Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-06 / 82. szám
1992. április 6., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Vállalkozó önkormányzat Mezőcsokonyán Visszavárják a fiatalokat A polgármester házának udvarán öreg kombájnok, traktorok, mezőgazdasági berendezések sorakoznak. A volt pajta most műhelyül szolgál. Sudár János maga javítja a gépeket, a szállítóeszközül szolgáló Ifát csakúgy, mint az MTZ traktort. A mezőcsoko- nyai porta őrlőgép zajától hangos; a siló tele takarmánynyal, az istálóban tehenek várják az esti vacsoraidőt. — Akkor kezdtem önállóan gazdálkodni, amikor az még nem volt divat — mondta Sudár János. — A téeszektől sorra vásároltam a leselejtezett öreg gépeket, és sokszor éjszakákon át tartó munkával magam újítottam fel őket. A polgármester hatvanhét hold földet művel. Ennek fele a saját tulajdona, a többit pedig bérli. Bár megyeszerte a mezőgazdaság válságáról beszélnek, ő mégsem panaszkodik. — Ha valaki igazán keresi, meg is találja a piacot, ahol terményeit jó áron el tudja adni — fűzte hozzá. Sudár János épp az iskolába indult, ahol szeptember óta újra van felső tagozat. A négy osztály helyén nyolc termet alakítottak ki. Az udvaron már ott az építőanyag: az intézményt bővíteni szeretnék. Sokan nem hittek benne, hogy ilyen hamar újraszervezik a felső tagozatos oktatást a faluban. Mindez másfél hónap alatt valósult meg. A 88 diáknak minden tárgyat szaktanár tanít. Az emeletráépítés kivitelezője a polgármesteri hivatal lesz; ezért pályázatot nyújtottak be a munkaügyi központhoz munkanélküliek tartós foglalkoztatására. — Az útaszfaltozást, járdaépítést szintén magunk végeztük— mondta a polgármester. — így munkát tudtunk adni az állástalan helybelieknek, és jelentős összeget takaríthattunk meg a falu számára. Van még bőven tennivaló: a templom felújításra szorul, a volt moziépület ugyancsak. Szeretnénk, ha azok a fiatalok, akik tanulmányaikat Kaposváron folytatják, szintén visszajönnének és itt alapítanának családot. A polgármester dolgát nehezíti, hogy a falu legtöbb embert foglalkoztató munkahelyének, a téesznek a helyzete bizonytalan, a munkanélküliekről gondoskodni pedig az önkormányzat kötelessége. Mondják: Mezőcsokonya egykori tanácselnökének hajdan az állásába került, amikor felismerte, hogy a község határában felbugyogó melegvíz-forrás micsoda lehetőségeket rejt. A faluban több családhoz látogatnak rendszeresen nyugati turisták. Az ön- kormányzatnak öt külföldi településsel van jó kapcsolata, és ahogy az anyagiak engedik, a melegvíz-forrást is szeretnék jobban kihasználni. A vízmintát elküldték elemzésre, hiszen a helybeliek azt vallják: legalább tizenkétféle — gyógyításra is alkalmas — ásványi anyagot rejt a föld mélye. Ha ez beigazolódik, egy gyógyfürdő megépítését sem tartják puszta álmodozásnak a község vezetői. B. Zs. Malom és sütőüzem Karádon A karádi Aranykalász Téesz a közelmúltban foglalkoztatást segítő munkaerőpiaci programot készített s ehhez négymillió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelnek. — Karád központjában a takarmánybolt helyén épülő kismalom, illetve sütőüzem elkészítéséhez kell a pénzt — mondta Szász Frigyes tsz-el- nök. — Itt dolgozzuk majd föl a szövetkezetben termett búzát. A beruházási program célja a tartósan munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítése új munkahelyek létesítésével, illetve a hosszú távú foglalkoztatás. Ehhez kérjük az állami támogatást, hiszen mintegy 35 millió forintos be ruházásról van szó. A felépülő malom két műszakban évi 2500 tonna malmi búza feldolgozására, a sütőüzem pedig napi 1800 kilogramm kenyér és mintegy 3 ezer apró pékáru (kifli és zsemle) előállítására lesz alkalmas. Az új üzem 20 személynek ad munkát. Felépítéséhez a szövetkezet 6,2 millió forinttal járul hozzá. — Összesen 17,5 millió forint hitelt igényeltünk. — Az olasz gyártmányú sütőüzemi gépek beszerzéséhez olasz áruhitelt kértünk. A hiányzó 4 millió forint támogatását kérjük a foglalkoztatási alapból. — Hol értékesítik a termékeiket? — A mintaboltban, Karádon és Andocson. A nyári szezonban a Balaton-parton saját konténeres bolthálózatunkban. A jelenlegi forgalmazó kiiktatásával lehetőségünk lesz a költségek csökkentésére. Az olcsóbb és jobb minőségű saját áruval álljuk a versenyt! A termelőszövetkezet szerződésben vállalta azt, hogy 5 évig folyamatos munkalehetőséget teremt 20 személynek. Az építkezés rövidesen befejeződik, majd kezdődik a technológiai szerelés. A tervek szerint augusztusban indul a termelés. Krutek József Drága falusi boltok Válaszúton a kaposvári áfész A kaposvári a megye legnagyobb fogyasztási szövetkezete; 62 településen végez sokrétű tevékenységet. Most válaszúthoz érkezett a szövetkezet. Erről kérdeztük dr. László Jenőt, az áfész igazgatóságának elnökét. — Egyik legfontosabb teendő volt a tagsági, vagyoni viszonyok tisztázása, rendezése. Valamennyi taggal tisztáztuk a szövetkezethez fűződő kapcsolatát. Nagyobb részt személyesen kerestük meg a mintegy 6000 nyilvántartott tagot, hogy nyilatkoznak: — fennt kívánják e tartanai tagsági viszonyukat, — ki akarják-e egészíteni 500 forintról 3000 forintra a tagi részjegy összegét? A határidő — március 20-a — lejárt. A nyilatkozatok alapján taglétszám közel felére, mintegy 3000-re csökkent. Ä vagyonevesítés alapvető elvei is elkészültek. Az április 3-i küldöttgyűlést megelőző rész- közgyűlések sem voltak tanulság nélküliek; azokat a véleményeket, félelmeket, reményeket tekintve, amelyek leginkább foglalkoztatták a tagságot. Kié a szövetkezet? — kérdezték többen, és kifogásolták a részjegy összegének 3000 forintra történő emelését. Azt is, hogy az 500 forintos részjeggyel rendelkezők miért nem lehetnek továbbra is tagok. A részjegy összegét egyébként a küldöttgyűlés határozta meg. Többen sürgették a vezetőség fiatalitását. Figyelemreméltó, hogy egyre többen követelik: az áfész vegye vissza összes üzletét, érdekeltségét központi irányítás alá. Az indulatos felszólalásokat az indokolta, hogy — főleg a kisebb településeken — a vállalkozásba adott üzletek árait igen magasnak tartják. A verseny itt nem töri le az árakat. Központi beszerzéssel, átalakítással viszont ki lehetne ezt küszöbölni ezt. Sokan bírálták a felvásárlást. A tagok — termelők — érthetően magasabb árakat, termelési és értékesítési biztonságot akarnak. Követelték, teremtsen biztos piacot az áfész. Ennek jogosságát az áfész vezetői elismerik, de mint mondják be kell látni, a piaci viszonyokhoz a kaposvári áfésznak is igazodnia kell, ez pedig egyáltalán nem könnyű! Jelzi azt, hogy a valamikor meghatározónak számító szamócából meg nyúlból 12 vagonnal vásároltak fel, és ez mélyen alatta marad az előző évekének. — fi — A Kelén visszatér E hét végén - szombaton - 22, kikötővel rendelkező ön- kormányzat polgármesterével a fedélzetén kifut az első balatoni utasszállítóhajó és egyben kezdetét veszi a hajózási szezon. A MAHART Balatoni Hajózási Kft. az idén 28 utasszállítót küld a vízre, ezek közt ott lesz a a 101 éves Kelén is, melyet tavaly angol filmesek béreltek. A tavaszias napfény a házak elé csalogatta a város lakóit.Tegnap délelőtt szépítették, takarították a házak környékét a panelváros lakói.Képünk Kaposváron a Szondi utcában készült. Fotó:Gyertyás László Somogy a „középmezőnyben” Az országos statisztikák alapján Somogy a közepesen fejlett megyék közé tartozik a telefon főállomások száma alapján. A hálózat fejlesztésére a szakemberek nemrégiben egy hároméves programot dolgoztak ki. A legfontosabb feladat az országos gerinchálózat és a megyeszékhelyek telefonhálózatának fejlesztése, de a megye kistelepülésein szintén sürgető feladat a folyamatos távbeszélőszolgáltatás kiépítése. Az Igazgatóság lehetőséget a Báláiéi Rt-hez hasonló üzleti alapon szerveződő tágasságoknak a MATÁV programjába való beilleszkedésre. Új tanműhely A fonyódi Híradás és Kereskedelmi szakközépiskola új híradástechnikai tanműhellyel bővül. Az új létesítményben egy számítógépes oktató- rendszer is helyet kap. A több mint tíz milliós beruházáshoz szükséges pénz egy részét pályázat útján nyerte el a helyi önkormányzat. Fajtaváltás európai színvonalon MAGÁNVÁLLALKOZÓ INSZEMINÁTOROK A szekszárdi állattenyésztő vállalat inszeminátorai tavaly ősz óta félfizetésért végezték a mesterséges termékenyítést, majd az így is gazdaságtalan tevékenység megszüntetése miatt kényszerűségből magánvállalkozók lettek. Az állam végleges kivonulása a fajtapolitika irányításából szakmai anarchiához vezetett volna, ezért a PATE kaposvári karának kísérleti sertéstelepe vállalta, hogy megfelelő minőségű termékenyítőanyagot bocsát a vállalkozók rendelkezésére. Gresa Zoltán, a Dél-dunántúli Sertéstenyésztő Egyesület vezetője szerint megyénkben a korábbi évekhez képest alig tizedére csökkent a köztenyésztésben található, ellenőrzött kanok száma. Mindössze 36 darab van a községi önkormányzatoknál. A magántenyésztőknél vannak ugyan törzstenyészetekből származó kanok, ezek számát, fajtáját azonban nehéz lenne felmérni. Most, amikor az ágazat mélyponton van, az egyesület vállalja a tenyészkanok és a törzstenyészetekből származó kocasüldők kihelyezését. A jelenlegi fajtakeveredésből származó utódok ugyanis már a belföldi piacon is alig felelnek meg a minőségi követelményeknek. A PATE törzs- telepén 3 fajta sertés importjából és szaporulatából található egyedek az európai tenyésztési élvonalat példázzák. Ebből biztosítják január óta a termékenyítőanyagot. A szaporulatból lehetőség van tenyészkan-süldők és kocasüldők eladására is. Mindez szigorú teljesítményvizsgálat mellett. Dr. Kovách Gábor, a sertéstenyésztési intézet igazgatója szerint a törzstelep évente 2 ezer koca termékenyítéséhez elegendő szaporítóanyag kibocsátására képes, és ezzel megfelelő genetikai alapot képezhet megyénkben. A szaporítóanyag mellett értékesítenek évente mintegy 200 darab kansüldőt és 150 darab kocasüldőt is. A szolgáltatás költségeiről megtudtuk, hogy összehasonlíthatatlanul olcsóbbak, mint például az USA-ban. Ott ugyanis egy magas értékszámú tenyészállat szaporítóanyagának egy adagjáért mintegy 30 kilogramm hús árát kell fizetni. És persze azok a tenyészállatok sem jobbak, mint az itteniek. Persze hiábavaló a jószándék és az akarat, ha nem megfelelő tartási és takarmányozási körülmények várnak a születendő utódokra. Tizenhét inszeminátor és egyre több állatorvos fáradozik azon, hogy az ágazat átalakulását szakmai hozzáértéssel segítse. A minőség megtérülése a felvásárlási árban hamarosan várható. M.T. Zselickislak telefonjai Zselickislak 307 állandó lakosa mellé ugyanennyi hétvé- gitelek-tulajdonos jár ki. Itt minden második házban telefon van. Zselickislakon a múlt évben fejezték be a hálózat- bővítést. Háttá József polgár- mestertől tudom: családonként 10 ezer forint támogatást adott az önkormányzat, a lakóknak 20 ezer forintot kell fizetni. * Építkeznek Egyszerre több építkezés is folyik. Céljuk a falu arculatának és egy mutatós faluközpontnak a kialakítása. Főleg a hétvégitelek-tulajdonosok miatt van szükség az úthálózat felújítására és bővítésére. Kislak legtöbb útja keskeny. Az idén egymillió forintot költenek útszélesítésre, javításokra, a földutak lekövezésére, karbantartására. A templom felújítását is elvégzik közel egymillió forintért. Felújítják az orvosi rendelőt is félmillió forintos céltámogatással: bevezették az ivóvizet, vizesblokk épült, most végzik az elektromos munkákat, s elkezdték a külső-belső festést, tatarozást. Távolabbi tervük a gáz bevezetése a faluba. Munkát kínálnak — A képviselő-testület komolyan veszi a rászorultak támogatását — mondja Háttá József. — A normatív támogatásnál 50 százalékkal több segélyt adunk, a beiskolázási segély mellett teljes évre megvásároltuk a bérletet a gyerekeknek, az iskolafejlesztési alapítványához is nagyobb összeggel járultunk hozzá. Karácsonyra a nyugdíjasoknak 2000, minden 17 év alattinak 1000 forintot adunk. Zselickislakon is gond a munkanélküliség. A falu az állástalanjainak nemcsak segélyt ad, hanem munkát is: 80-100 forintos órabérrel közmunkáknál, például az útjavításoknál alkalmazzák őket. Sok az idős ember. Egyre gyakoribb, hogy kiköltöznek a fiatalok, hiszen nagyon közel van Kaposvárhoz a falu, és lakáshoz jutni sokkal könnyebb itt, meg az élet is olcsóbb. Közösen Zselickislak a simonfai körjegyzőséghez tartozik. Munkájuk alaposan megsokasodott. Dr. Szabó Sándorné körjegyző szerint kitűnő kapcsolat alakult ki a körjegyzőség és az oda tartozó — Kislak, Zselic- szentpál, Simonfa, Bőszénfa — között. A négy község tavaly közösen létesített egy föld- és törmeléklerakó helyet, s fölszámolta az illegális szemétlerakóhelyeket. Az idén közös beruházásban körzeti szeméttelepet és szennyvíz- gyűjtőt alakítanak ki 2 millió 200 ezer forintért lakosság arányányában járulnak majd hozzá az üzemeltetés költségeihez. Nagy László
