Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-25 / 122. szám

1992. május 25., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 AMI EGY HAGYOMÁNYBÓL MEGMARADT Májusbúcsúztató Szennában Burucz András fáradhatatlanul hajtotta korongját (Fotó: Kovács Tibor) „Szálka” lehet — sokak örömére Kereskedelmi rádió Siófokon Május elsején a legények kiválasztottak egy szép, hosszú törzsű fát, feldíszí­tették, és a választott lány­nak a portája elé állították, akit barátjuk kiszemelt ma­gának. Mikoron a fa szá­radni kezdett, tánccal és hajnalig tartó vígassággal ünnepelt a falu népe, aztán kidöntötték a tavasz és a szerelem eme magasba törő szimbólumát. Szombaton délután Szen­nában zengett az ének, szólt a duda, hegedű, furulya. A sza­badtéri néprajzi gyűjtemény smaragd füvén gyerekek mé- táztak. Burucz András fazekasmes­ter fáradhatatlanul hajtotta ko­rongját, s kandi tekintetek les­ték miként formálódik a boros- kancsó, karcsúsodik a virág­váza. Odébb, egy kisasztalon a kész portéka csalogatta a vásárlókat, de a pénz nehe­zen gördült ki a kíváncsi diá­kok, népművészetet kedvelő városlakók erszényéből. Hi­ába kínálták magukat a szebbnél szebb kékfestő és népi leánykaruhák is. Csak halk sóhaj szállt, valahogy imigyen: de szép! Lujzi néni asztalánál már nagyobb volt a forgalom. Itt, az ezernyi, apró termény birodalmában csak a kész­termék volt áru. A magok, gesztenyék, csuhé és meg­annyi apró természeti kép­ződmény azért került elő, hogy a gyerekek megismerjék és megkedveljék a termény- báb-készítést. — Csak szorosan, akkor lesz szép és nem bomlik ki — magyarázta Szabó Gyuláné egy igyekvő kislánynak a pók­fonás csínját-binját. Mintha egy nagy család települt volna a délelőtti napfényben hófehé­ren tündöklő műemlék temp­lom domboldalára. Egy csa­lád, amely híven és értőn őrzi a hagyományt, de fája mintha kipusztulófélben volna. Hiába volt a szennai ifjak népi és a Somogy táncegyüttes szemet gyönyörködtető műsora, hiába a Zengő együttes profi muzsi­kája, a szépen csengő ének­szó, valami hiányzott. Hiány­zott a nép, a falu népe. Csak három fejkendős néni nézte álmodozón a skanzen torná­cáról a széki lassút meg a csárdást. Pedig Merczel Ist­ván kalotaszegi legényese ugyancsak megadta a hangu­latot a májusfa kitáncolásá­hoz. Nem is érheti rossz szó az ördöngős ügyességgel táncoló legényt. S akinek csak bírta a lába, az rövidesen azon kapta magát, hogy ott ropja körbe-körbe. Még egy turistaként tébláboló „frau” sem úszta meg szárazon. A zsúptetős vályogházak a múl­tat őrzik Szennában. Már csak mutatóban van belőlük. Akár a néptáncból, népi muzsikából így májusfakitáncolás idején. Várnai Ágnes Május 23-án regei 9 órakor felhangzott a Rádió FB 89 szignálja a Siófok és környéki rádiókészülékek nyugati norma szerinti 89-es frekven­ciáján. Lelkes, amatőrnek számító fiatalok dédelgetett, és sokáig titkolt vágya vált va­lóra a stúdió elkészültével, majd a szombati műsorkez­déssel. Terveik szerint június elsején állnak rá az állandó műsorrendre (addig is adnak azonban mindennap, így rajta lesznek már a „Challenge Day” siófoki rendezvényein is), ami annyit jelent, hogy 8 és 19 óra között lesznek hall­hatók Siófok mintegy 15 kilo­méteres körzetében. A keres­kedelmi rádiók útját járják, vagyis reklámokkal (és nem is kevéssel) kívánják biztosítani működőképességüket. — Nem kerülhető meg a Harmadik helyezett lett a szőcsénypusztai Erdőgaz­dasági Szakmunkásképző Iskola csapata a Szeged melletti Ásotthalmán megtar­tott szakma kiváló tanulója országos versenyen. Ezen­kívül kiváló teljesítménye alapján Tamás Attila, Magyar Zsolt és Szabó Szilárd szak­legkényesebb kérdés sem: az, hogy hivatalos engedély hiá­nyában kezdtük meg adásso­rozatunkat — mondta Ugodi Tibor, a működtető Rádió Frisco Bari Gt ügyvezetője, a felelős szerkesztő. — Tudjuk, hogy szálka lehetünk — ha ki­csi is — a hatóság szemében. Amit a jelen helyzetben meg­tehetünk, azt megtettük. Frek­venciánkat és hatósugarunkat a környező adók műsorszó­rási területeinek figyelembe vételével alakítottuk ki, s ezt egyeztettük a BHG-val és a Műsorszóró Vállalattal is. Te­hát nem zavarunk senkit... Korát és látszólagos lehető­ségeit is egy lépéssel meg­előző vállalkozás született Si­ófokon. Az idő dönti el, hogy mennyire voltak jövőbelátók a Rádió FB 89 „megálmodói”. (Fónai) munkás-bizonyítványt ka­pott. A csapat negyedik tagja Horváth Péter csak egy pont­tal maradt el a követelmé­nyektől. Kiss Vince iskolaigazgató elmonda: az ősszel kovács és bognár szakmával bővül az oktatás profilja. Bronzérmes szőcsénypusztaiak Jó szelet, kapitány! Ki tudja, hányadszor kötött ki hajóval a móló mellé Sümegi István, a Mahart kapitánya? Tegnap tizennégyszer fordult a komppal a tihanyi félsziget és a szántódi rév között, s ugye, lassan már közeleg a nyugdíjazás ideje. Nagyon érdekes lát­vány egyébként, hogy a nehéz hajótestet pillekönnyű mozdu­latokkal — három fémkart húzogatva — a part mellé kormá­nyozza. Hibázni nem szabad — a fedélzet most is zsúfolt: ta­lán 90 tonnánál is több rajta a buszok, teherautók, személy- gépkocsik súlya. Szóval közeleg a nyár, feltartóztathatatla­nul. A menetrend szerint üzemelő motoros mellett időnként a nyílt víz felé lendül a társ is, ha túl sok a várakozó. „Jó szelet”, kapitány! C. A. HONISMERETI FÓRUM Nemzetközi tábort terveznek Mesztegnyőn Optimisták találkoztak Az USA-ból érkező Don Mills urat az Optimist International el­nökét és feleségét fogadta teg­nap Pávayné Gonda Zsu­zsanna, az optimisták dunántúli vezetője. Az 1991-ben alakult Napfény Optimista Klub Siófok szervezésével megrendezett otpimista-találkozónak az Ezüstpart hotel adott otthont, ahol a magyarországi tagozat vezetői és az optimisták mintegy 150-en képviselték szűkebb ha­zánkat. A helyszínen bemutat­ták az optimista-kiállítás anya­gát, illetve a díszvendégnek át­adták a polgármesteri hivatal ajándékát, Tar Lajos festőmű­vész alkotását. A megjelenteket a városi gyermekkórus népitánc, dzsesszbalett és az Ezüstpart SE karate szakosztálya szóra­koztatta. A megyei honismereti egyesület Mesztegnyőn ren­dezte meg a fórumát. Az egyesület faluházábán 30 somogyi honismereti szakkör­vezető, kutató és egyesületi tag beszélte meg az időszerű tennivalókat. Dr. Kanyar Jó­zsef az Országos Honismereti Szövetség elnökeként vett részt a tanácskozáson. Kie­melte a nemzettudat rombolá­sát követő helyreállító munka fontosságát, majd tájékozta­tást adott a szövetség tervei­ről, a honismereti akadémia programjáról. Bejelentette: a választmányi ülést június 29-től július 3-áig tartják meg, s Pécsett rendezik meg a hon­ismereti akadémiát, amelynek keretében július 2-án lesz a honismereti szövetség köz­gyűlése. A fórum kiemelt fel­adatának tekinti a honfoglalás 1100. évfordulójára való elő­készületet. Bejelentették, hogy az idén 6 tábort szervez­nek a megyében és ehhez 120 ezer forint támogatást kaptak. Mesztegnyőn 3, Tö- rökkoppányban, Fonyódon és Kaposfőn egy-egy tábor várja a fiatalokat. Először a kaposfői nyitja meg kapuit június 30-án. Tervezik, hogy a határainkon túl élő, magyar anyanyelvű szakkörvezetőknek is létesí­tenek tábort. A mesztegnyői és a megyei kezdeményezést pályázaton elnyert támoga­tással szeretnék megvalósí­tani, de a Magyarok Világszö­vetségének segítségére is számítanak. A mesztegnyői Körmendi Tiborné szakkörvezető a hely­beli munkát elemezte, Károly Irma, a Somogyi Honismereti Egyesület titkára az alakuló ülés utáni helyzetről szólt. Örömmel nyugtázta, hogy a taglétszám 25-ről 36-ra nőtt. SZÁZÉVES A GYÁR — ÚJ IMAGE Elindult a sörtúra Kanizsáról Maláta, komló, élesztő és víz. Ha ezt a négy alapanyagot kellő szakértelemmel kezelik, a végeredmény nem lehet más, mint egy habzó kesernyés ital: a ser. Per­sze sört lehet másból is csinálni — mond­ják a hozzáértők — de az igaziban csak ez a négy klaszikus alapanyag található. Ilyen például a Kanizsa Sörgyár új, az év­fordulóra elkészült terméke a Kanizsa Prémium. Mert évfordulót — pontosab­ban: centenáriumot — ünnepel a nagy- kanizsai, immár újra részvénytársaság­ként működő sörgyár. Száz évvel ezelőtt, 1892. június 30-án 500 ezer forintos alaptőkével jegyezték be a Kanizsa Serfőzde Részvénytársa­ságot. Azóta folyamatosan működik a gyár, egyre bővülő termékskálával, és persze egyre nagyobb kapacitással. A jubileum alkalmából nagyszabású rendezvénysorozat, egy sörfesztivál in­dult országjáró „túrára”. Első állomása Nagyatád volt, amit követ még tíz hely­szín, hogy végül szeptember 4-13. között otthon, Nagykanizsán érkezhessen el az ünneplés csúcspontja. Ha mindegyik ál­lomáson olyan lesz a hangulat és a fo­gyasztás, mint az elsőn, akkor valószínű­leg nem lesznek értékesítési gondjai a cégnek. Még akkor sem, ha egyébként még mindig nagy a bizonytalanság az rt sorsát illetően. Miután végre sikerült kiheverni egy ausztrál szélhámos vásárlási kísérlete miatti káoszt, új pályázatot hirdetett az ÁVÜ. Ezen három komolyan vehető je­lentkező akadt: egy osztrák és egy német cég (ez utóbbi a licecet adó Holsten) va­lamint a Fosters csoport. Végül is ők hárman közösen pályáztak. Meg is felel­nek a hármas követelménynek: száz százalék tulajdont akarnak, dolgozói ré­szesedést is biztosítanak és a minimáli­san előírt 500 millió forintos tőkebevonást is bőven túlszárnyaljak. A probléma már csak annyi, hogy az ÁVÜ által kért vételár jó háromszorosa annak, amit ők kínálnak. Míg a tárgyalások folynak, az élet nem állhat meg, a piaci részesedést tartani vagy — ha lehet — növelni kell. Ezt a célt szolgálja az az új cég-image, amelynek megteremtésén most fáradoz­nak. Amint azt Tóth István vezérigaz­gató-helyettes, valamint Takács Árpád kereskedelmi igazgató — az atádi ren­dezvény házigazdái — elmondták, nem­csak egy új címkét jelent ez, amelyen a szimbólumok már egységesek, hanem új minőséget is, amelynek „zászlóshajója” a három csillaggal minősített Kanizsa Pré­mium. Mindennek népszerűsítésére pe­dig mi adhatna jobb alkalmat, mint az év­forduló és a sörfesztivál-sorozat, amely­nek következő állomása június 6-án Ka­posvár lesz. V. O.

Next

/
Thumbnails
Contents