Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-29 / 126. szám

1992. május 29., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Tej hiányból nem lesz sajt... A termelők bizalmatlanságának fő oka: a fizetések elmaradása, a minőség vitatható megítélése, az alacsony ár Környezetkímélő farmgazdálkodás Gímszarvastenyésztésben megőriztük világelsőségünket (Folytatás az 1. oldalról) A megye tejipari vállalkozá­sainak vezetői a kis- és a nagytermelők állítják: a fizeté­selmaradás a megye tejipar­ában általános jelenség. Mö­götte a vállalat egyre mélyülő válsága húzódik meg. Elvesztett termelők Mára nyilvánvaló: a tejipar és a termelők kapcsolata megromlott. Januárban már csak az a termelő kötött szer­ződést a vállalattal, akinek nem akadt más lehetősége. A bizalmatlanság fő okai: a fize­tések több hónapos elmara­dása, a tej minőségének vitat­ható megítélése és az ala­csony felvásárlási ár. Tavaly például a megyében nem volt olyan szövetkezet, amely éves átlagban 13 forint 50 fil­lérnél többet kapott volna egy liter tejért. Ezzel szemben más felvásárlók több mint ti­zenkilenc forintot fizettek ugyanolyan minőségű áruért. — A tejipar január óta csak­nem 1,3 millió forinttal tartozik, amit többszöri felszólításra sem voltak hajlandók törlesz­teni — mondta Ángyán János, a lábodi Zöldmező termelő- szövetkezet főállattenyész­tője. • — A vállalattól tehát meg­váltunk, és a barcsi Drávatej Kft-vel kötöttünk szerződést. Ők mindig tíz banki napon be­lül, megbízhatóan fizetnek. Tárgyalásaink során az a be­nyomásunk alakult ki, hogy még mindig a tejipar szeretné megszabni, kitől hány litert és mennyiért vesz át. Ennek az időnek pedig már vége. Csurgó bezárt A Kaposvári Tejipari Vállalat alapanyaghiányra panaszko­dik. A termelők másik feldol­gozónak adják a tejet, így az­tán nem tudnak miből vajat készíteni, sajtot érlelni. A vál­lalat csurgói sajtüzemében fél éve újították fel a gyártósort. A sajtüzemet két hete bezárták, s leszerelnék a gépeket és más helyre telepítenék, hiszen a környéken nincs mit feldol­gozni. A tejipar vezetői ezt megelőzően a szakszerveze­tekkel egy a tejüzem bezárá­sáról szóló megállapodást ír­tak alá, melyről a sajtüzem dolgozóit rövid levélben utólag értesítették. Közel 150 embert küldtek az utcára. Az üzemet privatizálni szeretnék. Többen jelentkeztek is, ám kiderült ró­luk: inkább érdeklődők, mint vevők. Negyvenkilométeres körben akár 90 ezer liter tejet is össze lehetne gyűjteni, de a nagytermelők átpártolásával csak napi 15 ezer liter „jutott” a tejiparnak. Ennek a jó részét is a szintén tejhiánnyal küz- ködő kaposvári gyárba szállí­tották, a csurgói üzem csak a hét egyes napjain termelt. A konkurencia nem panaszkodik A marcali üzembe szeret­nék telepíteni azokat a gépso­rokat, amelyet Csurgón lesze­relnek. A tejért folytatott „ádáz harcban” azonban a tejipari vállalat ebben a körzetben is kemény ellenállásba ütközött. A kaposvári Animex kft-ről van szó, amely a Somogybán fel­vásárolt tejet a horvátországi Varasdra exportálja. — Exporttal-importtal fog­lalkozunk; korábban a tejipar is ügyfelünk volt, sajtot vásá­roltunk tőlük — mondta Czó- bel Béla, a kft ügyvezetője. — Az árat mindig a világpiaci ár fölé kalkulálták, a minőség azonban ezzel nem tartott lé­pést. A megyei tejipari vállala­tok tavaly kapták meg igazi önállóságukat: akkor, amikor tejtúltermelési válság rengette meg a somogyi tejipart. Az önállósult cégek piaci tapasz­talatai a nullával voltak egyen­lők. Sokan hitték, hogy a mo­nopolhelyzetüket tovább ér­vényesíthetik, ezért — néhány általuk erőltetett FM-intézke- désnek is köszönhetően — igazi piac a mai napig sem alakult ki. A csökkentett vám­szubvenciókkal sem a terme­lőket, hanem az ellenük han­golt feldolgozóipart támogat­ják. Á termelők a félresikerült intézkedéseknek köszönhe­tően „kivágták” a teheneket — vagyis csökkentették az állo­mányt —> és a megmaradók takarmányozására sem fordí­tottak gondot. A következ­mény: a tejtermelés jelentő­sen csökkent. Nekünk de­cember óta van lehetőségünk a tej exportálására. Napi 32- 35 ezer litert gyűjtünk össze: horvát és dán cégekkel is tár­gyaltunk, ha összegyűjtenénk még egyszer ennyit, azt is el tudnánk adni. Emellett vígan megélhetne a tejipar is, ha nem lehetetlenült volna el. Számokkal tudom bizonyítani, hogy az értékesítési biztonság növekedésével a tejhozam is lépést tartott. A barcsi Drávatej kft tej­üzeme tavaly januárban épült. Azért döntöttek egy önálló tej­üzem építése mellett, mert a tejipari vállalat megbízhatatlan partnernek minősült, a tejfel­vásárlás nem mindig volt fo­lyamatos. Döntöttek: nem vár­ják meg a kritikus pillanatot, hanem maguk dolgozzák fel a tejet. A barcsi tsz tehát a ho- mokszentgyörgyi szövetkezet­tel, a baranyai és a veszprémi tejipari vállalattal közösen megkezdte az építkezést. Az üzem tavaly év eleje óta dol­gozik, időközben több szövet­kezet is megkereste őket: ha lehetőség lenne rá, akkor megválnának a tejipartól és a barcsiaknak adnák a tejet. Novemberben kötöttek szer­ződést a kutasi szövetkezettel és állami gazdasággal, az in­kei és a lábodi szövetkezettel. A gyár nyereségesen műkö­dik. A Skálának szállít sajtot, de a megye szinte minden szegletébe jut a barcsi tejből, tejfölből, sajtkrémből. Feneketlen gödörben Többen már most úgy tart­ják, hogy a tejipar egy feneket­len gödörbe került: az üzemek éppen annyi tejet dolgoznak fel, amennyi a városok ellátá­sához elengedhetetlenül szükséges. A napi 200 ezer li­ter kapacitású kaposvári tej­üzem is éppenhogy dolgozik, működtetése veszteséges. Barna Zsolt Több mint másfélszáz szakember gyűlt össze tegnap a. Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állatte­nyésztési Karának auditóriu­mában, hogy részt vegyen a Hunzag kft-vel közösen szer­vezett tudományos tanácsko­záson. Széles Gyula dékán meg­nyitójában utalt a nemes ha­gyomány folytatására, hiszen a mintegy 1,3 millió hektár gyepterület jövőbeni haszno­sítása meghatározó lehet az ország állattenyésztésére. John Peterson, a magyar- újzélandi vegyesvállalat ügy­vezető igazgatója előadásá­ban elhangzott, hogy már 1985-ben megkezdték a gyepre alapozott környezetba­rát, költségtakarékos állati termékelőállítás magyaror­szági meghonosítását. Céljuk az élőmunka megtakarítása a különböző állatfajok szabadon tartásával. A tartás- és te­nyésztéstechnológiákon kívül élőállat-forgalmazással is bő­vítették tevékenységüket. A műtrágyázási stratégiák­ról a múltban, a jelenben és a jövőben címmel dr. Várallyay György, a MTA talajtani és ag­rokémiai kutató intézetének igazgatója tartott szemléletes előadást. A gyepterületek tradicionális állatfajokkal tör­ténő hasznosításáról Stefler József egyetemi tanár tartott előadást. Kijelentette: az alig kihasznált 1,3 millió hektár gyepterület különböző meg­fontolások miatt hamarosan több százezer hektárral fog nőni. Úgy ítélte meg, hogy célszerű növelni a gyepterüle­tet hasznosító állatok rész­arányát. A -juhtartás jövedel­mezőségének kulcsát az elő­adó a minél több bárányelőát- lításban látta. Ezt éves szinten mintegy 50 százalékkal le­hetne növelni. Horn Péter rektor bevezető­ként a hazai mezőgazdaság rövid időn belüli fellendülését jövendölte, hiszen mint mondta: a föld száraz felüle­tének csak 20 százaléka al­kalmas mezőgazdasági műve­lésre, és ennek csak a fele az intenzív kultúrákra. Ez az em­beriség vastartaléka, s hazánk területének fele ebbe tartozik. A népesség számának növe­kedése óhatatlanul magával Megtekintették a gyepműve­lés eszközeit (Fotó: Kovács Tibor) hozza, hogy ezeket a területe­ket reflektorfénybe kell állítani. Az öf éve kezdett gímszar- vas-háziaáítási kísérletekről Horn Péter kijelentette: ezek az állatok 40 százalékos fö­lényt élveznek hústermelő ké­pességükkel, a nemzetközi gyakorlattal szemben. Ez az előny a hazai egyéb állatfa­jokkal szemben is fennáll. Emellett igencsak jelentős a háncsos agancs termelése is. Egy 6 éves bika átlagosan 4- 600 dollár jövedelmet hoz. A kaposvári kísérletek nemzet­közi előnyét továbbra is ki kell használni, fel kell gyorsítani a hazai programot, több ezresre kell fejleszteni a háziasított gímszarvas-populációt. A gyakorlati bemutatókon megtekinthették a kancák fe­jősét, a birkák és a szarvas- marhák fürösztését. A szarva­sok karámja után bemutatták a legkorszerűbb juhnyírási módszert és a gyapjúbálázást is. /■ Mészáros Tamás Ismét Vincze László az iskolaigazgató Visszavonták Tengődön a törvénysértő határozatot Koncessziós út lesz az M7-es Fizetünk, hogy rá ne fizessünk — a déli autópálya a csodára vár? Megváltoztatta két hete ho­zott törvénysértő határozatát a tengődi képviselő-testület, és tegnap óta ismét Vincze László polgármester az iskola- gazgató. A csaknem hetven érdek- ődő állampolgár jelenlétében :artott nyilvános, rendkívüli ülésen a képviselő-testület nájus 12-én hozott határoza­tra tett törvényességi észre- /ételt vitatták meg. Zilizi Márta megbízott egyző ismertette a köztársa­sági megbízott területi hivatala érvényességi ellenőrzési osz- ályának levelét, amely ki- nondta, hogy az iskolaigaz- jató felmentésének összefér- íetetlenséggel való indoklása örvénysértő. A bekiabálásoktól sem men­és ülésen végül név szerint szavaztak a képviselők. Mind t hatan egyetértettek a koráb­ban hozott határozat meg­szüntetésével és az eredeti ál­lapot visszaállításával. így a testület döntése értelmében ismét Vincze László polgár- mester az általános iskola igazgatója. Az egyéb napirendi pont tárgyalásánál vád érte a kép­viselők részéről a polgármes­tert, mivel a falurendezési tervből eddig nem valósult meg semmi. A válaszban el­hangzott: a meglevő tartalék pénz nagy részét az egészsé­ges ivóvíz megteremtésére kívánják fordítani. Változatlanul nincs össz­hang a polgármester és egyes képviselő-testületi tagok, il­letve a lakosság és a válasz­tott tisztségviselők között. Pe­dig a falu érdekében végre jó volna félretenni az egyéni sé­relmeket. K. J. Világot járt hazánkfia egy­más után sorolja azokat az or­szágokat, ahol autópályadíjat kell fizetni és rendszerint gyorsan utánateszi azt a fur­fangos kerülőt is, amellyel a „fölösleges pénzpocsékolást” meg lehet előzni. Magyaror­szágon a szakemberek egyet­len lehetőséget látnak az or­szág autópályahálózatának fejlesztésére: a koncessziós autópályaépítést. A szó ide­genül hangzik, és félő, aki megismeri a jelentését annak sem áll majd közelebb a szí­véhez. Fizető-autópályákról van ugyanis szó. Dr. Tímár András, az autópálya-igazga­tóság koncessziós irodájának vezetője tegnap délután Ka­posváron a Technika Házá­ban tájékoztatta a somogyi szakembereket a koncessziós autópályák fogalmáról és ha­zánk autópályaépítési tervei­ről. Az útalap hozzájárulás min­den liter üzemanyag árában benne foglaltatik. Ez az 5 fo­rint 20 fillér, amelyből egy év­ben 11,5 milliárd forint gyűlik össze az útalap kasszájába, azonban még a karbantartás költségeit sem fedezi. A szük­séges több mint 300 milliárd forinthoz képest elenyésző, ugyanakkor a közterhekből autótulajdonosok aránytalanul nagy részt kénytelenek vál­lalni. Koncessziós autópályá­kat kell építeni. Egy magán­céget kell megbízni az építés­sel és az üzemeltetéssel. A szerződés legtovább 52 és fél évig tarthat. Az M1-es autópá­lya Győr és a határ közti sza­kaszának megépítésére már többen, erre a szakágra spe­cializálódott nyugati mamut- vállalkozások is jelentkeztek; a versenytárgyalásra a közel­jövőben kerülhet sor, az épít­kezésnek pedig 1995 június végéig kell befejeződnie. Ugyan még csak elképzelé­sekről beszélhetünk, hiszen a tervezetet jövőre bocsátják közszemlére, de valószínű, hogy a háromsávossá bővülő M7-es autópályán is fizetniük kell majd. Az eszmecserén a dunán­túli- és a déli autópálya tervé­ről is szó esett, dr. Tímár And­rás azonban nem sok jóval bíztatott bennünket, somogyi­akat. Szerinte ezek az elkép­zelések az első komolyabb gazdasági számításnál elbuk­nak, hiszen egy autópálya gazdaságos üzemeltetéséhez nagyobb — csaknem kétszer ekkora — forgalomra lenne szükség. — Talán majd tíz év múlva — fűzte hozzá az előadó — sor kerülhet erre is; s akkor egy gyorsforgafmú autóút épí­tésére lesz lehetőség. —barna— MA Nyílik az autószalon Negyvennégy kiállító rész­vételével ma nyitja meg kapuit az első somogyi autószalon és autóvásár. Mivel ez az első, még meglehetősen kicsi a mérete, ám annál látványo­sabb. Szinte minden olyan au­tótípus megtalálható, amely­nek már van hivatalos forgal­mazója Magyarországon; itt van már a BMW, az Opel, a Renault, a Ford, és még so­kan. A Karaván-expo területén lesz a szalon, előtte a parko­lóban pedig a használtautó vásár e három napon. A ren­dezvény egyébként a gyer­meknap jegyében zajlik: érde­kes vetélkedők, játékvásár és autós látványosságok várják a kicsiket — rengeteg ajándék­kal. Az autósokat pedig árve­rés, ingyenes CO-mérés és más bemutatók csalogatják.

Next

/
Thumbnails
Contents