Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-29 / 126. szám
1992. május 29., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Tej hiányból nem lesz sajt... A termelők bizalmatlanságának fő oka: a fizetések elmaradása, a minőség vitatható megítélése, az alacsony ár Környezetkímélő farmgazdálkodás Gímszarvastenyésztésben megőriztük világelsőségünket (Folytatás az 1. oldalról) A megye tejipari vállalkozásainak vezetői a kis- és a nagytermelők állítják: a fizetéselmaradás a megye tejiparában általános jelenség. Mögötte a vállalat egyre mélyülő válsága húzódik meg. Elvesztett termelők Mára nyilvánvaló: a tejipar és a termelők kapcsolata megromlott. Januárban már csak az a termelő kötött szerződést a vállalattal, akinek nem akadt más lehetősége. A bizalmatlanság fő okai: a fizetések több hónapos elmaradása, a tej minőségének vitatható megítélése és az alacsony felvásárlási ár. Tavaly például a megyében nem volt olyan szövetkezet, amely éves átlagban 13 forint 50 fillérnél többet kapott volna egy liter tejért. Ezzel szemben más felvásárlók több mint tizenkilenc forintot fizettek ugyanolyan minőségű áruért. — A tejipar január óta csaknem 1,3 millió forinttal tartozik, amit többszöri felszólításra sem voltak hajlandók törleszteni — mondta Ángyán János, a lábodi Zöldmező termelő- szövetkezet főállattenyésztője. • — A vállalattól tehát megváltunk, és a barcsi Drávatej Kft-vel kötöttünk szerződést. Ők mindig tíz banki napon belül, megbízhatóan fizetnek. Tárgyalásaink során az a benyomásunk alakult ki, hogy még mindig a tejipar szeretné megszabni, kitől hány litert és mennyiért vesz át. Ennek az időnek pedig már vége. Csurgó bezárt A Kaposvári Tejipari Vállalat alapanyaghiányra panaszkodik. A termelők másik feldolgozónak adják a tejet, így aztán nem tudnak miből vajat készíteni, sajtot érlelni. A vállalat csurgói sajtüzemében fél éve újították fel a gyártósort. A sajtüzemet két hete bezárták, s leszerelnék a gépeket és más helyre telepítenék, hiszen a környéken nincs mit feldolgozni. A tejipar vezetői ezt megelőzően a szakszervezetekkel egy a tejüzem bezárásáról szóló megállapodást írtak alá, melyről a sajtüzem dolgozóit rövid levélben utólag értesítették. Közel 150 embert küldtek az utcára. Az üzemet privatizálni szeretnék. Többen jelentkeztek is, ám kiderült róluk: inkább érdeklődők, mint vevők. Negyvenkilométeres körben akár 90 ezer liter tejet is össze lehetne gyűjteni, de a nagytermelők átpártolásával csak napi 15 ezer liter „jutott” a tejiparnak. Ennek a jó részét is a szintén tejhiánnyal küz- ködő kaposvári gyárba szállították, a csurgói üzem csak a hét egyes napjain termelt. A konkurencia nem panaszkodik A marcali üzembe szeretnék telepíteni azokat a gépsorokat, amelyet Csurgón leszerelnek. A tejért folytatott „ádáz harcban” azonban a tejipari vállalat ebben a körzetben is kemény ellenállásba ütközött. A kaposvári Animex kft-ről van szó, amely a Somogybán felvásárolt tejet a horvátországi Varasdra exportálja. — Exporttal-importtal foglalkozunk; korábban a tejipar is ügyfelünk volt, sajtot vásároltunk tőlük — mondta Czó- bel Béla, a kft ügyvezetője. — Az árat mindig a világpiaci ár fölé kalkulálták, a minőség azonban ezzel nem tartott lépést. A megyei tejipari vállalatok tavaly kapták meg igazi önállóságukat: akkor, amikor tejtúltermelési válság rengette meg a somogyi tejipart. Az önállósult cégek piaci tapasztalatai a nullával voltak egyenlők. Sokan hitték, hogy a monopolhelyzetüket tovább érvényesíthetik, ezért — néhány általuk erőltetett FM-intézke- désnek is köszönhetően — igazi piac a mai napig sem alakult ki. A csökkentett vámszubvenciókkal sem a termelőket, hanem az ellenük hangolt feldolgozóipart támogatják. Á termelők a félresikerült intézkedéseknek köszönhetően „kivágták” a teheneket — vagyis csökkentették az állományt —> és a megmaradók takarmányozására sem fordítottak gondot. A következmény: a tejtermelés jelentősen csökkent. Nekünk december óta van lehetőségünk a tej exportálására. Napi 32- 35 ezer litert gyűjtünk össze: horvát és dán cégekkel is tárgyaltunk, ha összegyűjtenénk még egyszer ennyit, azt is el tudnánk adni. Emellett vígan megélhetne a tejipar is, ha nem lehetetlenült volna el. Számokkal tudom bizonyítani, hogy az értékesítési biztonság növekedésével a tejhozam is lépést tartott. A barcsi Drávatej kft tejüzeme tavaly januárban épült. Azért döntöttek egy önálló tejüzem építése mellett, mert a tejipari vállalat megbízhatatlan partnernek minősült, a tejfelvásárlás nem mindig volt folyamatos. Döntöttek: nem várják meg a kritikus pillanatot, hanem maguk dolgozzák fel a tejet. A barcsi tsz tehát a ho- mokszentgyörgyi szövetkezettel, a baranyai és a veszprémi tejipari vállalattal közösen megkezdte az építkezést. Az üzem tavaly év eleje óta dolgozik, időközben több szövetkezet is megkereste őket: ha lehetőség lenne rá, akkor megválnának a tejipartól és a barcsiaknak adnák a tejet. Novemberben kötöttek szerződést a kutasi szövetkezettel és állami gazdasággal, az inkei és a lábodi szövetkezettel. A gyár nyereségesen működik. A Skálának szállít sajtot, de a megye szinte minden szegletébe jut a barcsi tejből, tejfölből, sajtkrémből. Feneketlen gödörben Többen már most úgy tartják, hogy a tejipar egy feneketlen gödörbe került: az üzemek éppen annyi tejet dolgoznak fel, amennyi a városok ellátásához elengedhetetlenül szükséges. A napi 200 ezer liter kapacitású kaposvári tejüzem is éppenhogy dolgozik, működtetése veszteséges. Barna Zsolt Több mint másfélszáz szakember gyűlt össze tegnap a. Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának auditóriumában, hogy részt vegyen a Hunzag kft-vel közösen szervezett tudományos tanácskozáson. Széles Gyula dékán megnyitójában utalt a nemes hagyomány folytatására, hiszen a mintegy 1,3 millió hektár gyepterület jövőbeni hasznosítása meghatározó lehet az ország állattenyésztésére. John Peterson, a magyar- újzélandi vegyesvállalat ügyvezető igazgatója előadásában elhangzott, hogy már 1985-ben megkezdték a gyepre alapozott környezetbarát, költségtakarékos állati termékelőállítás magyarországi meghonosítását. Céljuk az élőmunka megtakarítása a különböző állatfajok szabadon tartásával. A tartás- és tenyésztéstechnológiákon kívül élőállat-forgalmazással is bővítették tevékenységüket. A műtrágyázási stratégiákról a múltban, a jelenben és a jövőben címmel dr. Várallyay György, a MTA talajtani és agrokémiai kutató intézetének igazgatója tartott szemléletes előadást. A gyepterületek tradicionális állatfajokkal történő hasznosításáról Stefler József egyetemi tanár tartott előadást. Kijelentette: az alig kihasznált 1,3 millió hektár gyepterület különböző megfontolások miatt hamarosan több százezer hektárral fog nőni. Úgy ítélte meg, hogy célszerű növelni a gyepterületet hasznosító állatok részarányát. A -juhtartás jövedelmezőségének kulcsát az előadó a minél több bárányelőát- lításban látta. Ezt éves szinten mintegy 50 százalékkal lehetne növelni. Horn Péter rektor bevezetőként a hazai mezőgazdaság rövid időn belüli fellendülését jövendölte, hiszen mint mondta: a föld száraz felületének csak 20 százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre, és ennek csak a fele az intenzív kultúrákra. Ez az emberiség vastartaléka, s hazánk területének fele ebbe tartozik. A népesség számának növekedése óhatatlanul magával Megtekintették a gyepművelés eszközeit (Fotó: Kovács Tibor) hozza, hogy ezeket a területeket reflektorfénybe kell állítani. Az öf éve kezdett gímszar- vas-háziaáítási kísérletekről Horn Péter kijelentette: ezek az állatok 40 százalékos fölényt élveznek hústermelő képességükkel, a nemzetközi gyakorlattal szemben. Ez az előny a hazai egyéb állatfajokkal szemben is fennáll. Emellett igencsak jelentős a háncsos agancs termelése is. Egy 6 éves bika átlagosan 4- 600 dollár jövedelmet hoz. A kaposvári kísérletek nemzetközi előnyét továbbra is ki kell használni, fel kell gyorsítani a hazai programot, több ezresre kell fejleszteni a háziasított gímszarvas-populációt. A gyakorlati bemutatókon megtekinthették a kancák fejősét, a birkák és a szarvas- marhák fürösztését. A szarvasok karámja után bemutatták a legkorszerűbb juhnyírási módszert és a gyapjúbálázást is. /■ Mészáros Tamás Ismét Vincze László az iskolaigazgató Visszavonták Tengődön a törvénysértő határozatot Koncessziós út lesz az M7-es Fizetünk, hogy rá ne fizessünk — a déli autópálya a csodára vár? Megváltoztatta két hete hozott törvénysértő határozatát a tengődi képviselő-testület, és tegnap óta ismét Vincze László polgármester az iskola- gazgató. A csaknem hetven érdek- ődő állampolgár jelenlétében :artott nyilvános, rendkívüli ülésen a képviselő-testület nájus 12-én hozott határozatra tett törvényességi észre- /ételt vitatták meg. Zilizi Márta megbízott egyző ismertette a köztársasági megbízott területi hivatala érvényességi ellenőrzési osz- ályának levelét, amely ki- nondta, hogy az iskolaigaz- jató felmentésének összefér- íetetlenséggel való indoklása örvénysértő. A bekiabálásoktól sem menés ülésen végül név szerint szavaztak a képviselők. Mind t hatan egyetértettek a korábban hozott határozat megszüntetésével és az eredeti állapot visszaállításával. így a testület döntése értelmében ismét Vincze László polgár- mester az általános iskola igazgatója. Az egyéb napirendi pont tárgyalásánál vád érte a képviselők részéről a polgármestert, mivel a falurendezési tervből eddig nem valósult meg semmi. A válaszban elhangzott: a meglevő tartalék pénz nagy részét az egészséges ivóvíz megteremtésére kívánják fordítani. Változatlanul nincs összhang a polgármester és egyes képviselő-testületi tagok, illetve a lakosság és a választott tisztségviselők között. Pedig a falu érdekében végre jó volna félretenni az egyéni sérelmeket. K. J. Világot járt hazánkfia egymás után sorolja azokat az országokat, ahol autópályadíjat kell fizetni és rendszerint gyorsan utánateszi azt a furfangos kerülőt is, amellyel a „fölösleges pénzpocsékolást” meg lehet előzni. Magyarországon a szakemberek egyetlen lehetőséget látnak az ország autópályahálózatának fejlesztésére: a koncessziós autópályaépítést. A szó idegenül hangzik, és félő, aki megismeri a jelentését annak sem áll majd közelebb a szívéhez. Fizető-autópályákról van ugyanis szó. Dr. Tímár András, az autópálya-igazgatóság koncessziós irodájának vezetője tegnap délután Kaposváron a Technika Házában tájékoztatta a somogyi szakembereket a koncessziós autópályák fogalmáról és hazánk autópályaépítési terveiről. Az útalap hozzájárulás minden liter üzemanyag árában benne foglaltatik. Ez az 5 forint 20 fillér, amelyből egy évben 11,5 milliárd forint gyűlik össze az útalap kasszájába, azonban még a karbantartás költségeit sem fedezi. A szükséges több mint 300 milliárd forinthoz képest elenyésző, ugyanakkor a közterhekből autótulajdonosok aránytalanul nagy részt kénytelenek vállalni. Koncessziós autópályákat kell építeni. Egy magáncéget kell megbízni az építéssel és az üzemeltetéssel. A szerződés legtovább 52 és fél évig tarthat. Az M1-es autópálya Győr és a határ közti szakaszának megépítésére már többen, erre a szakágra specializálódott nyugati mamut- vállalkozások is jelentkeztek; a versenytárgyalásra a közeljövőben kerülhet sor, az építkezésnek pedig 1995 június végéig kell befejeződnie. Ugyan még csak elképzelésekről beszélhetünk, hiszen a tervezetet jövőre bocsátják közszemlére, de valószínű, hogy a háromsávossá bővülő M7-es autópályán is fizetniük kell majd. Az eszmecserén a dunántúli- és a déli autópálya tervéről is szó esett, dr. Tímár András azonban nem sok jóval bíztatott bennünket, somogyiakat. Szerinte ezek az elképzelések az első komolyabb gazdasági számításnál elbuknak, hiszen egy autópálya gazdaságos üzemeltetéséhez nagyobb — csaknem kétszer ekkora — forgalomra lenne szükség. — Talán majd tíz év múlva — fűzte hozzá az előadó — sor kerülhet erre is; s akkor egy gyorsforgafmú autóút építésére lesz lehetőség. —barna— MA Nyílik az autószalon Negyvennégy kiállító részvételével ma nyitja meg kapuit az első somogyi autószalon és autóvásár. Mivel ez az első, még meglehetősen kicsi a mérete, ám annál látványosabb. Szinte minden olyan autótípus megtalálható, amelynek már van hivatalos forgalmazója Magyarországon; itt van már a BMW, az Opel, a Renault, a Ford, és még sokan. A Karaván-expo területén lesz a szalon, előtte a parkolóban pedig a használtautó vásár e három napon. A rendezvény egyébként a gyermeknap jegyében zajlik: érdekes vetélkedők, játékvásár és autós látványosságok várják a kicsiket — rengeteg ajándékkal. Az autósokat pedig árverés, ingyenes CO-mérés és más bemutatók csalogatják.
