Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-04 / 81. szám

1992. április 4., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A SÜTÉV RT IGAZGATÓSÁGA ÁLLÍTJA Értéktelen volt a kemence Bizalmat kapott az elnök-vezérigazgató Kétezerrel több a vállalkozó Az adóbevallások rejtelmei ÖSSZEADNI TUDNI KELL - „KÉNYELMES" MUNKÁLTATÓK - SEGÍTENI AKARNAK, NEM ZAKLATNI (Folytatás az 1. oldalról) Növekedett viszont az egyéni vállalkozók száma; ta­valy hozzávetőlegesen 11 ezer, az idén pedig 13 ezer egyéni válalkozó nyújtott be bevallást — mondta Csere Kálmán. — A legnagyobb mér­tékben az önadózó magán- személyek száma nőtt. Míg egy évvel ezelőtt 43 ezer be­vallás érkezett, most 52 ezer­nél tartunk, s még érkeznek is, hiszen néhány napja járt csak le a benyújtási határidő. Eh­hez a növekedéshez hozzájá­rult a munkanélküliek nagy száma, hiszen nekik is beval­lást kell tenniük. Illetve ha va­laki céget alapított, a befekte­tett összeget levonhatta az adóból. Ez is növelte a beval­lások számát. — Mennyien igényelnek vi- sza adót? — Az adózók egyharmada. Tőlük tehát több adóelőleget vontak le, mint amennyi adó fizetésére kötelezettek. — Emelkedett az áfa-körbe bejelentkezett magánszemé­lyek száma is? — Igen, hiszen tavaly tíz magánszemély jelentkezett be az általános forgalmi adó hatá­lya alá. Most 93 vannak. Iga­zából ez nem nagy szám, de ez is növekedést mutat. — Milyen típusú hibákat vé­tettek az adóbevallást kitöl­tők? — Sokféle jellemző hiba van — felelte Antal Attila. — Előfordul, hogy nem írják alá a bevallást, nem szerepel a személyi szám vagy például hiányzik az adószám. Ezenkí­vül egészen zavaros bevallá­sokkal is találkoztunk; sorté­vesztéssel, áthúzással, átírá­sokkal. Sokan vétenek össze- adási hibát is. Ugyancsak jel­lemző az egyezőség hiba. Itt arról van szó, hogy egy meg­határozott összeget több sor­ban is szerepeltetni kell, mert a sorok adattartalma azonos, ám a számok nem egyeznek. — Az új vállalkozások nagy száma azt is jelenti — folytatta Csere Kálmán —, hogy nem mindig szakemberek végzik a mérleg- és az adóbevallás el­készítését. Ennek pdig van­nak következményei. A sze­mélyi jövedelemadó kapcsán azt is meg kell említeni, hogy több munkahelyen későn és hibásan kitöltött adóelő­leg-igazolást adtak. Az adó­zók ekkor is tőlünk kérnek se­gítséget. Mit tehetünk, telefo­nálunk az adott gazdasági egység főkönyvelőjének... Az is elgondolkodtató, hogy ép­pen a munkanélküliek — akik rendszerint adóvisszaigénylők — február végén kapták meg az igazolást. Pedig nekik számít, hogy mikor kapják vissza a pénzüket. Ez elszo­morító... — Ki számíthat arra, hogy a hivatal személyes találkozóra hívja? — Bizonyos hibák kijavítá­sánál szükség lehet arra, hogy behívjuk az ügyfeleinket, mert azt csak a személyes közre­működésükkel lehet korrigálni. De a hibák jelentős része — azok természeténél fogva — az ügyfél behívása nélkül is javítható. Ilyen esetben nem zaklatjuk >az ügyfelet, a kor­rekciót munkatársaink minden további nélkül elvégzik. Az el­lenőrzésre kerülő személye­ket számítógép választja ki, mintegy hatvan szempont alapján. Vannak olyanok is, akik már korábban felhívták magukra a hivatal figyelmét, őket nem szeretnénk „figyelmetlensé­günkkel” megsérteni. Tehát számíthatnak ránk. Van vélet­lenszerű kiválasztás is, ám a szubjektivizmus lehetősége szinte kizárt. A törvények be­tartását szem előtt tartva segí­teni és nem zaklatni szeret­nénk az ügyfeleinket. Lengyel János Tegnap megírtuk, hogy rendőrségi vizsgálat folyik a Sütévnél. A részvénytársa­ságnál tegnap rendkívüli ösz- szevont igazgatósági és felü­gyelőbizottsági ülést tartot­tak, s állásfoglalásukat írás­ban is rögzítették: „Az ügy részletes megvizsgálását kö­vetően az ülés megállapította — szól az állásfoglalás —, hogy a cikkben említett veze­tők semminemű törvénytelen­séget nem követtek el. Megállapították, hogy 1989-90-ben a vállalat illeté­kes szervei 20-22 éves, fizika­ilag teljesen elhasználódott, erkölcsileg elavult, ipari terme­lésre alkalmatlan kemencéket adtak el a Magév vállalatnak, az eszközök állapotának és az akkori piaci viszonyoknak megfelelő áron. A Sütév RT vezető testületéi úgy ítélik meg, hogy ez az ügy is része annak a rágalomhadjáratnak, amely a jól és eredményesen működő céget, és vezetőit próbálja lejáratni, zavart kí­vánva kelteni a részvénytár­saság működésében. Az RT vezérigazgatója — rendkívül exponált munkakörére tekin­tettel— bizalmi szavazást kért a munkáltatói jogokat gyakorló igazgatóságtól, amely egy­hangúlag bizalmat szavazott Bánkúti Béla elnök-vezéri­gazgató további munkájához. Ennyi a közlemény. Milye­nek is voltak hát az eladás kö­rülményei? Az ügy kulcskér­dése a kemencék értéke az eladáskor, amelyről másként vélekednek a rendőrségi sza­kértők és másként a Sütév ve­zetői. Bánkúti Béla: — Négy kemencéről van szó, amelyek közül a legfiatalabb is 17 éves volt, amikor eladtuk. A másik 19, kettő pedig 22 éves volt a lecserélésekor. Ezek teljesen elhasználódott, nullára amor­tizálódott berendezések vol­tak. Lecserélésük az éves fel­újítási programban is szere­pelt, de feltétlenül indokolták a cserét a megváltozott piaci kö­rülmények is. Eladásukat pe­dig nem én és nem is a helyet­tesem bonyolította le, hanem egy ügyintéző: mi csak aláír­tuk a papírokat. — Ellenőrizte akkor, hogy a felkínált összeg reális-e? — Természetesen. Tudtam arról, hogy még az is felme­rült, a MÉH vállalatnak adjuk el, de a Magév többre érté­kelte. Ugyanis nem mi, hanem a Magév vállalat szakértői vé­gezték az értékelést. A 68 ezer forintos árat egy nulla könyv szerinti értékű beren­dezésért méltányosnak ítél­tük, mint ahogy az is volt. — Tudják önök, hogy hová került ez a négy kemence? — Fogalmunk sincs róla. Most, hogy ez az ügy így ala­kult, megpróbáltunk utána­nézni, de nem sikerült meg­tudni. — Akkor vajon a rendőrség által felkért szakértők miből ál­lapították meg az eladáskori 800 ezres értéket? — Nem tudom. Lehet, hogy ők kiderítették, hogy hová ke­rültek, de azt már nehéz el­képzelni, hogy a két-három éve eladott, azóta nyilván fel­újított berendezéseket mi alapján értékelték fel most? Ennek a kemencetípusnak az új ára 1 millió 150 ezer forint volt akkor! Egyébként most is eladásra vár egy ugyanilyen kemencénk, de valahogy senki nem akarja megvenni, nem 800 ezerért, hanem a ti­zedéért sem. — A vizsgálat még nem zá­rult le, de önt máris megerősí­tette pozíciójában az igazga­tóság . — Ők is tudják, hogy ez ré­sze egy rágalomhadjáratnak, amely a cég és a vezetői ellen folyik. Ettől azonban még mű­ködni kell a társaságnak... Az ügy előadója a rendőr­ségen Németh Tibor hadnagy. Tőle kérdeztük, mi a vélemé­nye a Sütév RT igazgatósá­gának állásfoglalásáról — A vizsgálat még tart; az ügyben új szakértői véleményt fogunk kérni egy országos ha­táskörű szervtől. Az eladás­kori reális forgalmi érték meg­állapítása a legfontosabb fel­adat ebben az ügyben. Varga Ottó Pécsen ülésezett a „Turizmus csoport Balatoni ajánlat tizennyolc tartománynak Idegenforgalom az Alpoktól az Adriáig — Szembeötlő változások (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Nikolaus Hermann be­számolt arról is, hogy céljaik közt az egyik legfontosabb a minőségi turizmus megterem­tése, hiszen ez ma a világon mindenütt alapkövetelmény. Amikor Somogy is a munka- közösség teljes jogú tagjainak sorába lépett, hazánk nem je­leskedett a színvonalas ven­dégfogadás területén. A fejlő­dés azonban három év alatt is szembeötlő. A változás legin­kább a vendéglátásban érez­teti hatását. Megyénkben kü­lönösen a Balaton-part bővel­kedik csábító vendéglátó-egy­ségekben; igaz, az árak néha a stájerországi turistáknak is borsosak. Kedvező tapaszta­lat, hogy a térségben az ide­genforgalmi szakemberek nyelvtudásával általában nincs gond. A munkacsoport szerkesz­tette A természeten át az egészségig című magazin a tartományok természeti kin­cseit és idegenforgalmi lehe­tőségeit ismerteti. Somogynak a többi megyéhez hasonlóan dupla oldalt szenteltek, s eb­ben elsősorban a magyar ten­ger déli partjának idegenfor­galmi létesítményeit mutatják be. A magazint — megtudtuk — a tervek szerint évente ki­adják. Szeretnék feltérképezni a vendéglátóipar kínálatát a munkaközösség határain be­lül. A kiadványhoz szükséges adatokat, amelyek éttermi és szállodai ajánlatokat tartal­maznak, április végéig kell Bécsbe továbbítani. Dr. Niko­laus Hermann kérdésre vála­szolva elmondta: a turizmus­ban ma az úgynevezett sport­turizmus a „divat”. Ezzel ösz- szefüggésben jól fejlődik a gyógyturizmus, amelynek Magyarországon természet adta, kivételes lehetőségei vannak. A térkép, amelynek elkészí­tésében somogyi térképészek is részt vettek, a tájékozódást segíti, de nem egyszerű au­tóstérkép. A lapokon a turista- utakat éppúgy kiemelten jelöl­ték, mint például a múzeumo­kat, a jelentős ünnepi játékok színhelyeit, vagy a golfpályá­kat és termálfürdőket. A sajtótájékoztató után is­mét a tárgyalóterembe vonul­tak a munkabizottság tagjai, s a horvátországi háborús hely­zet idegenforgalmi következ­ményeit vitatták meg. A bizott­ság elnöke arról tájékoztatott: jelentős körzetek — például a plitvicei tavak vagy a Dubrov­nik és környéke — áldozatul estek a háborús események­nek, ám az Adriai-tenger északi partvidékén, az Iszt- riai-félszigeten nyugodt a helyzet, ott szívesen fogadná­nak turistákat. Csakhogy — érthetően — mégis sokan tar­tanak a háború kiújulásától. A bizottság soron következő ülését június 10-én az olasz- országi Triesztben tartja. Ott — várhatóan — a válság miatt függőben hagyott kérdések végére is pont kerül. B. Zs. Szabás magánya Szabás helyzete nem irigy­lésre méltó. A termelőszövet­kezet halódik, a lakatosüzem kapuján — nevéhez méltóan — óriási lakat rozsdásodik. Sokan a közeli Nagyatádra jártak dolgozni, ám az ottani két legnagyobb üzemben, a konzervgyárban és a Danuvi- ában is létszámleépítés volt. Elsőként természetesen a vi­dékről bejárók kerültek az ut­cára. Kiss Sándor, a falu polgár- mestere: — Tudjuk, hogy a városban nehéz a megélhetés. Olyan szakemberek is munka nélkül maradtak, akik több évtizedet töltöttek el a gépek mellett. Új munkahelyekre van szükség. Több épület árválkodik a köz­ségben, hasznosítani lehetne, ám ez meghaladja az önkor­mányzat erejét. Egy kétszáz négyzetméteres raktárhelyi­ségre például már régóta ke­resünk olyan vállalkozót, aki a helybélieknek állást ajánl, de a többmillióforintos beruházást eddig még senki nem vállalta. A falu közepén kastély áll. A látvány nem biztató: a fehér vakolat málík, alatta kaszár­nyára emlékeztetőén fakók a falak; néhol már a tégla is ki­látszik. Mondják: nemrég újí­tották fel a kultúrháznak és könyvtárnak is szolgáló épüle­tet, a külső tatarozásra azon­ban már nem maradt pénz. Nincs főállású népművelő, az épület gyakorlatilag kihaszná­latlan. — Többen panziót, vendég- fogadót gondoltak ide. Megtet­ték az ajánlatukat, aztán töb­bet nem hívtak — folytatja a polgármester. — A falusi tu­rizmusból — holott nem va­gyunk valami jó helyen — sze­retnénk mi is kivenni a ré­szünket. Pécsen indítottak egy tanfolyamot, erre jelent­keztünk, de úgy látszik, ez az ügy is megfeneklett, válasz máig sem érkezett. Szabáson évtizedek óta nem volt beru­házás. A szövetkezetét a hetvenes évek elején olvasztották be a kutasi téeszbe. A helybeliek reménye, hogy ismét önállóan művelhetik majd a földet és ismét talpra állhat a község. Ez ma távoli ábrándnak tet­szik. Tervek vannak, de pilla­natnyilag leginkább a bizony­talanság biztos. Barna Zsolt Engedély nélkül rosszul sülhet el Fegyvertartásból vizsgáztak Március 31-vel érvényüket vesztették a fegyvertartási engedélyek. Keddig minden fegyvertartási engedéllyel rendelkező természetes és jogi személynek be kellett nyújtania az engedély megújí­tására vonatkozó kérelmet, a külön erre kiadott adatlapon. Aki megújítási kérelmét nem nyújtotta be, jogtalan fegyver- tartás miatt büntetőjogi fele­lősséggel tartozik, illetve lő­fegyverét le kell adnia a rend­őrhatóságnál, fegyverenként napi 50 forint tárolási díj elle­nében. A hatályos jogszabá­lyok alapján, aki lőfegyvertar­tási engedélyét nem kívánta megújítani, írásban nyilatkoz­nia kellett március 31-ig lő­fegyvere további sorsáról. El­adhatja azt olyan személynek, aki rendelkezik érvényes megszerzési engedéllyel, il­letve az arra feljogosított üzle­ten keresztül értékesítheti, s kérheti a fegyver hatástalaní­tását, illetve térítésmentes se­lejtezését is. Ebben az eset­ben az engedélyét le kellett adnia. A megújítási kérelem be­nyújtása után lőfegyverisme­reti, jártassági vizsgát kell tenni — kivéve azokat, akiket a jogszabály felmentett — a megyei rendőr-főkapitánysá­gon, valamint egészségi al­kalmassági vizsgálaton kell rész venni. Somogy megyé­ben mintegy 4000 személyt érintett a megújítás kötele­zettsége. Eddig vadászlő­fegyverre, gáz- és riasztó- fegyverre 3776, önvédelmi maroklőfegyverre 580 termé­szetes és jogi személy nyújtott be megújítási, illetve meg­szerzési kérelmet. Vizsgát 2793-an tették. A sikertelen vizsgázók száma 330 volt.

Next

/
Thumbnails
Contents