Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-04 / 81. szám

1992. április 4., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 15 A kapuból nézve Vácon jubilált, méghozzá eredményesen. NB l-es talál­kozón hetvenötödször — ráa­dásul győztes mérkőzésen — állt őrt a kapuban. Három esz­tendeje Bíró Imre neve össze­fonódik a Siófoki Bányásszal. Nem több, ennyi ideje a város lakója, holott vannak, akik es­küsznek rá, hogy a Bányász portása siófoki születésű, s 1989-ben csak visszatért. — Semmi okom nem lenne rá, hogy megtagadjam somo­gyi voltomat, de én pesti fiú vagyok. Ettől függetlenül na­gyon otthonosan érzem itt magam — kezdte a bemutat­kozást a szimpatikus kapus, amikor egy kis csevejre mellé települtem. — Nos, akkor „nyugtassuk” meg a kétkedőket. Honnan is indult a pályafutása? — Az MTK neveltje vagyok, s a jelenlegi ifiválogatott szö­vetségi kapitánya, Piski Ele­mér volt az első trénerem. Nemcsak az udvariasság mondatja velem, de neki való­ban sokat köszönhetek. Petry Zsolttal rivalizáltunk a Hungá- ria-körúton, igaz, ő valahogy mindig közelebb tudott kerülni a „tűzhöz”. Lehet, hogy na­gyobb fantáziát láttak benne. Tény, hogy én — akkor, ott — vele szemben olyan hát­rányba kerültem, ami máig is kisért. — Mit ért ezen? — Zsoltot valahogy jobban csípték, vele többet foglalkoz­tak. Ha én kértem túlórát az edzőmtől (Ez már nem Piski volt. — A szerk.), akkor több­nyire nem ért rá. Szóval abban a fogékony korszakomban nem kaphattam meg azt az alapképzést, amire ma épít­kezhetnék. — Tehát nem elégedett a saját tudásával? — Nem egészen. Úgy ér­zem, hogy harminc-negyven százalék még hiányzik abból ahhoz, hogy a vágyam telje­sülhessen. — És ez a vágy? — A válogatottság. — Kapusnak még nagyon fiatal, mindössze huszonöt éves. Azt mondják, hogy az 1-es számú mez viselői har­minc felé érnek be igazán. — Ezt én is tudom, éppen ezért nem mondok le az elha­tározásomról. — Siófokon ehhez meg­kapta a lehetőséget, hiszen a Bányász színeiben debütált az élvonalban, bár — ha em­lékezetem nem csal — eléggé kurtán-furcsán. Az első mér­kőzésén a mezőnybe cserél­ték be. — Igen. Dunaújvárosban játszottunk és a második fél­időben Horváth Győzőt kiállí­tották. Nem volt más lehető­ség, Gellei Imre Adi helyett küldött be mezőnyjátékosként a pályára, majd onnan a ka­puba. — Azóta sok víz lefolyt a Sión. Nem mindennapi soro­zattal büszkélkedhet, mert rő­(Fotó: Török László) viddel ezután mostanáig hat­vankét mérkőzésen védhetett megszakítás nélkül. — Nem is bántam meg, hogy idejöttem. Még ma is örü­lök, hogy annak idején a Köte­les SE-nél Illés János megke­resett. — Nyilván akad néhány em­lékezetes mérkőzése. — Ó, az MTK elleni pesti ta­lálkozót nem fogom egyhamar elfelejteni. Természetesen égett bennem a bizonyítási vágy., — Úgy tudom, sikerrel. — Azt hiszem, igen. 1-1 lett a végeredmény, s az akkori szabályoknak megfelelő ti­zenegyes rúgásoknál egyet sikerült kivédenem, s ezzel miénk lett a másik pont is. — A kapus olyan, mint a magányos farkas. Ha az utolsó védőn is túljut a labda, rajta már legfeljebb az Isten segíthet. Ezért aztán állandó készenlétre van szüksége. Nem is ismertem olyan háló­őrt, aki éppen emiatt nem sze­retett edzeni. — Én magát a futballt szere­tem, és ezért tudomásul ve­szem, hogy az egyéni sikere­mért nagyon sokat kell dol­goznom. — Bíró Imre nevét újabban nemcsak a Bányásszal, ha­nem egy helyi autóügynök­séggel is kapcsolatba hozzák. Máris a távolabbi jövőbe te­kint? —_ Kérdés, hogy ezalatt mit ért. Én már korábban jó barát­ságban voltam a Horváth au­tócentrum tulajdonosával. Együtt kerestük meg az egye­sületemet, s kértük a hozzájá­rulásukat, hogy mezemen rek­lámozhassam az ügynöksé­get. Kétségtelen, hogy ma még az ilyenfajta egyedi rek­lám kuriózum idehaza, de meggyőződésem, hogy rövi­desen mindennnapos lesz. Nyugaton ez már megszokott. El tudom képzelni, hogy rövi­desen akadnak majd olyan sportbarátok, aki a Bányász­nak is megvásárolnak egy-egy játékost, miként tette ezt most valaki Fodorral a Fradi ré­szére. A reklámszerződésem inkább példaértékű, mintsem nagy üzlet. Talán első jele an­nak, hogy itt is vannak olyan üzletemberek, akik hajlandók áldozni a sportra. — És meddig érvényes a megállapodásuk? — A bajnokság végéig. — Úgy tudom, hogy a nyá­ron lejár a szerződése. Gon­dolt már a továbbiakra? — Ezzel még nem foglalko­zom. Ha eljön az ideje, majd leülünk a klub vezetőivel. Kér­dés, hogy ők mit akarnak, s majd annak ismeretében dön­tök. — Tehát elképzelhető, hogy szerződést hosszabbít? —* Miért ne? Mondtam, hogy jól érzem magam itt. Jutási „Játszani és nyerni kell” Gyöngyösi sikere Egerben rendezték meg a Dobó István nemzetközi kötöttfogású junior birkózó­versenyt, ahol a magyaro­kon kívül cseh és horvát versenyzők indultak. A 82 kg-ban szép marcali siker született. Gyöngyösi And­rás állhatott a dobogó tete­jére a 18 induló közül. A döntőben a Vasas volt ifjú­sági világbajnokát, Gál Ta­mást győzte le 4-0-ra. Ugyanebben a súlycso­portban a szintén marcali Kispál Tamás ötödik lett. Nincs irigylésre méltó hely­zetben Varga István, a Siófoki Bányász mestere. Tegnap kora délután, beszélgetésünk időpontjában még nem tud­hatta, hogy a szerdai kupata­lálkozón kiállított játékosai kö­zül ma számíthat-e valakire. Nem elég, hogy a Haladás „kupamentesen” érkezhet ma a Balaton partjára, ráadásul Kolovics, Duró és Kámán piros kártyái is beleszólnak a mai összeállításba. Szegény embert az ág is húzza. Olajos is sérüléssel baj­lódik, § csak ma dől el, hogy tudja-e vállalni a játékot. Az ősszel Szombathelyen a korán tíz főre olvadt Haladás is legyőzte a siófokiakat, van hát mit törleszteni. Varga Ist­ván azt is elmondta, hogy sze­retné, ha játékosai elfelejtenék a szombathelyi kemény csa­tát, mert ha most csak néhá- nyuknak is a törlesztésen és nem a játékon jár az esze, úgy nagyon nehéz este elé néz­nek. „Játszani és nyerni kell” — summázta véleményét az edző. A szombathelyiek eléggé veszélyes vizeken eveznek, bizonyára mindent megtesz­nek majd a pontszerzés érde­kében. Egy biztonsági játékra törekvő ellenfélte kell tehát számítani. Ha mindhárom sió­foki labdarúgó eltiltást kap (e sorok írásakor még mi sem tudhattuk), akkor várhatóan a Bíró — Kerepeczky, Zare, Ola­jos, Zsadányi — Máriási, Var­sányi, Keszeg, Meksz — Fis­cher, Kirchmayer alkotta együttes kezdi ma este a játé­kot. Szepesi György sportjegyzete Most már elhiszem, hogy repül az idő: Puskás Öcsi 65 éves! De jó is lenne visz- szapergetni vagy 50 évet — mondta tele­fonon, amikor felhívtam melbourne*! la­kásán. Erről viszont eszembe jutott egy réges-régi történet Öcsi gyermekkorából. ...nagyot csattan az anyai pofon. „Te disznó kölyök, megint szétrúgtad a cipő­det?!” Piff-puff! A kölyök pedig fejét a nyakába húzva menekül az anyai áldás elől. Az apjánál keres védelmet. Puskás bácsi így vigasztalja fiát: „Ne félj, Öcsi! Én is így kezdtem. Még szétrúgsz 10 pár ci­pőt, utána már nem a sajátodat fogod rúgni...” S Öcsi nem félt. így kezdődött... A múlt hét végén egy mai 16 éves fia­talember, Dárdai Pali pécsi NB l-es karri­erje kezdődött. Mondom Öcsinek telefo­non a jó hírt, mire ő: „Csak ki ne hagyják egy-két vereség után. Ha tehetséges és szereti a focit, a vereségektől is edző­dik...” Azért említem — mondom a telefonba —, mert Te is hasonló korban kerültél a Kispestbe. Kapásból válaszol: — Nagyváradon kaptunk is egy hár­mast a NAC-tól, mégsem hagytak ki. A következő héten Diósgyőrben gólt fejel­tem, ez volt első gólom az NB l-ben, az­tán meg a Kolozsvár ellen Kispesten két gólt lőttem. Tizenötezer kilométer távolságból is lá­tom magam előtt, ahogy maga elé moso­lyog: „biztos azért hagytak meg végleg a csapatban..." Öcsi Melbourne-ben is figyelemmel kí­séri a hazai eredményeket. Gratulál az osztrákok elleni 2-1-es győzelemhez, de azért figyelmeztetőleg hozzáteszi: „Dob­bal nem lehet madarat fogni. Jeneinek to­vábbi sikereket kívánok, de becsúszhat egy-két vereség is. Nem szabad pánikba esni. Türelem, ez most a legfontosabb a magyar labdarúgásban.” Biztos továbbjutás K. Somogy SC-Csepel SC 3-1 (4, -13, 6, 7) Kaposvár, városi sportcsar­nok, 500 néző. V.: Herpai, Zsillé. K. Somogy SC: Mészáros, Demeter, Luksys, Pásztor, Kántor, Bürüs. Csere: Stefik, Czotter, Vörös. Edző: Lasz- czik Iván. Csepel SC: Botyánszki, Fogl, Úrfi, Liszi, Boevich, Smougiljev. Csere: Wunder­lich, Tomanóczy, Nagy A., Torma. Edző: Oláh János. Az eredmény alakulása: 1. játszma: 6-1, 7-3, 10-4, 15-4. 2. játszma: 4-1, 7-2, 8-4, 11-5,11-14(1), 13-14,13-15. 3. játszma: 4-0, 6-5, 9-5, 9-6, 15-6. 4. játszma: 0-5, 5-5, 5-6, 8-6, 8-7, 15-7. A mérkőzés kezdetén a né­zők és a csapatok egyperces néma felállással adóztak a közelmúltban elhunyt Nicolae Bürüs édesanyja emlékének. Jól kezdtek a hazaiak, egy­más után szerezték pontjaikat. A játék valamennyi elemében felülmúlták a Csepelt, s alig telt el 13 perc, máris övék volt az első játszma. A második szett is hasonló módon indult, de 11-5-ös ve­zetés után kiengedett a ka­posvári gárda. Néhány köny- nyelmű megoldás elég volt a lelkesen játszó ellenfélnek, hogy magára találjon, s meg­fordítsa az állást. 11-14-nél ébredtek fel a házigazdák — hárítottak is hat szettlabdát —, de már későn. Egyenlített a Csepel. A folytatásban Kántorék már nem hagytak kétséget afelől, melyik csapat jut a leg­jobb négy közé. Biztosan hoz­ták a harmadik szettet — s miután idegenben 3-1-re nyertek —, így ezzel eldőlt a továbbjutás kérdése. A ne­gyedik játékrészben mindkét csapat pályára küldte a csere- játékosait, akik — tét hiányá­ban — nem túl színvonalas csatát vívtak egymással. Nehéz sorozat közben újabb akadályt vett sikerrel a Somogy SC. A csapat ezúttal csak annyit adott ki magából, ami a győzelemhez feltétlenül szükséges volt. A döntőbe ju­tásért a Nyíregyháza-UTE összecsapás győztese lesz az ellenfél.- Kele ­Sainz nyerte a Safari Ralit A spanyol Sainz, Moya pá­ros győzelmével ért véget a rali-világbajnokság kenyai fu­tama. Második helyen a finn Kankkunen, Piironen, harma­dikon az argentin Recalde, Christie páros végzett. Végeredmény: 1. Sainz, Moya (Toyota Celica), 2. Kankkunen, Piironen (Lancia Delta), 3. Recalde, Christie (Lancia Delta), 4. Ericsson, Grist (Toyota Celica), 5. Alen, Kivimáki (Toyota Celica), 6. Duncan, Williamson (Toyota Celica). A vb állása, a pilóták verse­nyében: 1. Carlos Sainz és Juha Kankkunen 48-48 pont, 3. Markku Alen 28, 4. Didier Auriol és Mats Jonsson 20-20, 6. Massimo Biasion 18. A márkák versenyében: 1. Lancia 57 pont, 2. Toyota 51, 3. Ford 29, 4. Mitsubishi 19, 5. Nissan 14, 6. Subaru 11. Két győzelem egy nap alatt Jól indult a szezon a kapos­vári „gépkocsiversenyzők” számára, ugyanis kettős győ­zelem született a go-kart baj­nokság Kadett C osztályában. Győrben, az ország legtechni­kásabb pályáján rendezték meg az OB első két fordulóját, ahol Waltner András, a nem­rég alakult „Budai Team” SE 14 éves versenyzője mindkét­szer — ahogy mondani szo­kás — rajt-cél győzelmet ara­tott. Az igencsak bőségesen ömlő esőben 26 versenyző­társát előzte meg. Valami úgy látszik, megmozdult a somo­gyi autósport utánpótlásme­zőnyében — pontosabban Andrást illetően folytatódott, mert tavaly a zárófordulókat is ő nyerte. A Simson motoros karttal versenyző srác jelenleg az egyedüli városunkban, aki az ifjabb nemzedéket képviseli magas szinten. Ne feledjük, annak idején Kesjár, Senna, Fittipaldi és más nagy F-1 menő is ilyen „lélekvesztőben” kezdte, csak egyikük sem Ka­posváron. A tudósító reméli, hogy a még hátralévő tíz erő­próbán nemcsak a célvonalon fut át elsőnek ifjú reménysé­günk, hanem valamelyik szponzornál is célbaérkezik. Dr. Kaponya István az írás ”

Next

/
Thumbnails
Contents