Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-29 / 101. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1992. április 29., szerda Székelyföldi pillanatkép „Hargita megyének lesznek polgárai” mondotta tudósítónknak Somay Pál, Csíkszereda polgármestere (Folytatás az 1. oldalról) — Ön választott polgármestere Csíkszereda megyeszékhelynek, a komoly hatalommal, mondhatni vétójoggal rendelkező megyefőnököt viszont a kormány kinevezte. Hogyan tudnak együttműködni, dolgozni? — A helyi választások után új prefektust, megyefőnököt még nem neveztek ki. A jelenlegi prefektussal, Pataki Imre úrral abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy munkatársak voltunk a Csíkszeredái Erdőkitermelési Vállalatnál, évekig dolgoztunk együtt, ő volt a vállalat igazgatója. Gondolom, ez az ismeretség is hozzájárul ahhoz, hogy mindeddig nagyon jól kijöttünk. — Ez év elejétől lassan, de folyamatosan bővül az élelmiszerüzletek árukínálata. De az árak magasak. Van tojás 11 lejért, száraztészták 100 lejért, halkonzervek 75-80-ért, megjelent a füstölt sonka, 576 lejért kilója, kapható többféle szalámi és kolbász 400-700 lejért stb. De például nem láttam tejet, a kenyeret is csak sorállással lehet kapni... Gyakorlatilag az elmúlt két hónap alatt az árak legalábbis megduplázódtak. Egyes számítások szerint ahhoz, hogy egy kétgyermekes család viszonylag rendezett körülmények között élhesse napi életét, kb. 25-30 000 lejes havi jövedelemre van szüksége. De ma ez a szám kb. 12-15 000 lej, annak a fele. Ilyen gazdasági helyzetben nem félnek a szociális elégedetlenség miatti robbanástól? Más vonatkozásban: lesznek-e „polgárok” Csíkban, Hargita megyében? — Úgy gondolom, hogy minden helyi feltétele megvan annak, hogy az ön kérdésében szereplő értelemben polgárai legyenek Csíkszeredának, Hargita megyének. Hogy aztán valóban lesznek-e, az attól függ, hogy az említett értelemben lesznek-e Romániának polgárai! Más szóval: ha olyan törvényes kereteket teremtenek az országban, amelyek ezt lehetővé teszik, akkor a város, a megye lakosai minden bizonnyal élni fognak a lehetőséggel. Erre bizonyíték az elmúlt két év szerény lehetőségei ellenére is jelentkező kezdeményezőkészség és a már beindult vállalkozások. Észlelhető, létezik a társadalmi feszültség. Úgy ítélem azonban, hogy nem olyan méretű, ami robbanáshoz vezetne, legalábbis most még nem. Ez a feszültség azonban nem helyi okokra vezethető vissza, hanem az általános, országos helyzet szüli. — Hogyan értékeli Csíkszereda és Kaposvár, illetve Hargita és Somogy megyék kulturális és gazdasági kapcsolatait? E testvérvárosok, testvérmegyék között eltünnek-e a „határok”? — Megint csak azt kell mondjam, mint az előző kérdéskor, hogy a határok eltűnésének is megvannak a helyi feltételei. A kérdés most már csak az, hogy országos szinten majd óhajtják-e ezt, vagy sem. Ettől függ részben az is, hogy a már létező testvérvárosi kapcsolat mennyire és milyen ütemben tud majd továbbfejlődni, mind kulturális, mind pedig gazdasági vonatkozásban. Metz A. Márton Iskolai stúdió Korszerű iskolai stúdiót rendezett be a siófoki Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. A stúdió feladata elsősorban a belső csatornákon vetített oktatófilmek felvétele, beszerzése. Katalogizált filmtárukban majd hatszáz videokazetta található. Fotó: Kovács Tibor Német szakértők a mezőgazdaságról OLCSÓ TERMÉKEK, DRÁGA TERMELÉS A felelősség nagy, a befizetés kicsi Vita a gépj ár műbiztosítás díjának emeléséről A magyar mezőgazdaság gazdasági helyzete jelenleg annyira feszült, ha rövid időn belül nem lesz valamiféle kedvező változás — például az értékesítési piacok visszaszerzése —, akkor állami beavatkozásra lesz szükség. A Magyar Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) megbízásából két német cég tanulmányt készített, s ebben olvasható a fenti megállapítás. A szakértők összehasonlították a magyar és az Európai Közössség viszonyait. A fontosabb mutatók elemzéséből kiderült: a magyar mezőgazdasági termékek árai jóval az EK árszintje alatt vannak. Esetenként még a felét sem érik el. Ugyanakkor a termelőeszközök ára lényegesen magasabb a nyugat-európaiakénál. A dízelolaj ára Magyarországon duplája, mint az EK-tag- országokban, mert a mező- gazdaság hazánkban nem mentes az adótól, mint az EK-országokban. A mezőgazdaság közép- és hosszú távú beruházásainak finanszírozását a jelenlegi magas hitelkamatok gátolják, még akkor is, ha szubvenciókkal a jelenlegi 40 százalékos kamatszintet 25 százalékra csökkentik. Tehát még esély sincs az átalakulásra, ehhez ugyanis beruházásra lenne szükség. Két és fél millió gépjárművet és csaknem ennyi tulajdonost érintő ügyben ültek össze tegnap a biztosító intézetek, az autós érdekvédelmi szervezetek, az Állami Biztosításfelügyelet, az Apeh és a Biztosítók Szövetségének szakértői. A téma a kötelező gépjárműfe- lelősség-biztosítás díjának emelése. Az érdekvédelem képviselői arra hivatkoztak, hogy a jelenleg még érvényben lévő kormányrendelet szabályozza a biztosítás díjának meghatározását. A biztosítók adataiból kiderül, hogy a múlt év második felében a díjbevételek a 872 millió forintos állami támogatással együtt 9,6 milliárd forintot tettek ki. A kárkifizetések összege 3,8 milliárd forint volt, ám 3,3 milliárd forintot emésztett fel az az összeg, amelyet az úgynevezett függő károkra tartalékolni kell. A biztosítók ráfordítása a kötelező gépjár- műfelelősség-biztosításra a kimutatások szerint 3,2 milliárd forint. így összességében valamennyi, a kötelező gép- járműfelelősség-biztosítással foglalkozó intézet szerint veszteséges ez a tevékenység. A hatályos kormányrendelet, illetve a jogszabály módosítása a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik, s jelenleg államigazgatási egyeztetés alatt áll. Betétkönyvekben a mozgatható hazai tőke Tagadhatatlan tény, hogy az elmúlt években a lakosság tekintélyes hányada elszegényedett, s még többen érezték úgy, hogy életszínvonaluk csökkent. Az érintettek körében egyaránt ott voltak a nyugdíjasok, a munkanélkülivé váltak és családtagjaik, továbbá a pályakezdők, akik nem találtak végzettségüknek, képességeiknek megfelelő munkaalkalmat. A jövedelemstatisztikák ugyanakkor egyértelműen azt mutatják, hogy a társadalom vékony rétege — korántsem csak a sikeres vállalkozói réteg — egyre jobban él. (Ezt — érthető okokból — a társadalom túlnyomó többsége nehezen vagy egyáltalán nem tudja elfogadni.) A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 1991-ben sok év óta először fordult elő, hogy a lakosság pénzbevételeinek összege még folyó áron is kisebb mértékben — 23,2 százalékkal — nőtt, mint az infláció. (Az adatok a mindenkori folyó árakon szerepelnek, tehát ezek reálértéke mintegy 30-35 százalékkal kevesebb.) A 23,2 százalékos növekményben igen sok az olyan alacsony értékű éves jövedelem, amelyet még az elég szigorú 1991-es adótörvény sem terhelt adókötelezettséggel. Tévedés ne essék: ebben a körben a kisebb hányad a kivétel, a kedvezmény, s a túlnyomó rész a minimális határ alatti jövedelem! Míg 1989- ben a munkaviszonyból, szövetkezeti tagsági viszonyból származó éves jövedelemnek csak 91 százaléka, 1990- ben 88 százaléka, 1991- ben már csak 83 százaléka esett jövedelemadó-fizetési kötelezettség alá. Márpedig akiknek a jövedelemszintje az szja minimumát sem éri el, azok a létminimum határán élnek... Csökkenő tendenciát mutatnak a mezőgazdasági szövetkezeti tagok és alkalmazottak bevételei is. Ezek 1989-ben még a munkaviszonyból származó jövedelmeknek csaknem a 11 százalékát tették ki — tavaly azonban már csak 6,4 százalékát. A visszaesésben csakúgy szerepet játszott a mezőgazdaság átalakulásának megindulása, a felvásárlási árak alacsony szintje, mint a tsz-ek egy részének súlyos gazdasági helyzete. Mindebből az a következtetés adódik, hogy a mezőgazdaságban dolgozók — akiknek többsége ugyan a háztájiból jelentős jövedelemhez jut — igencsak kedvezőtlen anyagi feltételek között kezdhetnek hozzá az önállósuláshoz, mert tavalyi jövedelmeik nagy részét kénytelenek voltak felélni. Megerősíti ezt az a körülmény is, hogy a felvásárlásból származó jövedelem egy év alatt nemcsak reálértékben, hanem folyó áron is 10 százalékkal, azaz körülbelül 8 milliárd forinttal csökkent. A magánvállalkozásból származó lakossági jövedelmek nagyjából az infláció mértékének megfelelő arányban nőttek. Ez az adat azonban aligha pontos, hiszen a magánvállalkozások körében nem ritka a „zsebből fizetés”, az adókötelezettség alóli kibúvást szolgáló manipuláció. Az mindenesetre megállapítható: a bevallott magángazdasági, magánvállalkozási jövedelmek egy év alatt mintegy 32 százalékkal emelkedtek — s ez hitelesen jelzi, hogy milyen körben találhatók a gazdagok és a gazdagodok, és hol a kibontakozás potenciális forrása. S noha nem szabad szemet hunyni afelett, hogy a gyors meggazdagodás érdekében sokan törvénytelen eszközökkel is élnek — ez az átalakulás szinte elkerülhetetlen kísérőjelensége. De mindenképp biztató tény, hogy tavaly több mint 150 milliárd forintos pénzbevétel származott magánvállalkozásokból. Ez pedig az összes bevallott lakossági jövedelemnek 10,4 százaléka! (Két évvel korábban az arány 7,3 százalék volt.) A jövedelmek forrásának és nagyságának alakulását vizsgálva külön „misét” érdemel a lakossági betétállomány növekedése, amely — kamatokkal együtt — 26 százalékos volt, azaz minden korábbinál nagyobb. Aligha állítható, hogy ebben a főszerepet a lakásra gyűjtés játszotta. Éppen ellenkezőleg: a bérlakások viszonylag kedvező árú megvásárlásának lehetősége inkább csökkentőleg hatott a betétállományra. Hasonló kihatású volt a lakáshitel-kamatok feltételeinek a változása is. Mindebből biztonsággal csak az a következtetés vonható le, hogy a lakosság tekintélyes mozgatható tőke birtokában van. Részint azért, mert nincs igazán aktivitása a vállalkozáshoz, esetleg nem is bízik az efféle befektetésekben. Részint mert a különböző betét- és értékpapírformák között megtalálta — ha nem is az infláció mindenkori mértékének megfelelő — számára kedvező jövedelem-kiegészítési formát. Végső soron van tehát olyan bázis, amelyet a gazdaság élénkítésére, azaz közvetve a társadalom jóléte ér dekében föl lehet használni. Ehhez azonban alapvető feltétel a lakosság bizalmának fenntartása és erősítése - nem utolsósorban a kedvezi kamatfeltételek biztosításával Tovább növekednek a megtakarítások Az első negyedévben tovább növekedtek a megtakarítások. A Magyar Nemzeti Bankban ismertek a februári végleges adatok, és már előzetes információk állnak rendelkezésre a márciusi helyzetről is. Ezek szerint február végéig a pénzintézeteknél lévő megtakarítások 811,4 milliárd forintot értek el. Ez az összeg 14,3 milliárd forinttal haladja meg a januári állományt. A bankoknál elhelyezett betétek összege 446,5 milliárd forint volt február végén. Ebből a devizabetét-állomány 135,8 milliárd forintot tett ki. Februárban a végleges adatok szerint minimális mértékben nőtt a deviza betétállománya, a növekmény 0,1 milliárd forint volt. A pénzintézeti értékpapír állománya 166,7 milliárd forint volt, 7,9 milliárd forinttal haladta meg a januárit. A Magyar Nemzeti Bank a készpénz- állomány alakulását is folyamatosan méri, s ezek szerint február végén 198,2 milliárd forint készpénzzel rendelkezett a lakosság, 0,6 mílliárddal kevesebbel, mint januárban. A lakosság február végén 190,8 milliárd forinttal tartozott a bankoknak, 5,1 milliárd forinttal kevesebbel, mint januárban. így a nettó megtakarítások 620,6 milliárd forintot értek el, ez 19,4 milliárd forinttal haladja meg a januári szintet. Márciusban a nettó megtakarítások szintje elérte a 634,2 milliárd forintot, annak eredményeként, hogy a lakossági hitelállomány tovább csökkent, másrészt a pénzintézeti megtakarítások pedig növekedtek. A lakosság hiteltartozása az első negyedévben összesen 18 milliárd forinttal csökkent, ami elsősorban a korábbi lakáshitelek előtörlesztésével, illetve a jogszabályok által biztosított hitelelengedéssel magyarázható. Márciusban a pénzintézetnél lévő megtakarítások teljes összege elérte a 821,8 milliárd forintot. Ez úgy alakult ki, hogy a betétállomány 452,4 milliárd forintra növekedett, s ebből a devizabetétek szintje előzetes adatok szerint elérte a 138,6 milliárd forintot. Az értékpapír állománya a harmadik hónap végén 174,6 milliárd forintra növekedett, s a készpénzállomány viszont tovább csökkent, mégpedig 194,8 milliárd forintra. Ny. V
