Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-07 / 107. szám
1992. május 7., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Humánpolitikai konferencia Siófokon Emberarcú társadalom és piacgazdaság Für Lajos: A termelőképességet fel kell szabadítani — Kiss Gyula: Szörnyű hiba volna a nyugdíjkorhatár felemelése — Kupa Mihály: A leggyorsabban megtérülő tőke az ember munkaereje (Folytatás az 1. oldalról) Az Antall József miniszter- elnököt helyettesítő Für Lajos honvédelmi miniszter megnyitójában arról beszélt: hazánk viszonylagos előnyre tett szert a környező országokhoz képest. Ezt a viszonylagos előnyt, most előnnyé kell stabilizálni. A fejlődés azonban elképzelhetetlen az emberi munkaerő nélkül; ennek teremtőképességét fel kell szabadítani. Építeni szükséges a szakmunkás értelmére, a kétkezi munkások verejtékére. — Amikor a kormány kidolgozta programját és a szociális piacgazdaság kialakítását, illetve az infláció kézbentartását jelölte meg elsődleges feladatául, a folyamatok negatív kísérőjelenségeként számolt a munkanélküliség létrejöttével — mondta dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter. — A foglalkoztatáspolitika alappillérét az egy esztendeje elfogadott törvény adja, amely megteremtette a kereteket, amelytől a rendszer áttekinthető és kiszámítható lett. Azonos elv alapján működő munkaerőpiaci intézményrendszert telepítettünk vidékre; helyben dönthetnek arról, hogy a pénz rájuk eső részét közcélú munkahelyek teremtésre, szociális támogatásra vagy például átképzésre fordítják-e. Tavaly 110 ezer ember amiatt nem vált munkanélkülivé, mert a recesszió közepette is sikerült korrigálni a folyamatokat. Bár a szolidaritási alap főként a Für Lajos befizetések hanyagsága miatt nagy problémákkal küzködik, a 480 ezer munkanélkülinek nem kell aggódnia; a költség- vetés garanciát vállal, hogy nem maradnak támogatás nélkül. A miniszter néhány észrevételt tett, mint lehetne enyhíteni a problémán: a privatizációs bevételek bizonyos százalékát a munkanélküliség kezelésére kellene fordítani, hiszen az új tulajdonosok legtöbbje elbocsátásokkal kezdi tevékenységét. Reorganizálni lehetne a mezőgazdaságot, növelni a közép- és felsőfokú iskolát végzettek számát. Taps kísérte kijelentését, mely szerint „szörnyű nagy hibának bizonyulna, ha a jelenlegi gazdasági és egészségügyi helyzetKiss Gyula ben felemelnék a nyugdíjkorhatárt”. — Magyarország sikerre van ítélve — vélekedett dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter. — Igaz, ezért kétszer any- nyit kell dolgoznunk, mint másoknak, de átléphetünk majd egy jobb polgári világba. Az embert nem lehet beprogramozni, beolajozni, neki világnézete, szociális érzékenysége van. De meg kell tanítani dolgozni, mégpedig pontosan, precízen. A leggyorsabban megtérülő tőke az ember munkaereje, ezért óvja, neveli a társadalom és megpróbálja kivédeni a piac kedvezőtlen hatásait. A mechanizmusban azonban szükség van embertartalékra, melyet időnként új képességekkel, másfajta tuKupa Mihály (Fotó: Gyertyás László) dással kell felvértezni. Csak az adóságunk és az emberi munkaerőnk sok. A jól képzett szakembergárda azonban ma is szűkös, miként a tőke, a föld és az élenjáró technika. A résztvevők tudják: az emberi erőforrások jobb kihasználása messzemenőkig meghatározhatja a magyar jövőt, ezért olyan szakembereknek kell vezetniük, akik jó irányba terelik ezt a szinte mérhetetlen energiát. Ezért a mai napon előadásokat hallgatnak, illetve szekcióüléseken vesznek részt, hogy válságkezelési, illetve sikertechnikákat lessenek el egymástól, s kicseréljék véleményüket a humánpolitikáról, annak feltételrendszeréről. Czene Attila DÖNTÖTTEK AII, VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰRŐL A fesztiváliroda a városi művelődési központban Kaposvár megyei jogú város közgyűlésén kedden lapzárta után született döntés arról, hogy az Együd Árpád Városi Művelődési Központ veszi át a fesztivál- és rendezvényirodát. A döntést hosszas vajúdás előzte meg. Ugyanis két elképzelés került a testület elé. Volt olyan tervezet, amely — számba véve a megyei közgyűlés szándékát a közös fenntartásra — a fesztivál- és rendezvényiroda önálló intézményként való működtetését helyeselte, a másik racionalizált. Az éles vitában az is kiderült, hogy amikor elfogytak az érvek, nyílt politikái harc került előtérbe. Az egyik képviselő lefideszezte azokat a képviselőtársait, akik a második variáns mellett fejtették ki a véleményüket. Nyilván, hogy a mérgesedő vita „házon belül” maradjon, zárt ülésen történt meg a szavazás. Az estébe nyúlt napirend után a közgyűlés a Kaposváron felállítandó II. világháborús szobortervekről tárgyalt. Amilyen hosszan időztek egy-egy napirendnél délelőtt, olyan gyorsan peregtek az események szürkület után. Azt vártuk mégis, hogy maratoni vita alakul ki arról, hogy a három szoborterv közül — megvalósulva — melyik díszítse Kaposvárt, melyik fejezi ki legjobban az áldozatok iránti kegyeletet. Még a zárt ülésre is gondolhattunk a korábbi napirend példája nyomán, ám néhány perc alatt megszületett a döntés: Fusz György szobortervét valósítja meg a város a Jókai ligetben. A város erre az évre másfél millió forintot szavazott meg a szobor elkészítésének megkezdéséhez, jövőre újabb másfél milliót áldoz érte. Bors István Golgota című pályamunkáját majd akkor állítja föl a város a Hangár-dombon, ha lesz rá pénze — javasolta Szabados Péter polgármester, és ezt is elfogadta a testület. Horányi Barna Ötszáz lakás eladását tervezik (Tudósítónktól) A siófoki képviselő-testület úgy döntött, hogy megkísérli majdnem 500 — önkormányzati tulajdonban levő — lakás eladását, mert a bérlők nagyobb része szeretne tulajdonossá válni. Az önkormányzatnak pedig szüksége van a bevételre. Az értékesítés fő szempontjait már meghatározták, a részletes feltételeket — valószínűleg júniusi ülésükön — önkormányzati rendeletben szabályozzák. Addig nem adnak el sem lakást, sem garázst. A majd 500 új lakástulajdonos két lehetőség közt választhat: megveszi főbérleti lakását a jelenlegi forgalmi érték 35 százalékáért egy ösz- szegben vagy részletre, de akkor a forgalmi érték felét kell megfizetni: a szerződéskötéskor a vételár 20 százaléka egy összegben esedékes. Az értékesítés fő elveit most különböző fórumokon ismertetik. Ha az önkormányzati tulajdonban levő garázsokat értékesítik, azokat csak készpénzért lehet megvenni. MEG EGYSZER A HÚSKOMBINÁT KÓTYAVETYÉJÉRŐL A károkat nem a végrehajtó okozza Három hete adtunk hírt a Kaposvári Húskombinát ellen lefolytatott végrehajtó árverési eljárásról. Mint akkor írtuk: a kéthelyi termelőszövetkezet peres úton érvényesítette követelését a húskombináttal szemben. így „javára” 13 millió forint értékre szóló foglalás, bírói végrehajtás és árverési hirdetmény birtokában került sor az eseményre. A Kaposvári Húskombinát 90 napot meghaladó fizetésképtelensége miatt március 24-én kérte a csődeljárás lefolytatását. A csődeljárás cégközlönybeli kihirdetése (amely oltalmat adott volna a végrehajtás alól) április 14-ig nem jelent meg. Az akkori intézkedésről dr. Sebestény Tamás tanácsvezető bíró tájékoztatott. — A végrehajtási eljárás a végrehajtási törvény szigorú szabályai alapján folyik. Az árverés azonban nem mindig zárul kedvező eredménnyel. Elmondta azt is, hogy február 13-án a húskombinát dolgozója, Magyar Lászlóné átvette az ingófoglalási jegyzőkönyveket, majd egy másik dolgozó március 23-án az árverési hirdetményt is. A vállalat az okmányok kézhez vétele után nem tett észrevételt az azokban foglaltakra. Nem közölték a világbanki hitelre vonatkozó reményüket sem. A foglalás feloldására pert nem indítottak, ily módon a végrehajtó nem tehetett mást, lefolytatta az árverést. Jogszabály teszi lehetővé a minimum harmadáron való értékesítést is, hiszen becsérték alatt akkor lehet értékesíteni, ha az árverési vevők nem ajánlanak fel többet. Dr. Sebestény Tamás megjegyezte, hogy az árverésen voltak olyan tételek is, amelyek a becsérték felett keltek el. Az elmondottakból kiderült: február 13-tól számítva lett volna idő a végrehajtási törvény tanulmányozására. Ha kellő időben lépnek, elkerülhető lett volna a „kótya- vetyének” minősített jogszerű eljárás. — A végrehajtás a hitelezők érdekeit is szolgálja, nemcsak az adósok érdekeit védi. A tartozások jóval a végrehajtási eljárás megkezdése előtt keletkeztek, így az adóst a végrehajtás során érő károkért a végrehajtó nem hibáztatható. M. T. AUGUSZTUSBAN NYIT A CIPŐÜZEM Százhúsz nágocsi munkát kap Nágocs két évvel ezelőtt még Ziccsel és Miklósival együtt közös községi tanácsi rendszerben működött. A múlt év közepétől azonban egyedül maradt. Az egykori székhelyközség képviselő-testülete a múlt évben csaknem 93 millió forintból gazdálkodott. Kiadásaik nem sokkal haladták meg a 90 milliót, így 2,5 milliós pénzmaradvány keletkezett. Á település önkormányzata tavaly részben saját forrásból, illetve pályázattal — az Állami Fejlesztési Intézetnél nyert pénzen — 1,2 millió forint értékű részvényt jegyzett a Balatel Rt-nél. Az 1990-ben kezdődött andocs-nágocs-zicsi összekötő út építése tavaly befejeződött. A 48 milliós beruházásban (még mint községi közös tanács) 8,7 millió forinttal vettek részt. Ugyancsak pályázaton nyert pénzen (12,5 millió) szilárd burkolatot kapott a község valamennyi utcája, kivéve az Ady Endre utcát. A látványos eredményeken túl azonban az önkormányzat pénztárcájából csak a kötelezően előírt feladatokra futotta. A község idei terveit Horváth Tünde jegyző ismertette. A költségvetés 29,8 millió forint bevétellel, illetve ennyi kiadással számol. Ebből az állami támogatás 10 millió. Tervezik 9,6 millió forint hitel felvételét is. Az önkormányzati kiadások meghaladják majd a 11, az általános iskoláé pedig a 12 millió forintot, így szinte csak a működés feltételeihez elegendő a pénz. Az idén lekövezik az Ady Endre utcát, aztán szilárdhul- ladék-lerakóhelyet alakítanak ki. Erre pályázat révén szereznek pénzt. Az olasz-magyar vegyesvállalat cipőüzeme várhatóan augusztusban kezd, s 120 embernek ad munkát. Éhhez az Állami Fejlesztési Intézettől pályázat útján 6,5 millió forintot nyertek, a megyei munkaügyi központ nyolcmillióval támogatta a beruházást. A művelődési ház (faluház) 1,2 millióval gazdálkodhat, könyvtári célokra 116, sportcélokra pedig 200 ezer forint áll rendelkezésre. Az önkormányzat szociális étkeztetésre és segélyezésre több mint egymillió forintot szán. (Krutek) Nemzetközi elismerés a tenyésztési eredményekért Április utolsó hetén rendezték meg a Dél-afrikai Köztársaság fővárosában, Fokvárosban a herefordtenyésztők 11. világkonferenciáját. Ezzel egyidőben tartották meg a 75. nemzetközi tenyésztői vásárt és kiállítást. A Magyar Herefordtenyésztők Egyesületét a konferencia felvette rendes tagjai közé, így ismerve el eddig végzett szakmai munkáját. Dr. Márton Istvánt, az egyesület ügyvezető igazgatóját kérdeztük a tapasztaltakról. — A hazai szövetség megalakulása óta tartottuk a kapcsolatot a világ legnagyobb hereford tenyésztőivel, így elértük, hogy tagjelöltként szerepeltünk az idei világkonferenciáig. Első napi bemutatkozásunk után még aznap, több mint egyórás tanácskozáson döntöttek a képviselők a rendes tagság odaítéléséről. — Kik támogatták leginkább Magyarország tagságát? — Főként az angolok, a finnek és a dél-afrikaiak. Az európai országok is jól ismerik szakmai munkánkat, hiszen a pár évvel ezelőtti kizárólagos importőr országból mára Európa legnagyobb tenyészállat-exportőre lettünk. A világban a marhahúsfogyasztás nagymértékű csökkenése tapasztalható. Különösen azokban az országokban, ahol anyagi helyzetük miatt ez indokolatlan. A genetikai fejlesztés a továbbiakban arra irányul, hogy a korszerű táplálkozástudományi elképzeléseket beillesszük a here- ford-marhatenyésztési programba. A szakmai előadások jórésze hasonló témakörökkel foglalkozott. — Mit profitálhat a világszövetségi tagságból a kaposvári székhelyű egyesület? — Teljes jogú tagságunk alapján ingyenesen hozzájutunk minden olyan szakmai információhoz, amelyet a fajta tenyésztése, tartása, kereskedelme során felhasználhatunk munkánk jobbítására. Szerepelünk azokon a világlistákon, amelyek által még jobban megismerhetik a magyar állattenyésztést és Kaposvárt, mint az állattenyésztési elmélet és gyakorlat egyik hazai fellegvárát. Mészáros Tamás
