Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-21 / 119. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 1992. május 21., csütörtök A biztosítási kártyától az anyasági segélyig A társadalombiztosításra vonatkozó új előírások ugyan már hatályba léptek, értelmezésük körül azonban még sok a bizonytalanság a biztosítottak körében. Az alábbiakban azokra a kérdésekre kerestünk — szakemberek segítségével — választ, amelyek a közérdeklődés előterében állnak. Milyen egészségügyi szolgáltatásokat lehet igénybevenni az új biztosítási kártyával? A törvény szerint biztosítottnak minősülnek mindazok, akik saját maguk fizetik vagy akik után a munkáltató fizeti a társadalombiztosítási járulékot. A gyerekek állampolgári jogon jogosultak az ellátásra. A biztosítottak a járulékfizetés ideje alatt — és a megszűnését követő 90 napon belül — külön térítés nélkül jogosultak a betegségmegelőzés célját szolgáló szűrővizsgálatok igénybevételére. A 14 éven aluli gyermekek évente két alkalommal csoportos szűrésen, a 14 éven felüliek pedig évente egyszer egyéni fogorvosi vizsgálaton vehetnek részt térítésmentesen. Betegség esetén térítésmentes a biztosítottak háziorvosi és gyermek- orvosi ellátása, a járóbetegek szakellátása, a kórházi ellátás és ápolás, a gyógykezelés, a szükséges műtét, valamint a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerek és ideiglenes gyógyászati segédeszközök. Térítésmentes a kórházi elhelyezés is, de csak arra az időre, amíg az orvosilag indokolt. Nem kell fizetni a magzatvédő szűrővizsgálatokért, a szülészeti ellátásért, az orvosi javaslatra történő terhességmegszakításért, valamint — az ide vonatkozó külön jogszabály szerint — a legfeljebb három alkalommal történő mesterséges megtermékenyítésért. Ingyenes a rehabilitáció és valamennyi ezzel összefüggő ellátás, valamint a szenvedélybetegek rehabilitációs ellátása. A szanatóriumi beutaló viszont a jövőben már csak akkor térítésmentes, ha a gyógykezeléstől jelentős állapotjavulás, illetve az állapotromlás megelőzése várható, s az a beteg otthoni kezelésével nem érhető el. Ilyen esetekben a beteg évente legfeljebb egy alkalommal jogosult négyhetes beutalóra. Továbbra sem kell a betegnek fedezni a mentővel történő szállítás költségeit, ha orvos rendeli el a szállítást. Az előzőekben felsoroltakon kívüli ellátásokért azonban teljes vagy részleges térítést kell fizetni. A jövőben fizetni kell — külön jogszabály alapján — a tartós ápolásért és a kórházi elhelyezésért, ha az nem orvosi javaslatra történt. Mikor számíthatnak a biztosítottak a társadalombiztosítás támogatására? Orvosilag indokolt esetben és a szükséges mértékben nyújt támogatást a társadalombiztosítás a gyógyszer, a gyógyászati segédeszközök, a protézisek és fogszabályozók, a gyógyfürdői beutalók árához. (A támogatás mértékről külön jogszabály rendelkezik.) Ezekben az esetekben, valamint az egészségügyi térítés- mentes szolgáltatások igénybevételével kapcsolatosan fölmerült utazási költséghez társadalombiztosítási támogatás jár. Nem térítik viszont meg az olyan egészségügyi szakellátás igénybevételének többletköltségeit, amelyet a biztosított a kezelőorvos beutalója nélkül vesz igénybe. Milyen esetekben szünetel a biztosítás? A fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó idejére. Ha például valaki évek óta folyamatosan dolgozik, munkáltatója rendszeresen fizeti utána a társadalmbiztosítási járulékot, s az illető egy év fizetés nélküli szabadságot vesz ki, számára csupán 1 hónapig jár a biztosítás. Azt követően csak akkor, ha ismét munkába áll, kivéve ha a fizetés nélküli szabadságot 3 éven — tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén 10 éven — aluli gyermek gondozására vagy 10 éven aluli beteg gyermek ápolásásra veszi ki. Szünetel a biztosítás az előzetes letartóztatás és szabadságvesztés idejére, kivéve, ha az előzetes letartóztatásban levő személyt jogerősen fölmentik a vád alól vagy megszüntetik ellene a büntetőeljárást; szabadságvesztés esetén pedig ha a bíróság jogerősen felmenti az illetőt. Meddig lehet valaki folyamatosan betegállományban? Keresőképtelenség esetén a betegnek legfeljebb 1 évig — gümőkó- ros megbetegedés esetén 2 évig — jár táppénz, ha az illető megbetegedése előtt legalább 1 évig biztosítva volt. Ha ez az idő kevesebb, akkor annak arányában jár a táppénz. Ha például a fiatal az általános iskola befejezése után nem tanul tovább és csak 20 éves korában kezd először dolgozni, s a munkába állását követő harmadik hónapban megbetegszik, mondjuk a 72. napon, akkor legfeljebb 72 napig jár neki a táppénz. A jogosultság időtartamának kiszámításakor azt is figyelembe veszik, hogy valaki a betegség első napját megelőző 1 évben mennyi ideig, hány napot volt keresőképtelen. Aki például keresőképtelenné válásának első napját megelőző 1 évben mondjuk 165 napot már táppénzen töltött, akkor legfeljebb 10 napi keresőképtelenség esetén folyósítanak még számára táppénzt. A gyermekápolás címén kapott táppénzes napok száma nem adható hozzá a biztosítottnak a betegség miatti táppénzes napjainak számához. Hogyan számítják ki a táppénz összegét? A biztosított betegségének első 30 napjában (beleértve a szombatot és a vasárnapot is) ■— ha biztosításában 30 napnál hosszabb volt a megszakítás — a keresőképtelenséget megelőző naptári évben elért napi átlag- keresetének 65 százalékát kapja. Ha 30 napnál rövidebb volt a megszakítás a biztosításban, akkor 75 százalékát. Ha a biztosítási jogviszony legalább 2 évig folyamatosan fennállt, a táppénz a napi átlagkereset 75, egyéb esetekben 65 százaléka. Hetvenöt százalékos táppénzre jogosult az a fiatal, aki 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné; vagy aki az iskolai tanulmányainak megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik és kerrsőképtelensé- géig megszakítás nélkül biztosított. Ugyancsak 75 százalékra jogosult az a bedolgozó, akinek megszűnt a biztosítása és az azt követő 15 napon belül még a bedolgozói jogviszony fennállása alatt válik keresőképtelenné. Ehhez azonban az kell, hogy a biztosítás megszűnését megelőzően 2 évig folyamatosan fizessék után a tb-járulékot. Hatvanöt százalékos táppénzre jogosult — tekintet nélkül a folyamatos biztosítás tartamára — az, aki a biztosítás megszűnését követően válik keresőképtelenné, valamint a javító-nevelő munkára ítélt személy, a munkaideje alatt. A betegség 31. napjától 5 százalékkal — 70, illetve 80 százalékra — emelkedik a táppénz összege, a 91. naptól pedig az átlagkereset 75, illetve 85 százaléka lesz a táppénz. Fontos tudni, hogy a tápppénz is jövedelemadó-köteles, s alapja a bruttó kereset. Milyen esetekben vonható meg a táppénz? A folyósító szerv a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos javaslatára attól vonja meg a táppénzt, aki bizonyíthatóan késlelteti gyógyulását, figyelmen kívül hagyja a kezelőorvos utasításait, s nem jelenik meg a berendelt orvosi vizsgálaton, mulasztását pedig utólag nem tudja elfogadhatóan indokolni. Mikor nem jogosult valaki táppénzre? Nem jár a keresőképtelenségnek arra az időtartamára táppénz, amíg a biztosítás szünetel. A jogszabály ide sorolja a katonai szolgálat és a fizetésnélküli szabadság idejét is. Nem fizethető táppénz a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra sem, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn. Hasonlóan az ittasság miatt vagy az abból erdő keresőképtelenség első három napjára sem jár táppénz. A korábbi rendelkezésektől eltérően nem vehető táppénzes állományba a munkaterápiás intézeti gyógykezelésre kötelezett alkoholista az intézeti gyógykezelés időtartama alatt. Ha azonban a beutalt a kezelés ideje alatt munkaterápiás intézeten kívül kórházi ellátásban részesül, akkor arra az időre megilleti a táppénz. A jogszabály megvonja a táppénzre való jogosultságot mindazoktól, akik keresőképtelenségüket szándékosan maguk okozták. Kinek jár terhességi-gyermekágyi segély és melyek a kizáró esetek? Mindazokat megilleti, akik a szülést megelőző 2 éven belül 180 napon át biztosítottak voltak és a biztosítás időtartama alatt vagy annak megszűnését követő 42 napon belül szültek. Azoknak is jár a terhességi-gyermekágyi segély, akik a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl táppénz, illetve baleseti táppénz folyósításának ideje alatt vagy annak megszűnte után 28 napon belül szülnek. Az ellátás a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőt örökbefogadó biztosított nőnek is folyósítani kell a terhességi-gyermekágyi segélyt a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralévő időtartamára. Nem jár viszont az ellátás annak, aki bármilyen jogviszonyban — kivétel a szerzői jog védelme alatt álló alkotásokért járó díjazás és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíj — díjazás ellenében munkát végez. Nem jár a segély a külföldi tartózkodás idejére sem, kivéve, ha az államközi egyezmény hatálya alá tartozik vagy az illető gyermekével magánszemélyként átmenetileg külföldön van. Terhességi-gyermekágyi segély címén a napi átlagkereset teljes öszszege megilleti a szülő nőt, de csak akkor, ha a szülést megelőző 2 éven belül 270 napon át biztosított volt. Ennél kevesebb — de minimum 180 nap járulékfizetés esetén — a terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 65 százaléka. Ki veheti igénybe a gyermek- gondozási díjat? A gyermek 2 éves koráig járó gyedet az veheti igénybe, aki részesült terhességi-gyermekágyi segélyben vagy rendelkezik az ahhoz szükséges jogosultság feltételeivel. Gyedre a gyermek 1 éves koráig kizárólag az anya (egyedülálló apa), ezt követően a szülők bármelyike jogosult. (Az apának az igénybevétel első napján rendelkeznie kell a jogosultság feltételeivel.) Az örökbefogadó mostoha- és nevelőszülőket is megilleti a gyed, ha a jogosultsághoz szükséges feltételek az örökbefogadás, illetve a gondozásba vétel időpontjában fennállnak. Mennyi a gyed összege? A gyed napi összege a biztosított időtől függően a táppénz alapját képező naptári nap átlagkeresetének 65, illetve 75 százaléka, de nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének harmincad részénél. (Jelenleg az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege 5700 forint, szeptember 1-jétől 6000 forint.) Az átlagkeresetnek akkor 65 százaléka a gyed, ha a biztosított ilyen mértékű terhességi-gyermekágyi segélyben részesül. A gyed folyósításának időtartama alatt nem végezhető kereső tevékenység, ellenkező esetben nem jár az ellátási Változott-e a gyemekgondozási segély összege? Az első gyermek után továbbra is 800, a második után 900, a harmadik és a további gyermekek után 1000 forint a segély. Január 1-jétől a jogosultak — függetlenül a gyermekek számától — havonta 3850, 1992. augusztus 31. után pedig 4150 forint jövedelempótlékot kapnak. Mit mond a jogszabály az anyasági segélyről? A segély összege gyemekenként a korábbi 6000 forintról 9000 forintra emelkedett. Ez az összeg mindazokat megilleti, akik terhességük folyamán legalább egy alkalommal megjelentek a terhességi orvosi vizsgálaton. A segély halva született gyermek után is jár. Ha a nő külföldön szül, s előzetesen nem tudott részt venni orvosi vizsgálaton, számára akkor is ki kell fizetni a segélyt. Újvári Gizella EGY SEBÉSZ, AKI ÖNBIZALMAT IS AD A haj átültetésre kevés a jelentkező A Kaposi Mór kórház sebészeti osztályán kicsinyke ügyeleti szobában várok dr. Ferenczy József plasztikai sebészre. A telefon szinte percenként csöng. — Elnézést kérek, de ma én vagyok az ügyeletes — szabadkozik. A sebészorvos elnyerte a dr. Arató Miklós pályázat első díját. Dolgozatában a plasztikai, illetve helyreállító sebészet egyik témáját, a bőr szabad átültetését dolgozta föl. — A szövetátültetés ma a sebészet egyik legfontosabb fegyvere — világosít föl —, közülük is talán a leggyakrabban alkalmazott módszer a bőr szabad átültetése. Ennek az a lényege, hogy egy adott bőrdarabot az eredeti környe-. zetéből minden dimenziójában elszakítunk és úgy ültetjük át oda, ahol szükség van rá. A bőr kevésbé tápanyag- igényes, ezért igen nagy az esély arra, hogy megtapadjon. Megvan az az előnye is, hogy átültetés után is megtartja eredeti tulajdonságait, színét és textúráját. Ezért előnyös, ha az adó- és fogadóhely tulajdonságai egymáshoz hasonlóak. Bonyolult szövetpótlásokat is képesek vagyunk ezzel a módszerrel elvégezni... Szomorúan tapasztalom azonban, hogy a sebészet és a helyreállító sebészet közötti kontaktus még mindig nem olyan, mint amilyennek lenni kéne. Gyakran megtörténik, hogy a hagyományos műtét után torz maradvány éktelenéi a beteg testét. Ilyen esetben szerencsés lenne, ha a sebész konzultálna a plasztikai sebésszel és javasolná a korrigáló műtétet. A pécsi Honvédkórházban, pályakezdésem időszakában, gyakran találkoztam olyan súlyos égési sérültekkel, akiknél csak ezzel a műtéttel lehetett helyreállítani a bőr eredeti kozmetikai állapotát. Ma már jó eredménnyel alkalmazzuk ezt a módszert többek között nagy kiterjedésű daganatok helyének pótlására, a varacskos orr megszépítésére és egyéb borhiányok korrigálására. Pécsen, az orvostudományi egyetem elvégzése után megtanulta a szakma alapjait, Jenában megismerkedett a mik- rosebészettel, de sebész itt lett Kaposváron, segítséget nyújtott dr. Rozsos István ösztönző segítsége és dr. Seffer István főorvos figyelmeztetése, hogy ezt a szakmát holtáig tanulja az ember, hajtották a kutatóhajlamú orvost. Az asztalon vaskos kötet, a plasztikai sebészet abc-je, mellette egy komputertomog- ráfos lelet, amelyen nyomon követhető a műtéti beavatkozás menetének végeredménye. A kíváncsi laikus csak ámul és bámul, mire képes ma az orvostudomány eme „szebbik” szakterülete. — Hajátültetéssel is foglalkozom. A gond az, hogy kevés a jelentkező. Ha rám néz a paciens, a hasát fogja a nevetéstől. — Kezével végigsimítja kopaszodó fejtetőjét. — Pedig kiváló tanárom, dr. Zoltán János professzor intézetében tanultam meg az eljárást és a tar koponyájú emberek körülbelül egyharmadánál alkalmazható sikerrel ez a műtét. Az örömbe üröm, hogy a plasztikai sebészet jövője a privatizálással megpecsételődött, illetve csak a tőkeerős kollégák tudnak majd talpon- maradni. A társadalombiztosítás ugyanis nem finanszírozza az esztétikai műtéteket, és azokat a még vitatott eseteket sem, amelyek az esztétikai, illetve helyreállító sebészet határán vannak. A műszerpark már most kezd elavulni és nem tudni mit hoz a jövő. Magasan képzett szakemberek talpára kötnek útilaput és sok szerencsétlen, a sors által megpecsételt ember lesz kénytelen hordani élete végéig az örökölt vagy szerzett stigmát.Dr. Ferenczy József szabad idejében szívesen rajzol és gitározik. Várnai Ágnes Fotó: Kovács Tibor
