Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-28 / 100. szám
4 1992. április 28., kedd 100 ezer hektárt jelölnek ki Somogybán Kárpótlás a földhivatalban és a földeken, folynak az előkészületek A kárpótlás napjaink fontos témája, mely folyamatosan az érdeklődés középpontjában áll. A törvény teljes végrehajtásáig, a földek visszajuttatásáig azonban még sok a teendő. A Somogy megyei Földhivatal földmérési osztályvezetője, Berényi András a földmérések előkészületeiről tájékoztatta lapunkat. Támogatást várnak a volt foglyok! Nehéz helyzetben a Kárpótlási Hivatal Ahogyan múlnak a napok, úgy szaporodnak a volt Szovjetunióban, illetve Jugoszláviában fogva tartott hadifoglyokról rendelkezésre álló adatok. Folyamatosan pontosítják a névsorokat, illetve igyekeznek kiegészíteni az elhunytakról készülő dokumentációt. A Kárpótlási Hivatalban naponta több százan állnak sorban, hogy bejelentsék személyes kárpótlási igényeiket az 1939-et követő években átélt meghurcoltatásokért, börtönért, munkaszolgálatért, hadifogságért. Menczer Gusztávot, a Kárpótlási Hivatal Társadalmi Kollégiumának elnökét kérdeztük a rendelet végrehajtásakor tapasztalt leggyakoribb gondokról. — Külterületi térképeink több mint 70 százaléka a nagyüzemi gazdálkodás idejében készült és nem elég pontos ahhoz, hogy a rajta szereplő területeket kiparcellázhassuk, ezért a rendelkezésünkre álló térképeket újabb mérésekkel kell pontosítani. A táblák árverésre előkészítése igen komoly földmérési és földértékelési munkát igényel. Sokan kétkedve fogadják munkatársaink érdeklődését, a mérésekhez levert karókat — mivel nem tudják mire szolgál — kihúzkodják, megrongálják. Szeretnék megkérni mindenkit hogy a kárpótlásra kijelölt táblák körül elhelyezendő mérnöki alappontokat és a pontosabb területmeghatározás céljából ki- cövekelt táblatöréspontokat — saját érdekükben is — óvják meg. A benyújtott kárigénylések alapján megyénkben közel 100 000 hektár földterületet kellene kijelölni. Ekkora terület kiméréséhez óriási kapacitás, költség és rengeteg idő kell. Erre megyénkben nincs lehetőség, ezért rendkívül fontos lenne, hogy a földhivatal megközelítően pontos adatot kapjon arról, hogy egy adott községben mennyi földet igényelnek vissza és a kijelölt táblák milyen sorrendben kerülnének árverésre. A körzeti földhivatalok áprilisban megkeresték a polgármesteri hivatalokon keresztül az érdekegyeztető fórumokat, valamint az érintett szövetkezeteket. Miután a legtöbb községben várhatóan nem egy árverés lesz, hanem legalább kettő vagy három, az előkészített táblák kárpótlási jeggyel való megvásárlása után természetesen tudunk újabb táblákat előkészíteni. Hogy a munka folyamatos legyen, nyilvánvaló, hogy minden községben előkészítéseket kell végeznünk. Sokan összetévesztenek bennünket más intézményekkel. Amikor arról érdeklődünk: ki, mennyi földet és hol igényel vissza — ez a munkánkhoz kell — akkor az emberek bizalmatlanná válnak, a falvakban alaptalan szóbeszéd indul meg... Nekünk azonban elsősorban azokat a táblákat kell feltérképeznünk, ahova az igények irányulnak. Az első árverés után a licitált és elnyert — kárpótlási jeggyel megvásárolt — földek kitűzését is el kell végeznünk, az előkészítési munka szükségszerűen lassulni fog. A polgármesteri hivatalok, a nagyüzemek munkánkat jobban tudnák segíteni, ha a lehetőségekhez mérten felmérnék az igényeket és így „csak” azokon a helyeken kellene dolgozzunk, ahol földet igényelnek vissza. — A problémák egyik forrása a hadifoglyokra vonatkozó genfi megállapodások be nem tartásából adódik. Nevezetesen abból, hogy a hadifoglyokat kizárólag az önfenntartásukkal kapcsolatos teendők ellátására szabad kötelezi, más munkát csak önkéntes jelentkezés alapján, illetve megfelelő munkabér ellenében szabad végeztetni velük. Az angol és az amerikai hadifoglyok esetében be is tartották ezeket az előírásokat, a többiek esetében nem nagyon. A franciák is meglehetősen mostohán tartották a foglyokat, a szovjet állapotokat pedig különösen jól ismerjük. Amikor a nyugati hadifoglyok hazatértek, megkapták a munkabér-utalványaikat, amelyeket itthon — jobb esetben — letétbe kellett helyezniük, de nagyon sokuktól eleve elkobozták a csekkeket. Voltak, akik egy iddeig még őrizgették, aztán beváltásukat reménytelennek látva, el is veszítették. Most mindezekben az ügyekben igazságot kell tennünk. — Vannak már pontos adatok arról, hány magyar került a nyugati hatalmak fogságába? Es mennyit értek az utalványok? — Összességében mintegy 300 ezerre tehető a foglyok száma, az utalványok pedig 20 dollártól 250 dollárig terjedő összegről szóltak. Hogy ennek mennyi lehetett az értéke? Akkoriban 5 dollárért egy öltönyt lehetett varratni. — A szovjet fogolytáborokról ma már viszonylag sokat tudunk. Hány magyar katonát őriztek bennük? — A Szovjetunió eredetileg egymillió magyar hadifoglyot „tervezett”, de tudomásunk szerint végül beérték 750 ezer emberrel. Részben ezekkel a foglyokkal építtették újjá a háborúban elpusztult európai területeket, másrészt arra számítottak, hogy ezeket az embereket majd átnevelik a táborokban. A harmadik ok, amivel ez a nagy szám magyarázható: a katonai vezetés a népes hadifogoly-sereggel akarta igazolni magát, amiért olyan hosszan elhúzódtak a magyarországi hadműveletek. Ezért vittek el pincékből, falvakból, utcákról embereket, akik közül sokan soha többé nem kerültek elő. Pontos számukat sem ismerjük, mert a tábori nyilvántartások csak az állandó lágerekben készültek, azoknak, akik útközben meghaltak — például a temesvári átmeneti tábor nagy tífuszjárványában — nyomuk sem maradt. Ezért nehéz ma a dolgunk, hiszen nagyon sok olyan személy után is benyújtanak kárpótlási kérelmet, akikről nincsenek dokumentumaink. — Ilyen esetekben mi az eljárásmód? — A Társadalmi Kollégiumban jelen vannak az egykori lágerek volt foglyai, a kérdés szakértői. A mi dolgunk, hogy megítéljük a kérelmek jogosságát, valódiságát. Az ember gyarló, ha lehet, mindenből megpróbál pénzt csinálni. Hadd mondjak erre néhány példát is. Találkoztam olyan kárpótlási kérelemmel, amelyben — ha az adatok valósak volnának — a károsultnak napokon belül kellett volna megfordulnia északon, egy lengyel táborban, meg Ukrajnában és a Bajkál északi partján. Némelyek olyanoktól várják állításaik igazolását, akikkel nem is találkozhattak. A személyes beszélgetések második-harmadik kérdése után kiderül, hogy igazak-e a jelentkező állításai, vagy sem. — Előfordulnak-e olyan esetek is, amelyek első látásra hamisnak látszanak, de kiderül, hogy valódi adatokat tartalmaznak? — Nem egyszer kiderült, hogy fantasztikus esetek is megtörténtek. Voltak például, akiket a munkatáborból kiszabadítottak a jugoszláv partizánok, majd ugyanolyan munkaszolgálatosként tartották fogva őket — ha kicsit jobb körülmények között is — mint a németek. Hadd kérjek én is valamit: a hadifoglyokkal kapcsolatos nyilvántartások készítőit, feldolgozóit eddig különféle alapítványok fizették, de a pénz erősen fogytán és még a munka felénél sem tartunk. Akik úgy érzik, hogy fontos volna a pontos nyilvántartások elkészítése és áldoznának is e munkára, adományaikkal sokat segíthetnének. A Magyar Vöröskereszt e célra a Magyar Kereskedelmi Banknál számlát vezet, amelynek száma: MKB 203-297297007 Somfai Péter Kárpótlás a nyugati hadifoglyoknak A kormány március elején alkotta meg a volt nyugati hadifoglyok hitelutalványaival kapcsolatos pénzkövetelésekről és nyugdíjuk kiegészítéséről szóló 51/1992. (III. 18.) Korm. rendeletet. Ez szabályozza, hogy a volt nyugati hadifoglyok milyen módon kaphatják meg utalványaik ellenértékét, illetve kik részesülhetnek nyugdíjkiegészítésben. Ez módosítja a korábbi rendeletet. Kifizetik az utalványokat Nyugati hadifogolynak az számít, aki nem szovjet vagy jugoszláv katonai parancsnokság alárendeltségébe tartozó hadifogolytáborban volt. Az a hadifogoly, aki a hadifogságban végzett munkájáért kapott utalványát letétbe helyezte, vagy jelenleg is birtokában tartja, kérheti, hogy részére a Pénzintézeti Központ az utalvány forintellenértékét a kifizetés napján hivatalos vételi valutaárfolyam 160 százalékának megfelelő forintösszegben fizesse meg. Ha a hadifogoly már nem él, akkor az utalvány ellenértékének a kifizetését törvényes örököse kérheti. Több örökös között az utalvány ellenértéke örökrészük arányában oszlik meg. Az utalvány ellenértékének kifizetését december 31 -ig lehet kérni az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál. Célszerű a hivatal által rendszeresített formanyomtatványt használni. Az igénybejelentési határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kifizetés iránti kérelemhez csatolni kell az átvételi elismervényt vagy az utalványt, valamint az örökösi minőséget igazoló okiratot. A banki elismervény hiánya vagy vita esetén a Pénzintézeti Központ letéti nyilvántartása az irányadó. A kérelemről az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal határozattal dönt. Az ügyintézési határidő három hónap, ezt a hivatal elnöke további három hónappal meghosszabbíthatja. Kiegészített nyugdíj Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal határozata éllen a Fővárosi Bírósághoz benyújtott keresettel lehet élni, az elsőfokú bíróság ítéletét pedig fellebbezéssel lehet megtámadni. Ez esetben a Legfelsőbb Bíróság dönt az ügyben. A jogerős határozatot a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal megküldi a Pénzintézeti Központnak, amely a tényleges kifizetést végzi. Annak a hadifogolynak, aki deviza- követelésre szóló hitelutalvánnyal nem rendelkezett, vagy annak meglétét nem tudja bizonyítani: akkor nyugellátását, baleseti nyugellátását, a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátását fel kel emelni. A jogszabály hatálya kiterjed az öregségi korhatárt betöltött vagy rokkant személyre is, aki nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő hiányában nem részesül, és utána háztartási pótlékot, házastársi jövedelempótlékot nem folyósítanak. Részére az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által kiállított hatósági bizonyítvány alapján a hadifogság idejére járó összeget havonta a lakóhelye szerint illetékes önkormányzat folyósítja. A házastárs jogai A nyugdíjemelés összege a hadifogság egy évet (365 naptári napot) meg nem haladó időtartama után havi 500 forint, a második évtől évenként további havi 250. Minden megkezdett év teljes évnek számít. A hadifogságban töltött idő számításánál csak az 1944. október 1. után hadifogságban töltött idő hat hónapot meghaladó idejét lehet figyelembe venni. A hadifogoly halála esetén, ha utalványa volt, akkor nyugdíjkiegészítés nem jár. Ha nem volt utalványa, akkor az őt megillető emelés felére jogosult a házastárs, feltéve ha a házasság a jogosult halálakor is fennállt, illetve az élettárs, amennyiben a jogosult halálát megelőző egy éven keresztül az élet- közösség folyamatosan fennállt. A kérelmet a bizonyítékokkal együtt az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál kell benyújtani. A kérelemről a hivatal dönt, a határozat ellen keresettel lehet élni; az elsőfokú bíróság ítélete ellen pedig fellebbezésnek van helye. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a kiegészítést a nyugdíjjal együtt fizeti ki. Az önkormányzat által kifizetendő összeg esetén a kérelmezőnek kell igényelnie a kifizetést az önkormányzatnál a megküldött határozat alapján. Az utalvánnyal rendelkező hadifoglyot választás illeti meg: kérheti az utalványa ellenértékének a kifizetését; vagy az arról való lemondás mellett kérheti az általános szabályok szerint a nyugdíjkiegészítést. A választási lehetőséggel csak az élő hadifogoly élhet, örököse nem. A rendelet április 1-jén lépett hatályba. Aki szeptember 30-ig benyújtja az igényét, annak a nyugdíjemelés április 1-jétől jár. Egyszerű ügyintézés A szovjet, illetve jugoszláv katonai parancsnokság alárendeltségébe tartozó alakulat hadifogságába esett személyeknek szintén jár a nyugdíjkiegészítés, nemcsak a Szovjetunióba hadifogolyként elhurcoltaknak. A Magyarország területén levő hadifogoly- táborban eltöltött idő 6 hónapot meghaladó idejét kell számításba venni. Hozzátartozóként az a házastárs, élettárs kaphat nyugdíjkiegészítést, aki saját jogú nyugdíjjal rendelkezik vagy a sérelmet szenvedett jogosult után hozzátartozói nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban részesül. Hozzátartozónak kell tekinteni a túlélő házastársat, ha a házasság a sérelmet szenvedett halálakor is fennállt. Testvér, gyermek nem jogosult e rendelet alapján nyugdíjkiegészítésre a néhai sérelmet szenvedett után. A kérelmeket akár személyesen is be lehet adni az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban, vagy postán is fel lehet adni a hivatal címére (1399 Bp. Pf.: 715.). Az elbírálást elősegíti, ha a hivatal által rendszeresített nyomtatványon adják be. Ezeket a megyei kárrendezési hivatalokban, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban, valamint egyes önkormányzatoknál lehet beszerezni. Dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkár Regionális hulladék- lerakó Hollódon Tizenöt önkormányzat ösz- szefogásával Hollád térségében regionális hulladéklerakó létrehozását tervezik. A megépülő telepnek legalább 20- 40 évig kell alkalmasnak lennie a régió kommunális és ipari hulladékának fogadására, elviselhető szintű szemétkezelési áron, ezért is törekedniük kell az önkormányzatoknak a szelektív hulladékgyűjtés mielőbbi széles körű bevezetésére. Közgazdasági ismeretek A Guardian üvegipari óriás- vállalat tulajdonosa, William Davidson 30 millió dollárt adományozott arra, hogy Magyarország és más országok közgazdászait piacgazdasági ismeretekre képezzék. Az összegből Michigan állam egyetemén állítanak fel önálló intézetet, s ez jövőre már magyar hallgatókat, oktatókat fogad. A tanfolyamokon a piac- gazdasági ismeretek átadása áll a középpontban. Rövidebb (hathetes) kurzusokon gazdasági és kormányzati vezetőket, vállalkozókat is fogadnak. Juh-mintafarm Új-zélandi juh-mintafarmot létesítettek a hódmezővásárhelyi állattenyésztési főiskolai kar tanüzemében. A 42 hektáros, 210 anyajuh és szaporulata tenyésztésére alkalmas gazdaság a természetes tartást helyezi előtérbe, s munkaerő-takarékos technológiát honosít meg. Létrehozásához az új-zélandi komány 80 ezer ausztrál dollárral járult hozzá, a földművelésügyi tárca 3,4 millió forinttal támogatta, s külföldön is versenyképes termékeket, például sajtkülönlegességeket állít elő. Pályázat exportra Pályázatot hirdetett a kukorica kivitelére szóló exportengedélyekre az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság; ezen minden természetes és jogi személy részt vehet, aki a pályázat benyújtásáig műveletlen területen, legalább 500 hektáron kukorica termelésére vagy termeltetésére vállalkozik. A kiviteli engedélyeket elnyerő pályázók hektáronként 2,5 tonna exportálására kapnak lehetőséget az 1992-93-as gazdasági évben. Az engedélykérelem benyújtásához (az NGKM engedélyezési főosztályán történik) csatolnia kell az illetékes földművelésügyi hivatal igazolását is. Francia hitel Az Rhone-Poűlanc - Agro Borsod Kft az első olyan vegyesvállalat, amely növényvédő szerek előállításával és forgalmazásával foglalkozik, részesedik a francia kormány által nyújtott pénzügyi támogatásból. Ez 4 millió frankos kedvezményes kamatozású kölcsönt jelent ipari fejlesztési, szakmai képzési programok finanszírozására. Rt lesz a Taurus Részvénytársasággá alakul a Taurus; ez elősegíti a privatizációs tárgyalásokat. Még folyik a cég vagyoni értékelése, az összesített nettó vagyon 5- 6 milliárd forintra tehető. Az átalakulás , után a főrészvényes az Állami Vagyonügynökség lesz, ezenkívül 10-15 önkormányzat jegyzésére számítanak, és a hitelezőikkel is tárgyalnak mint lehetséges részvényekkel. | A térképtől a cövekig SOMOGYI HÍRLAP — KÁRPÓTLÁS____________
