Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-27 / 124. szám
SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1992. május 27., szerda Koncesszióban önkormányzatok, vállalkozások összefogásával Dunántúli autópálya épül? Politikai küzdőtérré válnak a hivatalok? Közalkalmazottak a lehetőségeikről Autópálya épül a Dél-Du- nántúlon? Ezúttal nem arról van szó, amely Déli autópálya néven került a köztudatba, s az ország déli részén haladva teremtene összeköttetést Ausztria és Ukrajna között. Három cég — a Dévényi és Társa Építész kft, a Pécsi Építésziroda, valamint a Tímár és Társa Bt — egy olyan sztráda létesítésének szervezésébe kezdett, amely észak-déli irányban szelné át a Dunántúlt — első lépcsőben a déli részét —, kapcsolatot teremtve a már meglévő, s a leendő hazai és külföldi autópályákkal. Az autópálya megépítését koncessziós alapon gondolják a szervezők, s nem ok nélkül, hiszen a költségek olyan nagyok lesznek, hogy az érdekeltek csak így számíthatnak a befektetett tőke megtérülésére, illetve haszonra. Miért van szükség a Dunántúli autópályára? A már elkészült tanulmány is utal arra a tényre, hogy a régió gazdasági helyzete rendkívül nehéz, (Folytatás az 1. oldalról) A kihallgatás során nem igazán meggyőzően számolt el a napjáról, sőt, ahogy szaporodtak a kérdések, úgy keveredett egyre nagyobb ellentmondásokba. Ekkor vált igazán gyanússá, és ekkor kutatták át lakását. Nemhiába. Három darab gázpisztolyba való lőszert, és egy ugyancsak gázpisztolyba illő cső- szűkítőt találtak. Mivel maga a rabló dicsekedett azzal, hogy valódi gázpisztolyt tart a kezében, ez már komoly bizonyítéknak számított. így érezte ezt Balogh is, aki ezt látva bevallotta: ő rabolta ki az irodát. Természetesen ezt le is ellenőrizték a helyszínen, ahol Balogh Sándor újra lejátsz- hatta a délelőtt már jól sikerült előadását. Megmutatta, hova dobta el a pisztolyt. A Zárda közben, a kőfalnál egy bokor alatt meg is találták. Elmondta, hogy egyedül hajtotta végre a rablást, bár a pénzt mert az eddigi meghatározó és eltartó iparágak vagy teljesen összeomlottak, vagy nagyon komoly gondokkal küszködnek. Hazai és külföldi szakértők véleménye megegyzik abban, hogy a fejlődés megindulásának egyik legnagyobb gátja — a szegényes infrastruktúra. S ebbe beletartozik a közúti közlekedés áldatlan helyzete. A sztráda tervezett nyomvonala 173 kilométer hosszúságú, s négy megyén — So- mogyon, Baranyán, Tolnán és Bács-Kiskunon — halad keresztül. Az M7-es útról Za- márdi térségében indul, s Tab, Dombóvár, Sásd, Pécs, Szederkény, Mohács érintésével — természetesen valamennyi települést kikerülve — ér Hercegszántóig, azaz az államhatárig. A tanulmány a Mecsek „átszelésével” is számol: ez egy 5 kilométer hosszú alagúttal történne, amely a mánfai völgyben menne a föld alá, s Pécs nyugati részén, Árpádtető és Meszes felső része később átadta egy barátjának. Ez a barát is azóta már a rendőrség vendége, s meglett a pénz is, igaz, mintegy 40 ezer forintnyi összeg hiányzik még a leltárból. Amikor a sikeres nyomozás után a rendőröket arról kérdeztük, mennyi esélyt adtak a tettesnek, azt mondták: nem sokat. Az első percben látszott, hogy „amatőr” elkövetővel állnak szemben, bár ez a tény legalább annyit nehezít mint amennyit könnyít az ügyön, lévén egy amatőr lépései kiszámíthatatlanok. Ezt látszik bizonyítani a nyugodt iszogatás is, miközben már mindenhol ott volt a fantomképe. Szerettünk volna szót váltani Balogh Sándorral, ám egyelőre erre még nem kerülhetett sor, de amint lehet megkérdezzük tettének okáról. Talán pénteken sor kerülhet rá, amikor is átadják a nyomravezetőnek a 25 ezer forintos jutalmat. V.O. alatt elhaladva, a szabolcsi elhagyott homokbánya térségében érne a felszínre. Dévényi Sándor, Skrobák László és Tímár Lajos építészek szerint fontos, hogy az autópálya utólag bekerüljön az országos gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési koncepciójába. Természetesen arra törekszenek, hogy a sztráda illeszkedjen a már meglévő, illetve létesülő külföldi autópályákhoz, ami azt jelenti konkrétan, hogy része lenne Délnyugat- és Délkelet-Európa közúti hálózatának, Szlovénia és Horvátország megkerülésével. Az autópálya ugyanis Herceg- szántó után, szerb területen csatlakozna a Belgrádból induló gyorsforgalmi úthoz. Feltehető a kérdés, nem akar konkurálni ez a sztráda a Déli autópályával? A szervezők állítják, egyáltalán nem, már csak azért sem, mert számolnak azzal, hogy a DAP is megépül, s így kelet-nyugati irányban is reAmi Grazban már valóság, fenyegető lehetőség Bécsben is: az egész városra érvényes 30 kilométeres sebességkorlátozás minden bizonnyal pokollá teszi az autósok életét. Egyelőre még csak a vita kezdődött el, érvek és ellenérvek puffognak, de hamarosan kiderül, ki az erősebb. Bécsben ez időtájt összesen 152 darab harminc km-es övezet van, ezek többségükben viszonylag csendes mellékutcák, amelyeknek csak rövid szakaszán jár autóbusz. Sokak szerint ez bőségesen elegendő, hiszen a legmerészebb terv se irányozza elő, hogy az új, drasztikus sebességkorlátozásba a főútvonalak, Ringek, a Gürtel-ek, az autópályákra vezető széles útak beletartozzanak — más kérdés, hogy ezeken a legtöbbször a zsúfoltság miatt amúgysem lehet száguldozni. A legilletékesebb, az osztrák autóklub nevetségesnek tartja az elképzelést és arra hivatkozik, hogy a fővárosi hatnék utazási lehetőségeik nyílnának a délről érkezőknek. Tehát a két pálya jól kiegészítené egymást. Már a Dunántúli autópálya első üteme, a Zamárdi és Hercegszántó közötti rész is nagy előnyöket kínál. Halmozottan hátrányos helyzetű területeket kapcsol be az ország vérkeringésébe — például a komlói térséget —, fékezi az elvándorlást, segíti az iparosodást, az idegenforgalom fejlesztését. S nem utolsósorban — bármilyen nemzetiségű kon- cesszor esetén is — jelentős munkahelyteremtő tényező. Tagadhatatlan azonban, hogy hátrányai is vannak, többek között az, hogy újabb földterületek kerülnek ki a mezőgazdasági, erdőgazdasági művelés alól. De ha minden jól megy, akkor 1994-ben elkezdődhetnek az építési munkálatok... tóságok inkább a mostani 50 kilométeres korlátozás betartatásával törődhetnének. Mert ha ezt semmibe veszik az autósok — s ha csak a forgalmi viszonyok engedik, ezt teszik — elképzelhető a 30 kilométeres rendelkezés sorsa. A másik ellenérv az a kérdés, mit nyerne a főváros. Egyet biztosan: a baleseti statisztika tényleg javulhatna, bár az igazi súlyos esetek az országiakon történnek, és nem a városban. Ami azonban csöppet sem javulna, az a környezet helyzeté: 30 kilométeres sebességgel sem árasztanak kisebb benzinbűzt és mérgező gázokat az autók. Sőt. Ez az új szabályozás sokakat fog arra késztetni, hogy a kényelmesebb tömegközlekedést válassza. Döntés még nincs, vita már van, és lassan rendelkezésre állnak az első tapasztalatok Grazból, ahol már életbe is lépett a sebességkorlátozás. Szászi Júlia (Folytatás az 1. oldalról) — Mindenekelőtt azért, mert a köztisztviselők úgy érzik: munkájuk nem kapja meg a jogosan elvárható társadalmi megbecsülést. Méltánytalanul, egyes helyeken kirívóan alacsonyak a bérek. Igaz, általában sehol a világon nincsenek túlfizetve, de tevékenységük fontosságát elismerik és a munkakörükből adódó megkötöttségeket ellensúlyozó külön juttatásokban is részesülnek. — Az emberek drágának és túltengőnek tartják az állam- apparátust — önök pedig a fizetést keveslik. Nincs itt ellentmondás? — Mindenütt könnyű sikert aratni az államapparátus túl- búrjánzásának ostorozásával... A mi szakszervezetünk sem elégedett a helyzettel; mi is közigazgatási reformot sürgetünk. De nem úgy, ahogy napjainkban is tapasztalható: a működéshez szükséges pénzügyi kereteket elvonják, mondván, hogy ez ‘majd kikényszeríti a reformot. Az államapparátus túlköltekezése nem abból származik, hogy túlfizetik a köztisztviselőket, hanem abból, hogy költséges és túlbürokratizált az ügymenet. — Visszatérve a törvényre: mi a fő kifogás ellene? — Ha ironikusan akarnék fogalmazni, azt mondanám: a közszolgálati törvény egyetlen erénye, hogy egyáltalán létezik. Szakszervezetünk részt vett az előkészítésben, több módosító javaslatunkat elfogadták, mégis úgy érezzük, hogy a politika több vonatkozásban az indokoltnál erőteljesebben érvényesítette akaratát. A preambulumban ott a követelmény, hogy pártpoliti- kailag semleges köztisztviselői karra van szükség. A törvényhozók azonban nem tették kötelezővé a nyilvános pályázati rendszert, ezzel elmulasztották a nagy lehetőséget, hogy csak szubjektivitástól teljesen mentes, objektív kritériumok alapján lehessen bekerülni a köztisztviselői karba, minden közigazgatási funkcióba. Kifogásuljuk azt is, hogy a törvény lehetőséget ad a vezetői megbízatások indokolás nélküli visszavonására. Ez a pártpolitikai erőtér olyan mértékű érvényesülését jelentheti, amely az egész apparátus stabilitását kockáztatja. Gondoljuk csak meg, milyen biztonságban dolgozik az a vezető, akit bármikor fölállíthatnak a vezetői székből, esetleg úgy, hogy meg sem tudja, miért penderítették ki. Hiányoljuk az úgynevezett rendkívüli lemondás intézményének a bevezetését. Ezt olyan esetekre javasoltuk, amikor a köztisztviselő mond fei, de nem azért, mert jobb helyre akar menni vagy mert valamilyen kifogás merül föl munkájával kapcsolatban. Hanem azért, mert olyan helyzetbe hozzák, közhatalmi jogosítványainak érvényesítését olyan formában kérik tőle, hogy azt jogi vagy etikai indokok alapján kénytelen megtagadni. Ha a rendkívüli lemondás lehetőségével élve tudna felállni íróasztalától, jogilag nem érné hátrány, mert olyan szabályok vonatkoznának rá, mintha a munkaadó mondana föl neki. — A kongresszus a köz- igazgatási dolgozók sztrájkjogának mielőbbi rendezését követelte a kormánytól. Mi az oka a türelmetlenségnek? — Az, hogy már az 1989-es sztrájktörvény kötelezte a kormányt a közigazgatási dolgozók sztrájkszabályzatának kidolgozására. Erre — úgy látszik — az eltelt 3 év sem volt elegendő, pedig a szak- szervezetek többször is megújították kezdeményezésüket. 1990-ben született ugyan egy egyeztetett szöveg, de akkor azt mondták, majd a köztisztviselői törvény megalkotása után lehet hatályba léptetni... — A szakszervezet tehát máris akcióba lép a törvén módosításáért? — Súlyos kritikai észrevételeink fenntartásával együ. sem kívánunk azonnal ilyt igénnyel föllépni. Július 1-jétől kezd funkcionálni a törvén'' Úgy véljük, viszonylag r idő alatt felszínre kerülne, gyöngéi és ellentmondás'-' i Bízva a jogalkotók bölcse gében, készen állunk ai, hogy a tapasztalatok birtok ban módosító javaslatain1 észrevételeinket késede nélkül megtegyük. Szathmári Gáb Roszprim Nándor Amatőr tettes, profi rendőrök Elfogták a kaposvári fegyveres rablót Bécsben maximum harminccal? Segítséget kér az Erdélyi Gyülekezet Menedék épül a betegeknek Kevesebb kén a gázolajban Az új szabványnak megfelelően csökkent a kéntartalom a motorhajtó gázolajnál, így kevesebb savas vegyület kerül az égéstermékeken keresztül a levegőbe, miközben lassul a dízelmotorok és a tüzelőberendezések korróziós károsodása is. A minőségi javulást tudatos termékminőség-fejlesztés tette lehetővé, amelyhez több száz millió forintos beruházásra is szükség volt. Mostanra így elérték, hogy a magyar gázolaj minőségi paraméterei megközelítik a nyugat-európai termékét. Nemcsak a kéntartalom csökkent, hanem nőtt a cetánszám, vagyis a gázolajnak az a jellemzője, ami a gyulladási hajlamra utal. A gázolajoknál korábban téli üzemeltetési problémák is jelentkeztek, ezt sikerült megszüntetni. A Reménység Szigete egy volt katonai objektum, amelyet a Honvédelmi Minisztérium térítés nélkül adott át az Erdélyi Gyülekezetnek abból a célból, hogy ott a határonkívüli magyarság részére oktatási és szociális központot létesítsen. Már ebben az évben is több száz erdélyi beteg kért tőlünk segítséget, hogy orvosi ellátása idejére neki vagy kísérőjének szállást adjunk. A Reménység Szigetén egy időben 80 beteget tudunk majd elhelyezni. Egy-egy heti átlag tartózkodással számolva, mintegy négyezer embertársunknak tudunk segíteni. Ha betegenként a minimális 1000 forintot számítjuk egy hétre, akkor is négymillió forintra lesz szükségünk. Mind a harminchat bank elnökének írtunk, de a Magyar Nemzeti Bank kivételével szűkös anyagi helyzetükre hivatkozva valamennyien elutasítottak vagy nem válaszoltak. Ezért most a magyarországi szegényekhez fordulunk, hogy segítsék a náluk is szegényebbeket. A honvédség nemcsak a területet adta. Egy hónapon át 75 kiskatona dolgozik keményen, hogy az épületeket helyreállítsa. A Reménység Szigete Baráti Kör tagjának tekintjük azokat, akik ezt a munkát bármilyen szerény adománynyal támogatják postautalványon: Erdélyi Gyülekezet 1146 Budapest Thököly u. 44. címen. Karácsonykor minden adományozónak részletes beszámolót küldünk az adományok felhasználásáról. Németh Géza lelkipásztor FrissvirággalültetikbeKaposvárközterületeitaVárosgazdálkodásiVállalatdolgozói.Ezekaci neráliák és dahliák a Kossuth szobor környékét díszítik majd.
