Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-25 / 122. szám
1992. május 25., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Vállalkozó munkanélküliek Kétnapos szakmai konfern- ciát rendezett Budapesten a Magyar Kisvállalati Társaság. A felkért hozzászólók vitaindítóiból kiderült: a hazai kis- és középvállalkozások száma megegyezik ugyan a nyugati országokéval — az APEH szerint már több mint 300 ezren vannak —, azonban működésük hatékonysága meg sem közelíti azokat! Ennek oka a gazdasági környezetben rejlik. Az állami monopóliumok lebontásának — normális piaci körülmények között — a kisebb vállalkozások fellendülését kellene magával hoznia. Ennek ellenére viszont nálunk a pusztuló nagyvállalatok gyakran saját beszállítóikat is csődbe sodorják. Pedig megfelelő feltételek mellett éppen ezeknek a vállalkozásoknak kellene átvenniük a piacról kieső nagyvállalatok szerepét. De ehhez ma még tőkeinjekcióra, jogi szabályozásra, infrastrukturális fejlesztésre volna szükség. Kedvező lépés, hogy megjelent a garanciabiztosítás. Ez a szervezet a bankok által igényelt biztosíték átvállalására szakosodott szerte a világon, megköny- nyítve ezzel a vállalkozók hitelfelvételét. Sokkal több eredménnyel járna, ha az érdekképviseleti szervezetek csakúgy, mint a vállalkozók, félretennék egymás közötti ellentéteiket és közösen lépnének fel a szükséges kormányzati intézkedésekért. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a vállalkozások helyzetének alakulása politikai kérdés. Ezért a politikai és gazdasági stabilizáció érdekében a vállalkozók javára még a pozitív diszkriminációtól sem szabad elzárkóznia a kormányzatnak. A konferencián részt vett dr. Mark Weaver professzor, a Nemzetközi Kisvállalati Tanács elnöke. Gyors helyzet- felmérés után a következőket mondta: vitathatatlan, hogy Kelet-Európábán Magyarország áll az első helyen a piac- gazdaságra való áttérés versenyében. Számos látványos eredmény már van: szépek a kirakatok, jó az áruminőség. Ami sürgős változásra vár: az az infrastruktúra és a befektetések védelmének jogi szabályozása. Ezenkívül az amerikai szakember kevésnek tartotta vállalkozóink vezetési, menedzselési tudását. Mint elmondta, az USA-ban a vállalkozások 80 százaléka a vezetők hibája miatt megy csődbe. A magas munkanélküliség és az állami deficit tekintetében hazánkat a hét évvel ezelőtti Portugáliához hasonlította. Ezeket a problémákat azonban az előző rendszer hagyatékának tekintette, amelyeket megfelelő intézkedésekkel kezelni lehet. A munkanélküliek gyakran éppen a vállalkozások révén találhatnak kiutat nehéz helyzetükből: vagy alkalmazottként, vagy úgy, hogy ők maguk válnak vállalkozóvá. A kormánynak képzéssel, átképzéssel támogatnia kell mindkét megoldást. Weaver úr szerint a munkanélküliség érdekében tett erőfeszítések az Egyesült Államokban is vegyes eredményeket hoznak, ám az államok kötelessége megadni minden polgára számára az újrakezdés lehetőségét. (Domi) Nemrégiben kezdte meg működését a Caraván kft autó- és targoncaszervize. A műhelybe korszerű diagnosztikai berendezéseket vásároltak, így hamarosan a zöldkártya kiadására is jogosultak lesznek. (Fotó: Kovács Tibor) PENZ-TARC A A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg... ? A franchise titkai (1.) Ezúttal a franchise (ejtsd: rencsájz) lényegét boncolgat- uk. Szakértőnk Haraszti Mihály, a Magyar Franchise Szövetség alelnöke. — Egy mai magyar vállal- <ozó hogyan kapcsolódhat be 3 magyar franchise üzleti világába? — Ennek több útja is van. \z első rögtön az, ha önmaga ejleszt ki egy franchise rend- ;zer. Ebben az esetben kell sgy kiváló üzleti ötlet, amely >izonyíthatóan sikeressé telető. A sikerességet persze lem elég csak kijelenteni, ha- lem konkrét tényszámokkal is ellenőrizhető gyakorlattal úzonyítani is kell. Miután a 'anchise egy marketing-mód- zer, ezért fejlett marke- ng-technikát és szemléletet fényei. S éppen emiatt az új sndszerek kifejlesztése a jgnehezebb út, hiszen az el- iúlt negyvenegynéhány esz- sndőben nem tehettek szert a lagyar vállalkozók ilyen isleretekre, gyakorlatra. Már- edig valódi piacgazdasági ímeretek nélkül nem tehető íűködőképessé egy olyan índszer, amelyet másoknak . át kell tudni adni. Ezért azok vállalkozók, akik Magyaror- zágon új franchise rendsze- ?k kidolgozásába fogtak, >bb csapdába is beleeshet- ik. Az egyik: ha valakinek a aját üzlete sikeres, még nem ztos, hogy az sikeresen „kobozható” is. Hiszen a fran- aise lényege, hogy ugyan- zoknak a piaci akcióknak a jlönböző helyszíneken ugyanazokat a piaci hatásokat kell kelteniük. És ezt garantálni is kell a rendszer átadójának! A piac különböző területein szerzett gyakorlati tapasztalatok nélkül azonban ez lehetetlen. A licenctulajdo- nosnak ugyanis elemi kötelessége, hogy a rendszerét életben tartsa, egyetlen egységét se engedje semmilyen körülmények között se tönkremenni. Ezeknek a rendszerekének a magyar félpiaci keretek között is meg kell tudni élniük. Egy működőképes Trendszert csak hosszú idő alatt lehet kifejleszteni, tehát nem a jelen viszonyaira kell építeni, hanem a sikeresség általános piaci alapelveire. Fel kell tudni készülni a mindenkor jelenlévő versenyhelyzetre. — Erre hogyan lehet felkészülni? Hogyan lehet megismerni az öt-tíz év múlva jelentkező konkurenseimet? — A velük való versenyre kell felkészülni! Ezért a piac majdhogynem „tudományos" feldolgozására van szükség. Törődni kell olyan dolgokkal is, amelyeket az egyes magánvállalkozások korában előszeretettel elhanyagoltak: az arculat kialakításával, a reklámmal, a minőséggel. De a rendszerben nem elég csak az egyes elemeket magas szinten kifejleszteni, azoknak működőképesen kell össze- állniuk szerves egésszé. Vagyis: mindennek és mindenkinek egy irányba kell húznia. Merth László TOZSDEKALAUZ Hogyan lehet tökéhez jutni? Reális üzleti kockázat Gyakran hallani, hogy tőkehiány miatt számos jó üzleti elgondolás nem valósulhat meg. Az, ellenkezője is igen sokszor elhangzik: kül- és belföldi tőkeelhelyezők megfelelő ajánlatok — értsd: üzleti elgondolások— hiányában nem tudják befektetni a náluk összgyűlt tőkét. Nyilván más ismérvek szerint bírálja el a javaslatokat az üzletember és szigorúbbak szerint a befektető, aki saját és mások reábízott tőkéjét kockáztatja. Van egy igen objektív mérce: a nagyközönség befektetési hajlandósága. A tőke megteremtésének, majd bővítésének egyik módja, lehetősége a részvények kibocsátása. Ez a megoldás általában olcsóbb, mint a hitelfelvétel, de csak a nyilvános részvénytársaságok számára adott. Az sem megvetendő, hogy a részvénykibocsátók igen széles bel- és külföldi körből számíthatnak befektetőkre s válogathatnak a lebonyolítók között, hiszen egymással éles versenyben nagyszámú intézmény foglalkozik viszonylag kevés, nyilvános kibocsátással, majd a részvények másodlagos forgalmával. A tőzsdei jelenlét számos előnnyel jár. Áz egyik: a vállalatok árfolyamaik közzététele révén nap mint nap szerepelnek a sajtóban. Ez persze csak akkor reklám, ha az árfolyam szilárd, vagy egyenesen emelkedő. A tőzsdei jelenlét másik előnye, hogy e szervezett piacok általában csökkentik a befektetők üzleti kockázatát. Ez fokozottan igaz a tőzsdére. Mind az Értékpapírtörvény, mind pedig a tőzsde belső szabályai részletes és folyamatos információadási kötelezettséget rónak a társaságokra. Ez pedig azt jelenti, hogy a befektető alaposan megismerkedhet az adott vállalat helyzetével, s annak változásaival, a gazdálkodással. A tőzsdére bevezetet részvények esetén pedig a befektető a saját papírjainak az árfolyamalakulását napról-napra nyomon követheti s így befektetéseit állandóan újraértékelheti. Ami azonban a legfontosabb: a tőzsde, amelyen a teljes kereslet és kínálat megjelenik, lehetővé teszi a részvények reális áron való eladását. Ha a tőzsdén elég nagy a kereslet, elég sok a pénz, s megfelelő a likviditás, akkor a befektetések könnyen pénzzé tehetők s más irányba mozgathatók. Más értékpapírokat, például ingatlant lehet az értékpapírokból származó bevételért szerezni. Ezek a tényezők teszik vonzóvá a tőzsdei papírokat a befektető számára. S mivel a tőke az utóbbiaktól származik, a tőkefelvevőnek is számolnia kell azzal, hogy melyek a befektetők preferenciái. S ezért érdemes vállalni azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény és a tőzsde előírnak. Bácskai Tamás Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső Külkereskedelmi napok A 11. regionális külkereskedelmi napokat Pécsen rendezik meg a Hotel Palatínusban május 26-a és 28-a között. Ezen egy időben kerül sorra a Vállalkozás '92 szakvásár, ahol induló vállalkozások mutatkoznak be, működő kisvállalkozások ismertetik meg újdonságaikat, lehetőség nyílik jogi-, gazdasági tanácsadásra, vám- és egyéb szolgáltatásokra. A program szerint a külkereskedelmi napokat holnap, kedden dr. Kádár Béla, a NGKM minisztere nyitja meg és előadást tart külkereskedelmünk aktuális kérdéseiről. Előadásokon és konzultációkon a három nap során többek között szó lesz az önálló külkereskedelmi tevékenység megkezdéséről, a vámjog- szabályok változásairól, az új vállalkozásokhoz igényelhető fontosabb hitelkonstrukciókról, a vegyesvállalatok adózásáról, a nemzetközi szállítmányozás helyzetéről. A rendezvény lehetőséget teremt üzleti kapcsolatok teremtésére is. Piaci lehetőségek Német kereskedelmi vállalat magyar élelmiszerkonzer- veket vásárolna. A vállalat képviselője a közeljövőben hazánkba látogat, hogy az ajánlattevőkkel felvegye a kapcsolatot. Amerikai cég nagy mennyiségben és folyamatosan importálna Magyarországról dzsemeket, zseléket, édes és sós kekszet, teasüteményt, cukorkákat. Német vállalat pamut T-in- geket gyártó partnert keres Magyarországon. E célra esetleg vegyesvállalatot is alapítana. Svájci gépgyár speciálgé- peket ajánl. Ezeket a gépeket egyedi darabok megmunkálásához lehet felhasználni a következő iparágakban: lakatosipar, szerelvények, kézi szerszámok, autóipar, elektronikus ipar, háztartási gépgyártás. Német cég, amely piacfejlesztései, tanácsadással, forgalmazással, üzletek közvetítésével foglalkozik együttműködő magyar partnereket keres. A cég elsősorban kozmetikumok, italok és állattápok importálásában érdekelt. Svéd cég vásárolna Magyarországról tejport, steril orvosi gumikesztyűt (Latex), üvegárut, élelmiszert (konzerv), papíripari terméket. Holland cég magyarországi partnert keres fiatalok részére készítendő pop-divatú felső- ruházati cikkek gyártásához. Spanyol cég magyarországi exporttevékenységéhez képviselőt vagy ügynököt keres. A cég jelentős denim-gyártó és termékeit a jeans-előállítók világszerte vásárolják. A horvátmagyar barterkap- csolatok lehetőségeinek listáját, a horvát ajánlatokat és igényeket a kamaránál lehet megtekinteni. Bolgár cégek ajánlatai Egy szófiai cég számos termék iránt érdeklődik: whiskyt, vodkát, speciális szeszes italokat, dohánytermékeket, motorcsónakokat, vitorláscsónakokat, személy- és tehergépkocsikat, illatszereket és kozmetikumokat, sört, kávét, teát, gyufát, öngyújtót, konfekció- és egyéb tömegfogyasztási cikkeket vásárolna. Másik szófiai cég ketchupöt, szárított vargányát kínál, vásárolna csokoládétermékeket, gyümölcslevet tetrapack csomagolásban és kozmetikumokat. Sztara zagorai cég cukrot venne földimogyoró ellenében. Bolgár cég vegyes vállalathoz partnert keres kondenzált tej és tejszín előállításához. Bolgár cég mézet kínál eladásra 40 kilós dobozokban. Rendezvények, vásárok Regionális turizmus — marketing címmel szemináriumot szervez junius 17-19-e között a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara az Osztrák Szövetségi Kamara támogatásával Pécsen. A regionális idegenforgalom szervezésében, a turisztiká-, ban érdekeltek május 27-ig jelentkezhetnek. A dornbirni vásár augusztus 1 -9 között lesz. A Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériumának pályázatát a Mahír nyerte el, a magyar részvevők kiákllí- tásának megszervezését és kivitelezését ők végzik. A részvétel, a jelentkezés részleteiről a kamara ad tájékoztatást. Valamennyi üzleti lehetőségről, rendezvényről pontos felvilágosítást a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara ad, Kaposvár Bajcsy-Zs. u. 1/c. Tel:82/16-244. Lemondott Árva László az MVFA kuratóriumi tagságáról Nem lehet 4,3 milliárd forint sorsáról társadalmi munkában dönteni, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mostanra túlélte önmagát — mondotta Árva László, az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda elnöke. Közölte: úgy érzi, a rutinszerű döntésekhez nincs szükség jelenlétére. Az alapítvány koordináló irodájának vezetőjétől, Holló Zsuzsától kevés információt kapott. A kisvállalkozási iroda elnöke úgy véli, a vállalkozások támogatását segítő szervezetre szükség van. A kedvezményes hitelek ugyancsak nélkülözhetetlenek, ám ehhez nem alapítványi, hanem részvénytársasági formában működő nonprofit szerveztet kell .létrehozni. Ez egyébként más országban is gyakorlat — mondta Árva László. A kisvállalkozási irodát az alapítványban Csanádi Ágnes képviseli a jövőben. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt még a Németh-kormány hozta létre, 4 milliárd 236 millió forinttal. Az alapítvány célja, hogy szabályozott pénzügyi keretet teremtsen a vállalkozások élénkítésére, külföldi pénzforrások bevonására. Főként az induló, különösen a kisebb magánvállalkozások támogatásához, illetőleg infrastruktúrájuk kiépítéséhez kíván hozzájárulni az alapítvány. A vagyon kezeléséről, a források felhasználásáról az alapítók által megválasztott kuratóriurn dönt. Tagjai sikeres vállalkozók, pénzügyi szakemberek, az alapító érdekképviseleti szervezetek képviselői. Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara
