Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-01 / 78. szám
1992. április 1., szerda 5 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS „Legyetek jók...” NYOLCVANEZER EMBERT ÉRINT Autóvásárláshoz 240 ezer forint A MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK ÚJ TÁMOGATÁSI RENDSZERÉRŐL A kormány nemrégiben újraszabályozta a mozgáskorlátozottak támogatásának rendszerét. A rendeletet még nem hirdették ki, így sokan kíváncsiak, milyen kedvezmények illetik meg az érintetteket. A Népjóléti Minisztériumban dr. Garai Ágnes osztályvezetőül megtudtuk, hogy a mozgáskorlátozottak gépkocsivásárláshoz, már meglévő autójuk átalakításához, közlekedési költségeik térítéséhez, a kötelező gépjárműbiztosításhoz és egyéb közlekedéssel kapcsolatos kiadásaikhoz — például parkolójegy fizetéséhez is — igényelhetnek támogatást. Ügyintézés Az ügyek intézését az ön- kormányzat jegyzőjénél kell kezdeni. Ha a kérelmezőről egyértelműen megállapítható, hogy tömegközlekedési eszközt nem tud igénybe venni, és szociális helyzete is indokolttá teszi, a jegyő a megyei .iszti főorvosi hivatalhoz továbbítja az iratokat. Az ott hozott határozat birtokában van mód gépkocsi kedvezményes vásárlására. Az autókereskedő hivatalos számlája ellenében benzines autók esetében 2000, dízelkocsiknál 2500 köbcenti űrtartalomig legföljebb 240 ezer forint támogatás adható. Ezt a pénzt — a megfelelő igazolások bemutatása után — a Népjóléti Minisztérium 15 napon belül megküldi az érintetteknek. Ki a jogosult erre? A rendelet értelmében a zaktárca a már meglévő jépkocsik speciális átalakításához — különlegesen kialakí- ott fékek beszereléséhez, a sebességváltó átalakításához — legfeljebb 30 ezer forint támogatást adhat a rászorulóknak. Az önkormányzat jegyzője nem tudja egyértelműen eldönteni, hogy a kérelmező igénybe tudja-e venni a tömegközlekedési eszközöket vagy sem, a társadalombiztosítás orvosszakértői bizottságának kell véleményt mondania, de természetesen ebben az esetben is figyelembe kell venni a kérelmező szociális hátterét. Kedvezményekre, támogatásra ugyanis csak az jogosult, akinek jövedelme az előző évben nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori minimumának két és félszeresét. Most ez az érvényes határ: 14 250 forint. Mindazok a rokkantak, akiknek igazolásuk van arról, hogy tömegközlekedési eszközt nem tudnak igénybe venni és jövedelmük nem haladja meg a fenti összeget, évente 12 ezer forint támogatást kapnak az önkormányzattól. Aki már ebben az évben felvette a korábban érvényes 5 ezer forintos támogatást, természetesen a két összeg közötti különbséget megkapja a polgármesteri hivataltól. Felelősségbiztosítás A település jegyzőjének csak 850 köbcentis felső határig van joga kifizetni a havonként esedékes kötelező felelősségbiztosítási díjat a rokkantak járműveire. E fölött kinek-kinek magának kell vállalnia ezt a költséget. A biztosítási támogatást megkaphatja a mozgáskorlátozottal egy háztartásban élő közvetlen hozzátartozója is, ha írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy az illetőt rendszeresen ő szokta fuvarozni. A mozgáskorlátozottak egyesülete szerint mintegy 80 ezer sorstársuk kap az újraszabályozás szerint állami támogatást. (Szabó) Hír: A nevelőszülőknél felnőtt gyerekek életkezdéséhez alapítványt kezdeményezett Czár Gyuláné, a somogyi nevelőszülők klubjának elnökhelyettese. — Amikor saját négy gyerekem a családi fészekből kiröppent, apuval csak néztük egymást naphosszat. Borzasztó lett az üresség! Czár Gyuláné szinte mindig mosolygósán derűs, most pár pillanatra elkomorul. — Rádöbbentünk: nem tudunk gyerekek nélkül élni. A felismeréshez hozzátartozik, hogy mi vallásos emberek vagyunk, és én azt vallom, hogy nem hirdetni kell az igét, a bibliai tanításokat, hanem meg kell élni! Többet teszek egy kézfogással, egy simogatással, egy jó szóval, mintha naphosszat a rózsafüzért morzsolnám. A szomszéd szobában négy bogárfekete szemű, farmer- nadrágos kisgyerek: Margit, Linda, Jancsi és Ferike nagy egyetértésben legóval játszik. Néha csendes, halk szó, néha cinkos kuncogás, gyöngyöző gyereknevetés hallatszik át. — Margitka volt az első kisgyerek, akinek három évvel ezelőtt megfogtuk a kezét — emlékezik Czárné, és nyomban nagyot sóhajt. — Csakhogy hamar rájöttünk: testvér nélkül, komorrá, „öreggé” válik közöttünk. Kikönyörögtem Lindát. Aztán..., hát igen. Nálam a „gyereklétszám’' négynél kezdődik. Az volt az igazi „nehéz szülés”, hogy a négy meglegyen. Elneveti magát. Nem panaszképpen, csak tényként meséli, hogy milyen nehéz egy állami gondozott gyereket kapni nálunk egy nevelőszülőnek. Czárné azonban nem adta fel. — Ferikét és Jancsit úgy választotta a két kislány mellé? Tiltakozóan rázza a fejét. — Nem. Én csak azt kértem, ha nevelőszülőhöz kihelyezhető egy kisgyerek, akkor adják hozzánk. Hiszen, ha én szülök, akkor sem válogathatok, hogy fiú legyen vagy lány, szőke-e vagy barna... Teljesen mindegy. Nem? Czár Gyuláné eredeti foglalkozása ápolónő. A gyógyítás, a segítségadás, a szolgáA szeretet háza lesz lat alapvető emberi tulajdonsága. Mert mindenki hoz a génjeiben valami, az életét meghatározó jellemzőt. A család az ország különböző földrajzi pontjain megtett „vargabetű” után, a családfő betegsége miatt került vissza a somogyi szülőföldre, és megvették Nagyberkiben a Kisberki utca 84. számú házat. A képhez ez is hozzátartozik. Amikor Margitka háromévesen a családhoz került, mindössze négy-öt szót tudott mondani. Linda nem ismerte az evőeszközt... Most szép kerek mondatokkal beszélgetnek egymással, jól nevelten, békésen játszanak. — Találkoztam már olyan véleménnyel — vetem közbe —, hogy a nevelőszülőt anyagi érdekek vezetik. Roppan a megjegyzés. Czárné egy pillanatig hallgat. — Ezt pénzért nem lehet csinálni — mondja. — Ez a szolgálat nem jár le egy fél év vagy egy év alatt: éjjel-nappal tart. A gyerek nevelését, gondozását az anyagi haszon nem vezérelheti, csak az, hogy tisztességes emberré váljanak. Egy szülőnek ez a „haszna”... Hát ezért is gondoltunk az alapítványra. — Milyen célt szolgál majd ez? — A nevelőszülők a gyerek 18 éves koráig kapnak segítséget a neveléshez, a gondozáshoz, illetve ha a gyermek továbbtanul, akkor tanulmányai befejezéséig. Ám általában ez igen ritka; úgy tudom, a megyében mindössze két ilyen fiatal van. Egyszóval: nincs megoldva ezeknél a gyerekeknél felnőttkorukban az életkezdés. A GYIVI-vel egyetértésben, támogatásukkal ezért gondoltuk úgy, hogy valami tőkét kellene teremteni a családi környezetben felnőtt, ám az önálló életkezdéshez vajmi kevés lehetőséggel bíró gyerekeknek. — Hol tart az alapítvány szervezése? — A végkifejletnél. Napokon belül lezajlik minden hivatalos formaság, adminisztráció. Az alapítvány neve Szent Fülöp mondata lesz: „Legyetek jók, ha tudtok!” Úgy gondoltuk, bizonyára vannak jó- néhányan, akik ilyen vagy olyan ok miatt nem lehetnek nevelőszülők, de szívükön viselik ezeknek a gyerekeknek a sorsát. Az udvaron most új ház készül, tetőtérbeépítéssel, öt lakószobával, tágas konyhával. — Egy kicsit kapcsolódik ez is az alapítvány gondolatához — jegyzi meg Czárné. — Ami (Fotó: Király J. Béla) négy' kisgyerekünk most a Szent Margit óvodába jár, s minden szándékunk, hogy egyházi iskolát és gimnáziumot is elvégezzenek. Mindegy, hogy hányasra érettségiznek, csak emberileg, szellemileg épüljenek. És legyen egy ház, egy otthon, ahol újabb kistestvéreket nevelhetünk. Ők négyen négy családból származnak, de két-három év után már igazi testvérként élnek együtt. Linda a kezemet fogva a disznóólhoz vezet. — Látod, most üres. Pedig voltak ám itt malacok is! Margit a Berci cicát mutatja. Jancsi, a kis szemüveges, az autó iránt érdeklődik, Ferike, aki korra a legidősebb, de termetre a legkisebb, csak keveset szól. — Ugye, szép ház lesz? — Igen. Nagyon szép! A kerítésnél hosszan integetnek. — Gyertek el holnap is! — kiáltja utánunk Jancsi. — Legyetek jók! — válaszolom. Mert hirtelen mit is mondhattam volna a hat-hét éves, bogárfekete tekintetű, mosolygós gyerekeknek? Vörös Márta Engem mindig fenyegetnek Levelet kaptam a Kaposvár Megyei Jogú .'áros Polgármesteri Hivatal közigazgatási igazgatóságának adóügyi irodájától. Bevallom, örültem, mert olvashattam, hogy öreg autóm után évente „csak” 2000 forint súlyadót kell fizetni. Az pedig, hogy kivetett adómat két részletben róhatom le, csaknem hálaadó imára késztetett. A levél második része azonban nagyon elkeserített. Eddig kivetett adóimat (annak idején még az ebadót is) mindig nyolc napon belül, egy összegben leróttam, és szinte epedve vártam, hogy újabb adókat vessenek ki rám. Most megfenyegettek. íme, a fenyegetés hiteles szövege: „Ha befizetési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint az előírt összeg behajtásáról intézkedem. Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része, figyelemmel a mulasztott napok számára.” Nem is lennék ideges, ha érteném ezt a szöveget, és tudnám mennyit kell fizetni késedelem esetén. A nyomaték kedvéért még hozzátették, hogy „...amennyiben adótartozása az egy évi gépjármű adótételt meghaladja, az adóhatóság kezdeményezi a gjmű-nek a forgalomból való kivonását...” Már éppen a határozatot aláíró legközelebbi hozzátartozóira gondoltam, amikor felcsillant a nagy lehetőség: a határozat ellen ugyanis 600 forint illetékbélyeg lerovása ellenében fellebbezhetek. Megenyhültem. Arra gondoltam, megpróbálom: 600 forint nem a világ. Megéri, hátha bejön. A határozat utolsó bekezdése így szól: „Az adó mértéke a 7. paragrafus 1. bek. szerint 100 kg/200 forint, melynek előírását az adózás rendjéről szóló 1991. évi LXXXV. törvénnyel módosított 1990 évi XCI. törvény 17. paragrafus 1. bek. c pontja alapján rendeltem el.” Hát ezek után nem fellebbezek, ne higgye az irodavezető, hogy kiskorú vagyok. ErrőFa határozatról az jutott eszembe, hogy engem gyermekkorom óta mindig fenyegettek. Alig tipegő koromban, amikor az asztalterítővel a vizeskancsót is a földre rántottam, anyám dádá-val fenyegetett. 10 éves lehettem, s mert nem voltam hajlandó felvenni bátyám kinőtt, de nekem igen nagy bakancsát — a cirokseprűből kihúzott nyéllel fenyegettek. Inas koromban, amikor azt kértem mesteremtől, hogy egy bizonyos munkát önállóan elvégezhessek, azt mondta: „Jól van, gyerek, de ha nem sikerül, megnézheted magad.” Jóval később, pártfegyelmivel fenyegettek, mert részt akartam venni 85 éves nagyné- ném egyházi temetésén. Most hajlott koromban szankciókkal fenyeget az APEH, ha időre nem teljesítem ^adóbevallásomat; a közlekedési vállalat, ha otthon felejtem a buszbérletemet; az IKV, ha késve fizetem a vízdíjat; a Dédász, ha nem talál otthon a díjbeszedő; a posta, ha kések a telefonszámla befizetésével; az OTP, ha nem fizetem a részleteket vagy nem teszek eleget kezesi kötelezettségemnek. Ne sértődjön meg, akit nem említettem, a sor igen hosszú. Eszembe mégsem jut, hogy egyszer én is megfenyegessek valakit. Pedig előfordul, hogy kimarad egy buszjárat; vörös, rozsdás víz folyik a csapból; bejelentés nélkül hosszabb-rö- videbb időre kikapcsolják a villanyt, a telefont, elzárják a vízcsapot, ügyes-bajos dolgainkat késve intézik a hivatalok, s néha nevetséges határozatokat hoznak. A polgárok többsége becsületes, kötelesség- tudó, tehát felesleges és emberi méltóságát sértő az „egy intézkedés — egy fenyegetés”, „egy határozat — egy fenyegetés” módszer. Erről jut eszembe: a polgármesteri hivatalt megnyugtatom: a súlyadót fenyegetés nélkül is határidő előtt befizetem. Remélem, ezért nem fenyegetnek meg. Szabó Béla Jeles napok Április bolondja Hogy miért éppen április elseje az ugratások és a bolondozások napja, arra nincs biztos magyarázatunk. Vannak, akik a Július Caesar-i és a Gergely-féle naptárreformmal hozzák kapcsolatba. Hajdan ugyanis több népnél a tavaszi napforduló után, április hónappal kezdték az évet, s amikor január elseje lett az esztendő kezdőnapja, az április 1. jelentősége elenyészett, komolytalan újévvé vált. Valószínűleg az áprilisi szeszélyes időjárás is oka lehet, hogy ezt a napot a „bolondok napjának” tartják. Régen faluhelyen szokásban volt, hogy a felnőttek megtréfálták a gyanútlan kisgyerekeket, a gazda például eküldte a kiskanászt a szomszéd tanyára baltamagért vagy szúnyogzsírért. Sokszor pénzt is adtak nekik, és a boltba küldték őket, hogy vegyenek trombitahúrt, hegedűbillentyűt vagy egyéb képtelen dolgokat. A gyerekek — ha sikerült — egymást is be szokták csapni: „eloldózódott a cipőfűződ”; vár anyukád az iskola előtt,,; „hivat az igazgató úr” stb. Ha sikerült a beugratás, akkor ezzel a mondókával csúfolták ki: „Április bolondja, május szamara / Fölnézett a toronyba, / Megnézte, hogy hány óra. / Fél tizenkettő / Bolond mind a kettő." Iskoláinkban ma is él az április elseji tréfálkozás hagyománya. Néhol „fordított napot” csinálnak: az osztályok elköltöznek a szokott helyükről, a tanárok csak hosszas keresgélés után találnak rájuk; beragasztják a tanteremajtót, háttal ülnek a katedrának; beszappanozzák a táblát, hogy ne lehessen írni rá... Újabban szokássá válik a tréfás jellegű öltözködés is. Néhány évtizede ezt a napot tréfásan a nőnap ellenpárjának, a „férfiak napjá”nak is emlegetik. Ismert telefontréfa Jónás vagy Hugó visszahívása. A telefonszámon az Állatkert jelentkezik. (Király)
