gondjairól beszélt, s kérdésekkel fordult a vasúti üzemorvoshoz, dr. Fekete Lajoshoz. A válasz felért egy orvosi előadással... Részletesen tájékozódhattak például a háziorvos-választásról, azzal a megjegyzéssel, hogy a vasútnál bizonyosan újra „pályaorvosokat” alkalmaznak majd, de a MÁV jól szervezett egészségügyi ellátása semmiképpen sem romlik. A vasutasok továbbra is magukénak vallhatják a MÁV-kórházat, az intézmény gyógyházait — hallhatták a résztvevők. Megtudhatták azt is, hogy azok az idősek, akiknek cukorbajuk, szív- vagy ízületi betegsége napi gondot okoz, az orvosi segélynyújtás mellett milyen anyagi támogatásra számíthatnak a gyógyszerek vásárlásánál, vagy miként kaphatják díjmentesen a szükséges medicinát. A segíteni akarás, az egymás iránti tisztelet csengett ki valamennyi megszólaló mondataiból. Volt, aki a honatyákat bírálta, mondván: a saját fizetésüket egyből megszavazták, a nyugdíjak szerény emelésén bezzeg hetekig rágódtak, s több vasutas április 20-ig sem kapta meg a visz- szamenőleg januártól járó 13 százalékos emelést... — Időnként jó így együtt lenni — hallottam hazafelé menet, amikor három arany- rozettás vasutas, Csima János, Dévényi József és Esküdt Mihály megvitatta az összejövetelen hallottakat. Bizony jó, hogy a kaposvári „gócon” így együtt van a nyugdíjas vasutasok családja, és a volt állomásfőnök, az egykori masiniszta, a szertárnok, a pályamunkás és a legkülönfélébb beosztású vasutas így megérti egymást. S miközben a ma feszítő gondjaira keresik a megoldást, nem felejtik a mozdony füstjét... K. S. IDEGENFORGALMI ADÓ fizetési kötelezettség alól a legtöbb helyen nem mentesülnek a nyugdíjasok. Nem kell adózniuk viszont azoknak a nyugdíjasoknak, akik az országban levő üdülőszanatóriufnok vendégei. (Például az elő- és utószezonban, illetve telente szanatóriumként működő siófoki Móló, a balatonföldvári Park és a balatonlellei di Vittorio beutaltjai.) Mátraházán és Mátrafüreden nem kell fizetniük a nyugdíjasoknak. Miskolctapolcán, Lillafüreden, Siófokon, Bala- tonszéplakon és Sopronban mentesülnek a fizetési kötelezettség alól a 70 éven felüliek, de főidényben Siófokon és Balatonszéplakon nekik is kell idegenforgalmi adót fizetniük az ön- kormányzatoknak, ha 48 óránál hosszabb ideig tartózkodnak a pihenőházakban. Jár tamban-keltemberi (Egy nyugdíjas feljegyzései) Vonaton Idős, madárcsontú asszony ül a szemközti ülésen. Ölébe ejtett keze aszott. Az egész teremtésen látszik, hogy fáradt. Ismerős a kép. Anyámra, nagyanyámra gondolok. Távoli, kedves emlékek sejlenek elő a messzeségből — kalácsillatú boldog napok emlékei. — Mennyit kibír az ember — motyogja maga elé az öregasszony. Rám néz. Egyetértőén bólintok, s ezt bátorításnak veszi, mert újra szól: — Tudja, én kilencéves koromban elárvultam. Meghalt az apám. Azóta dolgozom. Nekem kijutott, elhiheti... Döcög a vicinális, s én hallgatom a nénit: — Ketten az anyámmal műveltük a tizenöt holdat. Ő végezte a férfimunkát is. Derék asszony volt. Zsákolt, aratott, én meg szántottam... Emlékszem, az ekét meg az eketaligát először olyan tizenhat-tizenhét évesen tudtam csak feltenni a kocsiderékba... A vicinális állomáshoz közeledik, az öregasszony le- szállni készül. Elbúcsúzunk. Gondolatban kezet csókolok mindkét asszonynak. Utcák Ilyenkor, tavasszal, a megyeszékhely talán legszebb része a Kisfaludy utca és környéke. Költő tollára kívánkozik a Losonc, a Radnóti, a Vörösmarty, a Bem utcai virágzó meggyfasorok szépségének, hamvasságának megének- lése. Mindnyájan tanulhatnánk az itt lakóktól! Azt, hogy hogyan őrzik a virágos, tiszta Kaposvár hagyományait. Érdemes megnézni házaik előtt az elgereblyézett, virágokkal teli ágyásokat, a szépen, gondosan nyírt gyepszőnyeget. Pedig mindezt nem vezényszóra, meghirdetett kampány keretében csinálják, hanem csak úgy maguktól, belső indíttatásra. Néhány száz méterre délebbre mossák az Arany János utca járdáit. Csurog a szennyes lé a csatornába. Pöfög a városgazdálkodás kistraktora... Szépíteni, tisztítani, persze, így is lehet. Gépesítve. „Üzemszerűen." Ügyes! Kerner Tibor Az egészség- károsodottak száma hazánkban jelenleg megközelíti a két és fél milliót, közülük egymilliónak megváltozott a munkaképessége. Lengyelországban tavaly megalkották a fogyatékosok jogairól szóló rokkantsági törvényt — nálunk még pontos orvosi statisztika sincs róluk... A nyugdíjas körzetek kialakításának tapasztalatait is napirendre tűzte legutóbbi ülésén a Nyugdíjasok Kaposvári Szövetségének elnöksége. Tájékoztatót hallgattak meg a választás óta végzett egyesületi munkáról, s megvitatták a klubnapok és közös kirándulásdok idei tervét is. Meg kell védeni a bérlőket a túlzott lakbér- emelésekkel szemben — mondta ki a lakáspolitika és lakásgazdálkodás reformjáról kiadott állásfoglalásában a Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetsége. A szövetség szerint törvénynek kellene tiltani a nyugdíjas családok kilakoltatását.
