Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-28 / 100. szám

2 1992. április 28., kedd SOMOGY HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG „Újjászületett” Jugoszlávia Tegnap a történelme során harmadik szövetségi alkotmány elfogadásával „újraszületett” Jugoszlávia. Az átala­kuló államszövetségnek mindössze két tagköztársasága van: Szerbia és Motenegro, miután tavaly előbb Hor­vátország és Szlovénia, majd Macedó­nia és Bosznia-Hercegovina is kikiál­totta függetlenségét. Az új államszövetség, amelynek zászlajáról és címeréből 48 év után el­tűnik a vörös csillag, a terv szerint a parlamenti demokrácia és a piacgaz­dálkodás útját járó ország lesz. Két­kamarás parlamentjében várhatóan júniusban választják a törvényhozó­kat. Kormánydöntés várható Bös-Nagymarosról A Calfo-levél októberre ígéri a Duna elterelését Független lett az MSZP-s képviselő — Vita a távközlés jövőjéről (Folytatás az 1. oldalról) Ennek azonban az a fölté­tele, hogy mindkét kormány kérje fel erre, s majd az érté­kelés szolgáljon a döntés alap­jául. A bizottság munkája alatt egyik kormány se tegyen olyan lépéseket, amelyek meghatározzák azt, amit majd a bizottság jelentése alapján kellene csinálni. Marian Calfa cseh-szlovák miniszterelnök múlt hét végén érkezett levele ezzel szemben arról szól, hogy — bár hajlandók a há­romoldalú vizsgálatot támo­gatni és tárgyalni a következő hat hónapban — nem állnak le közben az úgynevezett C-va- riáns munkálataival. A Duna elterelése októberre várható. A kormány hamarosan meghozza döntését a cseh-szlovák válaszlevéllel kapcsolatban. Mádl Ferenc felkérte az Országgyűlést, hogy alakítson egy alkalmi (ad hoc) bizottságot a kormány döntésének az előkészíté­sére. Petrenkó János képviselő hivatalosan is bejelentette, hogy kilépett az MSZP-ből és frakciójából. A baloldaliságát megtartja, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy független kép­viselőként sokkal többet tud tenni az ország, a gazdaság fölemelkedéséért. A T. Ház ezután megkezdte a távközlési törvényjavaslat tárgyalását. Mostantól nem­csak állami tulajdonban lehet az úgynevezett távközlési alaphálózat. A törvényjavasla­tot előterjesztő Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és víz­ügyi miniszter azt hangsú­lyozta, hogy oldani fogják az állami monopóliumot. Lehe­tővé teszik a koncessziókat, ugyanakkor továbbra is vé­deni kell az állami érdekeket, és hatósági ellenőrzéssel is fenn kell tartani az egységes műszaki követelményeket. Azzal minden hozzászóló egyetértett, hogy a távközlési rendszer jelentős fejlesztése nélkül nincs gazdasági előre­lépés. Arról azonban vita lesz, hogy mennyi hatásköre ma­radjon meg az államnak. A szabaddemokrata vezérszó­nok szerint túl sok jogot kíván az állam megtartani, és nem a felhasználót állítja a közép­pontba. Ez pedig nem ked­vezne a külföldi tőke beáram­lásának. Számos korlátozás oldását sürgette az MDF szó­noka is. A hatósági túlsúly mi­att bírálta a tervezetet a szoci­alista felszólaló, s azt java­solta,hogy a rádió- és televízi­ótörvénybe tartozó műsorsz­órás kérdéseit ebbe a tör­vénybe ne keverjék bele. Vitatott kérdés az is, hogy mennyire kell a törvénynek a Magyar Távközlési Vállalat, mint magyar tulajdonú cég ér­dekeit képviselnie, vagy pedig éppen az lenne a fontos, hogy oldják a monopóliumot ebben is. A képviselők este a lágy­mányosi Duna-hídról és a csatlakozó úthálózat megva­lósításáról tárgyaltak. Kétperces monolog A kisgazda-demonstrációról Lehet fanyalogni vagy ép­pen diadalt ülni a hétvégi kis­gazda demonstráció kapcsán. Legyinteni, hogy lám, afféle derék díszmagyarok, kokár- dás atyafiak tavaszi pesti ki­ruccanása lett a hatalmas tö­megtüntetésnek beharangzott megmozdulás. Avagy ámul­dozni, hogy, nocsak, ugye, ez a Torgyán, meg ez a „legna­gyobb párt” mégiscsak tízez­reket mozgatott meg — na­gyobb tömeget, mint akárhány más politkai erő az utóbbi idő­ben... De alighanem helyesebb a józan mérlegelés, amely sem egyik, sem másik irányú elfo- gúltságra nem hajlik. Inkább arra a következtetésre, hogy feszítő gondok sokasodnak a társadalomban, nem utolsó sorban a mezőgazdasági szférában — s ezek mellett érzéketlenül nem mehet el a kormányzat, a pénzügyi poli­tika, de egyetlen szerveződés sem. A politikából való kiáb­rándultság tényét nem cáfolja, hogy ki tudja hány ezren vol­tak a Hősök terén, a Kossuth Lajos téren. De azt a fenye­gető harsányságot sem tá­masztja alá, amely a tüntetés beharangozását, sőt magán a demonstráción elhangzott megnyilatkozásokat jelle­mezte. Mert a szélsőséges jelszavak a mai válsághely­zetben akkor is hatásosak le­hetnek, ha mögöttük nincs igazi távlatokat ígérő program. A sokezer vidéki — és talán pesti — tüntető fölvonulása pedig akkor is jelzi a társa­dalmi tűréshatárok közelsé­gét, ha a beharangozottnál jó­val kisebb méretekben, s a vártnál higgadtabb hangulat­ban, rendezettebben zajlott le a demonstráció. A kis­gazda-szombat tehát nem rengette meg a hazai világot. Azt azonban érzékeltette, hogy a mélyben munkálnak robbanásveszélyes indulatok. Azt pedig tapasztalatból is tud­juk, hogy mindig akadnak olyanok, akik ezeknek az indu­lathullámoknak a hátán sze­retnének följutni a hatalom Parnasszusára. (bajnok) Amiről o képviselők (is) vitatkoznak Javaslat a Btk módosítására és a közkegyelemre Egyelőre a parlamenti bizottságok fó­rumain zajlanak meglehetősen élénk, sőt helyenként szenvedélyes viták arról a törvényjavaslatról, amelyet „A büntető törvénykönyv módosításáról és ezzel kapcsolatos közkegyelemről” címmel nyújtott be a kormány az Országgyűlés­nek. Két ok is indokolja a téma napi­rendre tűzését — derül ki a jogszabály- tervezet indokolásából. Az egyik: a nem­zetbiztonsági érdekek és a személyiségi jogok védelme: a másik: a közbiztonság és a köznyugalom erősítése. Az előbbi célt az államtitoksértésre vonatkozó bün­tetőjogi szabályozás kiegészítése, az utóbbit a fokozott veszélyforrást jelentő robbanóanyagokra — szerekre, lőfegyve­rekre, lőszerekre és a sugárzó anyagokra — vonatkozó hatékonyabb jogi szabályo­zás szolgálja. A törvényjavaslat rendelkezései azt a megítélést tükrözik, hogy a törvény ha­tályba lépését megelőzően jogszerűen megszerzett, s bizonyos államtitkokat tar­talmazó iratok önkéntes beszolgáltatása önmagában is erősíti a nemzetbiztonsági és a személyiségi jogok védelmét. Ha­sonlóképp: a hatósági engedély nélkül birtokolt robbanóanyagok, robbantósze­rek, fegyverek és sugárzó anyagok szá­mának csökkentése a közbiztonság hely­zetét önmagában is kedvezően befolyá­soló tényező. Erre való tekintettel a javaslat szerint közkegyelemben részesíti azokat, akik a szóban forgó iratokat, illetve anyagokat, fegyvereket meghatározott időn belül be­szolgáltatják. A közkegyelem azonban csak a sze­mélyiségi jogokat és a nemzetbiztonsági érdekeket leginkább veszélyeztető állam­titkokat tartalmazó iratokra terjedne ki, vagyis azokra, amelyek a Belügyminisz­térium egykori állambiztonsági szervének hivatásos állományára, hálózati szemé­lyeire vonatkoznak, iletve az általuk ké­szített és államtitkot tartalmazó iratokra. A beszolgáltató védelmét szolgálja az előírás, hogy az ilyen személyről adatot fölvenni és nyilvántartásba venni nem le­het. Ferenczy Europréss Kérdőjelek Genscher nélkül? Lehetséges, hogy valóban csak Helmut Kohl tudta előre: május 17-i határidővel lemond külügyminisztere, Hans-Diet- rich Genscher. Bizonyos, hogy kevesen lehettek, akik sejtették, többen, akik ösztönözték és sokan, akik igencsak szerették volna, hogy ez a lépés mielőbb bekövetkezzék. Nemcsak Németor­szágban volt különböző politikai köröknek szálka a szemé­ben a német diplomácia főnöke. Például Magyarországon sem mindenki szerette a 65 éves politikust, aki 17 éve vezeti a bonni diplomáciát. Milyen eredménnyel? Nyilván nem min­den lépése volt hibátlan, de alighanem azoknak van igazuk, akik azt vallják: nem biztos, hogy nélküle is olyan lenne ma a világ, amilyen. S ezt vajon hányán mondhatják el magukról? Miért vonul vissza a világ rangidős külügyminisztere? Mert egyre többször támadták olyanok is, akik ezt korábban nem tették? Miket róttak fel neki mostanában? Hogy nem „találta ki” az egyesült Németország helyét az új helyzetben. Bizony­talanul politizált az Öböl-háború ügyében, túl sokat vállalt vi­szont fel Jugoszlávia kapcsán. Túlzottan épített Gorbacsovra és más régi keleti politikusokra. Megítélés dolga mindegyik. Olyan súlyú államférfi lett, hogy róla is csak a történelem mond majd ítéletet. Mit mondott maga Genscher? Hogy egy demokráciában bizonyos időn túl változtatni kell a felelős tisztségek viselőin. Vajon csak önmagára gondolt? Hiszen például maga Kohl kancellár is tíz éve kormányoz, s egyelőre semmi jele, hogy ne kívánná magát jelöltetni a következő választásokon. Jó időben lépett? Különösen akkor igen, ha arra gondol: lehet még Németország államfője. Richard von Weizsäcker elnöki mandátuma ugyanis lejár... Kocsis Tamás Új esélyek a nukleáris kutatásban Magyarország csatlakozni kíván az Európai Nukleáris Szervezethez. A CERN képvi­selői biztosították a magyar il­letékeseket arról, hogy Ma­gyarország lehet a volt szocia­lista országok közül az első tagja a nemzetközi szervezet­nek. Felvételünkkel kapcsola­tos részletek megbeszélésére Pungor Ernő tárca nélküli mi­niszter, a magyar CERN bi­zottság elnöke tegnap Genfbe, az európai szerveze központjába utazott. A tagság révén javulhatnának a kapcso­latok a magyar és a nyugati kutatócsoportok között. Kabuli ki nyer ma Sajátos a kabuli képlet: a vesztes — Nadzsibullah — egyértelmű, a győztes kérdé­ses. „Az afganisztáni felsza­badító háború véget ért. Az iszlám forradalom győzelme az ország történelmének leg­sötétebb korszakát zárta le. A diadal minden egyes mudzsa- hedé”. A büszke szavakat Ka­bul bevétele után röpítette vi­lággá a Nadzsibullah-rend- szer ellen hosszú ideje geril­laháborút vívó, s most katonai­lag felülkerekedő, felkelők egyik fő vezetője. Ám — bal­jós fordulatként — a győzelmi jelentésekkel egy időben újult erővel lángoltak fel a harcok az afgán fővárosban, s^mind több szakértő figyelemeztet egy újabb, ugyanolyan véres fejezet veszélyére a kö­zép-ázsiai országban. Kik is nyertek most Kabul­ban? Nyilvánvalóan azok a csoportok, amelyek a szovjet csapatok kivonulása után ha­talmon maradt vezető, Na­dzsibullah személyét semmi­lyen engedmény, kompro­misszum árán sem voltak haj­landók elfogadni. Ki nemzeti­ségi, ki vallási, ki meg tömény politikai alapon utasította el a megegyezést „Moszkva bé­rencével” az évek során, rá­bízva a döntést a fegyverek erejére. Számukra a kor­mányhadsereg veresége, a nagyvárosok sorozatos eleste, majd a hét végén a ka­buli bevonulás kétségtelenül egy évtizedes álom valóra vá­lását jelentette. Ez a háború vége vagy csak az új szakasz kezdete? Ez a kérdés egyaránt foglalkoztatja az Afganisztánnal foglalkozó diplomatákat és megfigyelő­ket. Elvégre a közös ellenség felett aratott győzelem — s itt az ügy tágabb tanulságokat tartogat a konkrét afgán fejle­ményeknél — felszínre hozza a tegnapi szövetségesek rej­tett ellentéteit. Pastuk és ta- dzsikok, radikális muzulmá­nok és világibb csoportok ke­rülhetnek most szembe egy­mással. Kabulban továbbra is dörögnek a fegyverek, s nem lehet tudni, nyeregben ma­rad-e holnap is az, aki tegnap még győzelmet aratott. Szegő Gábor Milliók rabszolgasorban Százmillió ember él rab­szolgasorban szerte a vilá­gon, annak ellenére, hogy minden ENSZ-tagállam alá­írta az emberi jogok egyete­mes nyilatkozatát, és vala­mennyi ország azt bizony­gatja: a rabszolgatartás nem létezik már többé — írja legú­jabb számában a Newsweek. A lap riporterei egy évig jár­ták a kontinenseket, riporto­kat készítve rabszolgaság­ban élő férfiakkal, nőkkel és gyermekekkel. Thaiföldre például a kínai Szecsuán tar­tományból évente 10 ezer nőt és gyermeket adnak el prostituáltnak. A harmadik világbeli országokban nem ritka, hogy eladósodott sze­gény családok hosszú éve­ken át rabszolgaként dol­gozzák le tartozásukat. r ~~ — — ~ —-------— — — — — — — — n CZ7ZZZ x Manöken­! l^WWj jelöltek, ! ! 1lm:PiS»M7 figyelem! \ I A budapesti DiORO Stúdió manöken- és fotómodell­előkészítő tanfolyamot indít- 3 éves kortól gyermek, tini és felnőtt korosztályokban, ^ I Kaposváron es Marcaliban. £ I A legtehetségesebb manökenjelöltek bekerülhetnek ­á DiORO Stúdió Sztárcsapatába. | Felvételi megtekintés: f I Kaposvár: a Kilián György Marcali: a kulturális központ­művelődési központban ban I (Csokonai u. 1.) 1992. május 7-én 17 órakor I 1992. május 8-án 17 órakor május 9-én 9 órakor május 10-én 9 órakor - Tel.: 10-085 ^Tel.: 19-722___ (216937) j

Next

/
Thumbnails
Contents